Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

Péntek, 1959. március 29. ' Emlékezés a KMP szegedi szervezekének titkárára* Udvardi János elvtárs a tozott. Kun Bélának és tár- gával nem törődve, harcolt KMP szegedi titkára JB90. sainak elfogatása után tagja a szocializmusért, a népért, december 9-en született, Sza- volt a KMP második Köz- A proletárdiktatúra buká­badkan. Atyja, a szegény ponti Bizottságának. így ke- sa után több társával letar­mezőgazdasági munkás, ko- rült mint szervező, pártit- tóztatják és a Csillag-börtön­rán meghalt Édesanyja mar kár Szegedre. A Tanácsköz- be zárták Vádiratot adtak 14 éves korában üvegező te- társaság kikiáltásakor tagja ki ellene. Udvardi érezte, ruménak adta, I ebben az lett a szegedi direktórium- hogy reá halálos ítélet vár­idoben kapcsolodott a mun- r.ak, valamint az országos hat. Elvtársai segítségével kásmozgalomba. Ké- ,t nirilllMMtóllínrilBITiflIiriliiiriiiirilli 1920' december Bőbb a Ganz Vagon- íV JHMML megszökött a börtön­ös Gépgyárban dolgo- ^Mm?' * bö1, 68 sikerült Ju" zott. Az első világhá- j^^^^^JHP goszláviába jutnia, boni idején mint gyá- I^^Ep V; ri bizalmi működött, I WM \ A 1 vezéshez kezdett. Kö­antUmperWista tévé- rözőiratet adtak ki el­kenyságet fejtett ki és , fg| J lene. ezért Bécsbe szó­1907-től kezdve tag- •B^WÉt J||fjS kött. maJd onnan a ja volt a Vas- és Fém- BBff w segítségével munkások Szaksaerve- fgffr # * J Moszkvába emigrált, zetének. Moszkvában mérnöki Mindig nagy tudás- MMÉi .. ^^fllH képesítést szeractt- 8 vággyal képezte ön- MM, Jfl^^^HH mbld a gazdasági, magát, tanította a né- J^HHjH mind a Politikai élet­pet és tanult tőle. |HBw,+ ben fáradhatatlan 1913-ban mint kom- JP^^^^B munkát végzett. Mint munista részt vett a HBB KEH internacionalista tud­jobboldali szociálde- H 1 W^ J^MWmU hogy a Szovjetunió mokratákkal szem- HUH f^KE^M sikerei erőt adnak a ben folytatott har- UH i % UHU d°!?f TJ*** T** PPBgSPpfS m*iim nek is ahhoz a harc­eokban. Elénk agi- I W hoz> amelyet szabad_ tációs és propaganda- ••••••M ságáért vív. munkát végzett Budapesten, ötszázas Tanácsnak is. A Udvardi János elvtárs sze­a kőbányai üzemek mun- direktóriumnak, kommunis- retett hazája felszabadulását kásái között. A Kommunis- ta párthívei révén Udvardi nem érhette meg, mert 53 ták Magyarországi Pártjá- volt a legjelentősebb tagja, éves korában, 1943. március nak alapító tagjai közé tar- Minden tudásával, saját ma- 6-án meghalt. Szökés a Csillag-börtönből Udvardi János elvtárs voltak, vállalva az újabb meleg papucsot húzott a lá­Csillag-börtönből való szöké- kockázatot, Belocerkovszkij- bára, s megsúgta neki a cí­tse izgalmas körülmények kö- né lakásához menni, hogy met, ahova el Kellett kísér­zott játszódott le. Erre Ud- rr.