Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-25 / 96. szám
5 Szombat, 1M». iprflto ML Hirelit-borsó, konzerv, szörp Egyre több tartósított főzeléket, gyümölcsöt és ételt fogyasztanak Szegetlen A második műszak meg- teljes egésaében a konzerv- előtt cseresznye- ős meggykönnyítéséért az utóbbi idő- gyárak készítményei elégítik befőttön kívül nem kapott ben sokat tett könnyűipa- ki. A savanyúságból js nagy mást a vásárló. Most meggy-, runk. Hasznos háztartási gé- mennyiség fogy el Szegeden, cseresznye-, őszibarack-, sárpeket hoztak forgalomba, Az olcsó vágott, vegyes sa- gabarack-, körte-, eper-, ezek lényegesen megrövidí- vanyúság áll itt az első he- sárgadinnye-befőtt között vátik a -műszakot-, s köny- lyen, utána a csemege-ubor- lógathatunk, nyen, gyorsan végezhetjük ka következik. Nagyon sok család asatael vele a háztartási mun- Ián ott találtuk már esen a kát. A konzervipar sem ma- Az újdonságok télen a csipke-, a málna-, a radt le. Készítményei váltó- narancsseörpös üveget A zatos, vitamindús étrendet Igen érdekes, hogy a kon- téli, vitaminban szegény idóbiztesítanak. Az üzletekben zervbefőtt szezonja a tavaszi szakban jó szolgálatot tettek hosszú sorokban állnak akü- idényre tehető. Ugyanis a esek. Néhány nap múlva lönböző konzervkészítmé- háztartásokban már elfogy a megjelenik Szegeden a legnyek: a befőtt a savanyú- házi készítmény, s ilyenkor népszerűbb és legkeresettebb ság, a készételek. Vajon él- pótolják az üzletekből. Az szörp: a meggy. A nyári nek-e a szegedi asszonyok a elmúlt évekhez viszonyítva üdítő italokról is gondoskoitt is nagy az emelkedés, dott konzerviparunk: különEz a bő választékkal magya- böző gyümötesmustokat hos rázható. Néhány évvel ez- forgalomba. Konzervgyár segítségével? A legnépszerűbbek A FÜSZÉRT-től kapott értesüléseink alapján a kérdésre igennel válaszolhatunk Az elmúlt évekhez viszonyítva lényegesen több konzervet fogyasztunk eL Legnépszerűbbek a mireliteáruk. Ebben az évben a mélyhűtött cikkek óriási sikert arattak. Ha az üzletekben megjelent a zöldborsó, a zöldbab, a tök, a spenót pillanatok alatt elkapkodják Ez igen örvendetes tény, s egyben figyelmeztető is. Tartósító üzemeink a jövőben többet, nagyobb választékban tároljanak zöldségféléket. A mirelité ételkészítmények is népszerűek. Itt a választékkal van baj. Néhány húsféleségen kívül alig lehet kapni valami mást A budapesti konzervgyár a brüsszeli világkiállításon nagy sikert aratott konzervkészítményeivel. Sajnos. Szegeden nem élünk ezekkel az ízletes ételkonzervekkeL O csó is, ió is Azért van jónéhány ételféleség, amely -tartja- magát Például az olcsóbb olajos hal egykettőre eltűnik az üzletekből. A májkrémek is kapósak. Így a marha- és a Bertésmájkrém. Az előbbiből több, az utóbbiból kevesebb kerül forgalomba, éppen ezért érthető, hogy mindenki a sertésmájkrémet keresi Hasonló a helyzet a főzelékfélékkel is. A keresett zöldborsóból kevesebb került forgalomba, ugyanakkor több a finomfőzelék — zöldborsóés sárgarépakeverék. Ma már nagyon kevés háztartásban készítenek sűrített paradicsomot Az igényeket LsAnvosztálvok Nyílnak az Árpád téri iskolában A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskolájában <volt Árpád téri iskola) az új tanévtől kezdődően leányosztályokat is nyitnak. Az 