Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

3 Kedd, 1959. március 17. Életünk gazdagodásának szolgálója a munkaver­seny — több lakás, ruha, élelem, szebb város, bol­dogabb élet: ez a munka­verseny célja. S ez a ver­seny a munkapadoknál, miihelyekben, üzemrészek­ben kezdődik el, s ered­ményessége, értéke is ott dől el. Csak az olyan ter­mészetű verseny a hasz­nos, valóságos és értékes, amely »lent« kezdődik és realizálható értéket te­remt. Ez a verseny egyik alapja és célja. A munkásság saját élet­körülményeinek javulását segítő nemes versenyét örömmel üdvözli és se­gíti minden boldogulásra vágyó ember. Hiszen ma­ga a versenyzés, a ver­senyszellem újjáéledése a legkézenfekvőbb bizonyí­téka a párt helyes, egész­séges politikája iránti bi­zalomnak, mely ebben is kifejezésre jut. Az egészséges verseny gyarapodáshoz, kézzelfog­ható eredményhez vezet. A sok száz helyi kezdemé­nyezés végül hatalmas anyagi erővé alakul: az ország lakosságának ér­dekében. A jól megválasz­tott versenyfelvételekből és az üzem alapos ismere­téből fakadó versenycélok megismertetése a munká­sokkal. igen fontos. Nem irodákban -megtervezett* versenyek, kimutatások döntik el az iizemi ver­seny hasznosságál. értékét, hanem a munkásságra és a műszaki értelmiségre épült •lentről* indult mozga­lom. Az olyan országos versenykihívások. ame­lyek üzemi profilban, ter­melékenységi és önköltsé­gi mulatókban nem érté­kelhetők, formalizmust idéznek elő. Régi verse­nyeink — jelentős ered­ményei mellett — hibáinak egyik jellegzetessége ép­pen a formalizmus volt. A tartalmi vonatkozáson, a kézzel fogható eredmé­nyeken. a munkásosztály politikai aktivitásán van a hangsúly és nem azon, hogy egy-egy szegedi üzem nehezen mérhető országos kihívásokat eszközöl, vagy sem. E versenynek az ih­letője a párt politikájából fakadó bizalom mellett a pártszervezetek politikai, nevelő munkája, szervezői és végrehajtói a szakszer­vezetek közvetlen segít­ségérc támaszkodó munká­sok. Természetesen nélkülöz­hetetlen szerepet játszik a munkaversenyhen műsza­ki értelmiségünk is. Szak­mai és technológiai isme­reteinél fogva ezer módon támogathatja és támogatja is a munkásság kezdemé­nyezését. Műszaki értelmi­ségünk bátran és merészen tervezzen, új, jobb tech­nikai konstrukciókat hoz­zanak létre iparágakban, üzemekben. Kísérletezze­nek, gyarapítsák iparunk technológiáját. Munkások, műszaki ér­telmiségiek összefogása és áldozatos munkája lendít­se föl a versenyt. A 22 millió mellett még sok­s \ millió forinttal járul­janak hozzá Szeged üze­mei szocialista építésünk­höz. népünk életkörülmé­nyeinek további javulásá­hoz. <s. j.) Koszorúzási ünnepségeken és színházi gyűlésen emlékezlek meg a szegediek március 15 eseményeiről Idén is méltóan ünnepelte megálmodott szabadságot, s Szeged március 15-ét. Dél- a munkásosztály kommunista előtt a Kossuth- és a Petőfi- pártja vezetésével vállalta és szobornál, valamint a szőre- végrehajtotta azt a nemzeti gi csata emlékművénél he- feladatot, melyet 1848 örö­lyezték el a megemlékezés kül hagyott. A szocializmus koszorúit az MSZMP, a építésével kezdődhetett meg KISZ és a Hazafias Nép- a kor, amelyről Petőfi is ál­front