Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

Kedd, 1959. március 10. 2 II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959. március 6-i ülésének határozata (Folytatás az 1. oldalról) bly hatalmas, hogy ha nem lankad azok­nak az ébersége, akik a békét akarják, ha nem szűnnek meg harcolni a háború láng­ját gyújtogatok ellen, lehetséges a világ­háború elkerülése. A XXI. kongresszus határozatának tör­ténelmi fontosságú megállapítása, hogy a szocialista országok lényegében egyszerre jutnak el a kommunizmus kapujához. Ez a megállapítás megmutatja a kapitaliz­mus és a szocializmus közötti egyik alap­vető különbséget. A kapitalista országok egyenlőtlen fejlődése következtében hol az egyik, hol a másik megelőzi a többit és az előreugró leigázza és kizsákmányolja a lemaradót. A szocialista táboron belül a gazdaságilag fejlettebb országok segít­séget nyújtanak a gazdaságilag kevésbé fejletteknek, hogy ezek felzárkózzanak az élenjárókhoz. A tőkés országokra Jellem­ző egyenlőtlen fejlődés törvénye a szocia­lista világrendszerben megszűnik, pusztí­tó hatását a szocialista országok kölcsö­nös testvéri támogatása, tapasztalataik ki­cserélése váltja fel. Igy a gazdaságilag elmaradott országok viszonylag rövid idó alatt érik el az élenjárók színvonalát, évek alatt sok évtizedes lemaradást szün­tetnek meg. A szocialista világrendszer tőrvénye, hogy azon belül minden egyes ország gazdasága szakadatlanul fejlődik, ugyanakkor a gazdasági színvonala ki­egyenlítődik, mégpedig a legfejlettebbek színvonalán. A szocialista tábor valameny­nyt népe a maga munkájával és sikerei­vel, s fgy a magyar dolgozó nép saját népgazdasága fejlesztésével, a szocialista Magyarország megteremtésével és felvi­rágoztatásával járul hozzá a szocialista tábor erejének gyarapításához. Igaz és megfelel a gyakorlatnak a XXL kongresszusnak az a megállapítása, hogy a kommunista és munkáspártok teljesen önállóak, egyenjogúak és mindannyian egyformán felelősséggel tartoznak mind saját népük, mind a nemzetközi munkás­mozgalom előtt a szocialista forradalom •orsóért. Az egyenjogú kommunista és munkáspártok hasznosítják a legtapasz­taltabb és legerősebb kommunista párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, vala­mint egymás gazdag tapasztalatait. Igaz, és megcáfolhatatlan az is, hogy csak a világ kommunista és munkáspártjainak internacionalista egysége és a szocialista országok szoros testvéri összefogása teszi legyőzhetetlenné a szocializmus ügyét A XXI. kongresszus kidolgozta a szo­cializmusból a kommunizmusba való át­menet néhány fontos elméleti kérdését. Rávilágított a kommunizmusnak a szov­jet társadalomban már létező elemeire és megmutatta a további fokozatos fejlődés Útját. Megvilágította az állam szerepét a szocialista építés és a kommunizmusba való átmenet idején. Rámutatott arra. hogy A kapitalista környezet és az agresszív imperializmus létezése parancsolólag írja elő a szocialista állam védelmi erejének szüntelen erősítését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága a kommunizmus építésé­nek grandiózus hétéves tervét és a kom­munizmusba való átmenetre vonatkozó elméleti megállapításokat döntő fontossá­gúaknak értékeli. A Szovjetunió népe nagyszerű pártja vezetésével elöl jár és utat mutat a szocialista népeknek és az egész emberiségnek a jövő, a szocializmus, a kommunizmus felé. Elérkezett a szocialista és kapitalista világrendszer békés versenyének döntő szakasza. E verseny kimenetele nem két­séges. Nincs mér messze az idő, amikor a szocialista rendszer minden téren túl­súlyba kerül a kapitalista rendszerrel szemben, túlszárnyalja a legfejlettebb ka­pitalista országokat a társadalmi munka termelékenysége, az egy főre eső terme­lés tekintetében és világviszonylatban a legrövidebb munkanapot, a legmagasabb életszínvonalat