Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

Szerda, 1959. március 25. Asszony-mesterek Bíróságaink a nép szolgálatában a szalag fű rés % mellett Minden rendszerben i és minden államban a bíUjszegeden, a Ládagyár- Akkor is megmaradt, segéd- Ma három asszony-mesle-! róságok az államhatalom ban, nők és férfiak végzik munkásnak, egyszerűen az- re van az újszegedi Láda-1 erőszakszervezetek ugyanazt a munkát ugyan- ért, mert nö volt. azért a bérért. Hordanak a És mert így kifizetődőbb kisszalag-fürészeknél, dol- volt a tőkés számára, goznak a szegezőgépnél, s , csali a maximalis erőkifej- Mint bojtorján lést igénylő »Bollinger«, a nagyszalag-fűrész munka a féri privilégiuma. gyárnak. A gépeknél A munkások átlagbére havi 1300 forint. Jani Lajosné A polgári rendszerek ideoi lógusai szeretik ezt az ő vonatkozásukban következetesen letagadni. Azt állítják, hogy a polgári rendszerekben a bíróságok osztályok melletti Beszélgettünk és eszembe- a férjével együtt dolgozik a ] felett állanak, vagy legalább is függetlenek minden osztálytól és pártatlanul hozzák meg ítéleteiket. Anélkül, hogy külföldi pétdákra hivatkoznánk és anélkül. hogy külföldön keresnénk bizonyítékokat a polgári ideológusok eme állításával szemben, világosan és szemléltetően tudjuk bizonyítani hazai példával azt, hogy a polgári ideológusok tudatosan állítanak valótlant, vagy legalább is „tévednek*. Itthon, Magyarországon még sokan élünk olyanok, akik az úgynevezett íerencjózsefi időkben is éltünk és még sokkal többen vannak olyanok, akik a Horthy-féle fasiszta rendszer minden „áldását- ismerték. Világosan láttuk már akkor is azt, hogy a bíróságok, amikor az uralkodó osztály által meghozott érvényes törvényeiket ítéleteikben alkalmazták, az uralkodó osztály érdekeit szolgálták és minden egyes ítéletük magán viselte azt a bélyeget, hogy az akkori társadalmi rendet védték mind büntető ítéleteikben, mind a polgári perekben meghozott határozataikban. Vajon a hírhedt 1921. évi III. tc., az úgynevezett • rendtörvény nem az uralko• dó osztály éi-dekeil védte-e :és ennek a törvénynek az 5 alapján meghozott ítéletek ! nem az uralkodó osztály ha! talmát célozták-e konzer£ válni? És vajon a tulajdonjog munka a férfiak kizárólagos Jutott egy barátom, aki most .gyárban, ugyanannál a gép valahol Nógrád megyében nél. Az asszony a délelőtti, tanít. Harmadéves egyete- a férj a délutáni műszakban. Egykor ... misták voltunk és üres őrá- Mindketten 1300—1400 forintokban „életfilozófiát- gyár-, tot keresnek havonta. Nem — A fölszabadulás elötí tottunk — mindenki kizáró- élnek rosszul. Havi 2600 főném voltak annyira „szívba- lag saját használatára. Vi- rintból egy család szépen jósak-, mint mi vagyunk, tetkoztunk sokszor és kemé- megélhet. S aki ismeri Jani Nem érdekelt senkit, hogy nyen. Egy ilyen vita alkal- Lajosékat, bizonyíthatja, a nőit szervezete, fizikai mával jött elő ez a bizonyos hogy harmonikus a családi adottságaik mégiscsak má- „főzőkanál-filozófia- is. életük. Pedig hát Janiné ,ok, mint a férfiaké. Tizen- — Én nem engedem el a nemcsak a főzőkanalat forhat hő dolgozott például feleségemet dolgozni. Mi lesz gátja buzgón, mint a hím1941-ben itt a gyárban, s a akkor a családi elitünkkel? zett falvédők gazdasszonynők hordtak a bollingertól Hogy neveljük