Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
Kedd, 1959. március 10. 2 II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959. március 6-i ülésének határozata (Folytatás az 1. oldalról) bly hatalmas, hogy ha nem lankad azoknak az ébersége, akik a békét akarják, ha nem szűnnek meg harcolni a háború lángját gyújtogatok ellen, lehetséges a világháború elkerülése. A XXI. kongresszus határozatának történelmi fontosságú megállapítása, hogy a szocialista országok lényegében egyszerre jutnak el a kommunizmus kapujához. Ez a megállapítás megmutatja a kapitalizmus és a szocializmus közötti egyik alapvető különbséget. A kapitalista országok egyenlőtlen fejlődése következtében hol az egyik, hol a másik megelőzi a többit és az előreugró leigázza és kizsákmányolja a lemaradót. A szocialista táboron belül a gazdaságilag fejlettebb országok segítséget nyújtanak a gazdaságilag kevésbé fejletteknek, hogy ezek felzárkózzanak az élenjárókhoz. A tőkés országokra Jellemző egyenlőtlen fejlődés törvénye a szocialista világrendszerben megszűnik, pusztító hatását a szocialista országok kölcsönös testvéri támogatása, tapasztalataik kicserélése váltja fel. Igy a gazdaságilag elmaradott országok viszonylag rövid idó alatt érik el az élenjárók színvonalát, évek alatt sok évtizedes lemaradást szüntetnek meg. A szocialista világrendszer tőrvénye, hogy azon belül minden egyes ország gazdasága szakadatlanul fejlődik, ugyanakkor a gazdasági színvonala kiegyenlítődik, mégpedig a legfejlettebbek színvonalán. A szocialista tábor valamenynyt népe a maga munkájával és sikereivel, s fgy a magyar dolgozó nép saját népgazdasága fejlesztésével, a szocialista Magyarország megteremtésével és felvirágoztatásával járul hozzá a szocialista tábor erejének gyarapításához. Igaz és megfelel a gyakorlatnak a XXL kongresszusnak az a megállapítása, hogy a kommunista és munkáspártok teljesen önállóak, egyenjogúak és mindannyian egyformán felelősséggel tartoznak mind saját népük, mind a nemzetközi munkásmozgalom előtt a szocialista forradalom •orsóért. Az egyenjogú kommunista és munkáspártok hasznosítják a legtapasztaltabb és legerősebb kommunista párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint egymás gazdag tapasztalatait. Igaz, és megcáfolhatatlan az is, hogy csak a világ kommunista és munkáspártjainak internacionalista egysége és a szocialista országok szoros testvéri összefogása teszi legyőzhetetlenné a szocializmus ügyét A XXI. kongresszus kidolgozta a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet néhány fontos elméleti kérdését. Rávilágított a kommunizmusnak a szovjet társadalomban már létező elemeire és megmutatta a további fokozatos fejlődés Útját. Megvilágította az állam szerepét a szocialista építés és a kommunizmusba való átmenet idején. Rámutatott arra. hogy A kapitalista környezet és az agresszív imperializmus létezése parancsolólag írja elő a szocialista állam védelmi erejének szüntelen erősítését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a kommunizmus építésének grandiózus hétéves tervét és a kommunizmusba való átmenetre vonatkozó elméleti megállapításokat döntő fontosságúaknak értékeli. A Szovjetunió népe nagyszerű pártja vezetésével elöl jár és utat mutat a szocialista népeknek és az egész emberiségnek a jövő, a szocializmus, a kommunizmus felé. Elérkezett a szocialista és kapitalista világrendszer békés versenyének döntő szakasza. E verseny kimenetele nem kétséges. Nincs mér messze az idő, amikor a szocialista rendszer minden téren túlsúlyba kerül a kapitalista rendszerrel szemben, túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat a társadalmi munka termelékenysége, az egy főre eső termelés tekintetében és világviszonylatban a legrövidebb munkanapot, a legmagasabb életszínvonalat