Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

3 Pétttek* 1959. március 17. Szovjet pártós kormány küldőt ség utaz k Bulgariaba Moszkvában nyilvánosságra hozták Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága elsö titkárának és Anton Jugov bolgár miniszterelnöknek január 21-én Hruscsov hoz írt levelét, amelyben meghívják a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét Bulgáriába. Nyikita Hruscsov február 20-i válaszlevelében közölte, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa köszönettel elfogadja a meghívást. Társadalmi munkával klubszobát létesítettek Mihályteleken Mlhálytelekre rendszeresen kijárnak a szegedi Ingatlankezelő Vállalat kommunista és pártonkívüli munkásai is, hogy elbeszélgessenek az időszerű' kérdésekről a dolgozó parasztokkal. Természetesen a városiak amiben tudnak, segítenek. Most az Ingatlankezelő Vállalat kommunistái szép példáját adták a segítésnek, s így a falu fiataljainak régi vágya teljesülhetett. A vállalat kommunistái társadalmi munkával rendbehozták a művelődési otthon melletti, eddig raktárnak használt épületet, s alkalmassá tették arra, hogy ott igen barátságos klubszobájuk legyen a falu KISZszervezete tagjainak, valamennyi parasztfiatalnak. A munkások segítését nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is köszönettel, elismeréssel fogadták; Kora reggeltől késő estig — a betegek szolgálatában — Doktor úr kérem, azon- sok emberrel érintkezik, nai tessék jönni, nagyon Ezért az orvos hazaküldi rosszul erzem magam — .., .. , szólt a gyenge női hang a szüleihez Kiskunmajsára es drót túlsó végén. a következő jó tanáccsal — Rendelés után indulok, látja el: feküdjön le jövök - nyűg- _ Hazamégy fiam, de a tatta meg kedvesen a dok- . tor a türelmetlenkedő páci- buszban allandoan a szad ensét. előtt tartod a Naponta 20—40 telefonéi-- mert különben leszállítanak, tesítés, levél, személyes ke- 4rted?! relem érkezik az orvosi ren- - . delőkbe. Odahaza fekszik a A kővetkező beteg ídobeteg, lázas, gyors orvosi se- sebb nő. Majdnem sírva kéri gítséget kér. A rendelőkben a2 orvost: pedig két óra alatt 60—70 beteg jelenik meg, s kap orvosi ellátást. son talpra, Az influenzajárvány nagy semmit, feladat elé állította körzeti _ Nézzük, mennyi a láz? orvosainkat. Kora reggeltől késő estig a betegek szolgálatában állnak, gyógyítanak, vigasztalnak, segíterlek. Az Oskola utcai rendelőben Az Oskola utcai körzeti orvosi rendelő várótermében is legalább negyven ember vár dr. Kovács Béla orvosra. Harminckilenc fok. Kerékpárral a körzetben — Miért jön be a rendelőbe, nem megmondtam magának, hogy maradjon otthon és hívjon, ha baj van. Dr. Jeszenszky Lehel Felsőváros gyógyítója. Óriási körzetét Dongóval felszerelt kerékpárjával járja. A Belvárosból fokozatosan terjed a járvány a külvárosok, a ritkábban lakott területek felé. Nagyszámú betege keresi fel a József Attila suzsebkendőd, gárúti körzeti orvosi rendelőben. De több a fekvő betegek száma. Körzetének határállomása a Szilién sor 30. Ha itt betege van, végiglátogatja az egész házat. — Jó, hogy itt van, doktor úr, legyen szíves már , . ennek a gyereknek felírni nem javulok valamit> nagvon köhög _ ilyen és ehhez hasonló kérésekkel fogadják minden lakásban. És az orvos szívesen segít. Körútja alkalmával meglátogatja valamennyi fekvő páciensét. Az agyvérzésben, a magas vérnyomásban szenvedőket ott