városi bizottságai, a modott. honvédség, a tanács, a szal/- — 1848 zászlaját a mi ko­szervezetek. az egyetemek, runkban csak az emeli ma­a MÁV, a főiskola, a közép- gasra, aki a szocializmusért iskolás fiatalok és az ipari- harcol _ folytatta dr Széu tanuló mtezet képviselői. A 4 koszorúzásoknál a munkás- Eva' ma|d megállapította, őrzenekar, illetve a Tömör- hogy a márciusi hősök haza­kény gimnázium és a Vasút- fisága egyet-jelentett a nem­forgalmi Technikum énekka- zetközi haladás ügyének, a ra adott műsort. világszabadságnak a szolgá­A koszorúzást követően a latával is. Kamaraszínházban lelkes ün- — 1849-ben legjobbjaink nepi gyűlés zajlott le, melyen harca elbukott, mert a nem­részt vettek a pártbizottság, zetközi reakció a forradalmi a KISZ, a tanács képviselői mozgalmakkal szemben túl­is. Itt Dér Endre József At- erőben volt. Ma győzni fo­tila-díjas író megnyitó sza- gUnk, mert a hatalmas szo­vai után dr. Széli Éva, a cialista tábor és az egész ha­KISZ Központi Bizottságé- iadó emberiség a mi igazsá­nak tagja mondott beszédet, gunk, a béke, a szabadság, Felidézte 1848 márciusának a szocializmus ügye mögött eseményeit. Rámutatott: a áll. pesti forradalom sikere ab- A tapssal fogadott ünnepi ban rejlik, hogy Petőfiékírá- beszéd után kulturális mü­saikban, jelszavaikban és a sor következett. Felléptek: 12 pontban a leghívebb ki- Kátai Endre, Kovács János, fejezői voltak a nép akara- Vadas Kiss László és Mentes tának. A továbbiakban mél- József, a Szegedi Nemzeti tatta március 15 jelentősé- Színház művészei, valamint gét, majd arról szólott, hogy a Tömörkény Leánygimná­az 1919-es Magyar Tanács- zium kórusa, Mihálka György köztársaság az 1848-as esz- karnagy vezetésével, Gál mók hordozója volt, s a fa- István, az orvostudományi sizmus éveiben is a kommu- egyetem népi együttesének nisták őrizték meg március szólótáncosa, a MÁV Hazánk 15 szellemét. munkáskórusa Erdős János Hangoztatta, hogy 1945- vezénylésével és a Szegedi ben a felszabadulás hozta Textilművek népi tánccso­meg a magyar népnek a rég portja. A tehetséges munkás-paraszt fiatalok iskolástatásáért I gen nagy gondot fordít évközi és általános statiszti­szülhet törekednünk kell arra, hogy számos olyan jóképességű munkás­Negyven esz- ság titkárává eteTel i9i9. Szverdlov elvtársra -TSS?%*. március 16- tóberi Szocia­án halt. amlál/ATÍinl/ lista Forra­meg, Jakov CHllCKCiUllK dalom előt­Mihajlovics ti napok­Szverdlov elvtárs, a szovjet azonban, amikor eljutott ban és a forradalom győzel­állam egyik kimagasló veze- hozzá megválasztásának hí- me után különösen megmu­tö egyénisége, a párt és a re, megszökött. Ezután na- tatkozott Szverdlov szervező dclgozó nép ügyének odaadó gyon fontos munkát végzett tevékenysége. A forradalom harcosa. Küzdelem és mun- a párt Központi Bizottságá- győzelme után az Oroszor­ka volt az élete, már 15 éves nak oroszországi irodájában, szági Központi Végrehajtó korától kezdve. Először 1902- valamint a Pravda szerkesz- Bizottság elnökévé válasz­ben tartóztatták le forradal- tőségében is tevékenykedett, tották. Lenin útmutatásaival mi agitáció- és propaganda- Árulás következtében azon- Szverdlov vezette az első munka