Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

Szombat, 1939, március 21. 4 Hruscsov: 0 Szovjetunió hozzájárul a küiiigym niszteri értekezletnek május elsö felében történő megkezdéséhez Pénteki számunkban közöltük N. Sz. Hruscsovnak, a végeseit állhatatosságra, sőt Szovjetunio Minisztertanácsa elnökének nyilatkozatát, atomháborúra hívja fel amelyet csütörtök délutáni sajtóértekezletén tett a német kérdéssel kapcsolatban. A nyilatkozatot követően Hruscsov válaszolt a megjelent újságírók kérdéseire. Hruscsov elmondotta: „Ha a kancellár úr egy kicsit is törődnék népével, akkor számításba kellene vennie, hogy egy atomháború esetén éppen Nyugat-Németország területe válnék a nukleáris fegyverekkel folytatott háború szinterévé«. Egy kérdésre válaszolva Hruscsov kijelentette: A német békeszerződés megkötéA Pravda munkatársának Az ADN keletnémet hírkérdésére, hogy mi a szov- ügynökség tudósítója megjet kormány álláspontja a jegyezte: Eisenhower „kökülügyminiszterek. illetve a dösnek* nevezte a Nyugatkormányfők találkozójával Berlinre vonatkozó szovjet kapcsolatban és milyennek javaslatokat, amelyek véleítéli meg az ilyen találkozó ménye szerint nem biztosítperspektívájút, Hruscsov ki- ják a szabad város függetjelentette: lenségét. Megkérdezte, mi se nem érillti a potsdami és A szovjet kormány a nyu- erről a szovjet miniszterei- más egyezményeknek a gáti hatalmakhoz intézett is- nők véleménye. Szovjetunió és Lengyelormeretes jegyzékeben kifej- Hruscsov hangsúlyozta: a szá? ^ugati határaira vejtette álláspontját a külügy- kérdést a külügymiriiszteri, \m'kozo , megallapitasait. miniszteri értekezletről és illetve a kormányfői érte- Ezek a hatarok megvaltozkinyilvánította egyetértését kezleten elvileg kell megol- tathatatlanok. az ilyen találkozó összehívó- dani. Ha Eisenhower ködös- A KZ0V'et miniszterelnök savai. nek találja a Nyugat-Ber- egy kérdésre válaszolva ki"Mi továbbra is ezen az unre vonatkozó képet, mód tert a Szovjetunió es az állásponton vagyunk. Most nyínk arra, hogy a külügy- Egyesült Arab Köztársaság várjuk a nyugati hatalmak miniszterek vagy a kormány- kapcsolataira. Nasszer elnök válaszát, amelyet még nem fdk leüljenek és megvitas- nyilatkozataira. Hangsúlyozkaptunk meg« — mondotta, sdk „ kérdést, hogy ne ma- ta: reméli, hogy a Szovjetmaíd {ByJ0^J v „„„ radjanak homályos pontok. lnj*J* f E{™e,flt., £rab Mi jobbnak tartunk egy 1 " p , . Koztarsasag kozott jok leszmagasabb szintű kormány- Hruscsov a tudósítók ker- nek a kapcsolatok. Ami a fői értekezletet. Jobban sze- déseire válaszolva visszauta- felmerült vitákat illeti, Hrusrettük volna — jegyezte meg sjtotta Adenauer háborús csov kijelentette: nem avatHruscsov tréfán - ha elő- hangulatot hirdető kijelenté- Szik be más országok belszor a „nehézsúlyúak* lep- b J ügyeibe, de megvedi a komtek volna a porondra, más seit. A nyugatnemet kancel- munizmust a támadások elszaval a kormányfők kezd- lár ugyanis nyugati szövet- len. ték volna a megbeszéléseket, félretolták volna az akadályokat, megtisztították volna a terepet és azután ültek volna össze a külügyminiszterek a részletes kidolgozásra, majd ismét a kormányfők a megegyezések aláírására. Igy tehát hajlandók vagyunk részt venni a külügyminiszteri értekezleten. De előre ts figyelmeztetjük külügyminiszterünket, nehogy eltörje lábát az aktalabirintusban, mert rá még nagy szüksége van a szovjet államnak. Egy másik srovjet tudósító megjegyezte, hogv Eisenhower nyilatkozataiban ellentmondások mutatkoznak. Az amerikai elnök egyrészt elismeri a találkozók helyességét, másrészt viszont arról beszél, hogy az Egyesült Államok nyugat-berlini jogainak védelmében kész egészen c nukleáris fegyverek alkalmazásával folytatott háborúig is elmenni. A tudósító megkérdezte: Hruscsov véleménye szerint hogyan kell értékelni ezeket az ellentmondásokat ? A nyilatkozatokban valóban vannak ellentmondások — állapította meg a szovjet