Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-22 / 69. szám

3 Vasárnap, 1959. március 22. Itízolltók és katénák megmentették egy aszály rakemányát A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság a Tisza felgyői és csongrádi szakaszairól uszályokban nagyobb mennyiségű ipari fát és tűzifát szállít a szegedi ipari üzemek részére. Pénteken két uszályban mintegy 60 vagon faanyagot vontatott a Szatmár-gőzös Szegedre. Az uszályok kirakását pénteken estefelé kezdte meg a MÁV rakodási főnökség munkabrigádja. Sötétedéskor — miután mintegy 50 mázsa fát kiraktak — az uszály kormányosa észrevette, hogy a hajó sülylyedni kezd. Dénes János erdész a 4 főnyi hajós személyzettel, valamint a kirakodó munkásokkal azonnal felszerelték a MAHART kéziszivattyúját és hozzákezdtek az uszályba tóduló viz szivattyúzásához. Ugyanakkor az uszály kormányosa jelentést tett a hajóállomás vezetőjének. Közben odaérkezett Lengyel hajóskapitány, aki a népgazdasági vagyon megőrzése érdekében gyors segítségért fordult a szegedi tűzoltóparancsnoksághoz és a honvédséghez. Néhány perc múlva megérkeztek a tűzoltók, akik felszerelték a motoros szivattyút és a helyszínre érkezett a 91—48 Pf. műszaki alakulat két szakasza. A tűzoltóság, valamint néphadseregünk katonái gyors munkájának köszönhető, hogy az uszály rakománya nem lett a Tisza martaléka: megmentették a népgazdasági vagyont. A MAHART szakértői megállapították, hogy az uszály valószínűen a Tisza rakpart közeli köves medre. miatt lyukadt ki. A gyorsan bekövetkező apadás következtében ugyanis az amúgy is gyenge falú uszály alatt nem volt kellő mennyiségű víz. eitiiiiiiiiiiiiMiiiiiitiieiiiiiiKiiinriiiitiaiiiiiiiit: A tavaszi forradalom másnapján Újszentivánon és Tiszaszigeten, két szövetkezet! községben A tavalyi avarnak lassan kához. Hétfőn már vetik is nyoma is elvész Ujszentivá- a herét, non, Tiszaszigeten. A falusi A Rákóczi Tsz-ben egyéletben és a természetben egy malac és borjú bevitele is törvény: aminek ki kell mellett döntöttek, hogy mire múlnia, kimúlik. S ott e két ősszel átváltanak a közösre, községben múlik... legyen állatállomány. Ne — Túl vagyunk már a kelljen mindjárt hitelért nagy napokon — mondjak szaladni az államhoz. Ölt mindkét községben a tanács sem akarják felesleges kölvezetői. De mindjárt hozzá csönöltkel terhelni a gazdais teszik, hogy a most kö- ságot. vetkezők sem problémamentesek. Egfszercsak elindult Hát igen. Elvágták az új születő élet köldökzsinórját. A tavaszi forradalom Ujmegalakultak a termelőszö- szentivánon is elkészítette a vetkezetek és megválasztot- tél mérlegét és előkészítette ták a vezetőségeket. már a gyümölcstermő nyaral is. Néhány hete még itt sem KŰZŰS elhatározások volt, aki elkezdje, elindítsa az újabb hullámot. Mert mit A Lenin Tsz-be Tiszaszi- szólnak majd a többiek? geten 240 család 390 tagja Senki, vagy csak ketten-hartömörült. Most még ki-ki man a módosabbjai közül elmaga végzi a munkát. Csak lenézték a szövetkezetet, az egyes típusú csoportba Gsak vártak, vártak, maguk tömörültek — akik ősszel sem tudták, hogy kire, mlfolytatják. a hármasban — re. Egyszercsak elindult a dolgoznak közösen. Légin- lavina az Uj Elet Tsz felé. kább szomszédok, rokonok Igaz, még itt is részben segítenek egymásnak, mint vannak csak nagyobb tábBalláné és lánya Erzsike, iák, és többségben a keskeMárki Lajosoknak, a korai nyebb zöld, vagy frissen burgonyavetésben a falu szántott földszeletek. Igy vebejárója melletti dűlőben, gyesen alkotják a határt. De Az övék és a többi családok, a falubeliek már nagy többszomszédok összefogásának ségben kezet adtak rá: ősszel eredménye, hogy Tiszaszige- közösen folytatják. Magyaten