föl a gyere- kái „ki az urát szereti, jó is — meséli Lengyel István, keket? Az olyan asszony, ebédet főz neki- jeligével, az üzem igazgatója. aki dolgozni jái*. nem lehet Jani Lajosné, Szemerédi l.a— És milyen volt a nők se jó anya, se jó feleség, josné, Koconcsi Margit, Mibérezése? — kérdezzük. Asszonynak otthon a helye, nyó Jánosné és a többiek már — Igen, a bérezésnél de- — A főzőkanál mellett, a fölszabadulás után kerültek rült aztán ki. hogy férfi és mi? — szúrta közbe valaki a Ládagyár szalagfűrészei és .'. . .. .... .'. , ..... , gúnyosan a kérdést. szögezőgépei mellé. S a réno kozott mégis van kulonb- A összeakad- közül bizony már hírseg. Mert a nőket eleve „se- tam m-r ezzel a >>füozófiá_ mondó is alig akad. De pelgédmunkásként- alkalmaz- val-. Hangoztatták idősebbek üaul Balogh Paine, aki most ták. ami azt jelentette, hogy és fiatalok. S amikor meg- a Gőzfűrészben dolgozik, dolgozhattak akár többet is kérdeztem tőlük, magyaráz- ugyancsak gep mellett, ha aoigozna.u»k akar toooet is, miért nem a vá- elolvassa az újságnak ez a mint a férfiak, a keresetük ^bbstor sztoté vissz- számát, bizonyára, visszaemkevesebb volt azokénál. A hangként uöyanaz volt- lekszik majd a regi robotos kisszalag-fürész mellett dol- Asszonynak otthon a lúfgr? é.n ^hiszemJ hogy . „„ ... . . "V^unyuak ounuii a Balogh paJne de minden no, gozo nok csak 80 pengőt kap- helye. aki |olgozikj'nekünk ad igal tak havonta. ugyanakkor. Mert az ilyenféle hagyó- zat. sőt sok férfi is, aki ottamikor ezért a munkáért "lányokat nagyon nehéz ki- hon segít dolgozó feleségéegy férfi 150-160 pengőt ka- "^űzm. Tapadnak mint a nek. H 6 bojtorján es határtalanul ip—pl pott. S egy no dolgozhatott szívósak. Éppúgy, mini a akár tíz évig is az üzemben, babonák. ' . Tjaoaiz Fenn állásának 10. évfordulóját'l a füvészkertben ünnepli a Szegedi Ruhagyár } A szegedi Tudományegye- M vajon a luiajuwljüS A konfekcióipar ország- geit. Az elmúlt tíz: esztendőS'US szerte most ünnepelte az al- során egesz Del-Magyaror-! virágok< cserjék és fák bon-: ™ lamosítás 10. évfordulóját, szág legnagyobb ruhaiparittogatják szirmaikat. A máj-£lv JSE.JÍ Ezzel a dátummal egybeesik üzemévé fejlődött. Az év- ! virágon, a tüdőfűn, az iUa-j^^fl előtt' Köa Szegedi Ruhagyár fenn- forduló méltó megünneplé-t tos hunyoron és a kankah-! egészen viallásának 10 évfordulója is. sére a gyárban előkészítő£ ninon kívül virágokat haj-5.^fisliogv emaeánezelött ugyanis az bizottság a i.• ..„.. v,„„„„;_: e ' Kender- Lenszövő ság terve varrodájából hoz- séget ápi ták létre a Szegedi Ruha- Hungária összes termeiben! tölcséres alakúak. Lombía-: kodd osztálv érdekeit, gyárat. A vállalat akkor in- tartják. Az est keretében ajkadás előtt virágzik a húsos J dult fejlődésnek, amikor legjobb dolgozókat több; som és a tavasz másik leg-! a felszabadulás után örökölte a megszüntetett Do- mint 30 ezer forint pénzösz-1 megbízhatóbb erdei hírnöke:! " hánygyár épületét, helyisé- szeggel jutalmazzák. Fiatal népművelők 5 a hamis mogyoró. Ez utób- • már világosan és érthetően • bi, Észak-Amerikából szár-! hirdetjük azt, hogy osztólyímazó cserjét azért nevezik! bíróság vagyunk és ítélete• így, mert szinte a megté- £ tokét a rendszerünk által ! vesztésig hasonlít a mogyo-! meghozott törvényeket ala! róbokorra, viszont