miatt. Ettől kezdve ban a cári titkos rendőrség szovjet alkotmány összeállí­egészen 1917-ig szakadattá- kezére került és újból szó- tásának munkálatait. A vo­nul üldözte a cári rendőrség, műzték. Még így sem sza- rös hadsereg megteremtésé­Forradalmi elszántságát kadt el azonban a forradal- ben közvetlen munkatársa azonban nem tudták meg- mi mozgalomtól, és levele- volt Leninnek és igen érté­tömi. , zett Leninnel, fenntartotta kes tevékenységet végzett a Ezerkilencszázötben az vele a kapcsolatot. Száműze- szovjet párt- és állami szer­Uraiban végzett fontos szer- tésének az 1917-es februári vek vezetőinek nevelésében, vező munkát. A tammers- forradalom vetett véget, A halál korán elragadta forsi pár * inferencián talál- amely megdöntötte a cáriz- Szverdlov elvtársat. Forra­kozott először Leninnel, ek- must. Később az áprilisi dalmár élete és munkássága kor kezdődött mély barát- pártkonferencián Lenin ja- azonban mindig példaképe sóguk. közös forradalmi har- vaslatára a Központi Bizott- marad az utókornak, cuk. Néhány hónappal sőbb Szverdlovot börtönbe* zárták, majd amikor börtö-* néból szabadult, Szibériába * szóműzték. A száműzetésből megszökve, Pétervárra ment és irányító munkát végzett a bolsevik párt szervezeté-* ben. Ezerkilencszáztiz végén ismét bebörtönözték. A bolsevik párt 1912-es . prágai konferenciáján* Szverdlovot a Központi Bi­zottság tag iává választották. Ekkor is száműzetésben volt, a Magyar Szocialista ka még kevésbé Munkáspárt, elvi vo- megelégedettséget, natkozásban és a mindenna- Az okokat keresve feltét- paraszt fiatal tanuljon felso­pos gyakorlati munkában is, lenül vissza kell nyúlni ah- oktatasi intezmenyekben, aki a munkásosztály szellemi hoz az időhöz, amikor az az érettségi utan egy-ket felemelésére, műveltségének arányokat eltévesztve túl- evet a termelőmunkában to ­és kultúrájának állandó nö- zsúfolták egyetemeinket, és tott el s így az egész elet­velésére. Különös határo- jóval több diplomást képez- felfogását meghatarozo mun­zottsággal és gondossággal tek egyes szakokon, mint kaselmenyei vannak. Tud­rögzíti ezt a törekvését a szükséges lett volna. Ennek Juk> h°8y ez nem .egyszerit munkásosztállyal kapcsolatos ellensúlyozására később mér- dolog. Az egyetemi evekre feladatokról szóló párthatá- sékelték a felvételeket, de » kell mondani az erdek­rozat, melyben a politikai és mint látjuk, ebben az akció- odo fiatalnak a megszokott szociális kérdések mellett ban éppen a munkás-paraszt keresetről szerenvebben kell egyenlő fontossággal szerepel fiatalok rovására történt a cir?le' sokat keIl tanulnia, az üzemekben és munkás- megszorítás. Segédkeztek eb- megis meg kea oaratkoztat­kerületekben végzendő isme- ben az ellenforradalom előtt nu,nk .a tanulás gondoiaia­retterjesztő és kulturális jóval felszusszanó revízió- ya > éfu segíteni, tamogatm munka. Ez azonban a dolog- nista elemek és behatások kel1 elhauirozasa megerlelé­nak csak egyik oldala, a is, nem beszélve arról, hogy nalf­szellemi felemelésnek csak az iskolapolitika hivatalos alatt- Napjainkban egy nagy­egyik útja. Keresni kell te- munkásai is szem elől té- HiSSC f ta hát az intézményes lehetősé- vesztették ezt a