ég az éjjel eljuthassanak a nie a két szökevényt. Lili, vardi Jánosné elvtársnő, — kijelölt búvóhelyre. édesanyja segítségével a maga is végig pártmunkás, Belocerkovszkijné lakásá- fürdőszoba ablakán kisur­harcos asszony, aki 1922-től nak utcai szobájában egy el- rant az utcára. Azután Lili 1945-ig emigrációban élt a lenforradalml tlszt volt tele- és Udvardi János a legna­Szovjetumóban, s ma Buda­pesten lakik — így emléke- pítve. Az elvtarsno, ismerve gyobb kockázat közepette, zilc: a szökés óráját, nagy izga- nem egy esetben hason­Férjem a Csillag-börtönbe lommal az ablaknál állt és csúszva haladtak Vékes Jő­volt bezárva, több elvtársa- figyelt. Midőn észrevette zsefné, akkori Csemegi ut­v«L A vádirat kézhezvétele udvardit megrémült, érezte, ca 3 vagy 4 szám alatti la­után cellatarsaval, Barta , , . , , , . , Lászlóval szökést készítettek hogy valami baj lehet, mert kasaba. Ebben a hazoan, elő. Az előkészítésben ugyan- a megbeszélt találkozón a padláson húzódhatott meg csak szerepet vállalt Belo- nem jelent meg az az elv- Udvardi és Barta három­cerkovszkijné is. A szökés- tárg> akf kíséretüket vállal- négy napig, amíg a városban nez szukseges runnzstot cs _. „. , ... „ . . egyéb anyagiakat Eidus Ben- ta- Okos asszony volt, nem a szökés utáni zűrzavar kis­tián biztosította. veszítette el lélekjelenlétét, sé el nem múlt. Az első naptól kezdve — kezével az udvarra intette Néhány nappal később a tárgyalásokra menet előtt Udvardit. S minthogy ő ma- Vékesné fia a Tiszán csónak­— Udvardi karjára, ingeujja ga nem mehetett ki az ut- kai Jugoszláviába vitte őket. alá zsebkendőt csavart, így . . , . . .... rakatta kezére a bilincseket. cara - lnternálva volt la" Vekesne parasztasszony volt, Naponta gyakorolták oda- és kásán — gyorsan felköltötte aki mér előzetesen is több visszamenet a zsebkendőnek az ágyban alvó 11 éves Lili elvtársat rejtegetett lakásán, a bilincs alól, kezüknek a nevű leánykáját. Annyi ide- Segítsége nagy jelentőségű E "Tm^vei? a tálalás * volt. hogy felöllöz- volt abban, hogy Udvardi utolsó előtti napján sikerült tesse a kislányt, a hálóingé- elvtárs visszatérhetett a is. Udvardi tudatta elvtár- re meleg télikabátot adott, kommunista mozgalomba, saival, hogv készen vannak az előkészületekkel. A szö­kés Időpontja az ítélet ki­hirdetése előtti estére volt kitűzve. Udvardi és Barta a fegy­őrök között az utolsó párok voltak, amint a börtönből a bíróság felé haladtak. A szökés pillanatát az előttük haladókkal előre megbeszélt jellel közölték: — Hogyan feleltünk a kér­désekre a tárgyaláson? — Jóit —- ez volt a Jel és a szökés pillanata (Katona András szegedi munkásmoz­galmi veterán szerint — akit akkor szintén fegyőrök kísértek, — Czlbula Antal adta meg a jelt a szökésre) A jel elhangzása u'án Ud­vardi és Barta oldalra ug­rott. A többi fogoly elvtárs zavart keltett, hogy ezzel le­kössék a fegyöröket és így az úton, a Mérey utcában biztosítsák elvtársaik szöké­sét. Udvardinak és Bartának a leadott lövések ellenére is sikerült eljutnlok az alsóvá­rosi temetőbe. Valami köz­bejött esemény azonban megzavarhatta azt az elv­társat, akinek a kijelölt rej­tekhelyre kellett volna ve­zetni óket. így kénytelenek április elseén éleibe lép az úi házirend Minden nagyobb házban kifüggesztik — füzetben is kiadják a részletes elóírasokat tartalmazó új tanácsi rendeletet A városi tanács legutóbbi ülésén elfogadta az új házi­rendet, amelyet előzetesen, a