Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

5 Sterda, 1M». mirchn II. A lakosság neveléséért Egyre erélyesebben vonják felelőstégre a szabálysértőket Szegeden az elmúlt évben 1500 esetben hoztak ítéletet a kerületi tanácsok szabály­sértési előadói. Ez a szám az előző évhez viszonyítva lényeges emelkedést mutat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az utóbbi időben több rendellenességet követnek el az emberek. Csupán azt bi­zonyítja, hogy az állami szervek, a lakosság többet foglalkozik a kisebb mu­lasztásokkal, hiányosságok­kal is, és egyre erélyeseb­ben vonják felelősségre a szabálysértőket. Az első kerületben egész­ségügyi, köztisztasági és tu­lajdon elleni szabálysértések fordultak elő leggyakrab­ban. Sajnos, a társadalmi tulajdon ellen elkövetett büntetések legtöbb esetben a vállalatok, a magánszemé­lyek hanyagsága miatt tör­ténhettek meg. A hanyag kezelés következménye volt a lopás, a rongálás. Ilyen esetekben mindig figyelmez­tették a vállalatokat is. Jobban ellenőrzik a kontárokat Fokozódott az elmúlt év­ben az ellenőrzés a kontá­rokkal szemben is. Hódi Já­nos, Tököly utca 51. és Hódi István, Tököly utca 49. szám alatti lakosokat jogtalan sze­kérfuvarozás miatt kétezer, illetve ezer forintra büntet­ték meg. Hasonló szabályta­lanság miatt került a sza­bálysértési előadó elé Né­meth András, Lövölde út 104. szám alatti lakos is. Megyeri Nándor, Felsőti­szapart 6. szám alatt lakó csónakkészítő kisiparos az SZTK-járulékfizetési köte­lességét mulasztotta el soro­zatosan. A javíthatatlantól megvonják iparigazolványát. Szigorúan megbüntetik a törvénysértőket. önkényes lakáselfoglalás, illetve át­adás miatt büntették meg 500—500 forintra Csonka Istvánt és Sándor Józsefet, Földvári utca 1. szóm alatti lakosokat. A házirend betartásáért A tapasztalatok szerint gyakran vitára ad okot a lakósokban tartott kutya és baromfi. Így tőrtént ez a Kossuth Lajos sugárút 5. szám alatt is. A lakók tilta­kozása ellenére szabadon járt a házban Frányó József kutyája. 150 forintra bün­tették a házirend megszegő­jét és kötelezték a rendelet betartására. A legkülönbözőbb esetek­ben kerülnek az igazság­szolgáltatás elé azok, akik nem tisztelik a törvényt Kórtyássy Ferenc fogtech­nikus is lerótta büntetését. Duplán visszafizette a •sza­bálytalanul* húzott fog díját A II. kerületben 50 szá­zalékkal kevesebb szabály­sértési tárgyalás lett volna az elmúlt évben, ha Petőfi­telep nem ehhez a kerület­hez tartozna. A kerületben igen elszaporodott a kontár. 1957-ben elenyészően kevés feljelentés érkezett ipari ügyben. 1958-ban pedig szá­zon felüli volt az ipari fel­jelentések B zárna. Három­szor büntették már meg en­gedély nélküli fuvarozásért Petrovics József, József At­tila sugárút 50. szóm alatti lakost. Büntetése mór el­érte a kétezer forintot. .Ugyancsak háromszor ke­rült a szabálysértési naplóba Demeter István, József At­tila sgt. 100. szám alatt lakó kontárfuvaros. A zsibárus „feledékenysége" A társadalmi tulajdon el­len elkövetett bűne miatt állt a szabálysértési előadó előtt B. Kis Sándor (Petőfi­telep 57/12—13, 57/12—lS/b): bőrkötényt tulajdonított el a MAV Felépítmény Vas­anyagjavító Vállalattól. Né­meth Jóasefné, Sziliéri sor 30. szám alatti lakos pedig a Budapesti Közlekedési Vállalattól lopott el egy munkaköpenyt Sajnos, az Igazságszolgáltatás nem érte még utói. Ha Budapesten, a