biztosítja. A világ dolgozóinak szeme előtt kibontakozik a jövő társadalma, amikor az egész világon győzedelmeskedik az a rend, amelyben nincs társadalmi elnyomás, nincsenek osztályok, nincs Ínség és szenvedés, nincs nemzeti és faji gyűlölködés, az a rend, amelyben mindenki képességeinek teljes kifejtésével dolgozhat és mindenki egyformán élvezheti mindazt, amit a civilizáció, a kultúra, a tudomány létrehozott. A XXI. kongresszuson elfogadott hétéves terv a haladás és a béke kilátásait tárja az egész dolgozó emberiség elé. Ennek a tervnek megvalósításához a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága teljes együttérzéssel, egész szívvel kíván sok sikert a Szovjetunió népének, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a párt minden tagjának III. Az SZKP XXI. kongresszusa a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom hatalmas seregszemléje volt. Megmutatkozott a marxizmus—leninizmushoz hű kommunista és munkáspártok nagyszerű egysége, valamint a szocialista tábor országainak egysége és összeforrottsága. A magyar dolgozó nép büszke rá, hogy a szocializmust építő többi néppel együtt az emberi haladás élvonalában van, tagja a szocialista népek nagy családjának. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a XXI. kongresszus eredményeit és tanulságait egész pártunk közkincsévé tegye. s eljuttassa a pártonkívüli dolgozók minél szélesebb tömegeihez is. Hazánk adottságait figyelembe véve és azokból kiindulva kell megfelelően hasznosítanunk a XXI. kongresszus tapasztalatait a politikában, a gazdaságban, a kulturális építőmunkában és a pártmunka minden területén. Dolgozó népünk két és fél éves munkájának eredményeként megteremtődtek Magyarországon a szocializmus gyorsabb építésének feltételei. Ezt elősegíti az, hogy a Szovjetunióban folyó gigászi építőmunka, a hétéves tervben felvázolt hatalmas, további fejlődés új erőt ad minden szocialista országnak és így nekünk is. Magyarország és a Szovjetunió között sokoldalú, gyümölcsöző és egyre fejlődő gazdasági együttműködés van. A hétéves terv megvalósulása kedvezően hat hazánk további gazdasági fejlődésére. Sajót lehetőségeink megnövekedése és a gazdasági együttműködés a testvéri országokkal lehetővé teszi, hogy gyorsabban szüntessük meg azt a viszonylagos elmaradást, amely szocialista fejlődésünkben a régebbi hibák és az ellenforradalom miatt keletkezett. IV. Hazánk fejlődésének, népünk sikereinek legfőbb forrása a munkátok, parasztok, értelmiségiek, az egész dolgozó nép munkája. A magyar munkásosztálynak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy szétzúztuk hazánkban a reakció erőit és hogy eltűntek az ellenforradalom ütötte sebek. A munkásosztály, amely nagy tettekre képes és kész, ismételten bebizonyította, hogy hivatott vezetője a magyar társadalomnak, érzi felelősségét a nemzettel szemben az ország gazdasági előrehaladásáért és a jólét emelkedéséért. Dolgozó parasztjaink támogatják pártunk és kormányunk politikáját, ellátják népünket kenyérrel, hússal, tejjel és más mezőgazdasági termékkel. Az ellenforradalom idején bizonyságot tettek a népi demokráciához való hűségükről és megmutatták, hogy híven követik a munkásosztályt. A magyar értelmiség nagy többsége is sokban hozzájárult a sikerekhez. Munkájukkal bizonyították hazafiságukat, tetteikkel, hogy mindinkább egyek a néppel. A jövőt illetően is nagyon fontos munkájuk. A népgazdaság szempontjából különösen fontos, hogy a tudósok, a mérnökök és technikusok, az agronómusok. és állattenyésztők egész tudásukat, leleményességüket közös ügyünk, a szocializmus építésének szolgálatába állítsák. Fejlődésünk 1958-ban a termelés, a termelékenység, az önköltség, a minőség, a külkereskedelem, a fizetési mérleg alakulása terén, tehát a legfontosabb gazdasági területeken