Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-19 / 66. szám

Csütörtök, 1959. március 416. 2 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok működésének irányelveiről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki a mezőf íagi termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok működésének Irányelveiről. A törvényerejű rendelet biztosítja a termelőszövetkezetek működésében a szocialista elvek megvalósítását és gátat vetnek az ezzel ellentétes törekvéseknek. A megállapított elvi kereteken belül lehetőséget nyújt a termelőszövetkezetek öntevékenységének, kezdeményezésének kibontakozására, a szövetkezeti demokrácia érvényesülésére. Működéi — alapszabály szerint A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére — állapítja meg a törvényerejű rendelet — a földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanácscsal egyetértésben alapszabály-mintát ad ki, amelyet a közgyűlés a rendelet keretei között a helyi viszonyoknak és sajátosságoknak megfelelően kiegészít és elfogad. A termelőszövetkezet által elfogadott alapszabályt a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá és egyidejűleg kiadja a részére a működési engedélyt A törvényerejű rendelet második fejezete a mezőgazdasági termelőszövetkezeteit működését szabályozza. Kimondja, hogy a tag jogosult arra, hogy a termelőszövetkezet jövedelméből, végzett munkája aránvában ls, és a közös használatba adott földje után, földjáradék címén részesedjék, továbbá arra, hogv az alapszab ílv rendelkezéseinek megfelelően háztáji gazdaságot tartson fenn és a tagság alapján Járó szociális kedvezményeket élvezze. Ha a tag az alapszabályt, vagv munkarendet megsérti — mondja kl a törvényerejű rendelet — vele szemben elsősorban nevelő Jellegű társadalmi rendszabályt, szükség esetén fegvelml felelősségrevonást kell alkalmazni A termelőszövetkezetnek vétkesen okozott kárt tt tag köteles megtéríteni. A kártérítési kötelezettség megállapítására vonatkozó eljárás meghatározása utin a kilépés. illetve kizárás rend léről Intézkedik a rendelet. A termelőszövetkezetből — az előírás szerint — a belépést követő három éven belül nem lehet kilépni. A kilépési szándékot legalább hat hónappal a gazdasági év vége előtt a vezetőségnél be kell jelenteni. A bejelentés elfogadásáról a közgvűlés dönt A törvényerejű rendelet felsorolja a kizárási okokat. Közöttük szerepel többek között a munkafegyelem Ismételt és súlyos megsértése és a termelőszövetkezeti taghoz méltatlan életmód folytatása. Ffítdbevitel, haszonbérlet Részletesen intézkedik a törvényerejű rendelet a földbeviteli kötelezettségről. Megállapítja: a tag köteles a saját, valamint a vele KÖZÖS háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében, vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában levő összes földet — ideértve a legelő és erdő illetőségét is — a termelőszövetkezet közös használatába adni. Kivételt képez a törvényesen visszatartható háztáji föld. Szülői felügyelet, gyámság, vagv gondnokság alatt álló személy földjét vi«zont csak a gyámhatósági hozzájárulással lehet n termelőszövetkezet közös tulajdonába adni. Az állam a tulaldnnában levő fö'det Ingyenes és örök használatba adja a termelőszövetkezetnek. A továbbiakban pontos és részletes előírásokat tartalmaz a törvényerejű rendelet a haszonélvezettel, tartási é.« járadékkötelezettséggel terhelt, valamint haszonbérelt földeknek a termelőszövetkezeti közös használatba adásáról. Haszonbérelt állami tartaléktőid bevitele esetén — mint a törvényerejű rendelet előírja — a haszonbérlet megszűnik és a tartalékföld a termelőszövetkezet Ingyenes és örök használatába megy át. Azt a termelőszövetkezeti taggal közös háztartásban élő családtagot, aki nem tagja ugyan a termelőszövetkezetnek. de saját földje a termelőszövetkezet közös használatában van, földjáradék illeti meg. Az öregek érdekeit szolgálják azok a rendelkezések, amelyek szerint tt családtag részére, ha megélhetésének alapja a közös használatba adott közös föld, választása szerint földjáradékot vagy a helyben szokásos haszonbért köteles a termelőszövetkezet flzetnL Az Idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó parasztot ls, aki földjét a termelőszövetkezetnek — bár annak nem tagja — haszonbérbe adta, ugyanúgy