már mintegy 240 hold rok, délszlávok, nemcsak korai burgonyát, 91 hold cu- mint eevfalubeliek, hanem korrépát, 76 hold herét lu- mjn(; testvérek is. cérnát és több más tavaszi növényféleségeket vetettek MáSOk 3 gtndOk el. Az együvé tartozást Tisza- A gon(i nem űződött el szigeten sem a belépési nyi- teljesen a faluból. Hiszen latkozatolc teszik, hanem csak az első lépést, helyemár a közösen hozott hatá- sebben kézvonást tették rozatok. A Lenin Tsz veze- meg a belépési nyilatkozatok tőségválásztó alakuló köz- aláírásával. De máris mások gyűlésén kimondották: „Min- a gondok, mint régen voltak, den tag köteles egy kiló he- igaZ; rnég összefonódva a rérc-magot beadni a közösbe, giekkel, de már az újak dovagy a 32 forintot ellenér- minálnak. Milyen gondok tékként befizetni.* ezek? Tiszaszigeten még — Mire jó ez — kérdezték azon töprengenek, mi legyen többen is, míg a szöveg csak Magyar Mihállyal és Daróczi javaslat volt. A közös állat- Mártonnal, a két középpaállomány takarmányozására raszttal. akik eddig nem lépmár most gondolnunk kell, tek be. Van aki azt mondja, ne ősszel kapadozzunk ta- mostmár maradjanak kívül, karmány után — válaszolták s dolgozzanak ott, — ahová a javaslat tevők. Így szüle- a tagosítás után jutnak, — tett a határozat. hogy 20 kinn a határ szélén. A jóhold herét vetnek közösen zanabb hang azt diktálja, és mintegy 15 hold lucer- „ne olyan elsietve, nem elnát, zabosbükkönyt. De ho- lenségeink azok, ha még nem vá? A tanács segített. Egy szánták is rá magukat. Majd tagban lévő állami tartalék- közénk jönnek, ha hamaföldet . juttat a közös mun- rabb nem, ősszel* Bizony ii!iiiitiiiii(ii«!i<!iiiiiiiiiiiiitii>iiiiiiiii»«iiiiitiMii<iiaiiiiii!ia:iiiMi!*iiiiiiiitii(iiiiiiiiiiitiit(itiiai!iii(iiiijmég a belépettek sem látják mindannyian világosan a jövőt. Mért kellene haragudni Magyar Mihályra és Daróczi Mártonra? A múlt héten még igen élesen vetődött fel a föld, aztán néhány nap múlva azt kérdezték, mi lesz a jószággal. Újszentivánon „Jubó bácsi, akinek szép állatairól híres gazdasága van, még ma is azon évelődik, ki lesz lovainak kocsisa. A tsz-elnök, a tanácstitkár vigasztalják, ott is a tiéd lesz mind a két almásderes, kezed alá adjuk, akkor is, ha majd úgy mondjuk, hogy a miénk. Új tervek MŰANYAGOK TÉRHÓDÍTÁSA A műanyagok egyre nagyobb teret hódítanak meg napjainkban az ipar minden területén. A Szovjetunióban különösen szép eredményeket értek el a műanyagok felhasználásában. Különösen azóta került ez a kérdés előtérbe, hogy Hruscsov elvtársnak az SZKP Központi Bizottsága tavaly májusi plénumán elmondott beszámolóját követően határozat született *A vegyiipar fejlesztésének és különösen a szintétikus anyagok s a belőlük készülő gyártmányok előállításának meggyorsításéról, a lakosság és a népgazdaság szükségleteinek kielégítésére*. Jelenleg a müanyagszo- sorát gyártják. Újdonság a vetek, műanyagruhák egész klroinból — a selyemszerű rostból — készült gyógyhatású fehérnemű, amely viselés közben elektromossággal telítődik és jó hatású a csúzos betegségekre. Egyre nagyobb mértékben használják az építkezéseknél a műgyantát és egyéb műanyagokat Felső képünkön egy maketten a műanyagok építőipari felhasználását láthatjuk, valamint bútorok és egyéb háztartási cikkek gyártásához. A fenolgyantákkal átitatott faforgácsból és fűrészporból készült farostos lemezek kiváló szerkezeti anyagok. Az alsó kép a Kremlben rendezett műanyagkiállitáson készült. A felvételen látható tömlők kapron-kordból készültek. A szintetikus anyagok gyártásának gyors iramú fejlődése, a műanyagok felhasználása is a szovjetország gazdagságának növeléséhez és a dolgozók jólétének emelkedéséhez tárul hozzá. A