helyben gyógykezeli. Ne járjanak be a rendelőintézetbe, nehogy elkapják az influenzát, neA Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusának tiétlöi ülése — Doktor űr kérem, állítÜgy korhol, mint az édes- hogy súlyosabbá váljék beapa szokott. Végtelen türo- tegségük. A" rendelőben" pedig" fiatal- lemmel gyógyítja, kezeli be- Szeretik, megbecsülik a tegeit. Sohasem fáradt, pe- körzetében lakók. Messziről dig most az influenzajár- tisztelettel üdvözlik orvány ugyancsak próbára tetember ül az orvossal szemben. — Harminchét négytized a lázam, fejem fáj és nagyon rosszul érzem magam — szól bátortalanul a fiú. Alapos vizsgálat következik, s már írja is az asszisztensnő a nagy orvosi könyv, be az adatokat. te erejét. Reggel nyolckor már munkában van, kerékpárjával járja a körzetét. Ellátja fekvő betegeit, közben betelevosukat. S ő még akkor sem zúgolódik, ha az utcáról hívják be a beteghez. Az orvos hivatása mindenhol és minden időben a gyógyítás — vallja dr. Jeszenszky Lehel. (horváthné) A Lengyel Egyesült Mun- mennyi vajdaságából. Az káspárt III. kongresszusánas elsö öt napon 21 testvérpárt hétfői Ülése a be«tamolók küldöttel tolmácsolták pártfeletti vitaval kezdodott. A . , vitában eddig 44 küldött luk üdvözletet a kongreszszólalt fel az ország vala- szusnak. Ez év elsö két hónapjában: Három százalékkal több SZSD, tíz százalékkal több villamoseoergia, mint 1958 hasonló időszakában A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint ez év februárjában az állami ipar napi átlagos teljes termelése az idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva öt százalékkal volt több, mint áz előző hónapban. Az egy munkásra jutó napi átlagos teljes termelés is öt százalékkal volt magasabb a januárinál és valamivel meghaladta az egy évvel ezelőttit. Az állami iparban foglalkoztatottak száma februárban 1400 fővel emelkedett és 33 000-rel volt löbb, mint egy évvel korábban. 1959 első két hónapjában 3 százalékkal több szenet, 16 százalékkal több kőolajat, 10 százalékkal több villamosenergiát és 140 százalékkal több nitrogénműtrágyát termeltek, mint az előző év azonos időszakában. Név: H. Pintér Sándor, fonál a rendelőbe, s az ide munkahelye: Csongrád me- bejelentett betegek közül négyei Építőipari Vállalat, dl- .... , ' agnózis: influenza. hányat 18 megnéz. ^lelőtt] A fiatalember munkás- fél 10-től fél 12-ig a körzeti szállóban lakik. Itt nem le- orvosi rendelőben het betegeskedni, Változások a tiszántúli községek autóbusz-iTienetrendiében Nagy jelentőségű változást valósított meg a szegedi Autóközlekedési Igazgatóság a tiszántúli községek autóbusz-menetrendjében: az ott lakók érdekében. Eddig ugyanis Kübekházáröl, Tiszaszigetről, Ujszentivánról a szegedi üzemekbe járó munkások a délutáni műszak után nem utazhattak haza és így kénytelenek voltak a gyárban, ismerősöknél, vagy közös albérleti szobákban aludni. Azonkívül az esti mozi- és szinházelőadásokon sem vehettek részt, mert az utolsó autóbusz délután 6. illetve este 8 órakor indult Szegedről. Márcihs 16-tól kezdődően Kübekházára hétköznap az utolsó autóbusz 22 óra 30 perckor, vasárnap pedig 23 óra 20 perckor. Tiszaszigetre pedig — Ujszentivánt érintve — 22 óra 31 perckor, vasárnap 23 óra 30 perckor indul az autóbusz. Ugyanakkor három pár járattal többet állítottak be a menetrendbe és a különböző műszakokra időben be tudják hozni az utasokat