biztosítja. A világ dolgo­zóinak szeme előtt kibontakozik a jövő társadalma, amikor az egész világon győ­zedelmeskedik az a rend, amelyben nincs társadalmi elnyomás, nincsenek osztá­lyok, nincs Ínség és szenvedés, nincs nem­zeti és faji gyűlölködés, az a rend, amely­ben mindenki képességeinek teljes kifej­tésével dolgozhat és mindenki egyformán élvezheti mindazt, amit a civilizáció, a kultúra, a tudomány létrehozott. A XXI. kongresszuson elfogadott hét­éves terv a haladás és a béke kilátásait tárja az egész dolgozó emberiség elé. Ennek a tervnek megvalósításához a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága teljes együttérzéssel, egész szív­vel kíván sok sikert a Szovjetunió népé­nek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a párt minden tagjának III. Az SZKP XXI. kongresszusa a nemzet­közi forradalmi munkásmozgalom hatal­mas seregszemléje volt. Megmutatkozott a marxizmus—leninizmushoz hű kommu­nista és munkáspártok nagyszerű egysége, valamint a szocialista tábor országainak egysége és összeforrottsága. A magyar dolgozó nép büszke rá, hogy a szocializ­must építő többi néppel együtt az emberi haladás élvonalában van, tagja a szocia­lista népek nagy családjának. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a XXI. kongresszus eredményeit és ta­nulságait egész pártunk közkincsévé te­gye. s eljuttassa a pártonkívüli dolgozók minél szélesebb tömegeihez is. Hazánk adottságait figyelembe véve és azokból kiindulva kell megfelelően hasznosíta­nunk a XXI. kongresszus tapasztalatait a politikában, a gazdaságban, a kulturális építőmunkában és a pártmunka minden területén. Dolgozó népünk két és fél éves munkájá­nak eredményeként megteremtődtek Ma­gyarországon a szocializmus gyorsabb épí­tésének feltételei. Ezt elősegíti az, hogy a Szovjetunióban folyó gigászi építőmun­ka, a hétéves tervben felvázolt hatalmas, további fejlődés új erőt ad minden szo­cialista országnak és így nekünk is. Ma­gyarország és a Szovjetunió között sok­oldalú, gyümölcsöző és egyre fejlődő gaz­dasági együttműködés van. A hétéves terv megvalósulása kedvezően hat hazánk to­vábbi gazdasági fejlődésére. Sajót lehető­ségeink megnövekedése és a gazdasági együttműködés a testvéri országokkal le­hetővé teszi, hogy gyorsabban szüntessük meg azt a viszonylagos elmaradást, amely szocialista fejlődésünkben a régebbi hibák és az ellenforradalom miatt keletkezett. IV. Hazánk fejlődésének, népünk sikereinek legfőbb forrása a munkátok, parasztok, értelmiségiek, az egész dolgozó nép mun­kája. A magyar munkásosztálynak kiemelke­dő szerepe volt abban, hogy szétzúztuk hazánkban a reakció erőit és hogy eltűn­tek az ellenforradalom ütötte sebek. A munkásosztály, amely nagy tettekre ké­pes és kész, ismételten bebizonyította, hogy hivatott vezetője a magyar társada­lomnak, érzi felelősségét a nemzettel szemben az ország gazdasági előrehaladá­sáért és a jólét emelkedéséért. Dolgozó parasztjaink támogatják pár­tunk és kormányunk politikáját, ellátják népünket kenyérrel, hússal, tejjel és más mezőgazdasági termékkel. Az ellenforra­dalom idején bizonyságot tettek a népi demokráciához való hűségükről és meg­mutatták, hogy híven követik a munkás­osztályt. A magyar értelmiség nagy többsége is sokban hozzájárult a sikerekhez. Mun­kájukkal bizonyították hazafiságukat, tet­teikkel, hogy mindinkább egyek a néppel. A jövőt illetően is nagyon fontos munká­juk. A népgazdaság szempontjából külö­nösen fontos, hogy a tudósok, a mérnökök és technikusok, az agronómusok. és állat­tenyésztők egész tudásukat, leleményes­ségüket közös ügyünk, a szocializmus épí­tésének szolgálatába állítsák. Fejlődésünk 1958-ban a termelés, a ter­melékenység, az önköltség, a minőség, a külkereskedelem, a fizetési mérleg alaku­lása terén, tehát a legfontosabb gazdasági területeken kedvezőbb volt a