miniszterelnök, majd megjegyezte: amikor Eisenhower elnök fenyegető hangot alkalmazott, elragadtatta magát Eisenhowernek az volt a célja, hogy megijessze a Szovjetuniót, de ez éppen fordítva sikerült: saját népét ijesztette meg, azokat az amerikaiakat, akik békét óhajtanak. Az elnök március 16-i felszólalása már ellenkező és lényegesen megnyugtatóbb hangot ért el. „Igy tehát valóban fennáll az ellentmondás, de mi nem újgunk ebbo beletörni — mondotta Hruscsov. — Sajnálatos, hogy elszólások történtek, de ml eltekintünk az elszólásoktól és arra összpontosítjuk figyelmünket, ami előre viszi a tárgyalások ügyét. A lényeg az, hogy Eisenhower helyeselte a külügyminiszteri értekezletet és ncm zárja ki ezt követően egy csúcstalálkozó lehetőségét sem. Hruscsov utalt azokra a hírekre, amelyek szerint a Nyugat május 11-ére javasolja a külügyminiszteri értekezlet összehívását. Sietek 0 válasszal egy olyan válaszra, amelyet még meg sem kaptunk, vagyis elárulom kormányunk titkait — jegyezte meg a miniszterelnök mosolyogva —, mi készek vagyunk elfogadni ezt a javaslatot, ha tesznek majd ilyen javaslatot. A tudósító megkérdezte, hajlandó-e Hruscsov találkozni Adenauerral. A béka érdekében kesz vagyok erre — válaszolta Bntscsoo, Sztrájkok és tüntetések Franciaországban Pénteken a francia rádió lését és tiltakoztak az élet' valamennyi adóállomása egy- drágulása ellen, séges hanglemezműsort su- Bordeaux városában a gárzott, amelyet a nap fo- munkanélküliek vonultak fel lyamán csak Háromszor sza- csütörtökön. „Éhségíelvonukított meg egy-egy tízper- iasuk„ célja az volt, hogy ces hírszolgálat. A televízió felhívják a hatóságok fiernyője egész nap szürke gyeimét az elbocsátások és maradt. A francia radio es a munkaidő leszállítása nyotelevízió technikusai 24 órái mán bekövetkezett súlyos sztrájkot tartottak. Sztrájk- helyzetükre jukhoz csatlakoztak újság- vénissieux-ban, a nagy iro kollegáik is. Mind a . ' , technikusok, mind az új- francia tehergepkocsigyarságírók sztrájkjukkal az el- ban a Berliet-müvekben csülen tiltakoztok, hogy a fran- törtökön 10 000 munkás cia rádió és televízió új h ^ abba munkát E1_ statutuma nem tesz eleget ~ a dolgotok követeléseinek, szászban 12 000 bányász Nagy leltűnést keltő sztrájk- sztrájkolt. Marseille-ben 8000 jukkái a francia rádió alkai- fémipari munkás tett eleget mazottni fel akarják hívni szakszervezetek közös fel_ Véget értek az indiai—szovjet tárgyalások Február 24-től március 19- folytattak Dzsaváharlal Nehig Andrej Andrejevnek, a ru indiai miniszterelnökkel Szovjetunió Legfelső Tanú- és más vezető személyekkel. csa Elnöksége tagjának ve- Megvitattak több fontos zetésével szovjet kormány- nemzetközi problémát. E küldöttség tartózkodott In- megbeszéléseken mindkét fél diában. A küldöttség látoga- hangsúlyozta, hogy folytatja .x ix : -XI i.ii n initriiltjipn Elnapolták a genfi atomér ekezíetet Az atomi egy verkísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi értekezlet, március 19én tartott 72. ülésén elfogadták az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság küldötteinek javaslatát, amelynek értelmében március 20- _ _ tói kezdve megszakítják az ] fásáról és tárgyalásairól kö- eröfeszíteseit a feszültség értekezlet munkáját és ezt. zös közleményt adtak ki, enyhítéséért. április 13-án kezdik meg új- i amely rámutat, a küldöttség A szovjet kormányküldöttból. | tagjai több megbeszélést ]evelet adott át Dzsavatx harlal Nehru indiai miniszterelnöknek. Ebben közölték, hogy a szovjet kormány haj* landó seoitséget nyújtani egy indiai olajfinomító építéséhez és kész együttműködni India gyógyszeriparának fejlesztésében. Tárgyain kell a Szovjetunióval — hangsúlyozta nyilatkozatában Strauss és Spaak Strauss nyugatnémet hadügyminiszter és Spaak. a NATO főtitkára a „Foreign Affairs* című amerikai külpolitikai folyóiratnak adott nyilatkozatában állást foglalt Németország és az európai biztonság kérdésében