és a visszaszállítás is kelégíti az utazóközönséget. A késő este induló autóbusz kint marad Kübekházán, illetve Tiszaszigeten és hajnalban jön vissza. Ezzel elérik azt Közöljük olvasóinkkal, hogy szombati lapba hirdetéseket legkésőbb szerdán 12 óráig is, hogy megszűnik a korábbi üresjárat és naponta 36 kilométerrel kevesebb utat kell megtenniük az autóbuszoknak. A biztonságos utazás érdekében március végéig a Csongrád megyei Autóbuszközlekedési Vállalat hét feljavitott kocsit kap a régi elhasználódott autóbuszok pótlására. A közeljövőben Sándorfalva és Sövényháza autóbuszjáratát is megváltoztatják a községek lakosainak kívánsága szerint. Egyébként a tiszántúli községek autóbusz-menetrendjének változását a Bajcsy-Zsilinszky utcai állomáson tekinthetik meg az utazók. • fogaci.iai mert pácienseit, majd utána ismét beteglátogatás következik. Délután háromtól hétig az Oskola utcai rendelőben találkozunk vele, majd utána a sürgős hívásoknak tesz] eleget. Tehát reggel 8-tól este 8— 9 óráig jár kerékpárjával háztól házig. Gyógyít, s éj-; szaka ugyanúgy, mint valamennyi körzeti orvos, inspekcios a rendelőintézetben. Egy -éjszakai műszak* alatt] ötven-hatvan beteget lát el. Ezenkívül sok felesleges utati tesz. veszünk fel a Délmagyarország kiadóban és a Takaréktár utcai Hirdetőben. iiiiiiiiiniiiimiiiiiiiiHiiiiimiiiiimiiii A váróra fiérc A múlt héten egymás után két este is szegedi író szerepelt a Kossuth-rádió műsorán. Pénteken a rádió irodalmi -folyóiratának*, a Gondolatnak nyitó száma Dér Endre -Halhatatlan emlék* címjj karcolata volt, mely egy rövid történetkében az író nagyapjának 19es emlékeit elevenítette föl. Szombaton önálló műsorként Móra Ferencnek, szegedi elbeszélő klasszikusunknak egyik legszebb legmegrendítőbb novellája lopott könnyeket a szemünkbe: A csaló. A rongyoska szegény Pétör az iskolai ingyen-tejet föláldozza kis húgocskája kedvéért, s magától megvonva, napról napra neki adja... Móra megható története Kömíves Sándor kiváló tolmácsolásában élményt jelentett azoknak is, akik már olvasták. (P—ó) Január és február hónapokban együttesen vágómarhából 36, vágóborjúból 16, tejből 11 és baromfiból 44 százalékkal többet, vágósertésből pedig 28 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint 1958 első két hónapjában. A tojásfelvásárlás februárban a januárinak kétszeresére nőtt, A külkereskedelmi forgalomban a kivitel az év első két hónapjában 19 százalékkal nagyobb, « behozatal pedig ugyanannyi volt, mint 1958. január—február hónapokban. A február havi kiskereskedelmi eladás 3,8 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint januárban, és körülbelül két és fél százalékkal több az 1958. februárinál. * « * • •WU-WW^tótóWJVWV cAkiíttk a dvétnélküLi táaífáit köszúiiketiiik Fejfájás a SZEAC-meccs miatt Például legutóbb vasárnap inspekciózott. Egy rókusi beteghez hívták. Ott a helyszínen derült ki, hogy az idős asszony nyugtató gyógy szere elfogyott, s ezért hívták éjszaka az inspekcios orvost. Ugyanezt nappal bármelyik hozzátartozója a körzeti orvosi rendelőben felírathatta volna. A SZEAC mérkőzése miatt veszett össze a feleség a férjével. A családi perpatvar után az asszony fejfájással ágyba feküdt, s mi sem természetesebb, inspekcios or-] vost hívtak hozzá. Ugyan csak Rókusra hívták az elmúlt vasárnap a rendelőintézet' inspekcios orvosát, dr Kovács Bélát. Megvizsgálta a beteget