Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-19 / 66. szám
5 Csütörtök, 1959. március 19. As ilyen versenyben szívesrn részt veszünk valamennyien Jól bevált a munkaverseny új formája az Újszegedi Kender- Lenszövőgyárban A napokban kissé szokatlan hirdetéssel jelentkezett kiadóhivatalunknál az Újszegedi KenderLenszövő Vállalat. Azt akarták keretes hirdetésükben közzé tenni, hogy üzemükben a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére munkaversenyt — azaz egyhetes ünnepi műszakot — indítottak. A munkaverseny közlésének e szokatlan formáján felfigyelve indultunk el, vajon miféle munkaverseny folyik az üzemben. Hogy munkaverseny létezik, arról a munkatermekben rövid szemlélődés után meggyőződhettünk. Erről tanúskodtak a gépek melletti eredménytáblák s a különböző gépcsoportok verseny plakátjai. Átfogó képet azonban az egész üzem verscnymozgalmáról az üzemi bizottságtól igyekeztünk szerezni. Aki a legtöbbet fejlődik — Többféle verseny ls van egyszerre minálunk, — válaszolta érdeklődésünkre az üzemi bizottság elnöke, Gunczer Andorné. — Van féléves munkaversenyünk, amely a kiváló dolgozó cím elnyeréséért folyik, Itt egy-egy üzemrész legjobb dolgozói kerülnek ki győztesen a versenyből. Van egy másik negyedéves verseny, amely az üzem valamennyi dolgozóját, az úgynevezett derékhadat is nagyszerűen mozgósítja. Ennél a versenynél az a fokmérő, hogy ' a decemberi átlaghoz viszonyítva, ki éri el a legnagyobb fejlődést. Tehát nem a legtöbb százalékot elérő kerül ki győztesen a verseny végén, hanem az, aki például 90 százalékról 100 százalékra emelte teljesítményét. Külön ünnepi műszakot indítottunk a Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére is, ezt március 3-án kezdtük és már be is fejeztük. — Az eddigi felvilágosítás úgy hangzik, mintha most; is, akár a régi, rossz munkaverseny formáknál, csak a teljesítmény lenne a lényeg. Mi a véleménye erről Gunczer elvtársnőnek? — Ilyesmiről szó sincs, hiszen csak a meós által átvett minőségi áru számít a versenyben. Négy szempont alapján versenyeznek a dolgozók: a termelés emeléséért, a minőség javításáért, takarékosságért és a munkafegyelem megszilárdításáért. Ha ezek közül bármelyik feltételt nem teljesítik, önmagukat zárják ki a versenyből. Reá i« és ösztönző S vajon, hogyan vélekednek a versenyről maguk a dolgozók? — Az ellenforradalom utáni napokban az első termelési tanácskozáson némelyek nálunk is hangoztatták, hogy nincs szükség munkaversenyre, hajtjuk magunkat mi anélkül is, hiszen kell a pénz — beszélte el Koresnyi Józsefné szövőnő. — A munkások nagy többsége lehurrogta ezeket a hangokat. Abban megegyeztünk valamennyien, hogv versenyezni akarunk, de nem úgy, ahogy azelőtt. Mi is keresni kezdtük, hoevan lehetne a versenyt élővé, igazi, szocialista munkaversennyé tenni. Véleményünket, javaslatainkat elmondtuk a termelési tanácskozásokon és a múlt évben már el is kezdtük a versenyt. Nem megy még tökéletesen, de egyre jobban csiszolódik, alakul. S ami a lényeg, ez a jelenlegi versenyforma ma már reális, igazságos, egyformán ösztönöz mindannyiunkat. Nem úgy, mint azelőtt, amikor állandóan ugyanaz a három-négy ember volt az első, kapta a jutalmakat, kitüntetéseket. Nem fordul már elő az sem, hogy csak a mennyiséggel törődnek. Nem mellékes a minőség „Gárgyán Istvánná* — olvastuk a teremben elhelyezett versenytáblán az egyik élenjáró dolgozó nevét. öt kerestük ezután meg. Ml a véleménye a versenyről, miért versenyez? — Ilyen versenyben valamennyien szívesen részt veszünk — mondta Gárgyánné. A vezetőség úgy dolgozta ki egy-egy terem versenycéljait, hogy azok az üzem termelését, önköltségcsökkentését, takarékosságát, egyszóval a legfontosabbakat szolgálják. Ez a verseny főként a jobb, az elsőosztályú áruk gyártására