lapunkhoz beérkezett le­velek alapján, igen széles körben, különböző bizottsá­gokban is megvitattak. A házirendet tartalmazó sze­gedi tanácsi rendelet —mi­után a felső szervek kifo­gást nem emeltek ellene — most kerül kihirdetésre és április l-én érvénybe lép. Az új házirend előírásai az állami és magántulajdon­ban lévő házak rendjét rész­letesen szabályozza. Az elő­írások a lakók nyugalmá­nak, a házak csendjének, tisztaságának és az ingatlan állagának megóvását céloz­zák. Az új házirend több szakasza különösképp elősegíti a lakók egymás iránti megbecsülését, a szocialista együttélés kö­vetelményeinek betartását. A hét fejezetet és 21 sza­kaszt tartalmazó tanácsi rendelet igen sok kérdést szabályoz. Ízelítőül, a jelen­tősebbek közül néhányat is­mertetünk. Mindenki, aki akár állan­dóan, akár ideiglenesen tar­tózkodik a házban, betartani köteles a házirendet. Egyen­lő elbírálás alá esik a bér­lővel a házfelügyelő, illetve a háznak a házban lakó tu­lajdonosa is. A házban lakó gyerekek magatartásáért a szülők a felelősek. Véglegesen rendezi az új házirend az eddig különbö­zőképpen magyarázott és sok vitára alkalmat adó kér­déseket. így például a poro­lás "kérdését* is. Ágyneműt, ruhaneműt, szőnyeget hétköznapokon reggel 6 és 10 óra között lehet portalanítani és szel­lőztetni. A szőnyegeket csak az ud­varon felállított porolón sza­bad portalanítani. Ha a bérlő dolgozik, akkor vasárnap és ünnepnap reggel 7 és 10 óra között szellőztetheti ágyne­műjét, a porolást azonban csak munkanapokon este 18 és 20 óra között végezheti. Agy­neműt, szőnyeget, lábtörlőt a lépcsőházban, vagy a folyo­són porolni, kirázni nem szabad. A függőfolyosó rá­csozatára elhelyezett szőnys­geket, ruhaneműt seprűvel, kefével úgy kell tisztítani, hogy a por és egvéb hulla­dék az épület felé hulljon. Utcai és udvari erkélye­ken, ablakokban porolni, seperni, port és szemetet kirázni egyáltalában nem szabad. Portörlőt is csak az udvar felé lehet kirázni a portala­nításra előírt időben. Szemetet, konyhai hulla­dékot a bérlő lefedett tartó­edényben köteles összegyűj­teni és a szemétszedésre megállapított időpontban la­kása ajtaja elé kitenni. A házi szemét összeszedése a lakások bejárata elöl na­ponként a házfelügyelő kö­telessége. Részletesen szabályozza az új házirend, hogy milyen ja­vítások terhelik a bérlőt. Ál­talában minden, falon kívül lévő berendezés javítása a lakót terheli. A padlás ajtaját állandóan zárva kell tartani, a kulcso­kat a házfelügyelő, vagy megbízottja őrzi. A padlásra csak reggel 7 és este 19 óra között szabad a bérlőknek felmenniök. A pince ajtaját este 21 és reggel 6 óra kö­zött ugyancsak zárva kell tartani, ezeket a kulcsokat is a házfelügyelő őrzi. A la­kásban csak egy hétre szük­séges tüzelőanyagot szabad tárolni. A szén darabolása, a fa aprítása csak a pincében, vagy az e célra kijelölt helyen engedélyezett. Nagymosást csak a mosó­konyhában szabad végezni. A bérlő legalább nyolc nap­pal előbb köteles előjegyez­tetni igényét a házfelügyelő­nél. Egy bérlő legfeljebb 48 órára használhatja a mosó­konyhát, a szárítóhelyiséget. A