Délmagyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

3 Kedd, 1959. március .1. 6 Nagy húsvéti szövetkezeti vásárok | kommUfŰstU erkölcsről készülnék a megyeben A MÉSZÖV és a falusi megtalálják maguknak, amit földművesszövetkezetek igaz- legjobban szeretnének, gatóságai már hetekkel ez- Az első ilyen kétnapos előtt értekezleten tárgyalták szövetkezeti vásárt március meg a készülő húsvéti szö- 14—15-én Szegváron rendezik vetkezeti vásárok program- meg. Ezzel egyidőre esik az ját. Számos községben két- üllési szövetkezeti vásár is. naposak lesznek ezek a szö- A kisteleki nagy szövetke­vetkezeti vásárok, s már zeti vásárt ugyancsak már­most gondoskodnak arról, cius 14—15-én tartják. A hogy mindenféle áruból bő- szatymazi, mórahalmi vásá­séges, nagy választék le- rokra pedig 21-én és 22-én gyen. A falusi kereskedők kerül sor. A legnagyobbnak afféle közvéleménykutatást a sándorfalvi vásár ígérke­végeztek a vásárló lakosság zik, mely március 20-tól 23­körében: milyen árukat sze- *g tárt- A szövetkezeti áru­házak dolgozói ezeken a na­retnének legtöbbet találni a szövetkezeti vásárokon. A MÉSZÖV kereskedelmi osz­tálya minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a falusi asszonyok, menyecskék, lá­pokon nemcsak az üzletek­ben árusítanak, hanem a falvak főterein ízléses pavi­lonokat, sátiakat is építenek. Rendeznek árubemutatókat is, hogy mindenki azt vá­laszthassa rr agának, ami leg­nyok, öregek és fiatalok jobban tetszik. A kommunista erkölcs ki- méjéhez — a marxizmus— hogy meg tudjuk különbőz­alakulása szoros kapcsolat- leninizmushoz —, közelebb tetni a dolgozók olyan egyé­ban van a munkásosztálynak viszik a kommunista er- ni érdekét, amelynek kielé­a kapitalizmus ellen folyta- kölcshöz. gítése a közös ügyet segíti tott harcával és az osztálynél- A marxisták tehát nem is- elő, attól, amely a társadal­küli társadalom felépítéséért mernek el az élettől elvonat- mi érdeket valóban lábbal és megszilárdításáért folyta- koztatott erkölcsi elveket, tiporja: a spekulánsok, a tott küzdelmével. A tőkés ki- hanem az erkölcsi elveket naplopók, a harácsolok önzö zsákmányolás és elnyomás összekötik a szocializmusért érdekeitől, elleni harc fokozza a mun- folytatott harccal. Azt vali­kások osztálytudatát és olyan ják, hogy a kommunista tulajdonságok kialakítását erkölcs kialakulása, elterje­eredményezi mint a bátor- dése és megszilárdulása csak £££ a b^g^g eszméjé­sag, az aldozatvallalas az a kapitalizmus elleni harc- ben is társadalmi érdgk­osztály ugyeert való oda- ban és a szocialista termele- h=, ,_„.„ van - nasv adás stb. Ezekben a harcok- si viszonyok alapján Jehet- JSógTnak, ^^n­kő nak, aki ezt mondotta: A régi etike logikája az volt: boldog ember akarok lenni, nincs közöm másokhoz. A kommunista erkölcs logiká­ja: boldog akarok lenni, eh­hez a legtökéletesebb út, ha Ilyen indul ki a értelemben kommunista er­Sajtótáfékoztató a folyósításáról, a való ircok­ban a munkások megtanul- séges. Az új társadalom épí­ják az egyéni és pillanatnyi íé?e soüfn nemcsak a mun­, , . kasosztaly, hanem az egesz erdekeiket alarendelm az dolgozó nép fa megváltozik. osztály általános érdekének, fokozatosan megtisztul a ka­Az így kialakult erkölcsi tu- pitalista társadalom minden lajdonságok közelebb viszik szennyétől. a munkásokat a szocializmu- A szocialista termelési vi- ^gy cselekszem, hogy mások sért vívott harc közös esz- szonyok alapj-ln JS* 1" is boldogok legyenek. Bár­< az ember egyik legszebb tu­lajdonsága, a közösségi ér­zés. az felemelt nyugdíjak nyugdíjelöiegröl, a munkásvédelemröi ós az üdülésről Vincze József, a SZOT jövőben az üzemekben titkára hétfőn tájékoztatta a nyújthassák be az érdekei­sajtó