kedvezőbb volt a tervezettnél. Elértük azt a magunk elé tűzött célt, hogy további hitelek igénybevétele nélkül a saját lábunkra álljunk. A munkások, parasztok, értelmiségiek jó munkája eredményeként a lakosság életszínvonala tovább emelkedett. Január elsején a Központi Bizottság múlt évi határozatának megfelelően megtörtént a pedagógusok és orvos-egészségügyi dolgozók fizetésemelése, valamint a nyugdíjak rendezése, április elsején pedig megtörténik a családi pótlék felemelése is. Mindezen intézkedéssel természetesen még nem oldottunk meg minden megoldásra váró kérdést az életszínvonal tekintetében. Ezt csak további munkánk és annak eredményei teszik lehetővé. V. Kiemelkedő jelentőségű hazánk szocialista fejlődése szempontjából az a lendületes előrehaladás, amely december óta a magyar falu szocialista átalakulásának területén végbement. Központi Bizottságunk decemberi ülésén megállapította: -a politikai és gazdasági helyzet lehetővé teszi a termelőszövetkezeti mozgalomnak az eddiginél gyorsabb fejlődését már az 1959-es év folyamán*. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a Központi Bizottság álláspontja helyes volt. Ez év elejétől március l-ig a termelőszövetkezetek taglétszáma közel kétszázezerrel, szántóterülete több mint 1 millió holddal növekedett. Hazánkban március 1-n a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok együttesen az ország összes szántóterületének több mint 40 százalékán gazdálkodtak. A két hónap alatt elért gyors fejlődés következtében a termelőszövetkezetek taglétszáma és földterülete hozzávetőleg megkétszereződött és meghaladja az ellenforradalom előtti legmagasabb szintet. Különösen jelentős eredményeket értünk el Győr-Sopron és Szolnok megyében, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezése a befejezéshez közeledik, valamint Veszprém, Fejér, Komárom megyében, ahol a szántóterület több mint fele már a szocialista gazdasághoz tartozik. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki minden kommunistának, köszönetet mond minden haladó pártonkívülinek, aki személyes, önzetlen munkájával hozzájárult e nagy eredmények eléréséhez. Szívből üdvözli mindazokat a paraszti dolgozókat, akik a mezőgazdaság szocialista útjára tértek. Biztosítja őket arról, hogy a Központi Bizottság minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy munkájuk a termelőszövetkezetekben egyre eredményesebb legyen. Javasolja a kormánynak és felhívja az összes állami szerveket, hogy az ehhez szükséges megfelelő intézkedéseket tegyék meg. Egész mezőgazdasági fejlődésünk legfontosabb feladata most a tavaszi munkák jó elvégzése. Az ország elvárja, hogy az egyénileg, valamint a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztok és az állami gazdaságok dolgozói jól elvégzett munkával biztosítsák a nagyobb termést. Mezőgazdaságunk fejlődésének fő követelménye ma a termelőszövetkezetek megerősítése, különösen a tél folyamán alakult termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának megalapozása. A Központi Bizottság véleménye szerint most ez a döntő feladat; ennek sikeres végrehajtása az alapvető feltétele annak is, hogy az új gazdasági évben újabb nagy lépést tegyünk előre a termelőszövetkezetek fejlődésében. A minisztériumokban, megyei és járási szervekben és a falun dolgozó kommunisták, tanácsfunkcionáriusok, termelőszövetkezeti vezetők nagy és megtisztelő feladata, hogy az új élet útjára lépett parasztok munkáját elősegítsék és a termelőszövetkezetek jó szakmai és politikai vezetését megoldják. Pártszervezeteink biztosítsanak az újonnan alakult termelőszövetkezeti vezetőségeknek nagy munkájukban messzemenő politikai támogatást. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában változatlanul fő feladatunk a munkáshatalom alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek erősítése. A szocializmus útjára lépett parasztok mellett továbbra is bizalmat és megbecsülést tanúsítunk a még egyénileg dolgozó parasztok iránt. A ma még egyénileg termelő parasztokat a munkáshatalom erősödése és a meggyőző szó hozza a szövetkezeti útra. Az elmúlt évben végbement jelentős politikai fejlődés, a választási győzelem, a lendületes munka jó gazdasági és kulturális eredményei, parasztságunk jelentős előrelépése a mezőgazdaság szocialista útján, bizonyítják, hogy a magyar népben erős az az eltökéltség, hogy lehetőségeinket jobban kihasználva gyorsabban haladjunk előre. VL A Maeyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a pártkongresszust 1959 november végére hívja össze. Pártunk a kongresszuson elemezni fogja fejlődésünk tapasztalatait és helyzetünket, megtárgyalja az ott előterjesztendő ötéves terv irányelveit és kijelöli a további feladatokat. Fejlődésünk jelenlegi politikai és gazdasági feltételei lehetővé teszik, hogy az addig hátralevő háromnegyed év alatt lendületes munkával újabb jelentős eredményeket érjünk el. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy a jobb előrehaladás feltételei már ma adva vannak. Építhetünk eddigi eredményeinkre. Támaszkodhatunk az anyagi alapokon túl pártunk helyes Irányvonalára és egységére, a párt és a néptömegek összeforrottságára, az alapvető dolgozó osztályok, a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségére, a nemzet összes haladó erőinek mind szorosabb tömörülésére. A Központi Bizottság, mint megvalósítható célt ajánlja egész dolgozó népünknek: 1959 végére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát. 1959-ben érjük el a szocialista ipar ősztermelésében azt a színvonalat, melyet n hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő. Megvan rá a lehetőségünk, hogy ez évi termelési tervünket körülbelül 4 százalékkal — hozzávetőleg olyan mértékben, mint 1958-ban — túlteljesítsük. Jó munkával igyekezzünk túlteljesíteni a mezőgazdasági termelés 5,2 százalékra tervezett évi növekedését. Biztosítsuk az 1959. évi 13,2 milliárdos beruházási terv végrehajtását; ez azt jelenti, hogy két év alatt hároméves beruházási tervünk több mint 80 százalékát teljesítjük. Az iparban a termékek önköltségét a tervezett 1,5 százalék helyett 2,5 százalékkal csökkentsük, a munka termelékenységét az előirányzott 3 százalék helyett 5 százalékkal növeljük; ez azt jelenti, hogy az önköltség már ebben az évben kedvezőbben alakul az 1960-ra előirányzottnál, a termelékenység pedig 1959 utolsó negyedében körülbelül olyan lesz, mint az eredetileg 1960-ra tervezett. Biztosítsuk ebben az évben is tervünknek megfelelően a nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyát, kötelezettségeink pontos teljesítése mellett. Érjük el a takarékosság következetes érvényesítésével és munkánk javításával a népgazdaság minden ágában, hogy nemzeti jövedelmünk az idén 8,3 százalékkal emelkedjék és Így már ebben az évben elérje az 1960-ra tervezett szinvonalat. Mindezeknek a feladatoknak sikeres megoldása mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme mintegy 5—6 százalékos emelkedésével már 1959-ben meghaladja a jövőre tervezett szintet, a parasztok egy főre eső reáljövedelme pedig az előirányzottnak megfelelően emelkedik. vn. A Központi Bizottság megállapítja, hogy ez itt kitűzött célok elérése megköveteli a vezetés színvonalának javítását a legfelsőbb szinten is. Fel kell számolni az állami vezetésben még fellelhető sablonos, lélektelen ügyintézést, az újtól való idegenkedést, a bürokratizmus maradványait, az irányítás egyenetlenségét. Ezért a kongresszuson a Központi Bizottság javaslatot fog tenni a kormányzati munka, a gazdasági vezetés megjavítására is. Meglevő, de kellően ki nem aknázott