Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Üla: A HiGYAR SZOCI ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA X\c évfolyam, 68. szám Ara: 80 HUér Szombat, 1959. március 21. . • f Az országgyűlés ünnepi ülésén törvénybe iktatta a Magyar Hősi idők emlékei A Magyar Tanácsköztársaság hősi idejére emlékeztet j i számos művészi erejű plakát, amelyek mindegyike ma már j i muzeális emléknek számit. A negyven év előtti dicső 1 UÁI<W tava&z, ; (taodalmi melléklet) I 2 # 2 A füzelőutalvány- ] akcióról \ # 1 Sztrájkok és tiloleléselt i 2 Franciaországban I • < ! A tovább * nem tanuló 1 fiatulokról Ttl„ ' „ol ;tr,4llk. .Jfc.óír l/»L !:! Tiűppfcbo" ,a maawr festő- és rajzolóművészek legjobb1 aitaCSKOZiarSdSai* UICSU tTIlIICIACljiiiJat multak hozzá plakátjaikkal is a proletariátus harcáU1}02' Több korabeli plakát fényképét közöltük már a héten É közüljük mai lapunkban is. Közülük való az alábbi ••Védd. meg! A Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából pénteken délután ünnepi ülésre ült össze. Előtte az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottsága ülésezett Pongrácz Kálmán elnökletével. A bizottság a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Előadóul dr. Münnich Ferencet, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét kérte fel. Három óra előtt néhány perccel megteltek a fényárban úszó ülésterem képviselői pidsorai. A földszinti páholyokban a Tanácsköztársaság évfordulójának ünnepségére hazánkba érkezett külföldi párt- és kormányküldöttségek tagjai foglaltak hetyet Részt vett az ülésen a Tanácsköztársaság harcainak számos magyar veteránja, s ott voltak az ünnep alkalmából hazánkba érkezett külföldi veteránküldöttségek tagjai is. A karzatokon az üzemek, hivatalok, intézmények küldöttei foglaltak telyet. Három óra után néhány perccel nagy taps közben léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői. Részt vett az ülésen Dobi István, a Néptóietársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér hajós, Fock Jenő, Kállai Gyula. Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg: köszöntötte a jubileumi ülésen résztvevő baráti népek párt- és kormányküldöttségeit, akik velünk együtt emlékeznek meg a dicső Tanácsköztársaságról. Rónai Sándor elnök ezután bejelentette, hogy az ünnepi ülés napirendjén a Magyar T cinácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról szóló javaslat szerepel, amelyet a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke nyújtott be. Ezután átadta a szót dr. Münnich Ferencnek, a Minisztertanács elnökének, a törvényjavaslat előadójának. j j 1919-es plakát is, Dankó Ödön munkája: j.j proletárok hatalmát« felírással. Segítsünk egymáson 9TV»»»T»TTfrrTTfTT?Trr»T»Tx<» + IA ssoeialixmus világformáló erővé lelt Meswen év előtti dicsősé- szocialista haza védelmében Hasonló forradalmi valto-' harcok emlékét, a Ma- függetlenségi harcot hirdet zásokat hajtott végre a tamrar Tanácsköztársaság meg- az Antant-imperializmus el- nácshatalom a művelodésaiakításának évfordulóját len. A Kommunisták Ma- ben. Az iskolákat államosíünneoeliük — kezdte beszé- gyarországi Pártjának prog- totta és ingyenessé tette az a Minisztertanács elnö- ramja rövid idő alatt olyan oktatást, az általános iskoké tó- A szocializmus az el- hatalmas tömegeket nyert lázást 10 évről 14 éves kormúlt negyven év harcaiban meg, hogy 1919. március 21- ig emelte fel, s megnyitotta viláeformáló erővé nőtt. Be- ének előestéjén maga a bur- a magasabb tanulás lehetőb'zonvította fölényét a kapi- zsoázia is kénytelen volt ségét a dolgozók és a doltelizmussal szemben, s nap- beismerni, hogy Magyaror- gozók gyermekei szamara is. teánkban már mint győzel- szágon más hatalom nem le- Hadatuzent az írastudatlan„ hetséees. mint a munkásosz- ságnak, tanfolyamok százai nyíltak, a kulturális intézmmiimm w\mm&% íTOgiflimgaii^ m Már teljes ütemben dolgoznak a Csongrád megyei építkezéseken az Építőipari Vállalat dolgozói a ines világrendszer, a Föld hetséges, mint a munkásoszterületének egyharmadán tály hatalma. nymaié, a valósul meg. A kapitalizmus Munkásosztályunk, dolgozó ményeket a nép szolgálatáéi; a szocializmus közötti népünk, nemzetünk nagy ba állították. SzétválasztotCizdasági verseny döntő büszkesége, hogy az oroszor- ták az egyházat és az állassakaszába lépett A szocia- szági Nagy Októberi Szocia- mot, s először biztosították a lista Forradalom után a vi- teljes vallásszabadságot, belágon másodikként emelte leértve a tudományos felviállami és társadalmi renddé lágositás szabadságát is. a szocializmust. A dolgozó tömegek és Tönténelmünkben először nemzetünk felemelkedésének 40 évvel ezelőtt vette birto- minden igaz hive lelkesekába a magyar nép a főtér- déssel és segítőkészséggel melési eszközöket, s hajtotta üdvözölte a kibontakozó lista tábor legfejlettebb országa, a Szovjetunió történelmileg rövid idő alatt utoléri és túlszárnyalja az egy főre eső termelésben is a világ legfejlettebb tőkés országát, az Egyesült Államokat, hétéves tervének megvalósításával szilárdan végre kizsákmányolóinak ki- nagyszerű korszakot. A dolsajátítását. A súlyos gazda- gozó tömegek 1919. áprilisásági helyzet ellenére, a ban/ történelmünk első, vaTanáosköztársaság fennállá- lóban szabad, általános vásának rövid ideje alatt so- lasztásán elsöprő többséggel a néphatalom helyzetének megjavításáért, mellett. Míg az 1910-es váBevezették az iparban a lasztásokon csak, mintegy nyolcórás munkaidőt, alkal- 700 000 ember rendelkezett mázták az egyenlő munká- választójoggal, addig a Tanácsköztársaság csaknem az doskodtak a betegekről az minTl £?él lép a kommunizmus talajára. A szocializmus előretörőKinek vagyimk tanúi ha- tömegek tettek hitet zankban is. Nepunk, támasz- JLrio.HíScríU mríw* vn, kodva a proletariátus nemzetközi szolidaritására, úrrá tudott lenni az ellenforradalom okozta nehézségeken, s a Magyar Szocialista Mun- ért egyenlő bér elvet, gon káspárt vezetésével határozottan, ingadozásoktól mentesen építi a szocializmust. Szocialista építőmunkánk meggyorsulása mindennél él; es ebben bizonyítja, hogy a magyar nép hű maradt a szocialista eszmékhez, amelyekért mar negyven évvel ezelőtt is küzdött. öregekről, a gyermekekről és az anyákról. millió embernek, adta meg a szavazati jogot. I Tanáesköxtársaság történelmi érdemei A burzsoázia a világháború évei alatt, s az' 1918. októberi polgári demokratikus forradalom után bebizonyí- tokon áll* — írta ekkor Letolta, hogy képtelen a nép nin a magyar munkásoknak. . erdekeinek megfelelő vá- A magyar forradalomnak j laszt adni a legégetőbb tár- különösen nagy hatása volt; sadalmi kérdésekre a szomszédos országokra. A A Kommunisták Magyar- Magyar Tanácsköztársaságot! országi Pártja célul tűzte ki hamarosan követte a bajor a Tanácsköztársaság kikiál- tanácsköztársaság, majd a tiisát. mely felszámolja a tő- sziovák tanácsköztársaság kések és a földbirtokosok megalakulása A csehszlohatalmát, végrehajtja a tár- vák, román, délszláv és sadalom szocialista átszerve- osztrák munkások közül - • ., „ , . , , ... ,. mind többen követelték vezeset. szövetségét kot a for- zetöjktól az orosz és a ma_ radalmi mozgalom élén álló gyar példa követését. Töbüzovjet-Oroszországgal. s a ben közülük fegyverre) is 4 szomszédos országok dolgozói szolidárisak voltak a Tanácsköztársaság harcaival A világ öntudatos munka- harcoltak a Magyar Tanácssai és dolgozói örömmel és köztársaságért, bizakodással fogadták a Ma- Az élet-halál harcot vívó gyar Tanácsköztársaság meg- Magyar Tanácsköztársaság születését. ->Az egész világon vörös hadseregének küzdela munkásosztály minden meit nem kis mértékben se- | becsületes tagja a ti párto- gítette a szomszédos országok(F oly tat ás a 2. oldalon.) | A napokban készült el a Csongrád megyei Építőipari Vállalat múlt évi zárómérlege. A jelentésből kitűnik, hogy a vallalat dolgozói, 1958-as évre előirányzott termelési tervüket 81 millió forint helyett 86 millió 206 ezer forintra teljesítették, s mintegy 6 millió 47 ezer forint nyereséggel zárták az évet. A számokból kiderült az is, hogy sokat fejlődött a vállalat. 