munkatársait a nyűg- tek. díjak folyósításáról, a mun­kásvédelem, az üdülés egyes kérdéseiről. Bevezetőül elmondotta, hogy a felgyülemlett nyug­A SZOT titkára elmondot­ta, hogy a négymilliárd fo­rintos nyugdíjösszegen kí­vül az idén további négy­milliárdot táppénz, gyógy­díjügyek inTézése hosszabb szer, orvosi és kórházi ellá­időt vesz igénybe, ezért a SZOT és az SZTK vezetői arra kérik az érdekelteket, hogy türelmesen várják meg, amíg ügyük sorra ke­rül, azok a nyugdíjigénylők, akiknek ügyét nem tudják azonnal elintézni, nyugdíj­előleget kapnak és később kerül sor a teljes elszámo­lásra. Az 1954 előtti nyugdíja­sok már a felemelt nyug­díjat kapják, a többitől most érkeznek vissza a kérdőivek, s néhány hé­ten belül valamennyi nyugdíjas az új törvény szerint kapja illetményét, kiegészítve a visszamenő­leg járó összeggel. Bejelentette. hogy a SZOT javaslatot készít a Minisztertanácsnak arról, hogy a nyugdíjigényeket a tás céljaira költenek, a szak­szervezetek az idén az eddi­ginél hatásosabban igyekez­nek megszervezni a társa­dalmi ellenőrzést, amely kétoldalú. Egyrészt igyekeznek el­érni, hogy az orvosok gyógyító tevékenysége minél eredményesebb le­gyen, másrészt meggátol­ják a visszaéléseket. Elejét kell venni a gyógy­szerpazarlásnak, mert a gyógyszerfogyasztás két és félszeresére emelkedett hat év alatt. Az orvosi etika ja­vítására bizottságokat hoz­tak létre és rövidesen meg­jelenik az orvosi rendtartás, amely többek között kimond­ja, hogy az orvos semmifé­le térítést nem fogadhat el a biztosított betegtől. nagyarányú fejlődéséről szólva Vincze József közöl­te, hogy illetékes szerveink a számszerűleg növekvő tsz-tagság egészségügyi ellátására megtettek min­den szükséges előkészü­letet. A munkás védelem helyze­tét elemezve a SZOT titká­ra elmondotta, hogy jelen­leg hét százalékkal keve­sebb a baleset, mint 1955­ben. Vincze József a továbbiak­ban az üdülés helyzetét vázolta. Bejelentette, hogy ebben az évben 165 ezer dolgozó töltheti szabadságát a szakszervezeti és körül­belül ugyanennyien a vállalati üdülőkben. Az üdültetésnek több más, igen kedvelt formáját is fel­használják. Ebben az évben 1400 dolgozó nyaralhat a baráti országokban. 12 500 arra rászoruló részesülhet gyógyüdülésben Párádon, Balatonfüreden* Hajdűszo­termelőszövetkezetek boszlón, vagy Hévízen. mit teszek, bármit cselek­szem, a társadalomra, a kö­A magántulajdonnak Zösség céljaira is gondolok, individualizmus felel Az élet mutatja, hogy aki meg, amely az egyén érde- csak önös érdekeinek él, an­keit, törekvéseit a közérdek nak számára az egyéni bá­fölé helyezi. Ezzel szemben nat katasztrófává válhatik. a szocializmus építése alap- Ahogy Osztrovszkij, a nagy ján létrejövő gyári, termelő- SZOvjet író írta: "...ha „én"­szövetkezeti, hivatali stb. kö je kerékbetörik, nincs miért zösségben - melyek mindegyi- élnie tovább... De amikor ke meghatározott helyet foglal a- ember nem magának él, el a szocializmus építéséért amifcor feloldódik a közös­folytatott harcban — az gépben, nehéz megölni, hi­egyén fokozatosan megta nulja törekvéseit összeegyez­tetni mások törekvéseivel. Megtanulja, hogy boldogulá­szen meg kell ölni az egész környezetét, az egész életet*. A kommunizmus harco­sainak szemében tehát az sának legfőbb eszköze az, egyéni boldogság elválaszt­ja a társadalom általános hatatlan a közös ügyért, a érdeke válik egyéni céljává, szocializmus építéséért folyó Persze, azzal, hogy a kom- harctól, a társadalmi köte­munista erkölcs a társadal- lasség teljesítésétől. Ezért mi érdeket az egyéni érdek- állapít meg a kommunista nél előbbrevalónak tartja, erkölcs összefüggést az em­egyáltalán nem tagadja az ber magánélete és