1959—60-as iskolai évben I—VII. osztályos leánytanulókat irathatnak be a szülők az új osztályokba, az iskolai kerületektől függetlenül, tehát a város bármely részéről. Jelentkezéseket az igazgatóság május 10-ig fogad el, munkanapokon 8—13 és 14—17 óra között A zenei naptár eseményeiből SZOLNOKON SZEREPELT A MAV HAZÁNK MUNKASKÖRUSA be műsorszámaikat, rukon Monteverdi, kovszkij, Ráth Geber, Bartók, Karai és Lóránd művei szerepelnek. A szegedi MAV Hazánk munkáskórusa szolnoki vendégszereplésével viszonozta MODERN HANGVERSENY a szolnoki népi együttes VASÁRNAP énekkarának januároan Szegeden tartott hangversenyét. A húsz kórusműből álló műsort a vegyeskar, a női kar adta elő nagy sikerrel. Sok számot újráztatott a közönség. A szolnoA TIT és az Orsrágos Müso- műsorát magnetofonra. HolCsaj- nap, vasárnap délelőtt a Gutenberg utcai általános leányiskola és a Liszt Ferenc Zeneiskola szólistáinak és énekeseinek műsorát veszik fel, hétfőn a Pedagógiai Főiskola gyakorló általános iskolájának, a Hámán Kató általános iskolának, a Filharmónia a Tudomány- Tanft6kéT^ gyakorló ál'taegyetemmel közös rendezésben vasárnap délelőtt 11 SSto^ órakor rendezi meg ? Központi Egyetem aulájá kiak meleg ünneplésben ré- ban 82 iftóságl hangvertenyszesítették a vasutas kórust, sorozat harmadik előadft- ^ ^ a szólistákat, valamint Er- Ez alkalommai modern hétMn dós Jánost és Szabolcsi hangversenymuvekre kerül Irént, a kórus művészeti ve- *°r- A műsorban Hacsaturzetőit. ján hegedűversenye, DeA két Tisza-parti város bussF Két nocturne-je és „„„„ karnagyi klubja zoros Kodály Galántai táncok ef- 7enés Bw^jtftásából. Kodegyüttműködésének bizony- mu mJ?ve«1,szeíf„ " A s?f~ den a Vasúttórgalmi Techsága volt ez a cseretalálko- Bartók Béla Szimfo- pfk a j„hász Gvuta álzó, amelyet a jövőben to- mkus Zenekart Szalatsy Ist- taWfMW tsVpia „ Egve_ lénos iskolájának kórusai valamint s Tisza-parti általános Iskola és a Tanítóképző ének- és zenekara edia elő műsorát. Ugyancsak este részleteket vesznek fel a Kamaraszínházban a Tömörkénv Leánygimnázium -Béke és szabadság* című irodalmi vábbfolytatnak. RADIGSZEREPLÉSRE UTAZOTT A SAGV ARI-ÉNEKKAR A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának Nagv István zeneművészeti szakiskolai tanár mondja. ZENEI RÁDIÓFELVÉTELEK SZEGEDEN A Magyar Rádió és Rinortműsort ls készít a Rádió Szeged ifiúsási zenei életéről, A művelődésügyi osztály részéről Annus Antal osztálwezető-helvettes ad tájékoztatót. Ezután dr. Smehv Endre főiskolai tanárt. dr. Szo'noki Jánosnál Tevegyeskara és női kara idén levízió -Fiatalok zenei újis meghívást kapott a Ma- ságja- rovata felvételeket gyar Rádió és Televízió ze- készít Szeged ifjúsági zenei az énektanárok munkaközösneosztályától kórusszámok életéről. Szombaton délután sédének titkárát és Borsos bemutatására. Ennek alap- a Pedagógiai Főiskola gyaján kilencven lelkes ifjú korló zenei általános iskodalos utazott tegnap, pénte- Iája és a rókusi zenei álfákén Budapestre Szécsi JÓ- lános iskola gyermekkara, s«"ys°rozat szervező bizottzsef tanár vezetésével, aki- valamint a Pedagógiai FA- ságának elnökét szándékoznék vezényletével mutatják iskola vegyeskara énekli László igazgatóhelyettest, az éneklő Ifjúsági hangvernak megszólaltatni. Milyen jó ls ez az áprilisi