Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

3 Vasárnap. 1959. március 15. A Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusának tiszteletére indított munkaversenyröl A Szál/szervezetek Országos Tanácsa 1959. március 14-én ülést tartott és megvitatta az 1958-as gazdasági év tapasztalatait, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. Alapulvéve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának március 6-án hozott határozatát, megjelölte a szakszervezetek termivalóit az 1959. évi népgazdasági tervek teljesítésében. A határozat többek között kiemeli: Életünk minden területén elért fejlődés bizonyítja, hogy a dolgozók hajlandók és képesek öntudatosan vállalni szocialista építésünk meggyorsítását. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ezért teljes mértékben egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt 1959. március 6-i határozatával és helyesli ? budapesti pártbizottság felhívását, amelyben a párt kongresszusa tiszteletére szocialista munkaverseny indítását kezdeményezi. Felhívja az ország dolgozóit, a szakszervezeteket, bizalmiakat, sz. b.-elnököket, vezetőket, minden szakszervezeti aktivistát, szervezzék a kongreszszusi munkaversenyt s A kongresszusi verseny általános céljai népgazdasági szinten a következő: 1. 1959. év végére néhány fontos mutatóban érjük el az 1960-ra tervezett szintet 1959 végére növeljük 8,3 százalékkal a nemzeti jövedelmet. Az ipar össztermelést tervét az év végéig négy százafékkai teljesítsük túl. Emeljük a termelékenységet a tervezettnél két százalékkal jobban, az önköltségcsökkentési tervet pedig egy százalékkal teljesítsük túl. Ennek előmozdítására célszerűbben és koncentráltabban használjuk fel mindenütt a beruházási összegeket 2. 1959-ben a tervezettnél előbb megvalósított intézkedésekkel is el kell érni az 1960-ra előirányzott színvonalat. A munkások és alkalmazottak reáljövedelmét 1959-ben 5—t százalékkal emeljük. 3. A népgazdaság fejlesztésének. gazdasági építőmunkánk meggyorsításának az ipar technikai színvonalának emelése, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a technológiai folyamatok tökéletesítése, a termelékenység emelése a feltétele. A termelékenység növelését alapvetően a technikai színvonal fejlesztésével és nem a munkaintenzitás fokozásával kell elérni. Ezért még szélesebb körben kell kibontakoztatni az ésszerűsítők, újítók és feltalálók tevékenységét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa helyesli és követendő példának tartja a Fémáru- és Szerszámgépgyár dolgozóinak kezdeményezését, hogy tervszerűen csökkentik gyártmányaik előállítási idejét és az anyagfelhasználást. A népgazdaság minden területén fontos cél az önköltség csökkentése, a takarékosság. főleg az importanyagok megtakarítása és a minőség javítása. A Szakszervezetek Országos Tanácsa helyesli és követendőnek tartja a vegyipari dolgozók kezdeményezését, ahol iparági szinten és az üzemekben önköltségcsökkentési, takarékossági intézkedési tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére brigádok alakultak és segítik a belső tartalékok feltárását, az üzemszervezés megjavítását. Követendő a ruhaipari gyárak példája is. amelyek egyéni takarékossági számlák bevezetésével széles rétegek ügyévé tették az anyagtakarékosságot. 4. Növelni kell a termelés mennyiségét is ott, ahol a szükséges anyag és az értékesítési lehetőségek megvannak. Ügyelni kell azonban arra, hogy ahol a szocialista verseny a termelés növelésére irányul, ott se szoruljon háttérbe a termelés gazdaságossága, a minőség javítása. 