mosókonyhát általában csak hétköznap lehet hasz­nálni, a dolgozók azonban munkaszüneti napokon is igénybe vehetik. A gyermekek az udvarnak csak az e célra kijelölt ré­szét használhatják játszótér­nek. Minden olyan játék, amely az épület állagát ve­szélyezteti (labdarúgás stb.! e területen is tilos. A házfel­ügyelő, vagy a háztulajdo­nos a nyugalmat erősen za­varó, túlzottan zajos gyer­mekjátékot megfelelő mér­tékre korlátozhatja és a nap. pali órákban megtilthatja, ha a zaj az éjjeli műszak­ban dolgozók pihenését za­varja. Az új házirend büntető rendelkezéseket is tartalmaz. Aki ezt a tanácsi rendeletet megszegi, vagy kijátssza, szabálysértést követ el és ezer forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható. A sza. bálysértést az ingatlan fek­vése szerint illetékes kerü­leti tanács igazgatási osz­tálya bírálja el. Ha a házi­rendet ismételten és súlyo san megsértik, a ház tulaj­donosa, kezelője felmondhat a lakónak. Április l-e után az új há­zirendet tartalmazó plakáto­kat a nagyobb bérházakban kifüggesztik, azonkívül na egyes háztulajdonosok, lakók számára külön füzetben is kiadják azt Eredményesen dolgoznak a Ládagyár úji.ói Az üjszegedi Ládagyár az elmúlt év negyedik negyedé­ben első lett a Ládaipari Vállalat négy üzeme között folyó újítási versenyben. 35 újítást adtak be az újítási hét időtartama alatt. S az eredmény! A verseny nem­rég megtartott értékelése alapján Herzfeld Mihály, az üzem műszaki vezetője és Csamangó János technikus nyerték az első díjat. A má­sodik és harmadik díjat is az üzem dolgozói hozták el Szathmári Mihály és Mada­rász Péter, az üzem újítási felelőse személyében. Tanircs'agok fogadóórái • A KMP szegedi szervezeté­nek titkáriról, Udvardi János elvtársról Írtakat dr. Csongor Gvőzft muzeológus tanácsköz­társasági gyűjtése alapján kö­zöljük. A 3Q-es dandár Nehéz erről a filmről meg­indultság nélkül írni. Hős­költemény, a Tanácsköztár­saság és a magyar nép hős­költeménye: minduntalan ezek a szavak kívánkoznak a papírra. S ez nem is csoda. Annyian és annyiszor gya­lázták már az első magyar proletárdiktatúra hősi emie­két, hogy most megható öröm nézni ezt a róla szóló Igaz filmet. A film alkotóinak, Darvas Józsefnek —, aki Karikás Fiigyes azonos című és több más elbeszélésének felhasz­nálásával írta a forgató­könyvet — és Makk Ká­rolynak, a rendezőnek az a legnagyobb érdeme, hogy a film azt a történelmi igazsá­got sugározza hitelesen, nagy meggyőző erővel, igaz vátosszal és életszerűen, hogy az 1919-es proletárdik­tatúra a dolgozó magyar né­pé volt. Hogyan, milyen eszközök felhasználásával sikerült ezt elérni? Mind"nekelött Kor­hely János al"kjána'e megteremtésével. Korbély »cugszfürer« az öntudatra ébredő agrárproletariátus mo­numentális képviselője. Nem tudatos forradalmár: a szol­rz" v_f.ni, a cselédsorból és a Uj magyar íilm k. u. k. hadseregből jött a forradalom ragyogó világos­ságába és a film kezdetén még a régi időkben beléne­velt fegyelemmel szolgaija az új hatalmat. Nemcsak a forradalmi parancsnok, de az ellenforradalmár intéző előtt is haptákba vágja