Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-07 / 56. szám

5 Szombat, 1959. március 1. A tsz-ek támogatása az üzemi munkások fontos feladata Munkásgyűlést tartottak a Szegedi Konzervgyárban Munkásgyűlést tartottak a Szegedi Konzervgyárban. A gyűlésen Karakas László elvtárs, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mondott beszédet. A többi között arról szólt, hogy miért fontos a munkásosztály számára a mezőgazdaság szocialista átszervezése s milyen feladatai vannak a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében az élelmezésipari dolgozóknak. — A szövetkezeti mozgalom fejlesztése — mondotta Karakas elvtárs — nemcsak politikai, agitációs feladatol jelent a munkásosztály számára. A munkásosztálynak segítenie kell gépekkel a szövetkezeteket, támogatást adva a szövetkezeti vezető és szervező munkájához. Az élelmiszeriparnak, amely közvetlen kapcsolatban áll a dolgozó parasztokai, fokozottabban kell segítséget nyújtania az újonnan alakult szövetkezeteknek. A munkások segítőkészsége, párosulva az állami támogatással, elengedhetetlen a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. A továbbiakban arról a nagy segítségről szólott, amelyet államunk a termelőszövetkezeteknek ad. Hangoztatta, élelmiszeripari üzemeink kötelesek pótlólag szerződést kötni az újonnan alakult termelőszövetkezetekkel, még akkor is, ha különben már a szerződéskötést lezárták. Mindazt a segítséget, amit államunk a tervek szerint 1959-ben nyújt a szövetkezeteknek, csupán minimális programnak tekinthetjük. Ez még számtalan dologgal egészül majd ki. Elsősorban azzal, amit üzemeink tudnak nyújtani a patronázs mozgalomban. Nemcsak azzal, hogy a vállalati szakemberek segítenek a munka megszervezésében, hanem azzal is, hogy a rátermett, szakképzettséggel rendelkező dolgozók önkéntességi alapon a mezőgazdaságba mennek dolgozni. — Az élelmiszeripari munkások — mondotta befejezésül Karakas elvtárs — mindent megtesznek, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében rájuk háruló feladatokat az ipar, az üzemek fejlesztésével együtt megoldják. Lesz már cserép az új szegedi házakra A téglaellátási gondokat még enyhíteni kell A több évszázad óta kialakult „klasszikustégla* mellett az új építőnyagok egész sora tört előre az utóbbi években. Ma első helyen, korunk építőanyaga: a beton áll, mint a „legfejlődőképesebb* Van már habosított kohósalak, pernyekavics adalékanyaggal készített könnyűbeton. Kísérletek folynak „öntött* ház készítésére is. — Ez mind szép és jó — mondják Szegeden a lakóház-építők és építtetők. S ők is szeretnék, ha Szegeden is betonelemekből épülnének a házak, de míg ez megvalósulhat azt kérik, hogy elegendő téglával, cseréppel lássák el őket. A kérés — ami mögött anyagellátási kételyek húzódnak meg — sok embert érint; építőket, építtetőket, sőt a téglagyárakat és az elosztószerveket is. Nézzük mit válaszol a kérdésre a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés igazgatója, Oláh elvtárs. Infézked'SBk a megoldásért — Tudjuk, sok nehézséget okozott az utóbbi években a cseréphiány Csongrád megyében, sőt Szegeden téglából sem volt mindig elegenA zenei naptár eseményeiből HIHIHI" "" iMiiiiiiimiimillimillllllllinillfll Tusa Erzsébet zongorahangversenye