Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

3 Péntek, 1959. április «4. A Mányi pártszervezet propagandamunkája eredményes volt ösz hajú tsz-tag, a molnár zikai dolgozók a szeminári- hogy — részt vett 16, 15, 14 a malomból, a tanító és um nevelő légkörében meg- foglalkozáson1 — bizonyos még vagy húszan ültek az tanultak elméleti kérdések- mértékig önmagában is so­asztal körül, amely előtt a kel foglalkozni. kat mondó. Mégis az érdek­propagardista, ahogy hall- A záró foglalkozáson az lődést, az előrehaladást, a gatói szólítják: -igazgató né- SZKP XXI. kongresszusa tudás gyarapodását a vita ni* állt. Az igazgató néni anyagának, a kommunizmus bizonyítja leginkább, amely­beszédéből megtudtuk, hogy elosztási elveire, tulajdon- nek során mondhatni, hogy mcP; van a bordányi párt- viszonyaira és az állam sze- záporoztak a kérdések: szervezet oktatási tanfolya- repére vonatkozó részét tár- _ Van-e különbség az ál­mainak együttes zárófoglal- gyalták meg. A vitát rövid iami és az ösznépi-tulajdor kozása. bevezető előadás vezette be. között' A tanfolyam végig igen jó Mit mondhat az újságíró a _ . volt — emlékezik az elmúlt vitáról és az előadásról? hónapokra a propagandista. Lelkesítő volt, mert ko­Bodó elvtársnő es amit moly felkészülésről, igazi, mord, azt sok minden iga- őszinte érdeklődésről tanús- Hruscsov elvtárs mondott a zolja. Elsősorban a szeminá- kodott. Számokkal ezt rehéz XXI- kongresszuson, hogy a rium meleg, szinte családias lenne bizonyítani, de az a Szovjetunióban nincserek hangulata. Az elvtársak hoz- tény, hogy a foglalkozásról politikai bűnösök? zászólásaiban, vitáiban sem- mindössze 2—3 elvtárs hi- — Érvényesül-e a kom­mi feszélyezettség nem ér- ányzott, valamint az, hogy a munizmus elosztási elve ad­ződik. — Jó arra gondolni, tanfolyam elvégzéséről szó- díg, míg lesznek kapitalista hogy a legtöbben különösebb ló igazoló lapocskák kiosz- országok? képzettség nélkül, jórészt fi- tása során sűrűn elhangzott, A hétéves terv teljesfté­az állami gaz­daság össznépi tulajdon-e? — Mit jelent az, amit 1919 április 24 A cen Debre­elestéről nak tekintek*. Ö volt az, aki pár hete a bécsi mun­kások százait vezette át a szóló hírek határon a Magyar Tanács­foglalkoztat- köztársaság védelmére. Töb­ják a közvé- bé nem tért vissza a szere­leményt. tett Wienbe. Rajta is betel­Űjabb ada- jesedett annyi más forradal­tok kerülnek már sorsa. A debreceni csa­napvilágra a fában fegyverrel a kezében meghalt a proletár forrada­lomért. Debrecen kiürítése után tovább folyik a visszavonu­lás. A vörös Kárpátukrajnát már csaknem teljesen elvág­ták a román csapatok Ta­mun­város hősies magatar­kritikussá váló kisságának tásároL A veszély pillanatában riadóz­tatták őket. A szervezett munkások rövid idő alatt talpon voltak, és zeneszóval, 't.llZl érlelve vonultak a front- nacsmagyarországtol. Sírom­a ra. Szívósan, hősiesen har­colva, a kiürítés befejezé­séig védték a várost A város védelmében részt vettek az internacionalista feld heroikus erőfeszítéseket tesz a front megszilárdítá­sára, a túlerő feltartóztatá­sára. Szegeden a tiltó magyar csapatok is. Kitűntek hősies ás francia rendelkezések el­helytállásukkal. Egyik pa- lenére egyre több, eddig rancsnokuk, az osztrák Leo meghúzódó katonatiszt fe­Rotziegel a bevetés előtt le- szu az utcán ferencjoskás velet írt: -A bojár imperia- tiszti sapkában. A háború listák csapatai közelednek, sajátos következményei de­Holnap tűzbe kerülünk. Bol- rülnek ki a szaporodó