serkent bennünket. Azt hiszem, a vásárlók is észrevehetik, hogy milyen nagy különbség van a mostanában vásárolt anyagok minősége és a néhány évvel ezelőttiek között. Ebben a minőségi változásban az űj munkaversenynek is része van. Hogy miért versenyzem? Megszoktam a harminckét év alatt, mióta a szakmában dolgozom, bogy mindig becsülettel ledolgozzam a nyolc órát s az áru minőségére is ügyeljek. Az eddigi eredmények Végül még egy kérdést ismét az üzemi bizottságon tettünk fel: Milyen konkrét eredményt tudnak felmutatni a munkaverseny helyes alkalmazása óta? — Azt hiszem, a legjobb példa a munkaverseny erejére a ponyvagyártáshoz szükséges cérnázás megoldása. Január óta ugyanis komoly problémát okozott az egész gyárnak, hogy megoldjuk az exportra készülő ponyvák cérnázását. A műszakiak alaposan átvizsgálták a cérnázó kapacitását, megtették a szükséges intézkedéseket, a dolgozók pedig versenyben dolgoztak, s ma már nyugodtan mondhatom, megoldottuk a cérnázóüzem problémáját Határidőre leszállítottuk az első export ponyvaszállítást — magyarázta Gunczerné. Makkai Lajos a verseny jutalmazásáról informált. A legközelebbi jutalmazás április 4-ére lesz, amikor körülbelül 35—40 dolgozó részesül tárgy- vagy pénzjutalomban. A kiváló dolgozók értékelése és egy vagy két heti fizetéssel való jutalmazása pedig június 30-án zárul. Á fasizmus ölte meg ... Sorok Waliisch Kálmánról, a Tanácsköztársaság szegedi direktóriumának egyik tágjáról Hetven éves lenne, ha hu- hatóságok ultimátumának gedi munkásokat a Tanácsszonöt esztendővel ezelőtt az végrehajtását és fegyvereket köztársaság helyzeterol, osztrák fasizmus bosszújá- juttattak ki a városból a vő- melyről a demarkacios vonatnak nem esik áldozatául, rös hadseregnek. A szegedi lal elszigetelt szegediek nem Igy ma a nemzetközi mun- tanyavilágból is befolyást tudtak megbízható ertesuiekásmozgalom mártírjai kö- gvakoroltak a város életére, seket szerezni, zött a neve... főként a szegedi munkás- A direktórium ket tagját, Lugosi születésű, kőmű- ságnak az ellenforradalom Czibulát és Udvardit a la• nácsköztársaság ves, 1905-től az építőmunkások szakszervezetének tagja, a szociáldemokrata pá/t lugosi szervezetének egyik vezetője, erdélyi körzeti titkára. A háború alatt katonaként került Szegedre, s az 1918— 19-es forradalmi események idején a szociáldemokrata párt helyi titkáraként, egyben a Munkástanács titkáraként irányítója volt a város életének. „Fáradhatatlan, mindenütt jelenlévő agitátorként* jellemzi még az ellenforradalmi történetíró, Tonelli Sándor is. Ekkori tevékenysége nem mentes tévedésektől. így nem ismeri föl a KMP jelentőségét. De a szociáldemokrata párton belül a forradalmi balszárny képviselője, s fgy érthető, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltá... Tápai Antal szegedi szobrászművész Waliisch Kálmánról alkotott mellszobra. leverése után elfogták. Wallischnak sikerült Jugoszláviába menekülnie, s előbb ott, majd Ausztriában vett részt a szociáldemokrata mozgalomban. Mint Bruck an der Mur város szocialista polgármestere, egyik vezetője volt az 1934. február 12-én kitört munkásíölkelésnek. Egyhetes hősi harc után a fasiszta Stahlhelm-alakulatok túlereje leverte az osztrák munkásság Schutzbund-ját, s elkezdődött az ellenforradalom bosszúja. Kézrekerítették a napok óta hajszolt Wallischt is, s rögtönítélő bíróság ítélete alapján 19-én, kevéssel éjfél előtt végrehajtották rajta a halálos ítéletet. 