1958 első negyedévében 1156 volt a vállalat dolgozóinak összlétszáma, ez a szám a negyedik negyedévben már 1794 főre emelkedett. A fejlődés természtesen tervszerű volt, hiszen most t959-ben mintegy 200 millió forint értékű munkálatokat kell elvégezniük Csongrád megye területén. Nagy könnyebbséget jelent ez a vállalatnak, mett az elmúlt évben sok problémát okozott, hogy Komlóra Budapestre is biztosítani kellett egy-egy részleget. Javult a munkafegyelem is a vállalatnál. Nagyiészt a felvilágosító munkán túi rítást jelentett a vállalatnak. Az újítók pedig 24 ezer forint újítási díjat kaptak. Gondosabban vigyáznak a vállalatnál a társadalmi tulajdonra is. A múlt év során alakult társadalmi ellenőrző brigádok napközben, de többször éjszakánként is végigjárják a munkahelyeket, s ellenőrzik, hogy az anyagokat megfelelően, védett helyen tárolták-e, s az őrök megfelelően őrködnek-e a rájuk bízott területek felett. A zárójelentéssel szinte egyidőben készültek az 1959. évi tervek is; E tervek szerint idén ismét több száz lakást, több nagy és kis iétesítTovább fejlesztik a vállalat gépesítését is. Éppen a napokban tárgyaltak külföldi faipari gépek beszerzéséről. Jelentős felújítási munkálatokat is lerveztek a vállalat műszaki vezetői. A tervek szerint 1959-ben 800 ezer forintos felújítási költséggel a vállalat központi telephelyére egy emeletet húznak. A tervek elkészültével, s a beköszöntött jó idővel' néhány nap óta már teljes ütemben dolgoznak az építkezéseken a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói. Remélhető, hogy ebben az évben is a múlt évihez hasonményt építenek a vállalat ló, sőt még iobb eredményt dolgozói. érnek el. .Övezze fehér hajukat a hála és tisztelet koszorúla" Szegedi veterán asszonyokat ünnepelt a nöbizottság A Tanácsköztársasag 40. évfordulója alkalmaból a városi és a szakszervezeti nöbizottság a Hazafias Népazért, mert a dolgozók nem front. nagytermében látta akarnak az aznapi fizetés vendégül az 1919-es forralevcnásán kívül még nyereséglevonásban is részesülni. Jelentős újítások is születtek az elmúlt év folyamán. A benyújtott újításokból 21-ct fogadtak el. amely 818 ezer forint tnegíakamüvirág-kosarakat — amelyekre ezüsttel írták a 40-es számol — adtak át a húsz szegedi veterán asszonynak. .4 találkozón megjelent szov, , . , iet nőknek élővirágokkal dalmi harcokban, a munkás- kedveskedtek. Dáni Jánosmozgalomban részt vett sze- vé. aki 40 évvel ezelőtt mágedi asszonyokat. jus elsején Szegeden szavalFarkas Istvánné. a szege- la Várnai Zseni >•Katonaát nőtanács elnöke üdvözöl- fiamnak<- című versét, most te meleg szavakkal a vete- ismét előadta a költményt. Novozsllov elvtárs üdvözlő távirata Szeged dolgozói meleg szeretettel gondolnak Szergej Novozsilov ezredes élvtársra, aki az ellenforradalom leverésekor a Szegeden tartózkodó szovjet alakulatok parancsnoka volt. Jelenleg a moszkvai területi szovjet elnökhelyettese, de sohasem felejtkezik el szegedi barátairól. Erről tanúskodik az a távirat is. amelyet most küldött Szegedre az alábbi szöveggel: "Drága elvtársak és barátaim! A Magyar Tanácsköztársaság 40. évforduloja alkalmából jorro üdvözletemet küldöm és sok sikert kiránnk önöknek a szocializmus építésében. •— Novozsilov.« ran asszonyokat. Megemlékezett a negyven évvel ezelőtti időkről, fejlődő új | életünkről, és arról a még; becsülésről, amelyben ma ! részesítik a munkásmózga' lom ' régi harcosait. Az asszonyok szeméből könny csordult ki a vers és az emlékek hatására. Majd Lengyel Jánosnc négy évtizeddel ezelőtti munkásindalókra zendített rá, és vele együtt énekelték az asz- Szeretettel köszöntjük S2S? ? • e nagy jelentőségű evor-' Tás forrtáalT^aTT " dulo alkalmaból a Tanacs- KÖ2ÖS va következett koztarsasagert harcok, sze- ezután s zeZkarT! Truk gedi asszonyokat — mondot- „ 4li h',,„, f' „ es a tisztelet koszo- után még a régi9mk Tr,, , ros asszonyai egymással s Megkapó epizódok követ- a kedves ünrtepséo >r„dezökeztek ezután. Nagyon szép vei. ta. ruja.