há­dogan megyek akár a halál- zasságkötések statisztikájá­ba is a proletárok felszaba- b°l- A házasságkötésre je­ditásáért, boldogan és büsz- lentkező 38 férfi közül csak kén. Örömmel hullatom vé- 8 harminc éven aluli. A férj­remet Szovjet—Magyaror- hezmenendő lányok is jóval szágért, amelyet • nemzet- idősebbek, mint a háború közi proletariátus hazájá- előtti menyasszonyok. se a kommunizmus megva­lósulása lesz? A kérdések többségére maguk a hallgatók válaszol­tak helyesen, az eddig ta­nultak és az irodalom alap­ján. S még azt is érdemes megemlíteri, hogy a bordá­nyi szeminárium hallgatói hozzászólásaik közben sűrűn hivatkoztak a napilapok egyes cikkeire, ami tájéko­zottságukat bizonyítja. A bordányi pártszervezet el­múlt évi propagandamunkája elismerésre méltó eredmény­nyel zárult és ez alapja le­het a jövő oktatási év jó előkészítésének, megszerve­zésérek is. Ax év végére a reáljövedelemben is elérhetjük ax 1960'ra tervexett sxintet Amikor 15 hónappal ez- lék helyett 8 százalékkal amelyre kölcsönt ad álla­előtt hozzáfogtunk há- nőtt az iparban a munka munk. Országszerte az álla­roméves tervünk megvalósí- termelékenysége és a terve- mi lakásépítkezésen túl tásához, egyes helyeken a zettnél kedvezőbben alakult hosszú lejáratú kölcsönként sötéten látás volt jellemző, a termelés önköltsége is. A ha népgazdaságunk perspek- tervben meghatározott 22 tíváiról esett szó. Néhányan százalék helyett 40 százalék­azon aggódtak: vajon hogyan kai nőtt kivitelünk. álljuk meg helyünket külföl­di segítség nélkül? Kétked­ve fogadták azt a törekvést, hogy biztosítjuk az 1957 vé­E1 zek az eredménye* le­hetővé tették, hogy 1959-ben az eredeti előirány­gére elért életszínvonalat és zathoz viszonyítva meggyor­további emelkedést érünk el. Azt kérdeztél:, van-e bel­ső fedezetünk terveink, cél­kitűzéseink megvalósításé­600 milliót ad államunk a házat építeni szándékozó dolgozóknak. Ezek mellett majd az új iskolák, orvosi rendelők, gyermekotthonok stb. százai nőnek ki a föld­ből. J ól kezdődik ez az eszten­dő is /— állapították meg sokan január első he­sítsuk a szocializmus építé­sét, népgazdaságunk fejlődé­si ütemét. S ezzel mintegy teiben. Ennek is oka volt, ^ nagyobb anyagi forrást biz- hiszen január 1-től a peda­hoz? A párt és "a kormány tosítsunk az életszínvonal Eógusok, február 1-től pedig igennel felelt. Nem csodák­ra gondolt, hanem a terme­emeléséhez. Büszkék lehe- az egészségügyi dolgozók fi­tiink múlt évi munkánkra, zetését rendezték. Mindenek­lés, a termelékenység foko- amellyel a hároméves terv előtt eleget téve a párt zására, az önköltség csök­kentésére, a fegyelmezet­tebb, gazdaságosabb munká­ra, a nagyobb fokú takaré­kosságra és szervezettségre. céljait hoztuk előre, s ki- munkásosztály anyagi és kul­tűztük a nemzeti jövedelem- turális helyzetéről szóló ha­nek több mint 8 százalékos tározatának, a lehetőséghez emelését. A Központi Bi- mérten megfelelően javítot­zottság márciusi határozata ták a legalacsonyabb kere­A terv megvalósításának nyomán üzemeinkben kibon- settel rendelkező munkások első napjaiban és most is, takozó kongresszusi munka- átlagbérét, s csökkentették •" a munkaidőt az olyan üze­életünk parancsának gyakor- versenyben most azért vetél lati megfogalmazása így kednek dolgozóink, hogy mekben, ahol vegyi ártalmak veszélyeztethetik az ember egészségét. A nyugdíjak ren­dezésének is ezrek, tízezrek örvendeztek, nem különben a jövő hónapban első ízben kifizetésre kerülő családi pótléknak. Kedvezően