szép és jó lovakra szükség van az újszentiváni szövetkezetben. Bár azt se tagadják, hogy sokallják a lóállományt. Amennyi van az is elég és ha jut több gép a tsz-nek, ezek közül is néhányon tovább adnak. De az idén még megtartják, mert a föld, különösen az új belépőké keskeny parcellákban fekszik szerte a határban. Ezeken végzett munkához még szükség van a lóra, és a gépi munka is költségesebb, mint a nagy táblákon. Eredeti termelési tervüket most dolgozzák át az Üj Élet Tsz-ben. Megszaporodott a tagság, több lett a vetés ősziből és tavasziból is. Módosítják a tervet, de az eredeti termelési eredmények számait i6. Elmúlt a tél, levetette téli ruháját végérvényesen a föld és ma már látni, többet ígérnek a vetések a vártnál. Ebben az is közrejátszott, hogy jól trágyázott földbe jutott a mag, s az ősszel szuperfoszfáttal, most tavasszal pedig pétisóval fejtrágyázták. A növényápolásra is gondoltak már jó előre. Vegyszerrel irtják majd a gyomot a vetésekből, s a kapálást is jól megszervezik. Ezért vállalják, hogy az MSZMP Csongrád megyei bizottsága felhívása alapján az eredeti tervükön felül az idén 30 kiló búzával, 30 kiló árpával és egy mázsa kukoricával többet termelnek holdanként. Eltűnik a régi í A szövetkezeti munka | nemcsak a tervezésben, s é most a szántás-vetésben me7 rül ki. Megoldották már a t sok apró, közel háromezer 5 csibe, 500 kacsa elhelyezését. §De megoldatlan még a nagy 7 család, a tagok gyermekeidnek elhelyezése. Mert a jó 5 növény ápolási munka azt is 5 megkívánja, hogy ne csak a | családfő, hanem a munkafbiró családtagok is részt ve= gyenek benne. A Csongrád s megyei tanácstól terven feliül pénzt is kaptak napközi 1 otthonra, csak most még azt 7 nem tudják, hol létesítsék, f Egymás után tűnnek el a 7 régi élet, ma még részben é meglévő apró kis eseményei 1 Újszentivánon és Tiszaszi; geten. Felváltották őket az I újabbak, de ezek is helyt ; adnak még újabbaknak. íMert gyors a Tisza folyása, fde még gyorsabban iramlik felőre a gyeplőbe fogott időNagy Pál piiiiniiwiiiiiiiiniiiw cA néfi izuiéuel! A Tanácsköztársaság emlékművének alapkőletételére Érdes kő, bronz, hideg vasak, kemények... Mester, ki vésőddel formálsz világot, ki égre gyújtod ezt az ősi lángot, mely harcainkban éltetett, vezérelt, mester a szíveddel! A nép szívével!.., —• zx; Érdes kő. bronz, hideg vasak, kemények §= fonódjatok egy istenült egésszé, egy égberántó, döbbent szívveréssé a hősökkel — kik égtek, s el nem égtek, kik életünket szülték — s már nem élnek... m Fonódjatok egy döbbent szívveréssé, mely hősi múltunk nagyjait siratva az eljövendő századoknak adja majd át meg át: „Az életünk a Népé!* — kötődjetek egy izzó esküvéssé! Érdes kő, bronz, hideg vasak, kemények... gj Űrt álljatok majd késő unokáknak, őrt álljatok e kélő új-világnak békés, teremtő, boldog életének tárt kapujában hősök, — kik nem éltek! 1 3 H Ti proletárok: istenek; vezérek! ANDRASSY LAJOS | lllllllllllllllllllllllllillllllllllM Három hónap Kínában Dr. Kalmár László Kossuth-díjas szegedi egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a közelmúltban tért vissza háromhónapos kínai útjáról. A két ország tudományos egyezményének keretében eredetileg öt hétre tervezett útja a vendéglátók kérésére hosszabbodott meg. A negyedéves kínai tartózkodás sok kedves élményt, tapasztalatot és tanulságot jelentett számára, s természetesen közös hasznot a kínai—magyar tudományos kapcsolatok izmosodása szempontjából is. Visszaérkezése után nyilatkozott lapunknak kínai útja sok-sok érdekes és tanulságos mozzanatáról. Szédületes lendület — A kínai építőmunka lendülete szédületes —kezdte visszaemlékezését. — Az a jelszó: minél előbb