VIII. kerületi tanács keresi, akkor Szegeden van, és ha a II. kerületi tanács hívja tárgyalásra, akkor Budapest­re utazik. Rossz helyen szabálytalan­kodott özvegy Zámbó Fe­rencné, Hóbiártbasa utca 31. szám alatti zsibárus. Az el­múlt év elején dr. Hajdú Béla ügyvédtől két férfiru­hát vitt el és „elfelejtett* el­számolni. A szabálysértési előadó utóiérte. Sok a tilosba tévedt jószág A III. kerületi tanácsnál sok eljárás indul a köztisz­tasági eljárósok megszegése miatt Igen gyakran az ut­cai járdaseprés, hótakaritás elmulasztása miatt kellett bírságot kiszabni. Különö­sen télen a disznóvágások idején tűrhetetlen néhány külvárosi utca képe. A ke­rületben legtöbb embert az utcai legeltetés, jószágtartás miatt vonták felelősségre. Berta László nevét már jól ismerik az igazgatási osz­tályon. „Notórius legeltető* — így nevezik. Már ötezer forint büntetésnél tart, és ha ez, az utolsó figyelmeztetés sem lesz elég, megvonják tőle a jószágtartási enge­délyt. Sok a panasz a kerület üzemeire is. Többszöri fel­szólítás ellenére a Moszkvai körúti sütödénél a most asz­faltozott gyalogjárdára rak­ják a szenet. A Cipőgyár autói is a járdán rakodnak. Most már elfogyott a türe­lem, nincs több felszólítás: a szabálysértési előadó ki­szabja a büntetést. A III. kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága határoza­tot hozott, eszerint negyed­évenként az üzemeknek megküldik a szabálysértő munkás nevét és büntetését. Ezzel is nevelni akarnak, és azt akarják, hogy az idén már szebb legyen a szabály­sértési statisztika. Kezdetnek dicséretes A Filharmónia „Kávécsarnok" vígjáték-estjéről Az olvasó hangja Ráfizettem, mert jól égett a gáz nálunk A z Országos Filharmónia hétfő esti színházi ren­dezvényei sorában „Kávé­csarnok-» összefoglaló cím­mel, a maga nemében szín­vonalas műsort kapott most legutóbb a szegedi közönség. Karinthy, Szép Ernő, Szo­mory Dezső egy-egy kis víg­játéka, jelenete, Csehov egy immár klasszikussá vált mo­nológja. ezenkívül sanzonok Heinétől, Ernőd Tamástól — ebből áll e vígjáték-estként hirdetett előadás. S ezúttal fordítottja történt, mint ami annyiszor előfordult máskor: nem kevesebbet, hanem töb­bet kaptunk az ígértnél. Bar nem vágott a vigjáték-est szorosan vett programjába, mégis csak köszönet érte, hogy beiktatták Jiri Ma­rék, kitűnő tollú csehszlo­vák iró „Egy anya be­szél" című írását, Bulla Elma megragadó erejű, mű­vészi tolmácsolásában. Két művész alkotóereje fonódott egybe — az íróé és a szí­nészé —, amikof döbbenetes szavak görögtek elő, vádolva a fasiszta gyilkosok vérgő­zös, könnymarta háborúját ét mindazokat, akik ma eze­ket a borzalmakat szeretnék feléleszteni. Férjét, két gyer­mekét elvesztett anya állt előttünk, s amint beszélt, be­szélt, mintha bombák rob­banását, gyermekek sikolyát, anyák jajgató• panaszát hal­lottuk volna, hogy végül mindez egyetlen határozott ér felpmelő, bátor, erős til­takozássá növekedve olvad­jon össze. A nézőtér der­medt csendje, majd a felzú­gó hosszú tapsvihar, amely újból és újból függöny elé hívta a művésznőt, jelezve, milyen hatalmas erővé vál­hat az a művészet, amely a tömegek igaz emberi érzéseit juttatja kifejezésre. 