rendszer-! pul véve, a dolgozó nép- és £ tanilag messze áll tőle. Vi- £ elsősorban a munkásosztály •rágja különleges: piros csé-! hatalmának biztosítása ér! szealj-szerű, amelyből fonal-i dekében hozzuk meg. 5 hoz hasonló keskeny tarka £ Az 1949. évi XX. törvény, £ szálak fejlődteK. • amely törvény „A Magyar ! A tavasz beköszöntésével! NépköztársaságAlkotmánya« £ megélénkült » magcserefor- 5 címet viseli, világos és ért£ galom is. Naponta öt-hat jhető rendelkezéseket tartal! csomag érkezik a világ min-imaz ebben a kérdésben is. £ den részéből. Svédországból, £ Az alkotmányunk VI. fe£ Kínából, a Szovjetunióból, • jezetében a következő fel! Németországból, Csehszlová-! adatokat tűzi bíróságaink fkiából, Afrikából, Ausztráliá-£ elé: „A Magyar Népköztár; ból küldik a különféle nő- • saság bíróságai büntetik a • vénvek magjait, dugványait í dolgozó nép ellenségeit, vé! csereképpen. A napokban £dik és biztosítják a népi de£ Olaszországból ritka tölgyfé-1 mokrácia állami, gazdasági í léket, vízi salátát és más! és társadalmi rendjét, intéz! dísznövényeket, Svédor- £ menyeit, a dolgozók jogait, ! - , - t, ,„; . „•- :nevelik a dolgozókat a szo: szagból es Belgiumból paf-|ciallsta tárea^almi együtt_ Irányokat küldtek. Befutotta.^ szabályainak megtartá! füvészkert fennállása óta a! sára. A bírák függetlenek és í legnagyobb megrendelés: aj csak a törvényeknek vannak !, , . , . . , .,„,„: alávetve. A bíróságok híva!kínai kunmingi botanikusig bírákból és nBépi ülaö_ ikert nem kevesebb mint 398; kökből alakított tanácsokban £ féle virág, fa és gazdasági £ ítélkeznek-. Tehát egész vi£ növény magját kérte. A j lúgosán és érthetően ki! nagyarányú „megrendelés- j mondjuk azt, iiogy az al£nek folyamatosan tesznek £ kotmányban lerögzített, köteves meglepetést szereztek a ban gyönyörködhetett a ji-£ kapnak. ! osztálybiróság hivatásai beközelmúltban a csengeleiek- gyelmes és hálás közönség.. ítölti. vek. Negyvenöten látogattak Harmadik előadásuk az esti ' * el a faluba, lucskos, sáros uta- vidám műsor volt. Ez is zsákon, hat kilométert gyalogol- folt házat vonzott a község va. Szereplési és népművelési kis művelődési otthonába, s kedvüket azonban ezek az a jelenetek, szavalatok és apró kellemetlenségek nem énekszámok fiatal tolmácsocsökkentették, — ellenkező- lói ismét nyugtázhatták a leg: vidámságot, kedves szó- sikert, amely a fel-felzúgó rckozást vittek a csengelei- tapsban jutott kifejezésre, eknek. Először a gyerekeket A csengeleiek nem engedörvendeztették meg bábszin- ték el végleg a tanítóképző házukkal, amelynek különö- diáklányait, megígértették sen nagy sikere volt, hiszen velük, hogy hamarosan viebben a községben öt év óta szont látják községüket, úgy nem mutattak be bábjátékot, rí mint fiatal kultúrmunkáVgyanezen a napon a tani- *ok< s esetlfg rí, mint , „ .... . lelkes nevelők. Képünkön tokepzos lányok muvelodesi vidáman halad a lánysereg „expedíciója- egy emlékmű- Csengele felé. Ha temetik Barna Makra Mihály munkásmozgalmi veteránt Mint jelentettük, tragikus körülmények között elhunyt Barna Makra Mihály elvtárs, egykori Vöröskatona, a munkásmozgalom egyik hős szegedi veteránja. Az elhunytat ma délután 3 órakor helyezik örök nyugalomra a belvárosi temető nagy ravatalozójából. Gyászbeszédet mond id. Komócsin Mihály