5. A szakszervezetek arra hívnak fel minden munkást és alkalmazottat, hogy a maguk területén segítsék elő mindazoknak a termelési feladatoknak a megoldását, amelyek a mezőgazdaság előtt állanak. A szocialista munkaverseny erejével biztosítsák azokat az eszközöket, amelyek szükségesek a most alakult termelőszövetkezetek megszilárdításához, igényeiknek kielégítéséhez, a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a terméshozam növeléséhez. Ahhoz, hogy a népgazdaság néhány fontos területén 1959 végéig elérjük az 1960ra tervezett szintet, az egyes iparágakban a következő feladatokat kel) megoldani: A szénbányászat dolgozói javítsák a szén minőségét, emeljék a munka termelékenységét. A fekete- és a jó minőségű barnaszén termelési tervét teljesítsék túl. A szén önköltségét a tervezetthez képest legalább további egy százalékkal csökkentsék. Az érc- és ásványbányászatban javítsák a minőséget és termeljenek a tervezettnél többet barna vasércből, elsőosztályú mosott mangánércből. A kőolajbányászat dolgozói adjanak több olajat oly módon, hogy egyúttal biztosítsák a termelés távlati fejlesztését ebben az iparágban. Tudományos megalapozottsággal végezzék a kőolajtermelést, gyorsítsák meg a kutató-fúrásokat. A feldolgozóipar oldja meg a többlet kőolaj feldolgozását, állítson elő terven felül gázolajat és benzint. A villamosenergia-iparban takarítsanak meg minél több szenet a fajlagos hőfogyasztás csökkentésével és szolgáltassanak annyival több energiát, amennyi az ipari tervek túlteljesítéséhez szükséges. A vegyipar dolgozói elsősorban az exporttervek túlteljesítését és az importanyagokkal való takarékosságot tűzzék ki célul. A szerves vegyipar adjon több szintétikus anyagot, műszálat a feldolgozó iparágnak: A szervetlen vegyipartól több nitrogénműtrágyát, szuperfoszíátot vár mezőgazdaságunk. A gyógyszeripar növelje az antibiotikumok, a vitaminok, az alkaloidák ás általában az exporttermékek gyártását. Az alumíniumipar adjon terven felül minél több hutaalumíniumot: A kohászat dolgozót javítsák a minőséget, csökkentsék a selejtet. A nyersvasgyártó üzemek használják ki jobban a kohótérfogatot, csökkentsék a koksz felhasználását. Az acélgyártók gyártsanak jobb minőségű acélokat. Termeljenek magas folyáshatárú mangánt, titán- és alumíniumötvözetű és wolframszegény gyorsacélt. Gyártsanak több nagyszilárdságú acélhuzalt az építőipar részére: A gépipar dolgozói az exportra szánt termékekből, valamint a belföldi fogyasztásra szánt hiánycikkekből teljesítsék túl termelési tervüket. A szerszámgépgyártók termeljenek terven felül köszörűgépeket, esztergagépeket, az erősáramú ipar részére ezertonnás prést és esztergagépeket. Gyártsanak több agregát és egyéb célgépeket, gyorsítsák meg a félautomata és programvezérelt gépek gyártását, A tőmegcikkipar gyártson terven felül radiátort, és mindenféle szerelvényeket — lakásépítési programunk megvalósításához. A műszeripar elégítse ki a terven felül is jelentkező exportigényeket korszerű műszeripari termékekben. Az autó- és a traktoripar dolgozói a mezőgazdaság részére adjanak több korszerű univerzális traktort. Gyártsanak több autóbuszt, hogy megjavíthassuk a közlekedést Budapesten és a nagy vidéki városokban, elsősorban Miskolcon. Gyártsanak terven felül tejszállító kocsikat. A mezőgazdasági gépipar dolgozói elégítsék ki a mezőgazdaság megnövekedett gépigényeit; elsősorban több korszerű gabona- és silókombájnt, kévekötő-, aratógépeket, műtrágyaszórót, talajmű'ilö és vetőgépet gyárfeanak. Biztosítsák a gépek pótalkatrészekkel való ellátását. A járműipar dolgozói számolják fel a Diesel-fejlesztés és gyártás ütemében való