a Forró hangulatú Chopin-est Munkásmozgalmi Klubban Szívdobogtatóan kedves, meleg hangulatú estnek voltak résztvevői csütörtökön Szeged munkásmozgalmi veteránjai. A Kálvin téri székházban Mison Gusztáv elvtárs megnyitó szavai után dr. Nagy István, a Zeneművészeti Szakiskola tanára mondott lírai hangú megemlékezést Chopin nagy lengyel zeneszerző halálának 90. évfordulója alkalmából. A tömören és gondosan megfogalmazott megemlékezés után Höchtl Margit zongoraművésznő ujjai alatt felcsendült Chopin Forradalmi etűdje és több csodálatos melódiája. A rövid, de felemelő műsor utáni beszélgetésen kitűnt, hogy az estnek különös jelentőséget adott az is, hogy 1939-ben, éppen húsz évvel ezelőtt a művésznő és közönsége már találkozott. Ekkor emlékezett meg az akkori Munkásotthon kollektívája a Tisza Szálló nagytermében Chopin halálának évfordulójáról, halhatatlan forradalmi műveivel hirdetve az elnyomottak igazát s e mai közönség nagy része mór akkor — ha lényegesen nehezebb körülmények között is — szívébe zárta a nagy lengyel zeneszerzőt és művészi tolmácsolóját. A Chopin-est résztvevői meghatottan, a múlt dicső küzdelmeire, a győzelmek örömeire emlékezve és egy maradandó művészi élménnyel gazdagodva hagyták el a székházat, megállapodva abban, hogy a következő klubest keretében Juhász Gyula életéről, munkásságáról, költészetéről emlékeznek meg. A. L. Énekkari hangverseny az egyetemen A Szegedi Egyetemek Énekkara a Ságvári Endre gyakorló gimnázium és általános iskola énekkaraival karöltve rendezte csütörtöki zenei bemutatóját a Tudományegyetem aulájában, ízelítőt adva a kórusok felkészültségéről. Az általános iskolások műsorszámaiból kiemeljük a Tyúkocska kezdetű, tréfás szövegű orosz népdalt, Balázs Árpád szakiskolai hallgató jól pergő, színhatásokban bővelkedő összhangosításában. A Bálint Sándor gyűjtésű magyar népdalcsokor előadását Kiss Mária irányította biztos kéz* zel. A gimnazisták vegyeskara Monteverdi és Bárdos müvekben igazolta, bogy megerősödött a tiszta intonáció és a tolmácsolásmód elevensége terén. Szécsi József tanár karnevelői és szuggesztív karvezetői képességeinek köszönik sikerüket. A két egyetem hallgatóiból álló kórusnak számbeli gyarapodást és megérdemelt támogatásukat kívánjuk. Amit ezúttal hallottunk, főként az előadás átélésében mutat fejlődést, de az intonáció még hagy némi kívánni valót. A jól összeválogatott műsor es lendületes előadása Mihálki* György alapos előkészítő munkájának eredménye. A szovjet Szedői Csalogány című kórusdala a szólamvezetés finomságaival teremt elbűvölő hanghatásokat. Frappáns sikere volt annak a három orosz népdalnak, amelynek köntösét Szeghy Endre készítette avatott kézzel. Az egyesített énekkarok élén Kodály Szabadság himnuszát Szécsi József, Kodály —Berzsenyi A magyarokhoz című kánonját Mihálka György vezényelte. A hangverseny közreműködői: Madáchy Piroska, Szegszárdi Tamás és Hámori János hangszeres produkcióikkal járultak hozzá az együttes sikerhez. sz. g. Tusa Erzsébet, aki Bartók II. zongoraversenyével Szeged zenekedvelőit egy csapásra meghódította, szerdán este a Zeneművészeti Szakiskolában négy Beethoven zongoraszonátából álló műsorral állt ki a klaszszikus ' muzsika mellett. Egyéniségét mindig alárendeli a