hatott hangzik: a termelésben, az a határozatban megjelölt cél az üzemekben dől el a hol- kitűzéseket teljesítsük, illet­nap sorsa, rajtunk múlik ve túlteljesítsük, életszínvonalunk javítása. A magasabb nemzeti jöve­Ezek nem maradtak csak a delem természetes következ­beszédekben elhangzott, vagy ménye, hogy több juthat papírra írott szavak. Múlt majd a lakosság fogyasztási ... , évi eredményeink a legtöbb alapjára, és a felhalmozási a reáljövedelem alakulasara területen nemcsak felülmúl- alapból többet fordíthatunk az termelői árrendezessel ták az 1957-es szintet, ha- lakásépítésre, szociális, kul- sorra kerU" ármódosítás, turális intézményeink fej- amely nyomán mintegy 0,5 nem túl is haladták a há­roméves terv első esztende­jének előirányzatát. Iparunk például a tervezett 7 száza­lesztésére. Városunkban is százalékkal 320 millió fo­újabb 240 lakásba költözhet- f1"1 árértékben csökkent a „ . nek majd be az új lakók, lakosság által vásárolt fe­lék helyett 12 százalékkal amelyeket állami költségből pasztási cikkek arszínvona­termelt többet, mint 1957- építünk. Gedóban folytatódik la a családi ház építési akció, ben. A tervezett 6,5 száza­Megkezdődött Szegeden is a szakszervezeti alapszervezetek vezetőségeinek ujjáválasztása Már több hete folynak az országos bizalmitanács- megállapítható, hogy a dol­Csongrád megye és Szeged kozás határozata szellemé- gozók örömmel fogadták üzemeiben a szakszervezeti bizalmi-választások. A vá­lasztások eddigi tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy a beszámolók és az ezeket kö­vető viták hűen tükrözik a bizalmiak megnövekedett szerepét és feladatát. Több üzemben, mint például a Szegedi Konzervgyárban, ben készítették el beszámo­lóikat, a bizalmiak. A Kon­zervgyárban Kormos Kata­lin elmondotta, hogy a szaktanács a bizalmimun­a SZOT határozatát, amely szerint a jelölőbizottságot előre kellett megválasztani és a jelöltek névsorát az újjáválasztó gyűlés előtt 10 kának országos fórumot nappal közszemlére kell ki­adott azzal, hogy összehívta függeszteni. Ragaszkodnak a bizalmiak országok ta- is az alapszervezetek tagjai Sok magánfuvaros igyekszik kijátszani az új tüzelő-hazaszállítási rendszert Újabb intézkedések a vásárlók érdekében Az elmúlt hónap végén hiszen gyakran előfordult, győzni. Amikor belépett a örömmel adtuk hírül, hogy hogy többe került a szállí- TÜZÉP-telepre, azonnal kö­a városi tanács építés- és tás, mint a tüzelő. zölte vele, hogy ő hajlandó közlekedési osztálya a TÜ- A magánfuvarosok annál 5 forintért hazavinni a tü­ZEP és a BELSPED szabá- nagyobb ellenszevvel fogad- zelő mázsáját. S meggyőzte, lyozta Szegeden is a tüze- ták a rendelkezést, s közű- mert így a vásárló szeme­lőszer házhoz szállításának lük néhány hangoskodó — láttára rakta fel a jóminö­dfját. Eddig ugyanis a ma- akik azelőtt megkeresték a ségű szenet, a sima fát. El­gánfuvarosok korlátlan urai maguk napi 4—500 forintját lenkező esetben a poros voltak a -piacnak*. Nem — akcióba lépett. S mind- szén, s a görcsös f^ került a restelltek itt a városban 6— járt a kibúvót keresték. A kocsira. Természetesen az 7 sőt 10 forintot is kérni egy becsületes nagy többség tu- ilyen esetekben a vásárlók mázsa tüzelő házhoz szállí- domásul vette — no ők sem is hibásak. Nem lenne sza­tásáért. Rendezték a házhoe- valami nagyon jó szívvel — bad könnyelműen kidobni a szállítás díját. A városban és tovább dolgoztak. — a körtöltésen belül — Nem lennénk igazságosak, 3 forint 20 fillért kérhetnek ha túl