elmaradásukat. Az általáno, gépipar dolgozói fokozzák a vegyipari és élelmiszeripari gépek és berendezések fejlesztésének ütemét. Az erősáramú ipar üzemeltetőitől nagyobb menynyiségű huzalanyagot, savas akkumulátort, villamos forgógépet, nagytranszformátort, kis- és nagyfeszültségű gépet vár a népgazdaság. A híradástechnikai ipar fokozza a mikrohullámú berendezések gyártását és gyorsítsa meg a televíziós készülékek előállításához szükséges képcsövek, rádiócsövek és alkatrészek készítését. Az építőipar dolgozói teljesítsék maradéktalanul az évi tervüket. Csökkentsék a? építési időket és építési költségeket, A lakóépületeket legkésőbb november, az iskolaépületeket pedig szeptemberben adják át. Kövessenek el mindent, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek évi építési szükségletei minél előbb kielégítést nyerjenek. Az építőanyagipar dolgozói adjanak több égetett téglát, cserepet, mészhomoktéglát, hullámpalát, cementet, zúzott követ és parkettanyagot. Fokozzák a könynyű falazóanyagok, a nagyméretű üregestéglák és blokkok, valamint a korszerű, előre gyártott és előfeszített vasbetonelemek gyártását. A könnyűipar dolgozói elégítsék ki a bel- és külkereskedelem többletigényét. Adjanak több bútort, papírt, lakástextilt. A termelési terv túlteljesítésénél fordítsanak nagy figyelmet arra, hogy ne keletkezzenek elhelyezetten készletek. A nyomdaipar fokozza termelését. Az élelmiszeripar dolgozói adjanak több exportra alkalmas terméket és több húst, tojást, vágott baromfit, cukrot, tejet, tejterméket. paradicsomsűrítményt, mélyhűtött árut a belföldi fogyasztásra. A közlekedés dolgozói készüljenek fel a tervek túlteljesítéséből származó többletszállítási munka zavartalan lebonyolítására. A vasutasok javítsák a teherszállítás egyenletességét és menetrendszerűségét, érjenek el tényleges szénmegtakarítást. A kereskedelem dolgozói javítsák tovább a fogyasztók ellátását, korszerű eladási módszerek elterjesztésével tegyék kulturáltabbá és gazdaságosabbá a kereskedelem munkáját. A gépállomások dolgozói a munka jó minősége mellett a fő idényben valósítsák meg a traktorok és egyéb erőgépek legjobb kihasználását, nyújtott műszakok, illetőleg kettős műszak útján is. Ezt szükségessé teszi a meggyorsult szocialista fejlődés. Fordítsanak fokozott gondot a gépállomány karbantartására. Az állami gazdaságok doltozói teljesítsék a mezőgazdasági termelés 5,2 százalékos emeléséből rájuk háruló feladatokat Tegyenek meg mindent a termelés színvonalának emeléséért, termeljenek több cukorrépát, gyapjút, neveljenek több vágómarhát ós vágóbaromfit. Csökkentsék az állati termékek önköltségét. A nagyvárosok közelében levő állami gazdaságok tűzzék ki célul maguk elé a városok zöldség- és gyümölcsellátásának megjavítását. Az erdőgazdaságok teljesítsék túl az idén meginduló jelentős nyárfaültetési terveket. Terven felül adjanak bányafát, szőlőkarót és épületfát. A tudományos kutató és tervező intézetek dolgozói, mérnökök, tudósok fejleszszék tovább ágazatukban a tudományos munkát és szoros együttműködésben az üzemek dolgozóival, a tudomány vívmányait állítsák a célok megvalósításának szolgálatába. Ahhoz, hogy a felsorolt fő célkitűzéseket és az iparágak, üzemek adottságainak megfelelő feladatokat eredményesen oldhassuk meg, szükség van arra, hogy társadalmunk minden rétege a maga helyén teljesítse kötelességét és szüntelenül igyekezzék javítani munkáját. ra A Szakszervezetek Országos Tanácsának IV. ülése a kongresszusi versennyel kapcsolatban a szakszervezetek tennivalóit határozza meg. A határozat ismerteti a szakszervezetek központi vezetőségeire