túlhaladni Angliát az egy főre eső termelésben, de nemcsak annak mennyiségében, hanem minőségében is. A minőség a kínai elvtársak között becsület dolga — s a kínaiak végtelenül becsületesek. Ez a népóriás emellett igen tehetséges és szorgalmas az építésben is, a tudományban is. Pár év alatt képesek évtizedek, évszázadok elmaradását pótolni. Társadalmi kezdeményezéseik hatalmas méretűek, nem kell sokat beszélni, a nép kevés szóból ért, hamar fel tudja fogni saját érdekeit, s csodákat művel. Sanghaj mellett láttam egy óriás kommunát. Ez a kommuna csak szeptemberben alakult, de decemberben már az építkezések tömkelege sorakozott területén : melegházak, gazdasági épületek, ragyogóan művelt földek. A kínaiak szorgalmára jellemző, hogy hegytetőket képesek termőülést tartott a járási tanács 7 A szegedi járási tanács d ülést tartott. Ezen a tavaszi ^mezőgazdasági munkákkal „kapcsolatos feladatokat, valamint a szövetkezeti mozgalom szegedi járási eredmé|nyeit tárgyalták meg. A | beszámolót Török István, a | járási tanács mezőgazdasági fosztályának vezetője tar;totta. | A számadatok részletes ;ismertetése után hangnztatíta, hogy az új termelőszö? vetkezetek gazdasági és po|litikai megerősítéséért min•den tőle telhetőt megtesz a járási tanács. A kisebb hibáktól eltekintve a gépállomások is maximális segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek. Ennek is része van abban, hogy a termelőszövetkezetek jól haladnak most a tavaszi mezőgazdasági munkákkal, különösebb lemaradás szinte seholsem tapasztalható. Beszámolóját vita követte. Sok hasznos, értékes tapasztalatot cseréltek ki maguk között a falvakból érkezett tanácstagok vé tenni terraszos műveléssel, s még oda is felhajtják a vizet öntözésre — ahova még nem jutott gép, ott emeletről emeletre, lábbal. — A kommunákban a régi, egészségtelen és zsúfolt parasztházak helyén több szobás, modern lakóépületeket emelnek, bölcsődéket alapítanak, hatalmas gyárakai építenek. Tökéletesen szerveseit kollektív munka — Kínát úgy ismeri a közvélemény, mint a rizstermesztés nagyhatalmát. A hatalmas országban felszabadulása előtt mégsem volt népélelmezési cikk a rizs. Ma már ott tartanak, hogy a népélelmezési gondok teljesen eltűntek. — Ezeket a hatalmas eredményeket a kínaiak a párt vezetésének köszönhetik, amely iránt olyan óriási a bizalom, hogy egy szavára az egész nép megmozdul. — Láttam a kommunák szervezésének gyakorlatát. Az emberek az okos szóra tömegesen tették magukévá a kommunák gondolatát, s máról holnapra a legtökéletesebben szervezik meg a kollektív munkát. Az új kommunák gvárakat, üzemeket és iskolákat alapítanak, sőt szakmai jellegű főiskolákat! — Kínában nincs húzódozás a munkától, a feladatoktól. A végzett egyetemi hallgatók a világ legtermészetesebb dolgaként, nagv hivatástudattal és lelkesedve mennek falura dolgozni; vezető emberek, kitűnő tudósok és szellemi nagyságok vesznek részt a napi Do'itikai és gyakorlati munkában. Fleven sze"env ölat, egészséges közvélemény — A kínai nép végtelenül vendégszerető és barátságos, véleményét nem takargatja. A közélet hihetetlenül friss. Szeretnek az emberek vitatkozni, véleményt cserélni, s azután közös erővel nagy dolgokat véghez vinni. Ezért olyan eleven a szellemi élet is. — A véleménycsere minden formája népszerű. A Tudományos Akadémia folyosóján például megfigyeltem, hogy mennyire nagy kultusza van a faliújságnak. A falakat elborítják a különböző cikkek, s mivel ott már nem volt üres hely, drótot feszítettek ki a folyosón, és arra akasztották a polemizáló cikkeket. Ugranak kor igen ügvelnek arra, hogy a szabad véleménycserét senki se használhassa ki a néptől idegen célokra S. I.