szép képet festenénk jól megfizeti, mázsájáért. az elmúlt három hét ered­Hogy ez az intézkedés ményeiről. A tény vitatha­ellenőrizhető legyen, azért tatlan. Ebben az időben sok ,,„mm úgy született meg a határo- dolgozó téli tüzelőjét szállí- ^ zat, hogy a két szegedi pá- tották haza, mázsánként 3 nalarozat nozo1' lyaudvari telepről a magán- forint 20 fillérért, fuvarosok is csak a BELS­A vásárló is tartsa be az új rendet sok pénzt, hiszen a fuvarost a 3 forint 20 fillérrel így is A harácsolók ellen A három illetékes szerv a az Építés­és Közlekedési Osztály, a BELSPED és a TÜZÉP, a három hét tapasztalatait összegezte. A pontatlan meg­fogalmazást kijavította, te­De sajnos, a kocsisok hát ezentúl a két nagy tü­-ügyesebbjei* megtalálták a zéptelepről BELSPED me­rendelet kibúvóit Ezért eb- netlevél nélkül egyáltalán ben az időben csak vidékre, nem szállíthatnak tüzelőt. PED által kiállított menst­levéllel szállíthatnak tüze­lőt. A vásárló dolgozó tehát csak a TÜZÉP-pel és a BELSPED-del érintkezik, itt fizeti le a mázsánkénti meg­RKTbSPFnfíneÍöH ki atórtioz Dorozsmára, Tápéra, Szőreg- Ez vonatkozik a környező BEE?PED jel01 kl a haZ Z re szállítottak tüzelőt. A falvakra is. Ezenkívül elha­szallito fuvarost. rendelet ugyanis csak Sze- tározták, hogy a harácsoló, A kibúvók gedre érvényes. Ebből azt a uzsorás fuvarosokat példá­következtetést vonták le, san megbüntetik és ezzel Három hét telt el a hasz- hogy ^ Tápéra szállítják a egyetért a KIOSZ helyi nos intézkedés életbelépése tüzelőt, már ismét ók szab- csoportja is. így például már óta. Megvizsgáltuk, hogyan ják meg a tarifát. S itt a most megindították az eljá­vált be az új rendszer a BELSPED sem szólhatott r£st Vér Antal és Petrovics gyakorlatban. Kétségtelen semmit Ezért aztán feltű- sándor fuvarosok ellen, . .... nően sok tüzelőt szállították , . . valamennyi dolgozo nagy & „környező faivakba*. aklk a megszabott 3 fonnt megelégedéssel vette tudomá- A fuvarosok másik része a 20 filléren felül meg plusz sul a kedvező intézkedést, gzállíttatót igyekezett meg- három forintot kértek. nácskozását és azóta is levélben kérnek véleményt a szakszerve­zeti munka problémáiról. Több üzemben a bizalmi­ak kérték a felsőbb szak­szervezeti szerveket, hogy a jövőben nagyobb segítsé­get nyújtsanak számukra. a határozat ezen pontjai­nak betartásához. A Szegedi Jutaárugyárban csak hét nappal előbb függesztették ki a jelöltek névsorát, ezért elhalasztották a gyű­lés megtartását, míg a 10 nap le nem telt. A jelölő­bizottságok javaslatával ál­talában egyet értenek a A beszámolókban sok szó dolgozók, csak elvétve for­hangzott el a szakszervezeti dul elő pótjavaslat, tagok élet- és munkaprob- A Délmagvarországi Rost­lemairol, azok megoldasaert kikészítő Vállalatnál szer­végzett munkáról. Hangsú- dán tartották meg a veze­lyozták a bizalmiak megnö­vekedett szerepét a bérvi­tákban, a segélyek és üdü­lőbeutalók juttatásánál. Vi­szonylag töségi újjáválasztó gyűlést Az fl. b.