háruló feladatokat, majd így folytatódik: A szakszervezetek megyei tanácsai, a szakszervezetek területi bizottságai segítsék a megye üzemeit a helyi célok megvalósításában és újabb helyi erőforrások feltárásában. Területükön fejlesszék az egész szakszervezeti tevékenységet. A társadalmi tevékenység és ellenőrzés fejlesztésével segítsék elő a közellátás, általában az élet- és munkakörülmények javítását. A szakszervezetek üzemi szerve: segítsék és ellenőrizzék, hogy a vállalatok gazdasági vezetői a műhelyek, a munkahelyek számára az adottságoknak megfelelően dolgozzák ki konkrétan a szocialista munkaverseny helyi célkitűzéseit. Ismertessék azokat termelési tanácskozásokon. Mindennapi szervező és politikai munkával érjék el, hogy minden dolgozó tudja, mit kell tennie a műhelyek céljainak megvalósításáért A szocialista munkaverseny legcélszerűbb formáit és módszereit a dolgozókkal együtt alakítsák ki. Mindenekelőtt azokat a formákat és módszereket terjesszék, amelyek a technika fejlesztését, a gazdaságosabb termelést segítik elő. A szocialista munkaverseny legáltalánosabb formája az egyéni verseny, továbbá a munkacsoportok versenye, amelynek fontos emelője a kiváló dolgozó cím és kitüntetés. A munkacsoportok és brigádok versenye széles körben bontakozott ki és új vonásokkal gazdagodott A szakszervezeti bizottságok tanulmányozzák módszereiket, karolják fel kezdeményezéseiket és terjesszék el a jó tapasztalatokat. Ez azért is fontos, mert sok munkacsoport a szocialista brigád cím elnyerését tűzte ki célul. Arra vállalkoztak: az üzemek előtt álló célokat úgy mozdítják elő, hogy nagy részt vállalnak a technika fejlesztésében, ésszerűsítenek, részt vesznek a szakmai továbbképzésben, növelik általános és politikai műveltségüket, segítik a gyengébbeket, vagyis szocialista módon, fegyelmezett munkát végeznek. A műhelyek közötti versenyt még céltudatosabban azoknak a feladatoknak megoldására kell irányítani, amelyek teljesítésével az egész üzem elnyerheti az élüzem címet, illetőleg az MT és a SZOT vörös vándorzászlaját. Olyan közszellemet kell kialakítani az üzemekben, hogy általános megbecsülés övezze a kiváló dolgozókat, újítókat, akik a termelés frontján többet tesznek az életkörülmények javításáért, a szocializmus felépítéséért. Javítsák meg a szocialista verseny nyilvánosságát az üzemekben is. Népszerűsítsék az egyének, brigádok eredményeit, munkamódszereit. Alkalmazzák az agitatív szemléltető eszközöket is. A termelési eredmények fokozásának előmozdításáért segítsék a műszaki fejlesztési tervek teljesítését és a dolgozók műszaki ismereteinek növelését. Elsősorban a munkahelyeken történő munkamódszerek átadását, bemutatókat, új technikai iskolák indítását szorgalmazzák. A gazdasági vezetők biztosítsák ezek feltételeit. Minden üzemben szervezzék meg a szakmai műszaki tanácsadást A szakszervezeti bizottságok a kongresszusi versenyben előttünk álló feladatok megoldását egész tevékenységükkel segítsék. Mélyítsék tovább az üzemi demokráciát, követeljék meg a dolgozók javaslatainak megvalósítását. A dolgozók mindennapos ügyeinek gondos intézésével is fokozzák termelési kedvüket, aktivitásukat. Javítsák az egyeztető bizottság munkáját. Orvosolják a dolgozók jogos panaszait, őrködjenek a törvények, rendeletek megtartásán. Harcoljanak az egészséges munkakörülményekért és gondoskodjanak a dolgozók kulturált pihenéséről, szórakozásáról. A Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a szervezett dolgozók kétmilliós táborát, az ország minden dolgozóját, hogy segítsék elő a szocializmus építésének meggyorsítását. Buzdítson