elvtárs, a szegedi pártvégrehajtóbizottság. Vincze Antal elvtárs, a III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága és Trischler Ferenc elvtárs, az 1919-es vöröskatonák nevében. A temetésen részt vesz a szegedi munkásőrség díszszakasza és zenekara, valamint a szegedi munkáskórus. Nézzük most már meg azt, hogy mit kell és mit lehet a „pártos« kifejezésen érteni. A pártosság nem jelenti semmi körülmények között sem azt, hogy az osztályellenséggel, vagy osztályidegen elemekkel szemben a saját magunk által meghozott törvényeket lábbal tiporva, az osztályellenséget minden körülmények között kell vesztesként megbélyegezni az ítéleteinkben. A pártosságnak a szocialista törvényességen belül kell érvényesülnie. A szocialista törvényesség pedig feltétlenül magában foglalja azt, hogy a magunk által alkotott törvényeket minden körülmények között a leghatározottabban tiszteletben kell tartanunk. Nem jelenti sem, hogy az osztályidegen vádlottat megbüntetjük akkor is, ha ártatlansága kiderül, vagy bűnössége nem nyer bebizonyítást. Nem jelenti a pártossúg azt, hogy hamis vád, vagy hamis tanúk vallomása alapján ítéljünk el osztályidegen személyt csak azért, mert rendszerünk idegen előtte és azzal szemben érzületeiben, gondolataiban ellenségként áll. Hasonlóképpen nem értelmezhető a pártosság akként, hogy egy polgári perben az osztályellenségnek feltétlenül és minden körülmények között pervesztesnek kell lennie. Ellenkezőleg, az osztályidegen peres félnek pernyertesnek kell lennie akkor. ha törvényeink értelmében az anyagi igazság az ő oldalán áll. Hogyan értelmezzük tehát a „pártosság- kifejezést? Szögezzük le talán azt, hogy a pártosságot csak a szocialista törvényesség kenetein belül lehet érvényesíteni. A fentiekben olvashattuk azt, hogy milyen kötelességeket ró alkotmányunk a bíróságokra. A lényege ennek a kötelezettségnek az, hogy bíróságainknak, mint a néphatalom egyik fontos szervének, szolgálniok kell ítéleteikben és határozataikban rendszerünk célkitűzéseit. Ha bíróságaink ennek a kötelezettségüknek híven eleget tesznek, akkor feltétlenül teljesítik a kötelezettségüket is, nevezetesen, hogy ítéleteikben pártosak. Alig képzelhetni el olyan bírói határozatot, amely valamelyik részében ne szolgálhatná és ne szolgálná ezt a célkitűzést. Maga az alkotmányunk is kifejezetten előírja ezt a pártosságot. Ha az alkotmányunk szavait olvassuk. láthatjuk azt, hogy büntetjük a dolgozó nép ellenségeit és neveljük a dolgozó népet a szocialista együttélés szabályainak a megtartására. A különbségtétel egészen világos és ennek az alkotmányi rendelkezésnek a folyamánya az, hogy bíróságainknak kötelességük: ítéleteikben disztingváljanak és az ellenséget szigorúan büntessék, a megtévedt dolgozókkal szemben pedig nevelő jellegű intézkedést hozzanak. Feltehetőé ^^ ben azt a kérdést, hogy például egy polgári perben, ahol egy rendszerhü munkás áll szemben egy osztályidegen személlyel és az utóbbi nyeri meg a pert, hogyan szolgálja az ítélet az említett célkitűzést? A wilasz egészen egyszerű és mindenki előtt világos is kell legyen. A bíróság az ilyen ítéletében neveli az osztályhü dolgozót a szocialista társadalmi együttélés szabályainak a megtartására akkor, amikor a szocialista törvényesség szellemében 1 hozza meg ítéletét. Neveli