1946-ban Tápai Antal szegedi szobrászművész elkészítette Waliisch Kálmán volt mellszobrát. A gipsz-szobor sa után a kommunista Udvardi János és a ellen vívott harcában szintén szociáldemokrata bátorító szerepük. Egy mun- a múzeumban várja, hogy Czibula Antal mellett ő a kásembert, Katona Pétert bronzba öntsék és városunk szegedi direktórium harma- 1919 júniusában ötévi kény- egyik közterén hirdethesse a dik tagja. szermunkára ítéltek a fran- szegedi forradalmi eseméMárcius 26-án éjjel a dl- mert megtalálták nála nyek egyik lenagyobb alakrküttÍU™ki 'j^tlvoztófkeí- Wallisch névjegyét. Ezen jának, egyben a nemzetközi fettUa városból,3mert3meg- fölszólította, hogy Szegedre munkásmozgalom jelentős tagadták a francia katonai jövet világosítsa föl a sze- harcosának emlékét. Soli ezer fát ültetnek el e hetekben Szegeden és környékén Es évben is jelentős társadalmi segítséget várnak a fásítási hónapban WettíetelVen tuüuédti élményt múitoü Dávid Ojsztrah szegedi hegedűestje A világhírű szovjet hegedűművész, Davld Ojsztrah, kedden este a túlzsúfolt Szegedi Nemzeti Színházban vendégszerepelt, s valósággal lázba hozta az egyébként nem könnyen melegedő szegedi közönséget. Korunk egyik legnagyobb előadója modern Paganiniként káprázatos tűzijátékot nyújtott két évszázadot átfogó műsorával. A preklasszikus francia Leclair D-dur szonátájával kezdte, a rokokó stílus hangzásvarázsának tökéletes tolmácsolásával. César Franck A-dur szonátájában a muzsika romantikus hangulathullámzása nyűgözött le, hol orgonaszerű pompával, hol a témák finom franciás charmejával. A remeklő zongorapartner, Wladimlr Jampolszkij mind zenei, mind virtuóz vonalon méltó volt Ojsztrahhoz. Szünet után Csajkovszkijművek következtek: a Meditation és a hallgatóságot egy csapásra meghódító Scherzo Valse, majd három részlet Prokofjev Romeo és Júliájából, amely a kiváló szov(Liebmann Béla íelvj jet zeneköltő egyéni harmónianyelvéből, jellegzetes ritmusú mondanivalójából adott színes képet, és zárószámként Ravel Tziganeja, a modern francia mester csillogó-villogó cigányábrándja a műzene választékos köntösében. Minden szám utólérhetetlen formatökélyével és virtuozitásával fokozta a hangverseny külső hatását. Igy nem csoda, hogy Ojsztrah és Jampolszkij három ráadást is adott: Debussy Holdfénynél című hangulatképét a Suite bergamasqueból, Kodály Kállai kettősét tüzes magyar előadásban és végül Stravinszklj Petruska-átiratát. A művészeket virágokkal halmozták el és percekig ünnepelték a felejthetetlen élményért. * Régen hallott a szegedi közönség ilyen utólérhetetlen müvészlséggel tolmácsolt zenét. S igen nagy jelentőségűnek tartjuk, hogv Dávid Ojsztrah, a világhírű hegedűművész a magyar— szovje' barátsági hónán alkalmából Szegedcn f"ilénett. Hogy ebben a jó értelemben vett »művészi csemegé«-ben részünk lehetett, elismeréssel kell szólnunk az MSZMP szegedi bizottságának aktív közreműködéséről, mely nélkül aligha lett volna részünk e hosszú időre emlékezetes művészi élményben. Szatmári Géza Mint minden évben, az idén is megrendezik a fásítási hónapot. Szegeden kedden kezdődött és április 17-ig tart. Körülbelül ez idő alatt ültetik el a városban és a környéken az év első felére tervezett csemetéket, isuhángokat. A városi tanács 'és a Csongrád megyei ÁllaJmi Erdőgazdaság 1959-ben 'tovább folytatja Szeged és Jkörnyéke fásítását, i A városi tanács elkészí'tette az 1959-es évi fásítási ítervét. Ebben az évben 70 'ezer forintot fordítanak erre Ja munkára. Ez igen nagy (összeg, ha figyelembe veszJszük, hogy a fák ültetésének (nagy részét társadalmi mun'kával végzik el. ; Az utcák, a terek fásításán (kívül nagy gondot ford (tájnak a várost körülvevő zöldövezetre. ( Eddig mintegy 170 hold J zöldövezetet tartanak nyllt ván. (Ebben szerepel a Hernyós, a jFelszabadulás-liget és a (Makkos erdő. Ebben az év(ben folytatják a FelszabaJdulás-liget beültetését. Újabb (Öt holdon 20 ezer csemetét {ültetnek el. Ezen a földterületen már elvégezték a taJla.ielőkészítő munkálatokat. J Idén 23 katasztrális hold(nyi területet fásítanak. EbJben természetesen benne (vannak az