tervezettnél. Elértük azt a magunk elé tűzött célt, hogy további hitelek igénybevétele nélkül a saját lábunkra álljunk. A munkások, parasztok, értelmiségiek jó munkája ered­ményeként a lakosság életszínvonala to­vább emelkedett. Január elsején a Központi Bizottság múlt évi határozatának megfelelően meg­történt a pedagógusok és orvos-egészség­ügyi dolgozók fizetésemelése, valamint a nyugdíjak rendezése, április elsején pe­dig megtörténik a családi pótlék feleme­lése is. Mindezen intézkedéssel természe­tesen még nem oldottunk meg minden megoldásra váró kérdést az életszínvonal tekintetében. Ezt csak további munkánk és annak eredményei teszik lehetővé. V. Kiemelkedő jelentőségű hazánk szocia­lista fejlődése szempontjából az a lendü­letes előrehaladás, amely december óta a magyar falu szocialista átalakulásának területén végbement. Központi Bizottsá­gunk decemberi ülésén megállapította: -a politikai és gazdasági helyzet lehe­tővé teszi a termelőszövetkezeti mozga­lomnak az eddiginél gyorsabb fejlődését már az 1959-es év folyamán*. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a Köz­ponti Bizottság álláspontja helyes volt. Ez év elejétől március l-ig a termelőszö­vetkezetek taglétszáma közel kétszázezer­rel, szántóterülete több mint 1 millió holddal növekedett. Hazánkban március 1-n a termelőszövetkezetek és állami gaz­daságok együttesen az ország összes szán­tóterületének több mint 40 százalékán gazdálkodtak. A két hónap alatt elért gyors fejlődés következtében a termelőszövetkezetek taglétszáma és földterülete hozzávetőleg megkétszereződött és meghaladja az el­lenforradalom előtti legmagasabb szintet. Különösen jelentős eredményeket értünk el Győr-Sopron és Szolnok megyében, ahol a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése a befejezéshez közeledik, valamint Veszprém, Fejér, Komárom megyében, ahol a szántóterület több mint fele már a szocialista gazdasághoz tartozik. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki minden kommunistának, köszönetet mond minden haladó pártonkívülinek, aki személyes, önzetlen munkájával hozzá­járult e nagy eredmények eléréséhez. Szívből üdvözli mindazokat a paraszti dolgozókat, akik a mezőgazdaság szocia­lista útjára tértek. Biztosítja őket arról, hogy a Központi Bizottság minden segít­séget és támogatást megad ahhoz, hogy munkájuk a termelőszövetkezetekben egy­re eredményesebb legyen. Javasolja a kormánynak és felhívja az összes állami szerveket, hogy az ehhez szükséges meg­felelő intézkedéseket tegyék meg. Egész mezőgazdasági fejlődésünk leg­fontosabb feladata most a tavaszi mun­kák jó elvégzése. Az ország elvárja, hogy az egyénileg, valamint a termelőszövetke­zetekben dolgozó parasztok és az állami gazdaságok dolgozói jól elvégzett munká­val biztosítsák a nagyobb termést. Mezőgazdaságunk fejlődésének fő kö­vetelménye ma a termelőszövetkezetek megerősítése, különösen a tél folyamán alakult termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának megalapozása. A Köz­ponti Bizottság véleménye szerint most ez a döntő feladat; ennek sikeres vég­rehajtása az alapvető feltétele annak is, hogy az új gazdasági évben újabb nagy lépést tegyünk előre a termelőszövetke­zetek fejlődésében. A minisztériumokban, megyei és járási szervekben és a falun dolgozó kommu­nisták, tanácsfunkcionáriusok, termelő­szövetkezeti vezetők nagy és megtisztelő feladata, hogy az új élet útjára lépett pa­rasztok munkáját elősegítsék és a terme­lőszövetkezetek jó szakmai és politikai vezetését megoldják. Pártszervezeteink biztosítsanak az újonnan alakult termelő­szövetkezeti vezetőségeknek nagy munká­jukban messzemenő politikai támogatást. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában vál­tozatlanul fő feladatunk a munkáshata­lom alapjának, a munkás-paraszt szövet­ségnek erősítése. A szocializmus útjára lépett parasztok mellett továbbra is bi­zalmat és megbecsülést tanúsítunk a még egyénileg dolgozó parasztok iránt. A ma még egyénileg termelő parasztokat a mun­káshatalom erősödése és a meggyőző szó hozza a szövetkezeti útra. Az elmúlt évben végbement jelentős politikai fejlődés, a választási győzelem, a lendületes munka jó gazdasági és kul­turális eredményei, parasztságunk jelen­tős előrelépése a mezőgazdaság szocialista útján, bizonyítják, hogy a magyar nép­ben erős az az eltökéltség, hogy lehetősé­geinket jobban kihasználva gyorsabban haladjunk előre. VL A Maeyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága a pártkongresszust 1959 november végére hívja össze. Pártunk a kongresszuson elemezni fogja fejlődésünk tapasztalatait és helyzetünket, megtár­gyalja az ott előterjesztendő ötéves terv irányelveit és kijelöli a további fel­adatokat. Fejlődésünk jelenlegi politikai és gazdasági feltételei lehetővé teszik, hogy az addig hátralevő háromnegyed év alatt lendületes munkával újabb jelentős eredményeket érjünk el. A Központi Bizottságnak az a vélemé­nye, hogy a jobb előrehaladás feltételei már ma adva vannak. Építhetünk eddigi eredményeinkre. Támaszkodhatunk az anyagi alapokon túl pártunk helyes Irány­vonalára és egységére, a párt és a nép­tömegek összeforrottságára, az alapvető dolgozó osztályok, a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségére, a nem­zet összes haladó erőinek mind szorosabb tömörülésére. A Központi Bizottság, mint megvalósítható célt ajánlja egész dolgozó népünknek: 1959 végére érjük el népgazdasági ter­vünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházások­nak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát. 1959-ben érjük el a szocialista ipar ősz­termelésében azt a színvonalat, melyet n hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő. Megvan rá a lehetőségünk, hogy ez évi termelési tervünket körülbelül 4 szá­zalékkal — hozzávetőleg olyan mértékben, mint 1958-ban — túlteljesítsük. Jó mun­kával igyekezzünk túlteljesíteni a mező­gazdasági termelés 5,2 százalékra terve­zett évi növekedését. Biztosítsuk az 1959. évi 13,2 milliárdos beruházási terv végre­hajtását; ez azt jelenti, hogy két év alatt hároméves beruházási tervünk több mint 80 százalékát teljesítjük. Az iparban a termékek önköltségét a tervezett 1,5 szá­zalék helyett 2,5 százalékkal csök­kentsük, a munka termelékenységét az előirányzott 3 százalék helyett 5 százalékkal növeljük; ez azt jelenti, hogy az önköltség már ebben az évben kedvezőbben alakul az 1960-ra elő­irányzottnál, a termelékenység pedig 1959 utolsó negyedében körülbelül olyan lesz, mint az eredetileg 1960-ra tervezett. Biz­tosítsuk ebben az évben is tervünknek megfelelően a nemzetközi fizetési mérle­günk egyensúlyát, kötelezettségeink pon­tos teljesítése mellett. Érjük el a takaré­kosság következetes érvényesítésével és munkánk javításával a népgazdaság min­den ágában, hogy nemzeti jövedelmünk az idén 8,3 százalékkal emelkedjék és Így már ebben az évben elérje az 1960-ra ter­vezett szinvonalat. Mindezeknek a feladatoknak sikeres megoldása mellett a munkások és alkal­mazottak reáljövedelme mintegy 5—6 százalékos emelkedésével már 1959-ben meghaladja a jövőre tervezett szintet, a parasztok egy főre eső reáljövedelme pe­dig az előirányzottnak megfelelően emel­kedik. vn. A Központi Bizottság megállapítja, hogy ez itt kitűzött célok elérése megköveteli a vezetés színvonalának javítását a leg­felsőbb szinten is. Fel kell számolni az állami vezetésben még fellelhető sablonos, lélektelen ügyintézést, az újtól való ide­genkedést, a bürokratizmus maradvá­nyait, az irányítás egyenetlenségét. Ezért a kongresszuson a Központi Bizottság ja­vaslatot fog tenni a kormányzati munka, a gazdasági vezetés megjavítására is. Meglevő, de kellően ki