zenei feladatnak, amelynek maradéktalan megoldására törekszik. Beethoven hangjának lírai és drámai elemeit jelentős hangszeres tudással bányászsza ki s mégsem vész el a részletek rajzában. Előadásának szellemi összefogottságát éreztük minden számában, de kiváltképpen a műsor első felében hallott Les Adieux és a kései A-dur szonáta nagyvonalú felépítéséből. Az op. 31-ből való népszerű Esz-dur szonáta értelmezésében kissé túlzottan a könnyed játékosság és felhőtlen boldogság tükröződött a csilingelő, virtuóz technika szárnyán. A zárószámként játszott Waldstein szonáta I. tételéből hiányzott a zene markáns arcéle, a hangvétel súlya, de a III. tétel elsöprő lendületű, őszintén átélt tolmácsolása után megérdemelten zúgott fel a tapsorkán. sz. g. dő. Több évvel ezelőtt, amikor profilírozták az építőanyag-gyártást, megyénkben két vállalatot hoztak létre, a minisztériumit és a tanácsit. Az utóbbi kapta a cserépgyártást, egyesülésünk csupán téglát készített. A tanácsi vállalat Vásárhelyen készített ugyan cserepet, de csak kézierővel. Ez közelről sem fedezte a szükségletet. Ezért Békésből, esetenként Jugoszláviából kaptunk cserepet. Most már reméljük rövidesen megoldódik Szeged és a megye cserépellátása. A mi egyesülésünk is bekapcsolódott a cserépgyártásba. Néhány hete valóban új, modern cserépgyártógépet kapott a szegedi l-es Téglagyár. Ebben az üzemben modem szállítóberendezések és egyéb felszerelések állnak rendelkezésre. Itt bizonyult leggazdaságosabbnak a cserépgyártás. Már a téli hónapokban kibocsátották az „elsőszülötteket*. 180 ezer cserepet adtak át az építőknek. A tervek szerint 1959ben három millió cserepet égetnek ki a szegedi l-es számú Téglagyárban. Üröm az örömben A szükségletek kielégítését és az építkezések jó cserepekkel való ellátását várjuk a szegedi cserépgyártástól. Örömünkben azonban üröm is vegyül, mert ismeretes, hogy a téglaellátással eddig is bajok voltak Szegeden. A cserépgyártás a téglaégetési terv csökkentését vonja maga után Szegeden. Ezért jó lenne már előre gondoskodni arról, hogy az egyesülés más telepein gyártott évi, mintegy 60 millió téglából, vagy a tanácsi téglagyárak által készített 20 millió téglából jusson elegendő Szegedre. Ezzel megoldhatnánk a ma téglaellátási problémáját. A jövő azonban még hátra van. Jól tudjuk, hogy az l-es számú Téglagyárat már több ízben halálra ítélték, mint olyat, amely megette „kenyere javát*, azaz felélte magakörül a talajt. A gyár életét meghosszabbítja a cserépkészítés, mert ehhez lényegesen kevesebb anyagra van szükség, mint a téglagyártáshoz. Az új bányagépekkel pedig mélyebbre hatolnak agyagért, mint ahogy eddig tették kézierővel. A szegedi III-as számú Téglagyárban is néhány hét múlva áll munkába az űj bányagép. Szükség ls van rá, nemcsak azért, hogy könnyítse a munkát, hanem mélyebbről hozzon fel agyagot, mert ez a gyár sem rendelkezik már nagy „mezőkkel*. Ha újabb területet nem kap, három év alatt ez is feléli területét. Ahol gazdaságosabb... Üj szegedi téglagyárra viszont egy-két éven belül nem számíthatunk. Elvitte új gyárunkat az ellenforradalom ínég 1956 őszén. Azóta ugyan már létesítettek az országban új téglagyárat, de ezeket oda vitték, ahol gazdaságosabb a téglagyártás. Nógrádban telepítettek