Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

1 Péntek, 1059. március IX 2 A pártkongresszus tiszteletére indítsunk szocialista munkaversenyt! (Folytatás az 1. oldalról.) imperialisták által okozott élesedésével, akkor népünk Irányát és bátran szembe- nyugodtan, önbizalommal nézünk a fejlődés egyes doigozhat, építőmunkánk to­szakaszainak esetleges, az vábbi jó eredményekkel jár. Rendszeresen és türelmeven kell beszelni ax emberekkel — A mi pártunk önálló, független párt, amely felelős­séggel tartozik a szocialista forradalom sorsáért mind a saját népe, mind a nem­zetközi munkásmozgalom előtt. Itthoni beszélgetésein­ken, vitáinkon is érezhető mozgalmunk általánosan kedvező helyzete. Már nem ml vagyunk elszigetelt hely­zetben, hanem a reakció, és nincs olyan kérdés, amire ne tudnánk választ adni. Bátran vitatkozhatunk tehát és vitatkozzunk is. A hely­zet ma már nálunk gyöke­resen megváltozott, de ez egyáltalán nem Jelenti azt, hogy most már nem va­gyunk kötelesek fáradhatat­lanul magyarázni álláspon­tunkat Kötelességünk rendszere­sen és határtalan türelem­mel beszélgetni az embe­rekkel, s Immár elért eredményeink alapján megváltozott helyze­tünkből kiindulva, tovább folytatni a felvilágosító, a tömegmozgósító munkát. Kádár elvtárs a továbiak­ban részletesen elemezte, hogyan hasznosíthatja pár­tunk, népünk a XXI. kong­resszus tapasztalatait. A XXI. kongresszus a fejlődés új, nagy lehetőségeit bizto­sítja számunkra, hathatós, közvetlen segítséget is jelent népünknek. — Bizonyosak vagyunk 8bban, hogy a sok egyéb té­nyező mellett a kongresszus­nak is szerene van a terme­lőszövetkezeti mozgalom gyors ütemű fejlődésében. A kongresszus gazdag anya­gát két ütemben kell hasz­nosítani. Vannak olyan tapasztala­tok és módszerek, amelye­ket nyomban felhasználha­tunk, tehát hiba volna várni fél évet, vagy háromnegyed évet. Viszont az egyes kér­dések alaposabb, mélyebb feldolgozása körültekintő elemzést kíván, s úgy gon­doltuk, hogy ezekben a párt­kongresszuson fogunk állást foglalni. A XXI. kongresszus anya­gát tanítani kell pártisko­lákon, a pártiskolákon kí­vüli oktatásban is, ha azt akarjuk, hogy a ma­gyar kommunisták lépést tartsanak a marxizmus— leninizmus fejlődésével. Ugyanakkor a kongresszus anyagának gazdag kincseit széles körben meg kell is­mertetni egész népünkkel. mindazt a lehetőséget, ami az adott időszakban meg­volt. Mit jelent ez? Gondolják végig az elvtársak: a politi­kai konszolidáció gyorsab­ban ment végbe, mint gon­doltuk, a gazdasági konszo­lidáció ugyancsak. A választás napján né­pünk egységesen szavazott. Legutóbbi, a tsz-mozgalom a vártnál jobban, sikereseb­ben és gyorsabban fejlődött. Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy az alapvető fel­adatokat jól mértük fel, a fő irányt helyesen jelöltük kl, mert a tömegekre tá­maszkodtunk, bíztunk a tömegekben, de az ered­ményeknél kitűnt, hogy a tömegek még több bizalmat érdemelnek tőlünk. Minden nagvobb csata az­zal az eredménnyel zá­rult, hogy a tömegek po­litikai érettsége, tettre­készsége néhány fokkal magasabb volt az adott pillanatban, mint ahogy feltételeztük. Azt hiszem, így vonhat­juk meg a mérleget abból, amit a XXI. kongresszus mond nekünk, és ebből adóknak azok a feladatok, amelyeket a Központi Bi­zottság határozatba foglalt. — A vezetés megjavítása az egyik fontos feladat Kétféleképpen lehet javíta­ni a vezetést. Minden ala­posabb elemzés és tanul­mányozás nélkül ls maga­sabb színvonalra emelhet­jük azt egy kicsit több lel­kiismeretességgel. A brigádvezetőktől az or­szág legmagasabb köz­jogi