nem aknázott lehetőségeink még jobb kihasználása a párt és a kormány irányító munkájának további javításán túlmenően megköveteli a vezetés színvonalának emelését a mi­nisztériumoktól a községi tanácsokig, «z iparági igazgatási szervektől a műhelyek irányításálig — a vezetés minden fokán. A Központi Bizottság külön is felhívja valamennyi párt-, állami, gazdasági szerv, valamint minden társadalmi szervezet funkcionáriusainak figyelmét a követke­zőkre: a) A munka termelékenységének emelése, a termelés önköltségének csökkentése mindenekelőtt iparunk és mezőgazda­ságunk műszaki színvonalának emelé­sét követeli meg. A műszaki fejlesztés területén eddig elért sikereinknek nem szabad eltakarniok azt a hiányosságot, hogy az elmúlt évben éppen a fejlődé­sünk szempontjából legfontosabb te­rületen nem értük el a magunk elé tűzött célokat. Egész népgazdaságunk fejlődését csak úgy tudjuk meggyorsí­tani, ha a műszaki fejlesztésben a meg­levő hiányosságokat kiküszöbölve, je­lentős lépést teszünk előre. b) Előrehaladásunk másik alapvető eme­lője a beruházásokra rendelkezésre álló összegek célszerűbb és gazdaságo­sabb felhasználása. Különös gondot kell fordítani a beruházásoknál a ter­melés gazdaságosságának növelésére, a termelési folyamatok korszerűsítésére, népgazdaságunk szerkezetének javítá­sára. Nem lehetünk eredményeinkkel megelégedettek mindaddig, amig nem sikerült teljesen véget vetnünk a beru­házások szétforgácsoltságának és elér­nünk, hogy a megkezdett beruházások a műszakilag indokolt idő alatt való­ban el is készüljenek. Az előttünk álló feladatok jő meg­oldása céljából a Központi Bizottság felhívja a pártbizottságokat, valamint az államigazgatásban, a gazdasági ve­zetésben, a társadalmi szervezetekben vezető posztokon dolgozó kommunistá­kat és pártonkívülieket, hogy jobb munkával segítsék a tömegek alkotó erejének további kibontakozását. VIII. A magyar dolgozók milliói ezer és ezer módon, minden központi felhívás nélkül is segítik szocialista céljaink megvalósí­tását. Kezdeményezéseikkel, odaadó mun­kájukkal biztatnak mindannyiunkat gyor­sabb ütemű előrehaladásra. Megértésre és lelkes visszhangra talált a múlt esztendő­ben a párt és a kormány takarékossági felhívása. Csepel és Diósgyőr dolgozói nyomán az ország úgyszólván minden üzemében takarékossági felajánlásokat tettek és valósítottak meg. A dolgozó tömegekben élő bizakodás és alkotó kedv erős hajtóereje a társadalmi és gazdasági életünk minden területén mutatkozó gyorsabb előrehaladásnak. A Központi Bízottságnak az a vélemé­nye, hogv gazdasági helyzetünkben a múlt évben megvalósult jelentős javuláshoz hoz­zájárult a helyes alapokon újjászerveződő szocialista munkaverseny. Az ellenforra­dalom leverése után újjászülető munka­verseny alapjában véve megszabadult a korábbi évek hibáitól. Ma az a jellemző, hogy a munkaverseny konkrét és a fel­ajánlásokat a dolgozók teszik: a szocia­lizmus ügye iránti lelkesedéstől áthatott öntudatos munkások ezrei, tízezrei fej­lesztik, alakítják a munkaverseny új for­máit. E lelkes kezdeményező szellemet mutatja, hogv mikor a Szovjetunióból hí­re jött a XXI. kongresszus tiszteletére alakult kommunista brigádoknak, a magyar gvárakban sok helven szocia­lista brigádok alakultak. E brigádok tagjai nemcsak a munka frontján kívánnak — élve a szoria'ista mun­kaverseny eszközével — kommunista módon helytállni, hanem önmaguk to­vábbképzésével is és az élet minden te­rületén tanúsítandó példamutató szocia­lista magatartásukkal. A Központi Bizottság meggyőződése szerint, fejlődésünk meggyorsításának lé­nyeges feltétele, hogy magasabbra emel­jük a szocialista munkaverseny zászlaját az alkotó munka minden területén, az egész országban. Ezt elősegíti az, hogy dolgozóink nagy tömegeit fellelkesítette a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents