Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

3 Péntek, 1959. március 20. Vállalás kocházat nélkül fl Szegedi Bútorgyár takarékossági terve néhánv tanulsággal — Igazgató elvtárs, láthat- teljesíteni, sőt túlteljesíteni, ben például több ezer négy­fiánk a takarékossági tervet? Az ember tervez — kocká- zetméter furnirlemezt taka­— kértük Juhász Lászlót, a zat nélkül. Mert az ilyen »ter- rítottak meg körültekintő Szegedi Bútorgyár igazgató- vezés* valóban kockázat nél- munkával, ésszerűsítésekkel, ját, miután elmondta, meny- kül való. Kockázat nélkül újításokkal. S hogy ebben az nyi nehézségük van az új vsló sáfárkodás — számok- évben sem mondtak le a ta­profilokra való áttérés mi- kai. karékosságról, a munkával att, hogy semmiképp nem Dehát erkölcsös eljárás ez? kapcsolatos további ésszerű­tudnak elegendő fényező Ugy hisszük, a szocialista sítésekről, hogy most is kö­szakmunkást szerezni, hogy erkölcs szellemével ellentétes telességüknek érzik a becsü­épp ezért fényező szaktan- ez. letes, jó munkát, azt számok folyamot szerveztek, ahol ti- „ . fafcaróknccíin ? bizonyítják. Csak egy ilyen zenöten, nagy többségükben nDI 8 IflUarBllOSSag í számot: januárban és feb­fiatalok, sajátítják el a fé- Arról nem is beszélve' ruárban 12 újítást adtak be, nyezés tudományát, ez a hogy az ilyenféle takarékos­sági tervek semmiképp nem alkalmasak a takarékosság fokozására, a dolgozóknak a A takarékossági terv egy takarékosságra való szokta- szakszervezeti gyűlésen egy testes dosszié mélyéről ke- tására, nevelésére, vagyis ilyen takarékossági tervet rült elő. E szerint a Szegedi mindent egybevetve, tulaj­Bútorgyár ebben az eszten- donképpen semmi közük a dőben összesen 197 ezer fo- takarékossághoz, rintot szándékozik megtaka- Mert ettől a tervtől nyu­rítani, ebből 194 ezret mú- godtan használhatnak föl szaki, háromezret pedig ugyanannyi falemezt, mint egyeb mtezkedesek revén. A eddig, ugyanolyan lelkinyu­program ki is fejti ezeket a gai0mmal pazarolhatják a műszaki intézkedéseket. EIo- iakkot a festéket a terpen- általán a korso, ha emiatti szőr is előrekalkulálva 44 tint mint eddig,' égethetik — * '""'"* ezer fonnt megtakaritasat .„ , . , , , remélik a kétműszakos ter- a villanyokat akar naphosz­melésre való áttéréstől. Az- szat; de egyáltalán a dolgo­tán a pozdorjalemeznek a zók tehetnek akármit, a ta­lécbetétes bútorlap helyett karékossági terv akkor való további alkalmazásától * ^ nyezés valósul meg viostanában. J Több budapesti és vidéki nagyüzem kö­t tött megállapodást egyetemi hallgatókkal. J Az üzemek rendszeresen, havonta, Q& bElektüfo Vrdekes és figyelemre méltó kezdemé­—- ..„T/.ei.J mnr. m 1 n n n hn n bizo­tanfolyam azonban egyelőre még nem segít a fényezó­szakmunkás hiányon. amelyek közül nyolcat el is fogadott az újítási bizottság. Azt viszont tőlük sem le­het elvárni, hogy amikor ismertetnek, azt lelkesen fo­gadják, alkotó hozzászólá­sokkal járuljanak hozzá e tervek sikeréhez. És végeze­tül még egy tanulság: igaz ugyan, hogy addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. De minek akkor egy­félelmünkben mégcsak kút­ra sem járunk vele? (papp) is 84 ezer forintot. Az új ter­teljesíttetik, mert a dolgo­melőgépek beállítása ismét zók munkájának — s itt a eredményez majd 51 ezer fo- legnagyobb baj — semmi rint megtakarítást. Aztán a köze nincs az ilyenféle »ta­tehergépkocsi beszerzésével korAkn<Jc/iírho7«., nyolcezer forintnyi szállítási a eK°SSdg oz " Mégiscsak... A bútorgyári dolgozók an­nak ellenére, hogy a taka­tanúsága rékossági terv figyelembe se veszi őket, mégiscsak taka­rékoskodnak. Az elmúlt év­költséget takarítanak meg. a műgyanta fokozott alkalma­zásától meg hétezer forint megtakarítását várják — a takarékossági terv szerint. Nem lesz nehéz A Szegedi Bútorgyár 130 munkást foglalkoztat, tehát nem nagy üzem. Eszerint milliós megtakarításokat, lát­ványos számokat várni ta­karékossági