méltóságig nagyobb lelkiismeretesség és kicsit több bátorság kell az irá­nyításhoz és az eddiginél is bátrabban kell támasz­kodni a tömegekre. Azt hiszem, hogy ezt már holnap megkezdhetjük. Eh­hez nem kéli alaposabb ta­nulmányozás. Az egész ve­zetés struktúrájának töké­letesítése viszont hosszabb munkát kíván, ezt hiba vol­na összecsapni néhány hét alatt. — Tovább kell Javítani a káderpolitikánkat is. Óriá­si lépést tettünk előre. Sok méltatlanul félreállított em­ber került a helyére. Uj emberek ls jöttek és állí­tom, hogv önállósággal dol­goznak és fejlődnek. Vi­gyáznunk kell arra, hogv ne üsse fel fejét a „nálunk most már minden megy magától* — hangulat. Magától somml sem megv. s a vezetőknek együtt kel! dolgozni a tömegekkel, bízniuk kell a tömegek­ben, törődniük kell az emberek véleményével. A népgazdaságot gyorsabban kell fejleszteni hét különösen fontos tényről — Jelenlegi helyzetünkben két, különösen fontos tény van. amivel nyomban lehet, kell és érdemes foglalkozni. Al egyik a népgazdaság fejlesztése, a másik a ter­melőszövetkezeti mozga­lomban elért eredmény. — Népgazdaságunk egész­ségesen fejlődött A nép­gazdaság fejlődése is mutat­ja, hogy a pártnak a politi­kai harcban követett vona­la helvesnek bizonyult. Jobb, reálisabb. értelmesebb a tervezés és a vezetés ls. Sza­badabb levegőt biztosítot­tunk az alkotó munkában és ezt nagyon is jól használták fel a dolgozó milliók, olyan fontos rétegek is, mint a funkcionáriusok, az értelmi­séglek, elsősorban a műsza­ki értelmiség körei. Ez igen figyelemre méltó. A tudósok, műszaklak ma nyugodtan kísérletezhetnek, dolgozhat­nak. mert érzik a párt meg­becsülését. Mi abból Indulunk kl. hogy az értelmiséglek döniő többsége szövetsé­gesünk. akikkel együtt akarunk dolgozni, bízunk bennük. Nagyon fontos dolog, hogy ezt a bizalmat érezzék az emberek, tartozzanak bár­milyen réteghez. Munka köz­ben igenis, vigyáznunk kell, hogy bizonyos egyének ne szabotálhassanak, ne csinál­janak gazemberséget, de az alapvető, hogy a döntő több­ség Iránt bizalommal le­gyünk. mert enélkül nem lehet sem dolgozni, sem har­colni sem építeni. Az alkotó kedv nagyon tontos tényezője eddigi eredményeinknek, ame­lyek milliók erőfeszítésé­ből, Jókedvvel végzett munkájából születtek. A Központi Bizottság ülé­sén részletesen megtárgyal­tuk a termelőszövetkezeti mozgalommal összefüggő kérdéseket. Azt hiszem, hogy a Központi Bizottságunk a mezőgazdaság fejlesztését érintő kérdésekben is jó ha­tározatokat hozott. Jó ma­gam teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a párt akkor tudja a szö­vetkezeti út helyességéről meggyőzni a dolgozó pa­rasztokat, ha az egyéni parasztokkal mint test­vérrel dolgozik együtt. Semmiféle szocialista Győr megye nem lenne ma Ma­gyarországon, ha az elmúlt két évben nem lett volna helyes a párt és a kormány politikája, amelynek értel­mében bizalommal és bát­ran dolgoztunk együtt a pa­rasztsággal, mint testvéri osztállyal akkor is, amikor még túlnyomó többségében egyénileg dolgozott. Jobb életet teremtettünk a dol­gozó parasztságnak. Meg­szűntek a korábbi hibák. A parasztok széles tömegei lát­hatták, hogy a párt jót akar. A Központi Bizottság he­lyes politikai vonalával a parasztok előtt bebizonyí­tottuk, hogy a mi pár­tunk az ő érdjeikért, az ő Javukra is dolgozik, s ez a döntő oka annak, hogy a dolgozó parasztok tö­megesen elindultak a terme­lőszövetkezetek felé. Kádár elvtárs beszéde to­vábbi részében a Központi Bizottság határozatában szereplő feladatokról szólt. — A felszólalások is mu­tatják, hogy a dolgozók reálisnak tartják a