megilleti ez a választási jog. A földjáradék fizetéséről A törvényerejű rendelet rendezi a földjáradék fizetésének rendjét A termelőszövetkezetnek a termelőszövetkezeti tag közös használatba adott saját földje után földjáradékot kell fizetnie. Földjáradék fizetési kötelezettség alól az 1959 január l-e előtt alakult termelőszövetkezeteknek. indokolt esetben, a közgyűlés határozata alapján előterjesztett kérelmére. a földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével egyetértésben egy évre felmentést adhat. A földjáradék kérdését a rendelet a következőképpen szabályozza. A termelőszövetkezetbe bevitt saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után — a közgyűlés határozatától fűgeően — öt-tíz kilogramm búza állami felvásárlás! áron számított forintértékét kell fizetni. A földjáradékból a földadót nem lehet levonni. A kataszteri tiszta Jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke katasztrális holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát, a földjáradék címén kifizetésre kerülő öszszeg pedig nem lehet több. mint a tagok között kiosztható részesedés bevitt földekre eső részének 25 százaléka. A rendelet külön szabályozza a termő szőlő és termő gyümölcsös, valamint erdő bevitele esetén fizetendő földjáradékot. A földi árad ék összegének sérelmes megállapítása, vagy kifizetésének megtagadása miatt — mint a törvényerejű rendelet megál'apítja — a tag a termelőszövetkezeti döntő bizottsághoz fordulhat A háztá'i gazdaságokról A háztáji gazdaságok vonatkozásában a törvényerejű rendelet előírla, hogy minden önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag a vele közös háztartasban élő családtagjaival együtt személyes használatára háztáji gazdaság fenntartására jogosult. Megilleti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendelkező öreg. vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban részesül-e, vagy sem. A háztáji föld területe a közgyűlés határozatától függően 0,5—1 katasztrális hold lehet. A törvényerejű rendelet a továbbiakban kimondja: a termelőszövetkezet törvényes birtokosa a közös használatában levő földnek, azon épületeket emelhet. A termelőszövetkezet közös használatában levő bevitt földek öröklésére és örökölhetőségére vonatkozóan a rendelet előírja: ha az örökös a termelőszövetkezet tagja, vagy ott családtagként rendszeresen dolgozik, az örökölt földet úgy kell tekinteni, mintha azt az örökös adta volna a termelőszövetkezet közös használatába. Ha az örökös a termelőszövetkezeten kívül álló és nem élethivatásszerűen foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, földjére — a termelőszövetkezet kérésére «p az örökös és a termelőszövetkezet között tartós, határidő nélküli haszonbérlel Jön létre. Ha a haszonélvezetre jogosult házastárs termelőszövetkezeti tag, alapszabály szerinti földjáradék, ha pedig nem tagja a termelőszövetkezetnek, haszonbér illeti meg. A termelőszövetkezet gazdasági tevékenységével kapcsolatban a törvényerejű rendelet előírja, hogy a közös gazdálkodást a közgyűlés által elfogadott éves termelési terv és bevétel-kladási költségvetés alapján folytatja. A tagok — családtagok — munkáját a végzett munka mennyiségét és minőségét egyaránt kifejező és a helyi viszonyoknak megfelelő munkaegységgel kell mérni. A törvényerejű rendelet a továbbiakban a termelőszövetkezeti csoportok működésének alapelveit szabályozza Eszerint a tagok a termelőszövetkezeti csoport hasznalatába adott szántóföldeken táblás műveléssel, közős vetésforgóban. közös vetésterv alapián gazdálkodnak. A szántóföldi növénytermelér alapvető munkált — gépi és fogatos szántás, kalászosok vetése — a tagok személye sen. közösen végzik, közösen végzik továbbá a termelést szolgáló beszerzést és értékesítést A közös gazdaság fejlesztése céljából fel nem osztható szövetkezeti alapot az üzemviteli költségek fedezésére pedig üzemi alapot létesítenek. A törvényerejű rendelet szerint a termelőszövetkezeti csoport a növénytermelés valamennyi ágára kiterjedő gazdálkodását úgy is megszervezheti, hogy minden munkát Közösen végeznek és a jövedelemből a végzett munka arányában nészosednak. Szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Budapestre (Folytatás az 1. oldalról.) éves kitérője ellenére ls — egyenesen