és megállapította hogy derékzsábája van. Amikor közölte a beteggel, az így válaszolt: Aki meg akart „győződni" — Tudom, a körzeti or-i vosom ma délelőtt ezt megállapította. Csak ellenőrizni akartam, hogy valóban az e a bajom. Nem egyedülálló jelenség ez. Sokszor feleslegesen hív-] ják az orvost, ami erkölcstelen dolog, hiszen gyors orvosi segítségre váró betegtől fosztják meg az orvosi ezek a könnyelmű -betegek* Dr. Szabó Klára, dr. Kertai György, dr. Tornyai József és a többiek hősies harcot vívnak az influenzá-i val. Éjiel-nappal dolgoznak betegjeikért. Száz évvel ezelőtt, }gtSS& Alekszander Sztyepanovics Popov. akinek első ízben sikerült vezeték nélkül nagyobb távolságra morsejeleket közvetíteni pz elektromágneses hullámok segítségével. Ez a rövid születésnapi megemlékezés nemcsak azért szeretne a nagy tudós és feltaláló életének emlékéből idézni, mert életművével méltán kötelezte hálára az utókort, hanem azért is, hogy példát mutasson azok számára, akik most készülnek az életre, és azért is, hogy egy pillanatra elgondolkodtassa a televízió, a radar és rádiócsillagászat korában a rádiót már túlságosan is közönséges készüléknek ítélő mai embert. Az életkép felületes szemlélet esetében nem rendkívüli: a jó képességű, szegény fiú tehetségével és akaraterejével küzdi le az akkori társadalomban ugyancsak nem ritka iskoláztatási nehézségeket. Már a középiskolában is főképpen a fizika és a technika kérdései érdeklik és később, 1877 és 1882 között, a pétervári egyetemen is a matematika-fizikai fakultás hallgatója. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a kronstadti aknásztiszti iskola elektrotechnikai tanszékére nevezték ki asszisztensnek. 1901-ben az Elektrotechnikai Egyetem fizika professzora, majd négy évvel később ugyanennek az intézetnek az igazgatója lett. Sajnos, nem sokáig élvezhette életének ezt a szép gyümölcsét, mert a megerőltető munkában legyengült szervezete már egy év múlva, 1906. január Í3-án örök pihenőre tért. Az életrajz rideg adatai mögött a múlt század utolsó negyedében és a századfordulón rohamos fejlődésnek indult fizikai, technikai élet egyik ragyogó fejezete rejtőzik. Már mint fiatal diák és egyetemi hallgató értesülhetett többek között Jablocskov, Edison, Deprez, Nipkow, Tesla és Hertz nagy jelentőségű kísérleteiről. Bár sokféle fizikai probléma érdekelte, figyelmét a többinél jobban megragadták a H. Hertz által felfedezett elektromágneses hullámjelenségek és a már fiatal tanár korában Röntgen által felfedezett sugárzással kapcsolatos kérdések. A fizika iránt szenvedélyesen érdeklődő tehetséges kutató tehát bőven talált kedvének és érdeklődésének megfelelő kutatási témát. Élve a lehetőséggel — és a kisméretű anyagi támogatással — már 1889-ben Kronstadtban beszámolhatott szakemberek előtt az elektromágneses hullámok területén végzett saját kutatásainak eredményeiről is. 1895-ben, tehát a röntgensugárzás felfedezésének évében, az Orosz Fizikus Egyesület ülésén bemutatta viharjelző készülékét, amelyet úgy szerkesztett, hogy az általa tökéletesített Branly-féle kohererből és villamos csengőből álló áramkörbe közönséges villámhárítót kapcsolt. A készülék csengője — várakozásának megfelelően — távolabbi villámlások alkalmával is megszólalt és így jelezte az esetleges zivatar közeledtét. 