programjuktól ostobaság volna. Van azon­ban valami, ami miatt jog­gal lehetünk elégedetlenek ezzel s a többi hozzá hasonló takarékossági tervekkel. Mert nemcsak a Szegedi Bú­torgyár takarékossági terve problematikus ebből a szem­pontból. Ha megnézzük a kifejtett műszaki takarékossági intéz­kedéseket, szemünkbe tűn­het, hogy szinte csaknem teljesen — az egy műgyan­ta fölhasználást kivéve — a dolgozók munkájától, akara­tától független külső intéz­kedésektől remélnek csupán megtakarítást. És hogyan? Megkérdeztük Juhász elv­társat, hogy történt ezeknek az intézkedéseknek az előre­kalkulálása, nem lesz-e baj esetleg ezekkel a számok­kal? — A takarékossági prog­ram teljesítésével bizonyo­san nem lesz. Egyébként is ezek a számok olyanok, hogy nem lesz őket különösebben nehéz teljesíteni — vála­szolta. És ez igaz is! Ha egy terv­be olyan számokat írunk be, amelyeknek előreláthatóan is, mondjuk, kétszeresét tel­jesítjük majd, akkor azt a tervet valóban nem nehéz t nyos összegű anyagi támogatást, azaz ösz­* töndíjat folyósítanak főiskolai, egyetemi hallgatóknak, akik ennek fejében kötele­zik magukat, hogy tanulmányaik befejez­tével az őket "patronáló« üzemben dol­goznak legalább öt évig. Budapesten a Beloiannisz-gyár, a Kő­bányai Gyógyszerárugyár, vidéken a Pé­csi Bőrgyár már aláírta az első ilyen ösz­töndíj-szerződéseket. A mezőgazdaságban hasonlóan terjed a \ "mozgalom*. A MEDOSZ inspirációjára * egyre több mezőgazdasági nagyüzem igyekszik így biztosítani jó szakembere­ket. Maga a MEDOSZ több mint tíz ösz­töndíjat alapított, most pedig hatvan al­lami gazdaság és tizennégy vízügyi igaz­gatóság vállalta, hogy ösztöndíjaival se­gíti a fiatalok felkészülését. A SZOT Mérnök és Technikus Tanácsa nemcsak helyesli ezt a módszert, hanem továbbfejlesztését is ajánlja. Az üzemek­í nek, vállalatoknak — véleménye szerint * — nemcsak anyagi, hanem egyéb formá­J ban is támogatni, ösztönözni kellene a le­} endő mérnököket. Anélkül, hogy a hall­, gató tanulmányainak rovására menne, be ' kellene vonni őket már most például egy­, egy kisebb üzemi feladat megoldásába. A » nyári gyakorlat idejét a leendő mérnök , már az őt támogató üzemben töltené stb. * Az üzem vezetőinek ösztönözni kellene védenceiket bizonyos tanulmányi mini­mum elérésére, idegen nyelvek elsajátí­tására stb. Ez a kezdeményezés megérdemli, hogy Szegeden is felkarolják. Tudomásunk sze­rint a DÁV már »kapcsolt« is, és ösztön­díjat folyósít leendő mérnökének. A DÁV-on kívül más üzem is módot talál­hatna arra, hogy egy-egy ösztöndíjat ala­pítson. Maga a városi tanács is elősegíthetné, hogy a jövőben több fiatal jogász válasz­sza az államigazgatási munkát hivatásuk Havi 400—500 forint ösztöndíj egészen bi­zonyosan inspirálná az állam- és jogtudo­mányi kar valamelyik hallgatóját, hogy diplomája megszerzése után a városi vagy [ « J * kerületi tanács valamelyik osztályán kezd­je meg munkáját. A MEDOSZ kezdeményezése nem ér­dektelen a Haladás Termelőszövetkezet számára sem. E tsz-ben is nagyon elkel­nének a főiskolai, egyetemi végzettségű mezőgazdasági, illettre kertészeti szakem­berek. Az ösztöndíj olyan befektetés len­ne a Haladás — és minden üzem — szá­mára, amely nem is olyan soká, busásan megtérülne egy-egy korszerűen képzett, lelkes fiatal szakértelme, munkája nyo­mán. N. L. Már szeptemberre elkészülnek az iskolaépítésekkel az Építőipari Vallalat do'gozói A párthatározat megjele- a négy, még tavaly meg­nése után a Csongrád me- kezdett iskola építését feje­gyei Építőipari Vállalat mű- zik be, az október-novem­szaki vezetői és dolgozói is berre kitűzött határidő he­megbeszélték, mit tehetné- lyett — szeptember l-re. nek sürgősen az abban fog- Most tovább folytatják a laltak megvalósításáért. A megbeszélés eredményeként elhatározták, hogy elsőként tennivalók felmérését és ki­dolgozzák a kongresszusi verseny feladatait. A nehéz mezőgazdasági mtmkák többségét