1 Jgyancsak alapos elemzést érdemelne az a művé­szi produkció is, amelynek nyomán hamisítatlan csehovi alak lépett elénk Piger Antal megelevenitésiben »A dohányzás ártalmas­ságáról" című magánje­lenet előadásával. Társada­lomkritika, jellemrajz, fa­nyar humor ét megindító Sikerölt megállítani a száj­és körömfájás továbbterjedését Még 1958. november ele­jén történt, hogy a Lenin körút 29. sz. házban, ahol lakásom van, egy lakónak a gázvezetékét javították. Amikor a szerelők végeztek a munkájukkal, udvariasan bejöttek a lakásomba, hogy megnézzék, kielégítően mű­ködik-e a gázszolgáltatás. Örömmel újságoltam a sze­relőknek, hogy meg vagyok elégedve a gázzal, mert 2 cm-es lánggal ég. ök erre legyintettek és azt mondot­ták, ez nem gáz, majd ók megmutatják, hogy mekko­ra lánggal kell a gáznak égni. Itt jön az én tragédiám. Sajnos, nem tudták megmu­tatni a beígért lángot, mert felbontottók ugyan az ab­lakom alatt a járdát és ad­dig piszkálták a gázvezeté­ket, míg teljesen el nem dugult úgy, hogy meg sem lehetett gyújtani. Bejelen­tették, hogy nem tudják megcsinálni, erre betemet­ték a kiásott gödröt és el­vonultak. Szerencsétlenségemre a nyáron tönkrement a ta­karéktűzhelyem és a csalá­di tanács úgy döntött, hogy gáztűzhelyet vásároljunk. A gáztűzhely megvásárlása a gázmüvektől nyáron meg is tőrtént, természetesen a téli tüzelőmet a gáztűzhely hasz­nálatának figyelembevéte­lével szereztem be. December eleje óta he­tenként érdeklődtem a Gáz­müveknél, hogy mikor jön­nek megjavítani a gázveze­téket. Akkor még titokban azt reméltem, hogy talán karácsonyra rám kerül a sor és az új évet talán, mint boldog gázfogyasztó fogom megérni. Tévedtem. December vége felé kez­dett a remély elhagyni. Felhívtam a KIK műszaki osztályát, mint háztulajdo­nost, és kértem, legyen se­gítségemre, járjon el a Gázműveknél, hogy javít­sák meg végre a bekötő gázvezetéket. A KIK mű­szaki vezetője megígérte a segítséget. Tárgyalt is á Gázgyár művezetőjével, aki szintén megígérte, hogy rö­videsen sor kerül a javítás­ra. Az idő haladt, a gázve­zeték megjavítása pedig maradt. Február közepén ismét felhívtam a Gázmű­veket, ahol az egyik műve­zetővel beszéltem, aki azt a felvilágosítást adta, hogy addig ne ls várjam a javí­tást, míg a KIK-től a mun­ka elvégzésére megrendelést nem kapnak. Erre újra a KIK-hez fordultam pana­szommal, ahonnan végül megnyugtató választ kap­tam, hogy most már a meg­rendelés megtörtént, csak egy „kis türelem* kell, míg a Gázmű szerelőrészlege sort kerít a kijavításra. Az egy „kis türelem* már negyedig hónapja tart. Az ígéretek helyett tetteket szeretnék látni, vagyis azt, hogy a Gázmű végre a ja­vítást végezze el. Caombál József Amint ismeretes olvasóink előtt, az elmúlt héten Tápé község több udvarában ra­gadós száj- és körömfájósos megbetegedést észleltek a hasítottkörmú állatoknál. A betegség eredetének megál­lapítására azonnal megtet­ték a szükséges intézkedése­ket és ennek során megál­lapították, hogy Szegeden történt az első megbetege­dés. Megyénk állategészségügyi szervei a betegség észlelése­kor szigorú zárlatot rendel­tek el és önkéntes állator­vosi brigádokat alakítottak a fertőzött udvarok felderí­tése céljából. Ezzel egyidő­ben forgalmi korlátozásokat is foganatosítottak. Míg meg nem állapították a fertőző udvarokat, addig Tápét sen­ki sem hagyhatta el. Ennek megtörténte után viszont olyképpen módosították a rendelkezést, hogy a munká­ba igyekvő dolgozók a mun­kaadói és a személyi iga­zolvány felmutatása mellett hagyhatják el a községet, míg az orvoshoz iparkodók­nak tanácsi igazolást kell kérniök. A községből csak