a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások célszerűsége mellett. Mindketten hangsúlyozták a két Néjnetország újraegyesítésének szükségességét és értésül adták, hogy véleményük szerint az újraegyesítéshez nem feltétlenül a szabad választások jelentik az első lépést. Paul-Henri Spaak, a NATO főtitkára nyilatkozatában azt javasolta, hogy a Nyugatnak messzemenő engedményeket kell tennie az oroszok számára Németország újraegyesítéséért cserében. Strauss nyugatnémet hadügyminiszter pedig a következőket mondja: „Tárgyalnunk kell az oroszokkal, bár- Koppenhágában aláírták a hol, bármikor és bármely magpr—dán árucsereforgalkérdésről*. Magyar—dán árucsereforgalmi és fizetési megállapodás Tanácsköztársasági emlékéremmel tüntették ki a munkásmozgalom számos veterán harcosát mi és fizetési megállapodást. A szerződés a két ország közötti árucsereforgalmat 1959. március 1-től 1960 augusztus végéig rendezi. Magyarországról különféle gépeket, hengerelt árut, könynyűipari cikkeket, és textilárukat szállítunk Dániába, onnan pedig gépeket, műszeDobi István, a Népköz- fordulója alkalmából. a reket vegyi termékeket, metársaság Elnöki Tanácsának nephatalom megteremtésé- röeazdaqáei cikkeket seavéb elnöke pénteken délben az ért folytatott forradalmi z< gazdásági cikkeket s egyeD Országház kupolacsarnoké- harcban és a Tanácsköztár- anyagokat Vásárolunk. A ket ban rendezett ünnepségen saság fennállása idején ki- ország kölcsönösen megadja átnyújtotta a Tanácsköztár- fejtett munkássággal' szer- egymásnak a vámnál és a "X Zf érdemek elismeréséül hajózásnál a legnagyobb kedharcosának. Az ünnepségen adományozott. vezményt. jelen volt Kádár János, az (t a MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnieh Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Kiss Károly és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, és a kormány több tagja. méltatta ^az ° 1918-^ltes A magyar "ép nagy ün' Az ülésen J" SzokoU™ évek fnrraAnimi' ÁtJ^JJ? népéről, a Tanácsköztársa- kandidátus tartott előadást a nak ielenSl S í ság kikiáltásának 40. évfor- Magyar Tanácsköztársaság továbbiakban srölfl T* dulóíáról Pénteken a Szov- nemzetközi jelentőségéről. , I jelunió számos városában A Komszomol moszkvai nacskőztársaság történelmi megemlékeztek Moszkvában városi bizottSága, a Szovjet^ a jubileum előestéjén a Magyar Baráti Társaság és nyújtotta » ínm^árö^w Szovjetunió Kommunista a szovjet fővárosban tanuló amelyeket a NépköztársaMoszkvában is megemlékeztek a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójáról vívmányairól. nemzetközi jelentőségéről, majd át- „,„„„,„,,„ a kitunteteseket, Pártjának Központi Bizott- magyar diákok a moszkvai HAntmtór^. sáfiia mellett működő marxiz- energetikai főiskola dísztersag Elnöki Tanacsa az 1919- mus—leninizmus intézet ki- mében megtartott ünnepsées Magyar Tanácsköztársa- bővített tudományos ülést gen emlékeztek meg a dicső sag kikiáltásának 40. év- tartott. évfordulóról a figyelmet bérköveteléseik- , . re hivasanak, hogy munkabePárizsban pénteken sztrájk- szüntetéssel támassza alá a ba léptek a taxisofőrök is. szakszervezetek béremelést Az egész országban sza- követelő akcióit, porodnak a munkabeszüntetések, a sztrájkok, a felvo-•••••••••••••••••»•••••••••••••••••«•««,,•»••,.,,,, nulások, a nagygyűlések. !, . , , f ,, . mec£^raasr:Harom eve független orszaq Tunisz ben került sor, ahol a dé'- • ^ Döntő fontosságú esemény előtt folyamán elnéptelened- . . tek a gyárak. A városok ut- J volt Tunisz történelmében. cáin 15 000 munkás tűnte-• amikor három évvel ezelőtt, tett. Követelték az antiszo- J 1956. március 20-án Párizsciális kormányintézkedések • ban aláírták azt a francia— visszavonását, a bérek eme-} tuniszi egyezményt, amely• nek értelmében Tunisz fügJ getlen állammá lett, s felFeloszlik az osztrák • szabadult a francia „védnflplamrnl • nökség* alól. piriaraeni . Az egyezmény aiáirása Az osztrák