gépek végzik a baktói Felszabadulás Tsz-ben Nagyarányú gépesítési tervet valósítanak meg idén Esti beszélgetéseken, ami­kor a külvárosi utcákban munkások, dolgozó parasz­tok találkoznak, s a jövőt vitatják, a szegedi egyéniek nem sok rosszat tudnak már mondani a termelőszövetke­geznek. Teljes mértékben gépek végzik többek között a talajelőkészitést és az ösz­szes vetési munkálatokat, valamint a kenyér- és ka­lászos gabona termesztésé­nek összes munkáit. A fű­zetekre: "Elismerjük, látjuk, szerpaprika és valamennyi hogy szépen boldogulnak*. Nem is tagadják, előbb­utóbb ők is ezt az utat vá­lasztják. Arról azonban még igen keveset tudnak a szegedi és a környékbeli egyéni gaz­dák, milyen nagy változá­son, fejlődésen mennek ke­resztül ezekben a napokban, s főleg ebben az esztendő­ben a város termelőszövet­kezetei. A szegedi szövetke­zetekben a nehéz, testet-lel­ket gyötrő emberi munka helyét mindinkább a gépek foglalják el. A baktói Fel­szabadulás Termelőszövetke­zetben például hozzávetőle­ges számitások szerint az egész szántóföldi nö­vénytermelés munkájának a 65—70 százalékát már a gépek végzik az idén. Szép számmal vannak olyan munkanemek is, melyeket az idén először kézierő helyett teljes egészében gépek vé­A Vörös Hadsereg meghódította Dél-Oroszországot és csapatai Lengyelország és Románia határain állanak. Szovjetoroszországnak a polgárháborúban és az idegen beavatkozás ellen vívott győzelmeinek híre erősí­tette a KMP iránti rokonszenvet a tömegekben és sokban hozzájárult a pár nappal később bekövetkezett események­hez. Délelőtt 11 órakor Vyx alezredes, az antant misszió budapesti megbízottja átnyújtotta az antanthatalmak jegy­zékét Károlyi Mihály köztársasági elnöknek. A jegyzék követelte, hogy Károlyiék ürítsenek ki a Marostól a Felső­Tiszáig egy olyan földsávot, amely kb. 25 ezer négyzet­kilométert tett ki és amelynek lakossága túlnyomó több­ségében magyar volt (Debrecen. Makó is idetartozott vol­na.) Ennek a területnek egy részét a románok, más részét az antantcsapatok szállták volna meg. A jegyzék azt mu­tatta, hogy az imperialistákat nem hatották meg a polgári demokratikus kormány kommunistaellenes intézkedései sem. A jegyzék olyan általános felháborodást keltett, hogy a kormány nem merte végrehajtását elvállalni. Délután 5 órakor minisztertanács tárgyalta a jegyzékei és elhatározták, hogy a kormány lemond és átadja a ha­talmat a proletariátusnak. káposzta, zöldségféle ülteté­sét, locsolását az idén elő­ször teljesen a gépekre bíz­zák a Felszabadulás Tsz-ben. A kukorica talajművelését, növényápolását is az első művelettől az utolsóig a gépek végzik. Csupán a törés igényel egye­lőre még kézi munkát. Nem kell itt már többé cukor­répát egyelni sem. Üj típusú, kombinált vetőgépet kapott a tsz, amely egyszerre hét sorban veti szemenként a magot. Amellett, hogy 5—8 centiméter tőtávolságra ül­teti a magot, egyúttal a mű­trágyát is kiszórja. Nem kell többé kétrét görnyedve, va­lósággal négykézláb járni a sorokat, hogy a felesleges töveket eltávolítsák. Álló helyzetből, hosszúnyelű ka­pával ki lehet csapkodni a szükségtelen töveket. ígére­tet kaptak arra is, hogy betakarításra répaszedő kombájnt kap a szövetke­zet. Teljesen gépesítik a nyá­ron a szálastakarmány, a lu­cerna és más here-, fűfélék, valamint a burgonya ter­mesztését. A legtöbb emberi munkát már csak a fűszer­paprika és a konyhakerti nö­vények szedése, osztályozása, szállítása, általában a beta­karítás kívánja. A Felszabadulás Tsz-ben évi átlagban az idén —nem számítva a cséplést — minden katasztrális hold­nyi területre 4,80 normál­hold gépi munka jut. Ezzel egyidőben ugyancsak holdanként 200 kilóra növe­lik a műtrágyafélék felhasz­nálását is. Mindezeknek eredményeként bízvást lehet arra számítani, hogy ősszel ebben a tsz-ben másfélsze­resét, egyes növényfélesé­gekből pedig kétszeresét ta­karítják be az egyéni gaz­dák