tervszerűsé- kibontdko^sDana te f^Saffi S6t Í8ény16' f°ntOS mUnkát' talok tanulmáríyatáak tit t "Im • y ® A magyar értelmiség mozdítására és megsegítésé­az ísKoiaztatas. .... /\ felfrissítéséhez és re. Üzemek, termelőszövet­Most csak az utóbbiról ki- megerősítéséhez első- kezetek, társadalmi szerve­vánunk szólni, tekintve, sorban a két nagy dolgozó zetek és intézmények alapí­hogy időszerűsége elsőrendű osztaiy soraiból kell erőket tunak ösztöndíjakat ország­kérdéssé avatja ebben a te- szerezni. Jelenleg az értei- szerte, hogy a jó képességű makörben. miségnek csak egynegyed ré- fiatalokat egyetemre, főisko­Az említett határozat meg- sze sorolható ezekbe a szár- Iára küldjék. Hasznos ez a állapítja, hogy az utóbbi mazósi kategóriákba. Már- kezdeményezés az üzemnek, években a középiskolákban pedig, ha komolyan meg- intézménynek is és az egyén­és az egyetemeken, illetve gondoljuk a munkáshata- nek is. Az eddigi gyakorlat főiskolákon komoly mérték- lomnak azt a törekvését, szerint az a forma kezd ki­ben csökkent a munkás-pa- hogy az új, szocialista értei- alakulni, hogy az üzem és a raszt származású hallgatók miséget kinevelje, az eddigi pályázó szerződést köt. Egyik arányszáma. Ez a kategória eredmények egyáltalán nem oldalról a rendszeres anyagi 1954-ben 64 százalékot tett elégségesek. támogatást rögzítik, másik ki, 1958 végén pedig mind- , . . oldalról azt a vállalt köte­össze 48 százalékot. A csök- . "ozff.k€ ' adn' az °kok lezettséget, hogy a szóban­kenés különösen szembetűnő az 's' ftwr. »ülőknek forgó fiatal a diploma meg_ és súlyos a felsőoktatási in- ™"fpSaf, blZ0„ny°S „±^1 szerzése után több éven ke­tézményekben, ahol az vol- tuKai Ken nozmoK gyerme- resztül az üzemben vagy na a célunk, hoov a végzett kak „Aitáttá termelőszövetkezetben hasz­diplomások fele munkás-pa- ™nd®n «ia?d ™"al„3,a nosítja tudását. Ilyen szer­raszt származású legyen A tálhíLln^hf ^mií zödéseket kötnek Községi ta­jak hogy inkább szakmat nácsok is ,eendő pedagógu. tanultatnak a további isko- sckkal) orvosokkal, stb. aztatasra alkalmas gyerme- szegedet még nem csapta kükkel is, mert így hama- meg az országos kezdemé­rabb keresethez jut. Ez a „yezésnek ez a szele, jólle­gondolkodasmod egyresztazt bet. a társadalmi ösztöndíj­a körülményt igazolja, hogy rendszer rendeletben történő megnőtt a munka rangja, de szabályozása hamarosan azt is megmagyarázza, hogy ""Wd^teSS anyagi szamitasukat megta- tanulmányi idöre adnák, lálják a fiatalok az üzemek- megjelölt pénzügyi források­ben. Ez az anyagias állás- ból, mintegy 400—650 forint pont nagyobb méretekben ^f", az 0egy6l,e™ken * ., foiskolakon, 200—300 forintos veszélyes az iskotápolitikara. határok között a középisko­Ugyanakkor messzemenően Iákban, havonta rendszere­megtévesztő, mert lehetséges sen. Az országban mintegy az, hogy egy fiatal szakmun- 4,) egyele™ hallgató, akiket . , . , az üzemek, termeloszovetke­kas annyit keres havonta, zetek gépállomások, intéz­mint diplomás korában kez- mények ilyenformán szárma­dó fizetésként, de a szolgá- zásuk és képességük alapján táti övökkel aránvosan meg- szSrnyaik alá vettek, már lati evekkel aranyosan meg ezzel a segítséggel végzi