a maroslelei, valamint a szegedi úton lehet kijönni, illetve oda bemenni, a töb­bit lezárták. E két útvona­lon viszont fertőtlenítő állo­mást hoztak létre. A hatósági szervek hatá­rozott, gyors Intézkedése, valamint a lakosság önzet­len segítsége máris ered­ményre vezetett, mert nem észleltek további megbete­gedéseket. A községből hét­főn reggelig nem jelentettek újabb megbetegedést, ami arra enged következtetni, hogy a betegség nyugvópon­ton van, és hamarosan fel­számolják azt. Ennek meg­történtéig azonban a koráb­ban érvénybe léptetett in­tézkedések érvényben ma­radnak, mert csak így lehet megakadályozni, hogy a ra­gadós száj- és körömfájás a megye más városaira, köz­ségeire is átterjedjen. pillanatok ölelkeztek e tra­gikomikus figura szavaiban, mozdulataiban. A többi műben ne keres­sünk sok mondanivalót. He­lyezzük őket a maguk korába, s ha igy értékeljük, akkor a modern magyar kabaréiro­dalom kezdeteinek egy-egy érdekes darabját látjuk ben­nük. Irodalmilag talán még legtöbbet Szép Ernő cim­adó egyfelvonásosa. a Ká­vécsarnok nyújtott a maga csendes, finom lélek­rajzával. Két furcsa, megmo­solygtató ember — egy ma­gáramaradt agglegény és egy öregedő kávésnő — egymás­ratalálását mutatta meg Bulla Elma és P áger Antal, az íróhoz hü, halk­szavú stílusban, mintegy el­néző, szeretetreméltó hu­morral. (Kár, hogy B od Teréz bántó epizód-figurája, a cselédlány annyira kirítt ebből a kidolgozott munká­ból.) Karinthy Frigyes: Kísérleti módszer­ének keserű kicsengésű tré­fájában Benkó Gyula és Faragó Vera dicséretes színészi munkát végzett. Szomory Dezső: Bot* rány az Ingeborg kon­certen című jelenetében B e n k 6 Gyula parodizáló játéka és Horváth Tiva­dar szokott, könnyed stílusa emlékezetes. Velük együtt Bajka Pál és Báró An­na is megfelelt feladatának, t/ égül a sanzon ismert ' magyar művelőjéről, N e mén y i Liliről annyit, hogy a Filharmónia múltko­ri úgynevezett sanzon-estje után izelitöt adott ez irodal­mi szintre emelhető műfaj lényegéből, Heine és Ernőd Tamás szerzeményeiből adott műsorával. Felesleges volt azonban megnyerő művésze­tét egy-két rikító vonással fűszerezni. Mindezek ellenére egy megjegyzést még. Az est mű­sorának teljességét tekintve talán mégis lehetett volna határozottab társadalmi pro­filt adni, e szerzőkön is e műfajon belül is. Nem lett volna unalmas az sem, ha rövid konferansziéban ma­gyarázatot kap e müvek kü­lönös irói szándékáról a kö­zönség. S végül, jó lenne, ha ezt csak bevezetőnek szánná a rendezőség ahhoz, hogy a közönség megismerkedjék azzal a mai életünkbe vágó kabaréirodalommal is, mely a korábbiból a legművészibb­nek és leghaladóbbnak a to­rdbb folytatója. (lőkös) Kereskedelmi technikumi érettségivel, vagy ezzel egyenértékű végzettséggel rendelkező sximfiltli dolgozék jelentkezését kéri nagyke­reskedelmi vállalat, ellen­őri munkakörre, legalább ötéves gyakorlattal és le­hetőleg kereskedelmi is­meretekkel. Jelentkezéseket postafiók ÍM címre kérjük. Vágóló vételi megállapodás köthető május, június és július havi leadásra, minden olyan lóra, melynek súlya 400 kg-ot eléri és legalább II. osztályú minőségű. Jelenleginél magasabb átvételi árak: 0. osztályú 1. osztályú II. osztályú V. hót 4.50 Ft kg-ként. 4.— Ft kg-ként 3.50 Ft kg-ként. VI, VII. hó. 5.— Ft kg-ként. 4.50 Ft kg-ként 4.