terméseredményeinek. Számukra nemcsak előnyös a gépi munka — mivel nagy­mértékben alkalmazzák —, hanem többlettermés után nagy összegű esedékes hitelel­engedésben is részesülnek. Csak örülni lehetne an­nak, ha az itt felsorolt té­nyeket a szegedi egyéni gaz­dák a helyszínen ellenőriz­nék. Nagy lépéssel vinné őket közelebb a végső dön­téshez. <cs. j.) A szegedi járás kereskedelmének megjavításáról A szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülésén a járás köz­ségei kereskedelmének hely­zetét tárgyalta meg. Megál­lapították, hogy bár az áru­ellátás a járás területén jó­nak mondható, az utóbbi időben az áruszállításban — a téli időjárás következté­ben — némi zavarok mutat­koztak. A hibák megszünte­tése érdekében azonnal in­tézkedett a Járási Földmű­vesszövetkezetek Központja és a MÉSZÖV. Némely szö­vetkezeti bolt nem tartotta be az előírt 14 napos törzs­készletet. Egyébként a végrehajtó bizottság számos olyan meg­oldásra váró kérdést vetett fel, amelyek a járás közsé­geiben hátrányosan éreztetik hatásukat. Főleg a húsellá­tásban mutatkoznak visszás­ságok. Egyes községekben — például Bákson, Csengelén, Pusztaszeren, Sövényházán és másutt — egyáltalán nin­csen hentesüzlet, holott an­nak ellenére, hogy a község Szovjet jogtudós előadása Szegeden A Magyar—Szovjet Barát­sági Hónap újabb kedves vendégeként tegnap Szeged­re látogatott B. Sz. Nyikifo­rov szovjet jogtudós, aki a barátsági hónap alkalmából hazánkban tartózkodó szov­jet küldöttség tagja. Délelőtt felkereste a Szegedi Tudo­mányegyetem rektorát, dr. Antalffy György egyetemi tanárt, aki tiszteletére foga­dást adott hivatalában. A fogadáson megjelentek a vá­rosi tanács, a városi pártbi­zottság, a jogi egyetem, a bíróságok és ügyészségek ve­zető képviselői és hosszasan elbeszélgettek B. Sz. Nyiki­forovval a szovjet igazság­szolgáltatás kérdéseiről. A jelenlévők számos kérdést intéztek a szovjet jogtudo­mány kiemelkedő képviselő­jéhez, aki mindegyikre kész­ségesen és részletesen vála­szolt. Fogadás után B. Sz. Nyiki­forov akadémikus, a jogtu­dományok doktora előadást tartott a Szegedi Tudomány­egyetem állam és jogtudo­mányi karán. Előadása el­hangzása előtt dr. Martonyi János dékán üdvözölte me­leg szavakkal, majd a kar oktatóinak és hallgatóinak nagy érdeklődésétől kísérve »A Szovjetunió és a szövet­ségi köztársaságok büntető törvénvhozásának alaojai* címmel mondotta el előadá­sát B. Sz. Nyikiforov. Az állam- és jogtudomá­nyi kar KTSZ-szervezetének tagjai az előadás után né­hány ajándékkal. emlék­tárggyal kedveskedtek a szovjet jugtudomány elis­mert művelőjének, aki a j métre utazott és tegnap te ott tartott előadást. es­önellátó, szükség volna a húsboltokra. Az elosztás sem megfelelő és ezért a húsellátás lehetőség szerinti rendezését határozta el a végrehajtó bizottság. Hely­telenítették a földművesszö­vetkezeteknek azt a kialakult hibás álláspontját, amely szerint az üzletek raktárai­nak és egyéb létesítményeik­nek a helyrehozatalát, épí­tését a községi tanácsoktól várják. Ugyanakkor egyes nagyobb községek kereske­delmi hálózatát — mint pél­dául Kistelekét — túlságo­san bővítik, nagy beruházá­sokat végeznek, viszont Kis­telekhez, vagy Mórahalom­hoz tartozó községekben és másutt elhanyagolják a ke­reskedelmi életet. A végrehajtó bizottság ha­tározatot hozott arra, hogy a tanács kereskedelmi cso­portja a Járási Földműves­szövetkezetek Központjával és a MESZÖV-vel megtár­gyalja a községeknek a ke­reskedelmi hálózat bővítésé­vel kapcsolatos ionos kíván­ságait, a húsellátás kérdé­sét és megfelelő javaslatot terjeszt elő a beruházások elosztására is — különös te­kintettel a szocialista köz­ségek fejlesztésére — a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága elé. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG PLAKÁTJAIBÓL •HHW a gépi munkából eredő délutáni órákban Kecske­Vértes Marcell: Velem, vagy ellenem

Next

/
Thumbnails
Contents