lehetőségeink még jobb kihasználása a párt és a kormány irányító munkájának további javításán túlmenően megköveteli a vezetés színvonalának emelését a minisztériumoktól a községi tanácsokig, «z iparági igazgatási szervektől a műhelyek irányításálig — a vezetés minden fokán. A Központi Bizottság külön is felhívja valamennyi párt-, állami, gazdasági szerv, valamint minden társadalmi szervezet funkcionáriusainak figyelmét a következőkre: a) A munka termelékenységének emelése, a termelés önköltségének csökkentése mindenekelőtt iparunk és mezőgazdaságunk műszaki színvonalának emelését követeli meg. A műszaki fejlesztés területén eddig elért sikereinknek nem szabad eltakarniok azt a hiányosságot, hogy az elmúlt évben éppen a fejlődésünk szempontjából legfontosabb területen nem értük el a magunk elé tűzött célokat. Egész népgazdaságunk fejlődését csak úgy tudjuk meggyorsítani, ha a műszaki fejlesztésben a meglevő hiányosságokat kiküszöbölve, jelentős lépést teszünk előre. b) Előrehaladásunk másik alapvető emelője a beruházásokra rendelkezésre álló összegek célszerűbb és gazdaságosabb felhasználása. Különös gondot kell fordítani a beruházásoknál a termelés gazdaságosságának növelésére, a termelési folyamatok korszerűsítésére, népgazdaságunk szerkezetének javítására. Nem lehetünk eredményeinkkel megelégedettek mindaddig, amig nem sikerült teljesen véget vetnünk a beruházások szétforgácsoltságának és elérnünk, hogy a megkezdett beruházások a műszakilag indokolt idő alatt valóban el is készüljenek. Az előttünk álló feladatok jő megoldása céljából a Központi Bizottság felhívja a pártbizottságokat, valamint az államigazgatásban, a gazdasági vezetésben, a társadalmi szervezetekben vezető posztokon dolgozó kommunistákat és pártonkívülieket, hogy jobb munkával segítsék a tömegek alkotó erejének további kibontakozását. VIII. A magyar dolgozók milliói ezer és ezer módon, minden központi felhívás nélkül is segítik szocialista céljaink megvalósítását. Kezdeményezéseikkel, odaadó munkájukkal biztatnak mindannyiunkat gyorsabb ütemű előrehaladásra. Megértésre és lelkes visszhangra talált a múlt esztendőben a párt és a kormány takarékossági felhívása. Csepel és Diósgyőr dolgozói nyomán az ország úgyszólván minden üzemében takarékossági felajánlásokat tettek és valósítottak meg. A dolgozó tömegekben élő bizakodás és alkotó kedv erős hajtóereje a társadalmi és gazdasági életünk minden területén mutatkozó gyorsabb előrehaladásnak. A Központi Bízottságnak az a véleménye, hogv gazdasági helyzetünkben a múlt évben megvalósult jelentős javuláshoz hozzájárult a helyes alapokon újjászerveződő szocialista munkaverseny. Az ellenforradalom leverése után újjászülető munkaverseny alapjában véve megszabadult a korábbi évek hibáitól. Ma az a jellemző, hogy a munkaverseny konkrét és a felajánlásokat a dolgozók teszik: a szocializmus ügye iránti lelkesedéstől áthatott öntudatos munkások ezrei, tízezrei fejlesztik, alakítják a munkaverseny új formáit. E lelkes kezdeményező szellemet mutatja, hogv mikor a Szovjetunióból híre jött a XXI. kongresszus tiszteletére alakult kommunista brigádoknak, a magyar gvárakban sok helven szocialista brigádok alakultak. E brigádok tagjai nemcsak a munka frontján kívánnak — élve a szoria'ista munkaverseny eszközével — kommunista módon helytállni, hanem önmaguk továbbképzésével is és az élet minden területén tanúsítandó példamutató szocialista magatartásukkal. A Központi Bizottság meggyőződése szerint, fejlődésünk meggyorsításának lényeges feltétele, hogy magasabbra emeljük a szocialista munkaverseny zászlaját az alkotó munka minden területén, az egész országban. Ezt elősegíti az, hogy dolgozóink nagy tömegeit fellelkesítette a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. (Folytatás a 3. oldalon.)