vakáció.. > Szeged környéki lámpásokkal — ahogyan Gárdonyi nevezte a falusi tanítókat — jártuk a Mátra és a Bükk kanyargós útjait. Az ország teteién Előttünk szélesre szabott völgy tárulkodott, alattunk az ország. Ezt nyugodtan mondhatjuk, hiszen fent voltunk a Kékesen, az -ország tetején-. Lejjebb néhány száz méterrel a haragoszöld fenyőfák között a mátraházi üdülők. Nagy élmény a táj szépsége és a jó hegyi levegő. Mi vonz ide? A hegyek, völgyek, melyeknek különös, zárt szépsége olyan, mint a reneszánsz-mesterek képeinek háttere? A fák, a tavaszi erdei virágok? Ezek csak külsőségek, futó benyomások, melyeknek emléke ' mégis oly maradandó. Vagy a természetben feszülő tavaszi várakozás? Ez is. Mind együttesen vonzzák ide az embert, a távoli vidék munkását, pedagógusát. Ez a vonzás természetesen csak úgy érvényesül, hogy van mivel és van miből ideutazni az AlföldrőL Az alföldi látogatóban feszül a kíváncsiság: vajon mit nyújt a hegyes vidék. Mert a Csongrád megyei tanítók nemcsak időtöltésből tanulmányozzák a természetet Tanulmányút és anyaggyűjtő is ez a néhány nap. Mennyi kő, erdei faág, levél és virág került már a táskákba. Sót bogarak is. Ezek mind az iskola szertárát, gyűjteményét gyarapítják majd, és a földrajz és természetrajz órán szemléltető anyagként szerepelnek. Ezért van az, hogy nemcsak a távolba kéklő hegyeket, a tova hömpölygő patakot, a hóvirágos, Ibolyás erdőket látják, hanem észreveszik a fűszálak között surranó tűhegynyi bogarat, a fák odvából kirepülő madarakat is. U'ijegyzet képekben Ma, amikor egy-egy országjárásról, túristaútról annyira divatban vannak a szabványos, vagy kevésbé szabványos útleírások, beszámolók, gondolom, üdítően hat majd odahaza László Mihályné, öttömösi pedagógus élménybeszámolója, ugyanis amerre csak jártunk, mindenütt képes levelezőlapot vásárolt, hogy elbeszélését majd ezekkel illusztrálja, Hogyan vessük a kukoricát? a imbnrira egyik leg* mélyre vessük a kukoricát. « KUKUriLd fontosabb így a rágcsálók, madarak takarmánynövényünk. Nem nem tehetnek benne kárt A közömbös számunkra a ter- mi vidékünkön általában a més nagysága. Bőséges ku- 7—8 centiméter' mélységű köricatermést azonban csak vetés a legcélszerűbb, mert úgy érhetünk el, ha a talaj- bebizonyosodott hogy az előkészítéstől kezdve egé- így vetett kukorica nem dől saen a betakarításig az ösz- meg, s a szárazságnak is szes munkálatokat a korsze- jobban ellenáll, rű agrotechnika alkalmasé- A következő kérdés: sával végezzük. mennyi magot vessünk? Ez Kilenc-tizenkét Celsius a következő tényezőktől fok talajhőmérséklet mel- függ. 1. Géppel sorba, vagy lett csírázik ld a kukorica- pedig fészekbe vetjük-e? 2. vetőmag. A korán elvetett Mekkora a tenyészterület? 3. mag a hideg főidben a ned- Mekkora a kukorica ezer vasségtől megrothad, száraz- szemének súlya? 