téglagyárat, ahonnan a szegedi gyártáshoz a szenet kapjuk és ahova évek óta szállítottuk a téglát Csongrád megyéből. Ez a gyártelepítési politika gazdaságosabb, helyesebb volt. A szegedi gondok megoldását itt helyben kell pillanatnyilag keresni, a megyei üzemek termelésének helyes elosztásával. Mire pedig végleg elfogy a szegedi téglagyárak „kenyere* előreláthatóan megoldja építőanyag-ellátási gondjainkat, a modern, olcsó építőanyagok és módszerek széleskörű elterjedése. Budapesten már az idén nyolc és fél ezer lakás épül új anyagokból, új módszerekkel. Reméljük nem sokat kell már várni arra sem, hogyha nem is „öntik* házainkat, de legalább könynyű betonból készült nagyméretű falazótömbökből, panelekből építhetjük új lakásainkat. Különleges méteráruk Boltjában Kárász utca 10. sz. Kiállítás vásárral egybekötve vasárnap 10 órától 14 óráig és fél 4-től este 7 óráig. különleges fehérnemű és kötöttáruk bolljábMi Kárász utca 5. sz. Bemutatjuk a legújabb tavaszi női és férfiméteráru és női fehérnemű-különlegcsségeinket. Ne mulassza el megtekinteni a legújabb divatkülönlegességeinket. Rádióműsor Szombat KOSSUTH-RADIO 4.25 Rákóczi-induló. 4.30 Hírek, időjárásjelentés. 4,40—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5,30 Hirek. időjárásjelentés. 6.00 Falurádió. Utána: a vidéki színházi műsor. 6.30 Orvosi tanácsok. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hirek, idői á rásjelentés. 7,10 UJ könyvek. 7,25 Színház-, hangversenyés moziműsor. 7,45 Naptár. 7,59 Időjelzés, 8,00 Műsorismertetés, ldőlárásjelentés. 8,08 Technikai szünet. 8,10 Lányok, asszonyok. 8.25 Népi együttesek műsorából. 9,00 Úttörő híradó. 9,25 Lapozgatás az énekeskönyv— ben. 9,40 Mesedélelőtt az óvodában. 9,59 Időjelzés. 10,00 Hírek, lapszemle, időjárásjelentés. 10,10 Gyári sziréna. 10,30 Cigányszerelem. 11,00 Majd holnap szeretjük egymást. 11,20 Fenyvesné, Zsoldos Hilda énekel. H.57 Technikai szünet. 11 óra 59 Időjelzés. 12,00 Déli harangszó, hírek, időjárásjelentés. 12,10 Verbunkosok, népdalok, csárdások. 12,45 Mi újság a könyvesboltokban? 13,00 Operarészletek. 13,40 Válaszolunk hallgatóinknak. 13,50 Sziv küldi szívnek. 14.20 Fürkész Adám. az évszázadok vándora. 15,00 Hirdetőoszlop. 15.15 Kodály-kórusok. 15,30 A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. 15,45 UJ szovjet filmek zenéléből. 15.59 Időjelzés. 16,00 Hírek. 16.05 Idöjárásjelentés. 16 óra 07 Műsorismertetés. 16,10 Előszóval — muzsikával. 17 59 Időjelzés. 18 00 Hirek, ldőlárásjelentés. 18,15 Lakatos Sándor es zenekara játszik. 19.05 Közvetítés a Jókai Színházból: A teremtés koronája. Vigláték. Közben: 19.59 Időjelzés. 20.00— 20,30 Esti krónika. IdötárásJelontés. 21,59 Időjelzés. 22.00 Hírek, idöjárásjelentés. 22.15 Sporthíradó. 22,35 Táncoltunk. Közben: 24.00—0.10 Hírek időjárásjelentés. 0,30 Himnusz. PETOFI-BADIO 8.00 Reggeli zene. 6,20 színház-. tárlat- és hangvereenyműsor. 6,50 Torna. 8.00—8,10 Hírek, időjárásjelentés. 14,00 Hirek. időiárás- és vízállásjelentés. 14,20 Operakalauz. 15,20 Horgászok öt perce. 15.25 Régi táncok. 15,45 Zenekari hangverseny. 18,45 Harcok a zenetört ténet fordulóin. 17,30 Vihar az Ezüst Oroszlán Birodalmában. 1? Oeszty Szilvia (ének) hangversenye a stúdióban. 18,15 IIlós Jenő színházi levele. 