mindenkit az a tudat, hogy harcunkban mellettünk vannak barátaink, a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok népei. A Szakszervezetek Országos Tanácsa bizonyos abban, hogy munkásosztályunk lelkesedéssel teszi magáévá az ország és a nép ügyét előre lendítő versenycélokat. Bizonyos abban is, hogy a termelőszövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó parasztságunk szorgalmas munkája együttesen lehetővé teszi a mezőgazdaság ez évi tervének túlteljesítését. Bízunk a néphez, a hazához hű értelmiségiek odaadó munkájában. így összefogva: a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek milliói megvalósítjuk a párt Központi Bizottsága határozatában megjelölt feladatokat • A SZOT IV. teljes ülése Gáspár Sándor főtitkár válaszával, majd Somogyi Miklósnak, a SZOT elnökének zárószavával ért véget Kik kérhetik felvételüket az egyetemek, illetve a főiskolák nappali tagozatára ? A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója A művelődésügyi miniszter most kiadott rendelkezése értelmében az egyetemek, főiskolák, akadémiák, tanító- és óvónőképző intézetek nappali tagozatára a középiskolák ez évben érettségiző tanulói közül azok jelentkezhetnek továbbtanulásra, akik a negyedik év félévében kitűnő, jeles, vagy jó eredményt értek el. A közepes, vagy elégséges előmenetelő tanulók kézül csak azoknak a felvételi kérelmét fogadhatják el, akik a választott egyetem szakfelvételi vizsga tárgyaiból legalább jó átlageredménnyel zárták, vagy várhatóan így zárják tanulmányaikat. Helyes, ha a szakés középiskolákból kikerülők lehetőleg az iskola szakirányának megfelelő egyetemen jelentkeznek továbbtanulásra. Egy-egy jelentkező csak egy egyetemre kérheti felvételét, az egyesített tiszti iskolára, továbbá a művészeti főiskolákra jelentkezők azonban egyidejűleg egy másik egyetemre is pályázhatnak. Fontos cél, hogy minél több jó képességű munkás-, illetve dolgozó parasztszármazású fiatal jelentkezzék az egyetemekre. Az idén nagyobb számban vesznek fel olyan jó képességű fiatalokat, akik az érettségi után legalább egy évig ipari nagyüzemben vagy a mezőgazdaság szocialista szektorában fizikai termelő munkát végeztek, s munkájukkal, valamint magatartásukkal kiérdemelték a munkaadó és az illetékes társadalmi szervek elismerését. A felvehetők száma az elelmúlt évihez viszonyítva országosan mintegy 12 százalékkal növekszik. Ezenkívül a tanító- és óvónőképző intézetekbe mintegy ezer fiatalt vesznek fel. A továbbtanulási lehetőségek tehát az előző évhez képest növekednek. A régebben érettségizettek is volt iskolájuk útján jelentkezhetnek felvételre, az agrár-felsőoktatási intézmények tangazdaságaiban előzetes fizikai termelőmunkát végzők pedig munkahelyük útján kérhetik felvételüket. A felvételi kérelmeket április 10-ig kell eljuttatni a középiskola igazgatójához. A kérelmeket az igazgató elnökletével működő iskoláztatási bizottság bírálja el, amelynek tagja: az osztályfőnök, a pártszervezet, a KISZ-szervezet és a pedagógusok szakszervezetének egy-egy megbízottja. Az érdekelt tanulókat az iskoláztatási bizottság döntéséről az iskola igazgatója június elsejéig köteles értesíteni. Az elutasítást sérelmezők az illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács művelődésügyi osztályához fellebezhetnek. A felvételre ajánlott fiataloknak júliusban — az egyetem által meghatározott napon — felvételi vizsgán kell megjelenni. A felvételi bizottság döntéséről az egyetem, — a tanító-, illetve óvónőképző intézetbe pályázók esetében a megyei (megyei iogú városi) tanács művelődésügyi osztálya — írásban értesiti a tanulókat)