4. Milyen ságban pedig elpenészesedik a vetőmag csírázó képesséés a kártevők elpusztíthat- ge? ják. Másrészt a bő termés- Sorbavetéskor egy folyőhez idő kell. Ezért késői ve- méterre legalább nyolc-tíz térne! ne rövidítsük meg magot célszerű vetni. Ehhez hosszabb tenyészidejű faj- 20—28 kilogramm vetőmagtáínk idejét. A Jő mezőgaz- ra van szükség. Négyzetes, dász számára a kukorica fészkes vetésnél 3—4 magot vetésénél nem a naptár a vessünk. Eszerint 70x70-es mérvadó, hanem a talaj ve- kötéa esetén 350 gramm tésmélységben való 10—12 ezerszemsúlyú magból egy fokos felmelegedése. Sokan hold magszükséglete 12,3 kivárnak a vetéssel a májusi ló. A vetőmaggal semmi kőfagyok, a -fagyosszentek- rülmények között sem szamiatt, s nem használják ki a bad ok nélkül takarékoskodtavaszi meleg időket Emiatt ni. A termés betakarításáig ne várjunk, mert a kukort- a kukoricát még sok veszély ca el tudja viselni a mínusz fenyegeti. Tapasztalatok bi1 fokos fagyot te. Nagyobb zonyítják, hogy a zárt nöfagy esetén, ha a kukorica vényállomány biztosítása a föld feletti részei el í« puaa- nagy termés egyik előfeltétuinak, a föld alatti részek tele. sértetlenek maradnak s ez , . újbói kihajt Tehát a kiszán- Alapvető fontosságú tást elsietni nem szabad. A - a kukorica tenyészterüA kukorica vetésmodja let helyee megállapíazért érdemel nagy figyel- tása A tenyészterület nagymet mert es hatámsaa meg sága fajtánként és a helyi a művelés módját te. Ahol vta80ny0któl függően vélmár gépállomásaink szovjet toaó Brre tehát határozott tapasztalatok sserint átala- sgámot mondani nem lehet, kítottók négyzetbe vető ge- Mlnél gűrúbb a kukoricapeiket, ott négyzetes, fész- növény) annál nagyobb a kes vetés a legcélszerűbb. meddősóg. A meddőség heAhol már kalibrált kukorl- j megválasztott területcavetőmag és kártevőktől nagyságnál gyakorlatilag nem fertőzött talaj áll a megszűnik. A tenyészterület gazdaság rendelkezésere, ott tovabbi gyarapításával eléraz úgynevezett ssemenkéntt jük att a feiső határt, amekukoricavetést te ki lehet lygn m a kukorica egyedi próbálni. Ez lehetővé teszi termése már nem növekszik, az egyelés elhagyását Ezt maximális tenyészterületnek nevezzük. VidékünOlyan mélységre MII eddigi tapasztalataink ' szerint a közép-késői tajték kell vetni a kukoricát, hogy esetében legcélszerűbb a a csírázáshoz a mag elegen- 0,4, 0,5 négyzetméter növédő nedvességet, meleget én nvenkéntt tenyészterület 70x levegőt találjon. Nedves, kő- 60. 80x50 vagy 70x70 centitött talajokon öt-nyolc, a méteres kötésekkel. Kataszttzáraz, könnyebb, homokon rálts holdanként 11 ezer talajokon 8—12 Centiméter 500, 14 ezer 500 tőszómmal Jó termés biztosítható. Tartása* •«isuk szemünk előtt azt az s az iskolai foglalkozáson tanulóinak is megmutassa. A hegytetőkről, a Kékesről, de még Gályáról ls jól lehet látni a barna, zöldcsíkos szántóföldeket. Régebben sokan azt mondták, hogy a magyar föld a többi között azért is szép, mert olyan tarka, csupa keskeny, hoszSzeged környéki „lámpísolflal" a Máira és a Bükk kanyargós útjain szúra nyúló parcella, folt hátán folt, mint a cselédlányok szoknyája. De már itt a hegyek között sem és az Alföldön sincsenek már cselédek. Ősszel pedig megszabadulnak a föld foltos szoknyájától is, amely nem melegít és keveset nyújt. A termés betakarítás után nem szeldesi többé darabokra a szántóföldet a mezsgyék rácsozata. Egy táblába szántják majd, mert lenn, a falvak helységtáblája alá újabb feliratok kerültek: -Termelőszövetkezeti község-. Az ősember lakosztályában Aggteleken és Jósvafőn, a természet alkotta hatalmas barlangokban, megkapó látványok tárultak elénk. Gyönyörködtünk a plafonról csöpögő, a padlón csörgedező víz kedves ezüstjében, ámultunk a cseppkő