-elnök beszámo­lója után tartalmas vita alakult ki, majd megválasztották az új szakszervezeti szakszervezeti bizottságot politikai, neve- ás több határozatot hoztak, amelyekben feladatokat je­löltek meg az ü. b. és a bizalmiak részére. A hatá­rozat egyik pontja kimond­ja, hogy a Délrost telepein a vállalati terv teljesítése jóval kevesebbet foglal­koztak a csoportok lésl problémáival, a mun­kafegyelemmel és a tár­sadalmi tulajdon védel­mével. Nem elemezték elég alapo­san « munkaversenyben az érdekében ki kell szélesíte­ésszerűsítő mozgalomban végzett szakszervezeti mun­kát és ezért nem is tudták mindenütt helyesen megha­tározni a feladatokat. A bizalmiválasztásokon a csoportok tagjainak mint­egy 80—85 százaléka vett részt. Hasonlóan jónak mondható a részvétel az letett határozat, alapszervek, illetve járási bizottságok újjáválasztására rendezett gyűléseken is. Megkezdődtek az alapszer­vi vezetőségválasztások a postás, a textiles, vasutas és pedagógus szakszervezetek­ri az egyéni, páros és üzem­részek közötti versenyt, meg kell szervezni a telepek közötti versenyt is. E munkában meghatározták a bizalmiak és művezetők feladatát. A -Felelős va­gyok üzememért* mozgalom továbbfejlesztésére is szü­s úgy döntöttek, hogy ta­pasztalatcserét kell szer­vezni az egyes telepek kö­zött a kismarkos tilolással kap­csolatban, hogy tovább nő­ben. A területi bizottságok velhessék a szálhozamot. és az üzemi pártszervezetek eddlsr sok támneatóst nváltottak az üzemi bi­zottságoknak a választások előkészítésé­ben és lebonyolításában. Az alapszervi választások eddigi tapasztalataiból lomunkéban. A Délrost szakszervezeti újjáválasztó gyűléséhez ha­sonlóan több üzemben fel­használták az alkalmat ar­ra, hogy ötletekkel, javasla­tokkal gazdagítsák a kong­resszusi munkaversenyt, s ezzel újabb szép eredmé­nyeket érjenek el a terme­A felsorolt intéricedések és az év hátralévő részében várható átlagbér növekedé­sek —, amelyek a termelé­kenység emelkedése eredmé­nyeként jelentkeznek majd — s több más tényező együt­tes hatásaként mintegy há­rom százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazot­tak egy főre jutó reálbére. A bérből és fizetésből élők eev főre jutó reáljövedelme 1657-hez képest mintegy 8 százalékkal emelkedik. Ez pedig már azt jelenti, hogy megközelítjük az 1960-ra ter­vezett átlagos életszínvona­lat. Ehhez hozzájárul termé­szetesen az is, hogy növek­szik a foglalkoztatottság, a kereső családok száma is. Az idei terv a mezőgazda­-ági termeléssel és áruérté­kesítéssel összhangban a múlt évhez viszonyítva a pa­rasztság egy főre jutó reál­jövedelmének mintegy 10 százalékos emelését irányoz­za elő. Ez a növekedés a két évvel előbbi jó termést hozó 1957-es esztendőhöz mérten 2,3 százalékos emel­kedést jelent A tsz-mozga­lom tavaszi erőteljes fejlődé­se azonban már új helyzetet teremtett, amelynek kihatá­sát most még felmérni nem lehet. A reáljövedelem nő­kedése csak úgy való­sulhat meg, ha a felsorolt intézkedésekkel párosul a belkereskedelmi áruforgalom megfelelő emelkedése is. A tervben erre is gondol álla­munk. Mindebből megálla­píthatjuk, hogy a népgaz­daság gyorsütemű fejlődésé­ből eredő többlet erőforrá­sok egy része a lakosság anyagi és kulturális ellátott­ságát javítja. Azt mondjuk — és ez így is van —, hogy a munka a társadalom számára é'et­szükséglet. Mindennapi jó munkával, a tervek teljesí­tésével és túlteljesítésével alkot egyre szebbet, meré­szebbet az ember: napjaink­ban is általa hozza egyre közelebb a célt: a jobb, em­beribb életet. — KIGYULLADT a Tfl­lany a Kamaratöl'ésen. Né­hány évvel ezelőtt szóvá tettük lapunkban is a ka­maratöltéslek kérését: mtert bánik velük mostohán a ta­nács, miért nem kapnak vil­lanyt? A nélnap írországi Aramszoljtáliató vállalat es az I. kerületi tanács tcl'e­sítette a sok éves kérést: ki^yullatlt a fénv a Kama­ratöltésen. Az Itt lakók örö­mük klfetezíséül efc"clen lát­ták vntlérül a rélmagyar­orszáet Anmsznlíáltató Vál­lalat építőmunkásait.

Next

/
Thumbnails
Contents