felada­tokat, bár megoldásuk az erők bizonyos megfeszítését kívánja. A szocialista mun­kaverseny emeli ma a ter­melési színvonalat és éppen ezért — amint az előttem szólók is mondták — helye­sen, de teljes mértékben élni kell vele. Az új terme­lőszövetkezeteket meg kell szilárdítani. A nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges technikai eszközöket nem a dolgozók életszínvonalának rovására biztosítjuk, hanem fordítva: a termelőszövetke­zetek megszilárdításával együtt igyekszünk emelni az életszínvonalat is. A népgazdaságot tehát gyorsabban kell fejlesz­teni, az új termelőszövet­kezeteket meg kell szilár­dítani, mert ez az alanja a további gyorsabb előre­haladásnak. A pártszervezetek mozgósít­sanak, a kommunisták mu­tassanak példát, adjanak helyes tanácsokat a munka­versenyhez, de azt a szak­szervezet szervezze a szak­emberek véleménye alap­ján. A pártszervezeteknek nem az a feladata, hogy meg­határozzák a helyes ará­nyokat, a helyes mutató­kat, hanem az, hogy moz­gósítsák a dolgozókat a reális, célszerű vállalások teljesítésére. Kádár János elvtárs ez­után a budapesti dolgozók helytállásáról beszélt, majd rámutatott, hogy a szocia­lista munkaverseny ma­gasztos és hatalmas dolog. Milliók akaratát fogja ösz­sze, milliók lendületét fo­kozza. Nálunk a dolgozókban megvan az az elhatározás, hogy a szocialista munka­versennyel egészséges ala­pon elősegítsék a gyor­sabb előrehaladást. A dolgozók világosan látják, ha részt vesznek a verseny­ben, az elszámolásnál is ér­zik ennek hatását. De az anyagi érdekeltségnél ls van egy nagvobb érdekelt­ség: a szocializmus ügye, az egész dolgozó nép ügye. Kedves elvtársak! Azt hi­szem, hogy azok a célok, amelveket a budapesti pártbizottság végrehajtó bi­zottsága összeállított, helye­sek. Az a véleményem, hogy ezeket meg is valósít­juk. Bizonyos vagvok ab­ban, hogy ha egy év múlva meetartjuk az „elszámoló gyűlést*, akkor sem kell reste'lkednünk — mondotta beszéde befejezéséül Kádár János elvtárs. (Hosszantartó, nagy taps.) előző évben. Ezek az ered­mények a dolgozó tömegek­nek a párt iránti bizalmát, a szocializmus ügye iránti odaadását fejezik kl. A tömegekben élő és erősődő szocialista lelkesedést jelzik a budapesti dolgozók sorai­ból kiinduló olyan jelentős versenykezdeményezések, mint a Csepeli Vas- és Fém­művek és a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár takaré­kossági mozgalma, a Ganz­ban és a Ruggyantában első­ként megalakult szocialista brigádok. A munkásosztály alkotó lendületére jellemzőek a Vö­rös Csillag Traktorgyár, az F.MAG, a Szállítóberendezé­sek Gyára és a Pest megyei Autógyár felajánlásaiban részt vállaló más üzemek. A dolgozók munkakészsége így válik több mezőgazdasági gépben anyagi erővé, mun­kásosztályunk és műszaki ér­telmiségünk így segíti ha­zánk szocialista fejlődését. A budapesti pártbizottság kibővített ülése megállapítja, hogy a Központi Bizottság határozata beható tanulmá­nyozást Igényel, ugyanakkor vannak már most meghatá­rozott feladatok. Budapest szocialista ha­zánk fővárosa. Itt van a magyar ipar több mint fele, Budapesten él a magyar munkásosztály harcban ed­zett nagy serege, amely min­dig élenjárt, példát muta­tott. A főváros dolgozóinak vállalnia kell most is a meg­felelő részt a Központi Bi­zottság határozatában meg­jelölt feladatok végrehaitá­sábóL Vállalnunk kell töb­bek között olyan feladatok megoldását, mint a Dlescl­motorgvártás, a mezőgazda­sági gépgpártás és a hír­adástechnika, a műszer- és villamosgépgyártás területé­re meghatározott feladatok jobb. gyorsabb, olcsóbb meg­oldását. E célok