alkotta alakokon, csodáltuk a vizet, mely alkotta. A barlang története, élete körül sok legenda kering. Akarva-akaratlanul, mi te találkoztunk e legendákkal. Még mielőtt túravezetőnk elmesélte volna. Egyszercsak egyik túristatársunk titokzatosan, érthetetlen szemforgatások közepette, súgva kérdezte barátnőit: — Voltatok? — Hol? — ... !T A kérdezettek dühösen ripakodtak rá: — Pont itt jut eszedbe valami sületlen vicc? Tűristatársuk sértődötten magyarázni kezdett és húzta maga után a többieket a -boldogság- tavához. Állítólag e kis tavacska vize nemcsak szomjat olt, hanem szerelemre is gerjeszt és a lány, ha Iszik belőle, egy éven belül férjhezmegy. A falra firkálni ii'os A barlang cseppkövei töméntelen autogrammot őriznek. Ó, minden túristák karcolószerszámai, mily kifogyhatatlan a tl íráskészségetek. Mert ott virítanak az Icák, a Gézák, Oyuszlk és Böblk, szegedi, miskolci, győri és pécsi természetkedvelő honfitársaink nevei. Nevek és szívek, az utóbbiak a szokásos nyílvessző átszúrással. Szóval egyeseknek van szívük elcsúfítani a természet szépségét, csakhogy bejegyezhessék nevüket a tiltott látogatási naplóba. Amíg álldogáltunk a barlangban a táncterem betonján és hallgatjuk a hangversenyteremből felénk szálló éneket, amit a látogató csoport pedagógusaiból alakult kórus adott elő, arra gondoltunk néhányan: milyen kár, hogy egy ilyen gyönyörű természet alkotta képtár és kiállítási csarnok nem vihető városról városra, faluról falura. A Szeged környéki pedagógusok szeretnék úgy, ahogy van, magukkal vinni innen haza, az Alföldre és megmutatni mindenkinek, gyereknek, felnőttnek. De ez lehetetlen, ennek csak nagyon szerény pótanyagát nyújtják idehaza át a beszámolók alkalmával, s a foglalkozási órákon: az élményt, amelyet kiváltott belőlük a sok látvány. És végül — amivel talán kezdenem kellett volna — beszélnem kell az egriek, az aggtelekiek vendégszeretetéről. Az egri turistaszálló, ha nem is a legkényelmesebb lakóhelyet nyújtotta, de megfelelt. A kemény fekhelyet ls könnyen feledtük a Medok és a Bikavér iszogatása után. Aggteleken különös megtiszteltetésben volt részünk: maga a barlang igazgatója, Jakucs László avatott be bennünket a barlang életének, történetének titkaiba. S mióta idehaza vagyunk, sokat gondolkozom, vajon a Szegedi Szabadtéri Játékok idején a Szegedre érkező túristék is olyan jól érzik-e majd magukat, mint mi a Mátra és a Bükk kanyargós útjain. NAGY PAL ! általános érvényű szabályt, Jhogy sekély termőrétegű, • rossz vízgazdélkodású, tóp• anyagokban szegény talajo1 kon ritkább, mélytermő! rétegű, Jó vlzgazdálkodású, J gazdag talajokon pedig sű2 rűbb növényállományra tö2 rekedjünk. 2 Nagy Miklós • Délalföldi Mezőgazdasági 2 Kísérleti Intézet 60 kg-os sir c7 ők eladók az „UJ Siet" Termelőszövetkezetben Szeged, Mihálytelek, Kisvasút u. 7. Ugy elem! Május l-l ünnepekre való tekintettel a május 2-re hirdetett vágóállatok átvótelót Szegeden április 29-én tartjuk a vágóhídi átvevő helyen. Cam. Adatforgalmi Vállalat are-edt klrend-ltsége A Sze-edi Szálloda és Vendéglátó Vállalat egészségügyi könyvvel rendelkező felszolgáláshoz értő kisecutő dolga ó'<at vesz fel szombat, vasárnap és ünnepnapokra. Jelentkezni lehet a Vendéglátó Vállalat munkaügyi osztályán, Kölcsey utca 9. sz. alatt.