i őt olyan irányban, hogy ne érvényesítsen olyan jogot, helyesebben vélt jogot, amely jogérvényesítés az együttélés szabályait és n . szocialista törvényességet i sérti. Feltehetné valaki azt a to- j vábbi kérdést is, hogy miképpen tesz eleget a pártos-' ság követelményeinek az a bíróság, amely bíróság egy osztályidegent az ellene emelt vád alól felment? Erre még világosabb és egyenesebb a válasz. Az ilyen ítélet arra világos bizonyíték, hogy népi demokratikus rendszerünkben nem ítélünk és nem ítélhetünk el olyan embert, legyen az bárki, akinek bűnössége nem nyert bebizonyítást. Egyszerű gyanú alapján nem ítélkezhetünk és nem ítélkezünk, nekünk komoly, megnyugtató bizonyítékokra van ehhez szükségünk. Az ilyen ítélet bizonyítja azt, hogy a szocialista törvényesség élő valóság. Nézzük most már azt, hogy mikor érvényesül a pártosság. Különösen polgári perekben igen gyakran lehet és kell bíróságainknak az egyik, vagy a másik féllel szemben méltányosságot gyakorolnia. Ilyenkor és ilyen esetekben hozott ítéletekben kell a pártosságnak feltétlenül megnyilvánulnia. A bíróság a méltányosságot; olyankor gyakorolja és gyakorolhatja, ha ezzel a rendelkezésével a munkáshatalom megerősödését szolgálja és rendszerünknek célkitűzéseit segít megvalósítani. Felszabadulásunk óta a bírói apparátusból eltávolítottuk azokat a személyeket, akik nem közénk valók. Az ülnökök személyében bevontuk a széles néprétegeket az ítélkezésbe. Fiatal bíráinkat már a mi rendszerünk nevelte bírákká, tehát minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy alkotmányunkban rögzített kötelezettségeinknek eleget tehessünk. Országunkban febzb; ről a mi megyénkben és Szegeden is adva vannak az előfeltételek az osztályhü, pártos bíráskodáshoz. A párt és a kormányzat rendelkezéseiben, utasításaiban világosan megjelölte azt az utat, amelyen bíróságainknak haladniok kell. Mi, bírák, minden igyekezetünkkel azorv vagyunk, hogy Kötelezettségünknek a lehető legjobban tegyünk eleget. Bíróságain K átérzik hivatásuk fontosságát és az ő nevükben kérem összes, a bíróságokon kívül álló dolgozó társainkat, hogy segítsék bíróságainkat nehéz kötelezettségük teljesítésében. Kiss Dezső, a szegedi megyei bíróság elnöke Kifizették a nyereségrészesedést a v zegedi Nyomdában Tegnap, kedden délután jelentős esemény volt a Szegedi Nyomdában: a dolgozóknak kifizették a múlt évi nyereségrészesedést. A nyomda dolgozói az elmúlt évben is jó munkát végeztek és így átlagosan 18 napi munkabért kaptak nyereségrészesedésként. Váltsuk meg elővételben búsvéti vasúti jegyeinket — ezt kéri a MÁV A MÁV számít arra. hogy húsvétkor és április 4—5-én nagy forgalmat kell lebonyolítani. Éppen ezért úgy intézkedett, hogy Budapesten és egynéhány nagyobb vidéki állomáson elővételben válthatók a menetjegyek. A MÁV vezérigazgatósága kéri az utazóközönséget, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert ezzel el lehet kerülni a torlódásokat. Az elővételért külön díjat nem kell fizetni. Elővételben bármilyen jegy az utazás előtt már három nappal váltható. Kéri egvben azt ls, hogy aki elővételben váltja meg a jegyét, közölje a pénztárossal, mikor szándékszik visszautazni. Fzekn-k az adatoknak segítségével határozzák meg. bogy mentesítő vonatokat milyen vonalakon állítsanak forgalomba.