magát, s hogy az utóbbi parancsait nem teljesíti, az kizárólag a komiszár közbelépésének köszönhető. De Korbélyban kezdettől fogva izmosodik a forradalmiság. A film másik két főalakja: Karikát és Nagy Jóska, az események­nek ugyancsak tipikus, írói­lag hitelesen megformált szereplője. Korbély, ez az igazi népi alak, ez a nagyszerű ember Bihari József alakításában jelenik meg a film vásznán. Olyan ragyogóan, olyan ki­válóan, mintha saját életét élné. Talán ez az egyik leg­nagyszerűbb alakítás, ame­lyet va'aha is magyar fil­men láttunk. A művészi új­iáteremtés azonban nem si­került minden ponton ilyen nagyszerűen, nem mentesült minden gyevneségtől. A film többi szereplője nem olyan élethű, mint Korbély. Kari­kás Frigvest. a novcPákban írót nehéz volt aktív szerep­be állítani, s tgy helyenként kissé mesterkélten hat. Saj­nos kissé megszürkült a filmben a Karikás novellák­ból oly gazdagon áradó ter­mészetes katona humor is. Szirtes Adám Nagy Jóska szerepében eddigi művésze­tének legjobb erényeit sora­koztatja fel, jóllehet, szerepe néhány gyengeségén nem tud segíteni. Benkő Gyula azonban a Karikás megfor­málásában elkövetett írói hi­bákat sajnos még inkább fokozza, hiszen a harcoló kommunista író, a proletar­forradalom tudatos vezetőjé­nek nagyságát igazán csak a végjelenetben éri el. A film kisebb szerepeiben La­dányi Ferenc. Kiss Manyi, Barsi Béla, Pásztor János, Garics János és még számo­san oldották meg kitűnően művészi feladatukat. Hétfőn 4—6-ig Andrássy Lajos, a Móra Ferenc Műve­lődési Otthonban; 5—7-ig Gazdag János, az Építők Művelődési Otthonában. Kedden 2—4-ig: Mihály József, a Tisza-malom kul­túrtermében. Szerdán: 4—6-ig Hampel Ferenc Tolbuhin sugárúti iparitanuló-intézetben; 5—6­ig. Nyilas Zoltánné Guten­berg utcai Juhász Gyula is­kolában. ,Csütörtökön 5—7-ig: Vin­cze Zoltán és Makra Mi­hály a Kálvária téri Gép­ipari Technikumban. Pénteken 5—6-ig: Ábra­hám Géza Lomniczi utca 85 szám alatt, 5—6-ig Héger Lajosné a Tisza Lajos utca 51 szóm alatti lakásán. 4—6­ig Kántor Gabriella a Ke­mes utca 9 szám alatti laká­sán. 5—7-ig Nacsa Istvánné a Petőfi telep II. számú pártalapszervezet helyiségé­ben. Szombaton 5—7-ig: Kovács István a volt Csúri-féle ven­déglő helyiségében. Vasárnap 10—12-ig: Bör­csök Antal a mihálytelki Szabad Tisza Tsz irodahe­lyiségében, 10—12-ig Dunai József a Petőfi telep X. ut­cai pórtszervezet helyiségé­ben. Délután 5—6-ig Forró Antal a Zeneművészeti szak­iskola helyiségében. Délelőtt 10—12-ig Magyar Andor Al­sónyomássor 68 szám alatt, a lakásán. XI—12-ig Szalma János a mihálytelki iskola helyiségében. A TSZ-EKET SEGÍTIK Ma este fél 6-kor díszelő­adáson mutatják be a 39-es dandár című új magyar fil­met a Szabadság Moziban. A Himnusz elhangzása után Lacsán Mihály mond ünnepi beszédet, maid a film vetíté­az elbeszélő szerepét betöltő^ se következik. A budapesti Épületelem gyér is segíti a régi és a most alakult új termelűmti vetkezet eket. Islálióé'iítkezé­setahez beto"eie*"eUet (T'ártenuir. Kéc('">'tön ké** épü­letelemeket raknak vagonba toronydaru segítségével.

Next

/
Thumbnails
Contents