elérésére mozgósítanunk kell minden erőt. Különleges fontosság­gal bír, hogy a budmcs'i kutatóintézetek dolgozói megoldják a műszaki fej­lesztésnek az egész ország iparát érintő feladatait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága elhatározta — tekintetbe vé­ve a munkások, az értelmi­ségiek, a dolgozó budapesti emh-rek to'tvágyát és köte­lességtudatát — a Központi Bizottság határozatában m„g­jelölt nagv nemzeti felada­tok megvalósításáért munka­verseny-mozgalmat kezde­ményez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, amelv küzdelmes viszonyok között vezette a magyar nép Igazságos har­rát. amelvnek poHMkály ki­fejezi a dolgozó nén érdekelt és akaratát, ez év végére összehívta kongresszusát. A népünk életében nagy jelen­tőségű kongresszus összegez­ni fogja eddigi munkánk, harcaink eredményeit, meg­vitatja ötéves népgazdasági tervünk irányvonalát és meghatározza további fejlő­désünk ütemét. A budapesti pártbizottság 1. Ajánlja, hogy Budapest dolgozói indítsanak a párt­kongresszus tiszteletére a termelés, az alkotás minden területén szocialista munka­versenyt. 2. Vállalja, hogy a dolgo­zókkal megtanácskozva, ve­lük egyetértésben a munka­helyek ezrein a szakszerve­zetekkel és a KISZ-szel együttműködve segíti a ver­seny szervezését. Kommunisták, pártmun­kások, pártszervezetek veze­tői! Mutassunk példát fegyel­mezett, áldozatkész mun­kánkkal. Növeljük jobb po­litikai munkával az értelmi­ségiek, a gazdasági vezetők alkotó kedvét. Támaszkod­junk teljes bizalommal a pártonkívüli dolgozók töme­geire. Budapesti üzemek vezetői, mérnökök és techniknsok! A vezetés megjavításával, a műszaki színvonal állandó emelésével, a munka jobb megszervezésével, az újító­mozgalom ösztönzésével, a dolgozók és brigádok kezde­ményezéseinek felkarolásá­val teremtsétek meg annak feltételeit, hogy a kibonta­kozó kongresszusi verseny nagy eredményeket hozzon. Budapesti üzemek munká­sai és munkásnői! Fogjatok össze, egymást segítve töre­kedjetek a gépek Jobb ki­használására, a nyersanyag és energiával való taka­rékosságra, tárjátok fel a tartalékokat, amelyek lehe­tővé teszik, hogy ez év vé­gére teljesítjük az 1960-ra tervezett termelési szintet. Járuljatok hozzá, hogy az egész iparban a munkater­melékenység az előirányzott 3 százalék helyett 5 száza­lékkal növekedjék, a termé­kek önköltsége az előirt 1,5 százalék helyett 2,5 százalék­kal csökkenjen és ezzel ré­szesei legyünk a nemzeti jö­vedelem 8,3 százalékos nö­vekedésének, az 1960-ra tervezett életszínvonal meg­valósításának. Budapest dolgozói! Ujabb munkahőstettekkel teremtse­tek önmagatok és az egész nép számára gyorsabban gazdagabb életet. Segítsétek behozni az ellenforradalom okozta lemaradást. A szo­cializmus gyorsabb ütemű építésével szerezzetek meg­becsülést hazánknak, egész dolgozó népünknek! Járul­junk hozzá ml, magyarok ls a szocializmus erőinek nö­veléséhez, a szocializmus győzelméhez a kapitalizmus felett. Előre a kongresszusi ver­seny sikeréért! A budapesti pírtbizollság kibővített ülésének haiárota'a A vezetés megíavítása egyik fontos feladatunk Kádár János elvtárs ez­után a XXI. kongresszus ta­pasztalatairól szólott, meg­állapította, hogy ha egy elég fájdalmas kitérő után ls, de a ml Központi Bizottságunk is meg tudta valósítani a XX. kongresszus által to­vábbfejlesztett marxista—le­ninista irányvonalat. Ez a cselekvés vezérlő eszméje pártunkban 1956. november 4. óta. Ez mlndannyjónknalc erőt és önbizalmat ad. Köz­ponti Bizottságunk politiká­ja marxista—leninista. Az alkalmazásban, a következe­tességben, a vezetés