1959. márc. 17-én este 7 órakor a Nemzeti Színházban DRViD OJSZTRAH szólóestje „I" bér et 7-ik előadás ORSZÁGOS FILHBRMÚHI A viharielző kül°nösen a hajózás/i vinarjeizu ban volt jelentös> hi_ szen már távoli zivatarokra is felhívta a hajósok figyelmét. Még ugvanebben az évben tökéletesítette készülékét és elérte, hogy a villámok helyett induktorral és szikraközzel előállított elektromágneses hullámok is működésbe hozták a jelzőkészüléket, sőt a csengő helyett bekapcsolt morsegépet is. Kis távolságon belül tehát megvalósult a drótnélküli táviratozás lehetősége. Megható kép lehetett, amikor — a januári kronstadti bemutató után — 1896. március 12-én a pétervári egyetem fizikai előadótermében összegyűltek korának neves orosz tudósai Popov találmányának megtekintésére, és a távolból, az elektromágneses hullámok segítségével vezérelt távírógép szalagjáról Petrusevszkij professzor a táblára írta a világ elsö rádiótáviratának szövegét. Ettől az időtől kezdve szélesebb körben, főképpen a haditengerészet keretében folytak a kísérletek és Popov az antenna feltalálásával fokozatosan jelentősen tovább növelte a készülék hatótávolságát. 1898-ban a feltaláló gyakorlatilag is teljesen megoldottnak tekintette ezt a problémát. Érdekes epizódként megemlíthető, hogy 1900 januárjában Popov szikratávírója először tett életmentő szolgálatot: a Jermak jégtörő szikratávírón kapott parancsot egy, a vihar által elsodort jégtáblán rekedt 50 halász életének megmentésére. A nnav tutlAa fáradhatatlan kutató71 nu(*y munkája eredményeképpen született nagyszerű találmánya hamarosan felkeltette a külföldi üzletemberek figyelmét is. Könnyen meggazdagodhatott volna, ha elfogadja a csábító ajánlatokat. Emberi nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint a visszautasítás módja: -Orosz ember vagyok, minden tudásomat, egész munkámat és mindent, amit elértem, csak hazámnak van jogom átadni«. önként merül fel a kérdés, miképpen lehet az, hogy a fenti, kétségtelen tények ellenére az olasz Marconi neve egy időben ismertebb volt és a közönség igen széles körben őt ünnepelte? Ez a szerencsés kezű fiatalember ugyancsak alaposan kihasználta a találmányban rejlő üzleti és karrier-lehetőségeket és meglévő érdemein túlmenően valóban magát tekintette a rádió feltalálójának, pedig szabadalmát is csak Popov eredményeinek közzététele utón, 1896 júniusóban erőszakolta ki Angliában. Az a furcsa eset történt — nem először a találmányok történetében —, hogy a közönség az üzleti körök által is reklámozott fiatal feltalálót kezdte ünnepelni és sokáig nem vett tudomást azokról, akik nála nagyobb érdemeket szereztek a probléma megoldása körül, egész életüket és tudásukat a nagy mű létrehozásának szentelték. A tudományos világ azonban elismerte Popov elsőbbségét, és a koherer feltalálója, Eduárd Branly már 1896-ban kijelentette: -A drótnélküli távíró a valóságban Popov kísérleteinek az eredménye*. A. Sz. Popov professzort tehát jogosan tekintjük az elektromágneses hul'ámok felhasználásával működő drótnélküli távíró feltalí'ójának. így született a rádió őse, a szikratávíró. A küzdelmekkel, munkával telt, de eredmén-ekben igen gazdag é'etű. nagy tudós előtt ősz'nte há'ával haitjuk meg fejünket századik születésnapién. Hazájában is kiilö"'pg"sen nagv tiszteletben részesíti a múlt nagyjait annyira megbecsülő szovjet nén és ez a megbecsülés áldozatos munkásságának legszebb, legméltóbb elismerése. Dr. Maka) Lajos egyetemi adjunktus