18,25 Szórakoztató hangszerszólók. 18 óra 45 Hangversenynaptár. 19,05 Hírek, időjárásjelentés. 19,05 Tánczene. 19,30 Falurádió. 19,50 Jó é'szakát, gyerekek! 20,00 Szovjet szerzők operettjelből. 20 óra 35 Operahangverseny. Közben: 21,00—21,05 Hírek. 31,40 Két balett. 23,00 Műsorzárás. — A tacomal (USA) bíróság ötévi bőrtönre és 60 ezer dollár Pénzbüntetésre ítélte Dave Becket, a tehergépkocsivezetők szakszervezetének volt elnökét, mert nem fizette meg 240 ezer dolláros Jövedelmi adóját. Szeretett apám, KIRÁLY BENJÁMIN elhunyt- Temetése 7-én a Gyevl-temetőben lesz 12 órakor. Gyászoló család A nőnap előtt... A villanyfények egymás után aludtak ki. Lassan sötét lett az iskola, csak egy terem ablakából szűrődött ki fény. A kíváncsiság nem hagyott nyugtot. Visszamentem, és rosszat sejtve, óvatosan — hogy senki meg ne hallja — a kivilágított teremhez siettem. Bent suttogásra fogott, ízgatott beszélgetés. Ahogy jobban figyeltem, egymás után ismertem meg az iskola legjobbjainak hangját, az osztályok őrsvezetőit. S megnyugtatott az is, hogy velük volt a nyolcadikos Marschall Jóska, a csapattanácselnök is. Igy már biztosan nem törhetik rosszban a fejüket. Az elkapott mondatfoszlányokból lassan kerekedik ki előttem a kép. A szegedi Földműves utcai általános iskola úttörő-< vezetőgárdája „titkos* őrsvezetői összejövetelt szervezett. Itt elhatározták, hogy édesanyjuknak, nagymamájuknak, lánytestvéreiktiek emlékezetessé teszik az idei nőnapot. A sok jó javaslat közül a legjobbakat fogadják el. Magam előtt látom, ha úgy összedugják kis fejüket és az esemény fontosságához méltóan komolyan tárgyalnak. Marschall Jóska csal: irányit, Szalma Laci még szebbet, jobbat akar. Ladvánszki Csaba a maga örök, komoly nyugalmával csak komoly megoldásba akar belemenni. Kaucsár Feri, aki ötödikes lévén, még csak »inas* az ilyen szervezési dolgokban, nagy érdeklődéssel figyel. Végül a hatodikos Tóth Zoli javaslata mellett döntenek. Nem tartott ez a gyűlés talán még negyedóráig sem, de értéke felmérhetetlen, mert a fiúk igaz szeretete, a közös cél megvalósításáért való küzdelem irányította. Ezek a 10—13 éves fiúk megértették — s most társaikkal is megérttették, hogy a nők megbecsülése a mi társadalmunkban döntő jelentőségű. A villany kialudt. Az óva* tosan kinyitott ajtón egyenként, lábujjhegyen indulnak haza a gyerekek. S Révész Gyuri hangja még egyszer figyelmeztetőleg hangzik fel a folyosón: „Aztán a női: meg ne tudják, idő előtt!.. (—a) Közöljük olvasóinkkal, hogy szombati lapba hirdetéseket legkésőbb szerdán 12 óráig veszünk fel a Délmagyarország kiadóban és a Takaréktár utcai Hirdetőben. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Szervezésben járias munkavállalókat (nyugdíjasokat ls 500.— Ft-on felült kereseti lehetőség mellett) keres állami vállalat. Jelentkezés AB. Szeged, Takaréktár u. 5. Áramszünet. Az Áramszolgáltató Vállalat közit, hogy 1959. március 8-án 7 h-tól 17 h-lg Oncsatelepen, Fodortelepen, UJ-Petőfttelepen, Petöfltelepen cs Tápén áramszünet lesz. Mindazoknak, akik felejttetlen Jó férjem. édesapánk, nagyapánk, testvérünk. CSURY FERENC órásmester temetése alkalmával fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, együttérzésükért köszönetet mondunk. Gvá.zolA csal? 4