egyen­letességében azonban az SZKP színvonala, s a mienk még nem azonos. Mi még következetlenebbek, bátorta­lanabbak, lassúbbak va­gyunk. A tempónk gyengébb egy kicsit és egyenetlenebb. Az eszme azonos, de az esz­me megvalósítása még nem azonos ütemű. Állíthatjuk, hogy a ve­zetők — a Központi Bi­zottságtól, a kormánytól, az országgyűléstől, egé­szen a gyárvezetőkig — nem tudták kihasználni as ország fejlődése javára A budapesti pártbizottság kibővített ülése Kelen Béla elvtárs zárószava után a következő határozatot fo­gadta el: A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsá­gának március 11-én tartott kibővített ülésén — amelyen meghívottként részt vett 100 budapesti gyár igazgatója, párttitkára, a 10 legnagyobb gyár főmérnöke, az ipari mi­nisztériumok főosztályveze­tői és tparigazgatók — meg­vitatták a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága március 6-1 ha­tározatát. A kibővített ülés vita után a következő hatá­rozatot hozta: A kibővített ülés résztve­vői mélyen egyetértenek a párt Központi Bizottságának mind a történelmi jelentő­ségű XXI. kongresszus érté­kelésével. mind belső hely­zetünk elemzésével. A Központi Bizottság ha­tározata alig néhány napia került nyilvánosságra, de máris megállapítható, hogy Budapest dolgozói bizalom­mal fogadták és a határo­zat a munkások és értelmi­ségiek tömegeiben lelkes tettrekészséget váltott kl. A budapesti pártbizottság már a budapesti dolgozók állás­foglalását ls kifejezi, mikor megállapítja, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatá­ban mog lelőtt gyakorlati fel­adatok időszerűek, a párt­kongresszusig terjedő Időre meghatározott célkitűzések teljesen megvalósíthatók. Teljesen igaz a Központi Bizottságnak az a megállapí­tása. hogv „dolgozó népünk két és fél éves munkájának eredményeként megterem­tődtek Magyarországon a szocializmus gyorsabb építé­sének feltételei*. Ezt bizo­nyítják azok a munkatelje­sítmények ís, amelyekkel Bu­dapest dolgozói az 1958. évi tervet az Ipar minden ágá­ban jelentősen túlteljesítet­ték. A budapesti állami ipar­ban 1957-hez viszonyítva 11 százalékkal emelkedett a termelés, a termelékenység pedig 1958-ban hét százalék­kal volt magasabb, mint az Több nrnt háromszázezerrel növekedet. a Fr a r.c.a Kom munista Párt szavazóinak száma A francia kormány három napig hallgatott, a belügy­minisztérium 72 óráig gon­dolkodott a vasárnapi köz­ségtanácsi választási ered­mények nyilvánosságra ho­zatalának tálaláséról. Vé­gül is a belügyminisztérium csupán a Kommunista Párt­ra esett szavazatok össze­sített számát adta meg. Eb­ből kitűnik, hogy a Fran­cia Kommunista Párt jelölt­jei, noha a párt nem min­den városban és községben nyújtotta be listáját — 316 ezer 315 szavazattal kaptak többet, mint az 1953. évi községtanácsi választásokon. Az elmúlt vasárnap 3 269 480 választó szavazott a kom­munista jelöltekre. Az argentin filmfesztiválra indult magyar küldöttség kalandos útja Az argentínai Mar Del Plata fürdőhelyen filmfeszti­vált rendeznek, amelyre húsz ország — köztük a Szovjet­unió, Csehszlovákia, Magvar­ország, az Egyesült Álla­mok és Anglia — jelentette be részvételét. A magyar filmkilldöttség tagjai: B ara Margit, Dósai István és Kondor István. A küldöttség luxusszerel­vényét —, amelyen több más ország filmküldüttoége is utazott — Buenos Aires, az argentin főváros előtti állo­máson megállították, mert közvetlenül a főváros előtt, a vasúti pályatesten bomba robbant. A küldöttségek au­tóbuszokon folytatták útju­kat. Az argentin hatóságok széleskörű vizsgálatot Indí­tottak.

Next

/
Thumbnails
Contents