utcák is. ( ötvenháromezer csemetét ( és ötezer suhángot ültetJ nek el. J A Csongrád megyei Állalmi Erdőgazdaság csak az év Jelső felére készítette el terJvét. A gazdaság a város külterületét, a legelőket, mezőJgazdasági művelésre alkal(matlan földet, erdősávot, a 'külvárosi közületekhez tarJtozó intézménvek földjét fá(sítja. A tervek szerint 8 kaJtssztráli* holdon ültetnek el (fát. A földterületnek körülJbelíil 80 százaléka lesz új (terület. Itt 6 ezer csemetét 'és 1300 suhángot ültetnek el. J Az Erdőgazdaság az év (első felében talaietökészítcsi 'és ápolási munkát végez. ősszel végzi el a fásítások zömét. Baktóban 50 holdas erdőt létesítenek. Ebből már 16 holdat fás Róttak. Jelenleg talajelőkészítő munkát végeznek a bnktói erdőben. Jelentős fásítást végez 1959-ben a Szabadság Termelőszövetkezet. Tizenhárom hold erdőt telepít, most tavasszal háromezer suhángot és háromezer csemetét ültetnek el. A szegedi járás termelőszövetkezetei közül öt végez még említésre méltó fásítást. Tgy az ásotthalmi Szabadságharcos, a deszki Kossuth, a domaszéki Rákóczi, a gyálaróti Komszomol és a röszkei Lenin Termelőszövetkezet. A járásban ezenkívül községi tanácsok, a legeltetési bizottságok fásítanak. Az Erdőgazdasághoz tartozó három járás közül a szegedi járás annyi erdőt telepít, mint a másik kettő — a szentesi és a makói — együttvéve. A járásban ebben az évben 250 katasztrális holddal nő az erdőterület. A telepítés körülbelül kétmillió forintba kerül. A járásban egymillió csemetét és 27 ezer suhángot ültetnek. Szeged járás beleterületén és Szegeden a fásítási munkák nagy részét társadalmi munkások végzik el. Ebben nagy szerepet vállalnak magukra az egyetemi hallgatók, a középés általános Iskolások. Az elmúlt évben különösen kitüntette magát Szegeden az Erdészeti Technikum. Nagy szakérte'emmel, lelkiismeretes munkával végezték a fásítást. A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság jó munkájukat vándorzászlóval jutalmazta Az Országos Erdészeti Főigp*pató"á.g pedig a Szegedi Orvcrttidományi Egvetem. valam'nt a Tudományegyetem KTS7-szo'-vezetét részesítette pénzjutalomban. Ezenkívül dicsérő oklevéllel tüntette ki a deszki, az algyői, a szöregi. az újszentiváni és még jó néhány község úttörőcsapatát. Ez évben is számítanak a KISZ- és úttörőszervezetek fásítási munkájára. Nagy gondot fordítanak a jövőben a fák ápolására is. Ezután nem lesz elegendő csak az ültetés, hanem az lesz a cél, hogy minél több fát megmentsenek. Éppen ezért a körzetmegbízottak lakóhely szerint bízzák meg az úttörőket a fák ápolásával. Minden elültetett tát olajfűz-ággal vesznek körül, így megmentik a külső behatásoktól, ezenkívül rendszeresen öntözik és ápolják a fákat az úttörők. Lesz Szegeden Tanácsköztársaság tér A Délmagyarország március 13-i, pénteki számában megjelent: „Szegeden nevezzünk el teret, vagy utcát a Tanácsköztársaságról* című írást helyesléssel és örömmel olvastuk. Annál is inkább, mert egybe esik a tanács elgondolásával. Valóban, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság iránti tiszteletünket jelenti az is, ha teret, vagy utcát nevezünk el az első győztes magyar néphatalomról. A szegedi I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága teljes egészében támogatja a Délmagyarország javaslatát. Helyeseljük, hogy a Rákóczi teret nevezzük el Tanácsköztársaság térnek, azt a teret pedig, ahol Rákóczi szobra áll — Rákóczi térnek, Alsóvároson pedig a Vértanúk terét Aradi vértanúk terének. Az I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága ezt javasolja a várrz»l tanácsnak. A kerületi tanács végrehajtó bizottságának javaslatát a városi tanács legközelebbi ülése tárgyalta és meghozza a végleges döntést. Mison Gusztáv, az I. kerületi tanács végrehaúó httottságának elnöke.