folytatódik. Ezért tudta népünk barátaink — elsősorban a szovjet nép — önzetlen segítségére támaszkodva elsöpörni az 1956-os kudarcba fúlt ellenforradalmi kísérletet, megvédeni nemzeti függetlenségét és békéjét. — A jó és rossz időben minden próbatételt fényesen kiállott barátságunk a Szovjetunióval, a szocializmust építő testvéri népekkel erős és megbonthatatlan. Ezt a barátságot erősiti tovább az önök mostani látogatása, kedves szovjet barátaink. Köszönjük a megtiszteltetést, hogy hívásunkra eljöttek hozzánk. Kívánjuk, hogy érezzék jól magukat nálunk. A megbonthatatlan magyar—szovjet barátság éltetésével fejezte be viharos tapssal fogadott üdvözlő beszédét Kádár János. Ezután A. B. Arisztov lépett a mikrofonhoz. — Engedjék meg — mondotta —, hogy küldöttségünk magyar földre érkezésének első perceiben a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnöksége, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében átadjam önöknek ós a Magyar Népköztársaság minden dolgozójának forró, testvéri üdvözletünket. (Nagy taps.) — Tiszta szívből köszönjük ezt a meghívást és ezt a meleg fogadtatást. Őszinte elismerésünket fejezzük ki barátunknak, Kádár János elvtársnak azokért a szívből jövő szavakért, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjáról és szovjet népünkről mondott. A szocialista és munkáspártoknál, valamint a szocialista országok népeinél kialakult az a nagyszerű tradíció, hogy a testvériség jegyében, együtt ünneplik a fontos történelmi eseményeket. Ilyen esemény a Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltásának évfordulója is. A Tanácsköztársaság kikiáltásának a testvéri magyar nép hősi történetének egyik legdicsőségesebb lapja. A Magyar Tanácsköztársaságot elbuktatta az ellenforradalom és a külföldi intervenció egyesült erőinek csapása, de a magyar proletariátust nem győzték le. A magyar proletariátus mindvégig hősiesen küzdött hazájának felszabadításáért a földesurak és a kapitalisták elnyomása alól. Jelenleg a magyar nép sikeresen építi a szocializmust. Mí, szovjet emberek/ jól tudjuk, milyen hatalmas eredményeket értek el a Magyar Népköztársaság dolgozói ezen a történelmi úton; Együtt örülünk önökkel e nagyszerű sikernek. Ünnepük előestéjén újabb sikereket kívánunk önöknek, drága barátaink a szocialista Magyarország építésében. A. B. Arisztov a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság, a szovjet—magyar barátság éltetésével fejezte be hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszédét. Külföldi kommuvTÍs<a vet éránk üldcit'sé zek érkeztek hazlnkba A Tanácsköztársaság megalakulása 40. évfordulójának ünnepségeire az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szerdán külföldi kommunista veteránküldöttségek érkeztek Budapestre. Megérkeztek a szovjet, a csehszlovák, a román és a bolgár veterán kommunisták képviselői. A vendégeket az MSZMP Központi Bizottságának mun. katársai, a magyar munkásmozgalom sok régi harcosa, s a szocialista tertvérországok budapesti diplomáciai képviseleteinek vezetői fogadták. Bolnár és lengyel pártás kormányküldöttség érkezett A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány meghívására a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának ünnepségeire szerdán a déli órákban Budapestre érkezett a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség vezetője Ivan Mihajlov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter. A bolgár párt- és kormáijyltüljlöttség fogadtatásóra a Ferihegyi-repülőtérén megjelent Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint több miniszter. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására szerdán este lengyel pártás kormányküldöttség érkezett Budapestre, amely részt vesz a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának ünnepségein. A küldöttség vezetője Jan Izydorczyk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a küldöttség tagja Leon Zieleniec, a Lengyel Egyesült. Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. Bekérik regv6sz:de?mcsebb eüensége: e neme! militarizmus ITgy tűnik, mintha régen történt volna, pedig tizenöt éve annak, hogy 1944. március 19-én a hitleri fasiszta seregek megszállták Magyarországot. Ezzel elkövetkeztek Mohács óta legtragikusabb napjai történelmünknek: országunk és népünk eszközzé lett a tébolyultságának legsötétebb szakaszába zuhant német hadigépezetnek, amely — többek között — Magyarország teljes leigázásával és hadszíntérré tételével kísérelte meg a lehetetlent: a győzelmesen előnyomuló szovjet csapatok feltartóztatását. Mindez azokban a napokban és hónapokban történt, amikor már napnál világosabb volt, hogy a háború a németek — s velük együtt a tengelyhatalmak — számára elveszett. Elveszett már akkor, amikor megkezdődött, mert a történelem tanulsága szerint az emberiség a lavvető törekvéseivel: a szabadságszeretetével és Igazságérzetével ellentétes irányzatoknak szükségszerűen el kell bukniok. C amikor elkövetkezett ^ felszabadulásunk napia, majd nemsokkal azután a tönkrevert német seregek maradványainak feltétel nélküli fegyverletétele, az emhertréa meg volt gvőződve arról, hogv a német militarizmus egyszer s mindenkorra megszűnt létezni s "kiróna és a v'lág héké:é» •öbbé nem dúlhatja fel. 'tolóban. két nit*nhibo-i'i tanulságaiból ekkor önként • ör"fk"Z»tt ez a vélemény, zmelnet valószínűsítettek a -i'őztes SZÖve*sóg»s h-*-t*rink •Ó>- nnf,óarni t-fttetpypj*. ségválllaMsai azzal a mottóval. hev p-éroedig a nőmet. mltitartzmusnak soha 'tí^bé nem szabad feltámadnia. S most mégis fo'fórrindőban van. Mert nem vo't elegendő csupán a megállapodók egyikének, a Szovjetuniónak az egyezmény szelleméhez és betűihez való következetes ragaszkodása, ha a három nyugati hatalom kormánya azóta ls úgy véli, hogy egy felfegyverzett Németország eszköz lehet kezében a Szovjetunió sakkbantartására. Ez az elgondolás szülte az úgynevezett Nyugateurópai Uniót, amelyben a Nyugat »védelmében* szerepet kapnak a nyugatnémet hadosztályok s ez tette lehetővé azt is, hogy kezdetben néhány, később azután mind több és több nyugatnémet hadosztály álljon rendelkezésre az Északatlanti Szövetségnek is, amely tíz esztendős fennállása óta fenyegető magatartása révén állandósította a kritikus helyzeteket Európában. p gyszóval: a Nyugat-NéL* metországgal kapcsolatos politikájának eredményeként Bundeswehr néven, de Welirmacht-í szellemben és célkitűzésekkel ismét feléled a német militarizmus s Németország kettéosztottságának tartósítását célzó nyugati törekvések mellett a legfőbb előidézője annnk a feszültségnek, amely éppen a német kérdéssel kapcsolatban a világpolitikában fennáll. A cselekvés ideje kétségtelenül elérkezett s azok az országok, — elsősorban a Szovjetun!ó —, amelyeknek tapaszte'atafk vannak a német militarizmus szörnvílségelről. megfeszítik erő"-ot, hogv az. ember'séeet ráébresszék n ie"s'tr^s«ebb lépések megtételőre, arra. hogv mén meg l»t>»t akadáttiozvl n vf>met mtti'a-i-n-ns kifejlődéséi. me«t még i«b«t f>npi azért. hn»v ne történhessenek jóvátehetetlen bűnök Európa és a világ békéje ellen. Az ez évben 250 ezerre fejlesztendő Bundeswehr még csak közvetett veszélyt jelent, de az a tény, hogy létszáma hamarosan 500 ezerre s még azon felül ls emelkedik, s az Egyesült Államok atomfegyverekkel ts fel akarja szerelni, elképzelhető közelségbe hozza annak lehetőségét, hogy ez a Bundeswehr egy szép napon elindulhat, hogy -saját számlára dolgozzék*, az -elveszett régi nagyság visszaszerzéséért*, a -revans—ért. S ebben nem az jelenti a veszélyt, hogy az ilyen próbálkozások sikerrel járhatnak — a Szovjetunió ereje ezt lehetetlenné teszi —, hanem az, hogy egy ilyen próbálkozás világháborút robbantana kl. A német kérdés rendezése és a háborús veszély kiküszöbölése a célja a Szovjetunió Immár hatodik hónapia tartó kezdeményezéssorozatának. A nyugatberlini helyzet megoldása és a német békeszerződés megkötése érdekében elhangzott szovlet javaslatok reális lehetőséget biztosítanak e kérrtfi-ekben való megegyezésre. ÍV ekünk, magvaroknnk, a szocialista országok népeivel egvütt — nem lehet bőbb k'vóv-agurk. m'nt az, hogv mielőbb kezdődtelek meg és tárjanak eredménynvel a pómet kérdós megoldását célzó fáravalások. Ismerjük a nőmet mil'tarizmus okozta borzalmakat s pp-iknr a mai évforduló kanr<-őn orztínkbp iutnak az átélt szőmvősócak. azzal a bizalommal t*kint„nk az elkövetkező hotek és hónanok pqaroénvei elé. hogv a külügvmin'sztcri és a esúesértekezlet megtalálta a rémet kérdés magoldásának és az aurópat biztonság megteremtősőnek lohatőrőgelt — az egész világ Javára.