— Ft kg-ként. Biztosítsa lovának értékesítését! Kössön megállapodást as Allatforgalml Vállalat felvásár lójával. * 4 t 4 4 4 t t t t 4 4 4 4 4 4 4 4 0 4 4 4 0 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 p 0 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Saját házunk tlútt is ... A múlt hónapban megjelent a Délmagyar­országban „A hírős vá­rosban jegyeztem fel* című írás, amely meg­szólt néhány kecskeméti fogyatékosságot. Erre kaptunk egy levelet „Régi előfizetőjük* alá­írással, amelyben a többi között ez áll: „Na­gyon helyes, hogy a cikkíró felsorolta a hi­bákat, azonban nálunk, Szegeden is van ezzel kapcsolatban észreven­nivaló. Például a József Attila sugárút és a Brüsszeli körút keresz­teződésénél a hivatalos útjelző táblára az van írva: Makóra a kompon át. Kérem a szerkesztő­séget, hogy a várható idegenforgalomra való tekintettel a szóban for­gó furcsaságot szüntes­sék meg, mert az zava­rólag hat a vidéki és külföldi járművek köz­lekedésére*. Egy kicsit azt is érez­tük ebből a levélből, hogy miért megy el a szerkesztőség söpröget­ni máshova, amikor sa­ját házunk előtt is akad kisebb-nagyobb hulla­dék, amit már csak vá­rosszépészeti szempont­ból is össze kellene se­perni és eltüntetni. Mit csúrjük-csavarjuk, igaz­sága van a levélírónak. Ha Kecskemétről elve­tődne mihozzánk egy újságíró, vagy más, olyan ember, aki nem­csak néz, hanem lát is a szemével, rögtön meg­állapíthatná: a főtéren kevés a szemétgyűjtő­kosár, némelyik mellék­utcában csak néhány villanyégő birkózik a sötétséggel, vannak íz­léstelenül öltözködő fia­talok, korszerűtlen a közlekedés, kevés a ne­onfényes bolt. sok az olyan üzleti portál, mely Augiász istállójához ha­sonlít, a vendéglőben akad barátságtalan pin­cér. a Fáklya Mozira ráférne már a tatarozás, elég nagy a lakásínség, nem mindenkinek szív­ügye még a termelőszö­vetkezetek fejlesztése, a harmadosztályú italmé­résekben még mindig baj van a higiéniával és így tovább, és így to­vább. Természetesen nem­csak a máshonnan ide­érkező veszi észre eze­ket a fogyatékosságo­kat, hanem mi is látjuk őket. Bíráljuk, ostoroz­zuk is azokat — több­kevesebb eredménnyel —, amelyek az embe­rek hanyagságából, hely­telen felfogásából, rossz ízléséből erednek. Az olyan hibák ellen azon­ban hiába hadakoznánk egyelőre, amelyek kizá­rólag pénzhiány miatt állnak még fenn, mert Don Quijote nevetséges helyzetébe kerülnénk. A szegedi városi és ke­rületi tanácsok komoly erőfeszítéseket tesznek a lakosság állandóan növekvő igényeinek ki­elégítéséért, és az volna a rövidlátás részünkről, ha ezt nem vennénk észre. Szinte naponta lehet olvasni a Délma­gyarországban, hogy hol épülnek lakások, utak, járdák, kútkifolyók, mi­lyen intézkedések tör­ténnek a közegészség­ügy, az áruellátás, a kulturális színvonal fej­lesztéséért. mekkora eredményei vannak a „Szép és virágos Sze­gedért* mozgalomnak stb. Lehetnek és bizonyá­ra vannak is Szegeden olyan jellegű visszássá­gok. amilyent a fentebb említett levélíró is szó­vá tett. Ilyen esetben sepernünk kell saját házunk előtt is, illetve a hibára kötelességünk felhívni az illetékesek figyelmét. És minél több olvasó segít ne­künk ebben, annál ered mén vesebh lesz az ilyen irányú tevékeny­ségünk. (n. I.) 4 4 4 0 0 4 4 0 0 4 0 4 4 4 4 4 4 0 0 0 0 0 É 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 0 4 4 4 4 4 4 4 0 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 * • 0 4 * 4 4 4 4 4 4 0 >1

Next

/
Thumbnails
Contents