ta_ térül a több éves tanulas nuimanyait anyagiakban is. Érdemes te- -jy-fem lehet kizárólag felvett hallgatók közül so­kan kimaradnak, s így az hát áldozni a munkás- és N AZ ÉPITÖK ÉS A LAKÓK EGÉSZSÉGÉRE! pápán véres összeütközés volt a szociáldemokraták * és keresztényszocialisták között; négy halott és húsz sebesült. Vass János vallásügyi minisztert egy budai választói gyűlésen inzultálták. Megindult a választási küzdelem. A kormány a nem­zetgyűlési választások idejét április 13-ra tűzte ki. Újabb francia csapatok érkeztek Szegedre. A mint­egy ezer főnyi francia katonaságot iskolákban szállásol­ták el. Alsóvároson Neuberger különítményesei egy ház­ban gyalogsági ágyút, egy másikban sok muníciót talál- ^ tak. Egy újabb helyen két ágyút, másutt három gépfegy­vert. Állítólag a letartóztatott Félix főhadnagynál tüzér­ségi terveket találtak, melyeket fegyveres fölkelésre dol­goztak ki. A Szeged és Vidéke írja: "Eddig kb. 40 embert tartóztattak le, akik közül, mintegy tízet igazolás után szabadon bocsátottak. A kommunisták főbb vezéreit erős fedezet, mellett Budapestre szállították«. magánérdeklődésre parasztcsaládoknak is gyer- . .hízni az ügyet. Üze­, , - L- • - T meinkben igen sok erettse­mekük iskolaztatasaert, s gizett munkás-paraszt fiatal tudnak is áldozni, mert dolgozik. Számba kell őket anyagi viszonyaik megenge- venni, meg kell győződni ar­dik ról, hogy képességük szerint alkalmasak-e magasabb . is­AA ,»AAAAAAAAAAAéAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ ).ólakba ÓS ÖSZtÖnÖZní kell • őket, baráti szóval is, és a •lehetőségek szerint társadal­omi ösztöndíjjal is. Az anya­• giak nem akadályozhatják • meg ennek a rendkívül fon­• tos ügynek az előrehaladá­• sát, hiszen legtöbb helyen • mód nyílik az ilyen támo­• gatásra. • Az egyetemi jelentkezések •és felvételi vizsgák ideje ro­• hamosan közeledik. A műve­• lődésügyi minisztérium ren­• deletben kötelezővé tette az • egyetemek és főiskolák szá­rmára, hogv a munkás-pa­• raszt. fiatalokat segítsék a • felvételi vizsgákra felkészi­• teni, elsősorban azokat, akik •érettségi után a termelő • munkában helyezkedtek el •és azóta sokat felejtettek • Ilyenformán minden szüksé­•ges feltétel együtt van. il­•letve együtt lehet ahhoz •hogv a diDlomás értelmiség £ körében rövid időn belül •meglegyen a munkásság és •Darasztság gverekeinek meg •felelő részaránva. s hogy • magasab kvalifikált, szárma­zás szerint is ezekboz az osz­•tálvokhoz tartozó prtp'misé­(Siflis felv.) Szombaton este az új lakók és az építők egészségére csendültek össze a poharak a Szalámigyár klubhelyiségében. A Marx tér és a Mérey utca sarkán épült új bér- £zeföket a szpupmi omo+p. házba költözött lakók tartották itt ismerkedési estjüket. Egyben vendégül látták a •öéshen, a kultúrál + svara­Csongrád megyei Építőipari Vállalat néhány dolgozóját, akik odaadó munkájukkal l portásban és a nae* szak­lehetővé tették, hogy új, modern lakásokba költözhessenek az igénylők, örvendetes, £mai tudást igénylő niunkíf hogy egyre inkább terjed ez a kedves szokás Szegeden: az új bérházakat építő • körökben is. munkások és az új lakók ilyenforma barátkozása. $ I

Next

/
Thumbnails
Contents