parlament csü-1 ügyszólván máról-holnapra törtök! ülésén nagysietve" történt, s ez bizonyos fokig megtárgyalta és a kormány-! meglepetest is keltett a vipártok szavazataival jóvá- I lágpolitikában, hiszen a meghagyta a karinthiai szlovén • el6zo esztendőkben a trankisebbség nyelvi jogainak Z mindent. elkövettek, biztosításáról szóló törvényt." letörjék az egyre eroA többség ezután elfogadtaI södő tuniszi nemzeti moza házelnökség javaslatát:m galmat. Különösen 1950. es kérjék fel a köztársaság el-2 1955. között leptek fel a nőkét, hogy március 25-i ha-m franciák a tuniszi fuggetientállyal oszlassa fel a parla-' ségi törekvések megnyilvament VIII. törvényhozásil nulásaival szemben igen időszakát. • drasztikusan, s egymás után _____________ J tartóztatták le e mozgalom Z vezetőit. Eljárásukat az egész " világ elítélte, úgyannyira Fokozódik a hatósági terror: hogy 1952-ben és 1953-ban Nyaszafóídiin : a lunis5d kérdés két ízben ; is szerepelt az ENSZ-kozRhodesiából és Nyaszaföld- • gyűlés napirendjén. 1955 ről érkező hírek szerint az2 júniusában azután Tunisz angol hatóságok folytatják a« belső autonómiát kapott, tömeges letartóztatásokat. 2 va8yis a külügy, a hadügy Csütörtökön Visanza kör-, és a közbiztonságügy kivétezetében 17 embert vetettekr lével — ami a franciák habörtönbe, 120-at pedig őri-? táskörében maradt — minzetbe vettek. A középső tar-"den vonatkozásban önállóan tományban lévő Szamila vá-1 dönthetett. Ez sem jelentett rosában a rendőrség könny-"azonban lényeges változást fakasztó gázbombákkal osz- 2 és előrehaladást, hiszen éplatott szét egy afrikai cso- • pen a legfontosabb kérdéportot. A tüntetők közül 110'sekben maradt meg továbbembert őrizetbe vettek. Az,ra is a franciák döntési jo északi tartományban letar- • pa. Végül azután, nem egetózta tták az afrikai nemzetiZszen egy év múlva, 1956. kongresszus 9 vezetőjét. a március 20-án a francia kormány kénytelen volt aláírni egy megállapodást, amelyben elismeri Tunisz függetlenségét. A francia kormány hirtelen támadt engedékenysége az algériai háborúval függött össze. Ugyanis, ha továbbra is a korábbi merev politikát folytatja Tunisszal — és. tegyük hozzá: Marokkóval —, úgy az a veszély fenyegetett, hogy Tunisz — és Marokkó — ugyancsak hadszíntérré válik, ami azután teljesen tarthatatlanná lette volna. Párizs helyzetét Észak-Afrikában. A megkötött egyezmény értelmében a franciáknak jogukban áll csapatokat is állomásoztatni Tunisz területén. Ez a jog később anynyiban módosult, hogy a francia egységek — összesen 12 ezer katona — 1958. június 17-től csak Bizerta körfa zetében, Franciaország tuniszi hadikikötőjének területén tartózkodhatnak. A 125 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, 3 millió 800 ezer lakosú Tunisz területének nagy része hegyes, s legfőbb értéke kitűnő fekvése, stratégiai fontossága. Lakossága nagyrészt földműveléssel és állattenyésztéssé) foglalkozik, ipara úgyszólván alig van, s a gazdasági pozíciókat is legnagyobbrészt a franciák tartják kezükben. Búzát, szőlőt ás déligyümölcsöt termel leginkább. ezek jelentik legfontosabb exportcikkeit is. Bányáit francia érdekeltségek bírják. Főleg foszfát- és vasércbányái ismertek. A lakosság kulturális és szociális színvonala éppen a hosszú gyarmati uralom következtében nagyon alacsony. Még mindig jelentős a munkanélküliség, és az ország lakosságának háromnegyed része még írástudatlan. Tuniszt nyugatbarát arab országként tartja számon a világ — legalábbis kormaivá politikája alanián. Ez azonban nem jelenti az ország lakosságának érzelmeit is. hiszen alkalma volt s van megevőződni a franciák — s újabban az amerikaiak — gazdgjcúgpiutii-'.ifi-ii1 -áldúsairól* — a ®P.i.át bőrén. Három esztendő rövid idő. Ez is elegendő azonban arra, hogy megállapíthassuk: a tuniszi nép e pár esztendőt is jól hasznáUa fel 'eil'uiése n-rj l-1 y... '' 'kizoWiVtM zabadsáaaal, s tudja mányi tani saját sorsát. Perényi István