társadal­egyéni érdeket, nem fojtja mi £rdeke között. A szocia­el az egyén célkitűzéseit. A kommunista erkölcs követe­lista társadalom megteremti a társadalmi és a magán­lése az egyéni érdeknek a élet harmóniájának lehető­társadalmi érdekkel való he- ségét. Mégis nálunk éppen lyes összeegyeztetésében van. a magánéletben maradtak Társadalmi érdek például az, nleg a régi társadalom er­ha mindenki képességének, kölcsi csökevényei, olyanok, erejének megfelelően, fe- amelyek a társadalmi együtt­gyelmezetten és rendszere- élés legelemibb szabályait sen dolgozik munkahelyén, sértik. Csak megemlítjük, Mégis, ha valaki pár napot hegy egyesek a barátságot — azért nem dolgozik munka- amely a kommunista er­helyén, mert — mondjuk köles szerint az elvtársias­lakhatóvá akarja tenni a sdg magasabb foka — elvo­szélvihar által megrongált natkoztatják a társadalmi házát, vagy egy anya azért élettől és a szűkkörű egyéni marad el munkahelyétől, érdekeik kielégítésére hasz­hogy beteg gyermekét ápol- nálják fel. A barátság leple ja — egyáltalán nem mond alatt szemet hunynak társa­ellent a kommunista erkölcs dalmilag káros cselekedetek­értelmében felfogott kaerkölcsnek. Ezért A Szovjet* (7­A csodálatos kút ilm Ünnepe A fejedelem bajnoka \0000m Tjl^ Mi^MÍÜHSMM q™ ^ ^^ düSWÉEHW y m 1 ­mun- re, elnézőek egymás hibáival fontos, szemben — mindezek nem ••••••egyeztethetők össze a kom­Jmunista erkölccsel. A barát­*ság nem lehet a sógorság­j\komaság, vagy a kéz kezet tmos gondolkodásmód leple. {Az ilyenféle barátság egye­nesen gátolja a társadalmi {feladatok teljestíését. Az (igazi jóbarát a kommunista 'erkölcs szerint az lehet, aki 'odaadóan szolgálja a közös­»ség, a társadalom érdekeit Jis. Az önző és haszonleső {emberek sohasem lehetnek Jjóbarátok. ; A magánéletnek Jmásik nagyon fontos területe, tahol a múlt még nagyon ki­krézütt S SesTéggel van tST A kommunista erkölcs ta­készült, saggal, kedvesseggel van teu, , tá té alapszik, hogy mmden felnőtt erflek-Jhogy azt yallja. a szabad Ez az öt filmbő rozat gyerekeknek Ki tagadná azonban, hogy a felnőtteket is ragyogóan mu- lődését leköti. Ne is in-rvála,anlllí há_ lattatja? A filmekben rejlő jünk arról a dokumentum- a sok ötletet, kedvességet, bá- filmről, amely a leningrádi jos humort a felnőttek ta- úttörőpalotába vezeti el a né- akk " amikor a mtáttli^kbaLhe0gnyTká,jcís: BBnek 3 ÍUŐ" m^góndoTárok el­mint a Kicsik AZ egyik KIS kacsaiábon forgó kastélynak'tűnnek döntő befolyást gya­S£ art £SL S * titkai még a felnőttek szí- Jk^olni^liá^g létrefot­idalom elnyomottainak gaz­kapott Kolja megint rossz vét is megdobogtatják, A gitáros lány ben. A film rendezője, Ptusko, lajdonságok, amelyek kitű­annak idején mint mesefilm- nően érvényesülnek a széles­rendező tette ismertté a ne- vásznon. Hogy a film mégis vét (Kővirág), legújabban kissé nehezen kerül közel a pedig, mint az új filmtech- néző szívéhez, annak ta­nika, a szinemaszkóp har- Ián az az oka, hogy a fő­cosa tűnt fel. Uj alkotása, hős, akit a népszerű Borisz -A fejedelem bajnoka* tör- Andrejev elevenít meg, kis­téneti és meseelemekből épül sé hidegen formált figura, fel és IIja Muromecet, az Túlságosan is tökéletes: bá­A főszereplő, 'dasági és politikai felszaba­Jdítása megvalósul, csak en­A történet egy hang- **nek alapján valósulhat meg szeráruházban játszódik, a 'a nők felszabadítása, egyen­moszkvai VIT idején. Kitűnő Jjogúsítása, a társadalom alkalom ez egy revüfilmhez! 'gazdasági és politikai életé­A film készítői ki is hasz- Jbe való bekapcsolása alap­n ál ták a lehetőségeket, s óján. Ennek alapján tűnik el annak ellenére, hogy a szov- íaz ügyletházasság és vele jet filmgyártóknak nincse- {együtt az ilyen házasság ve­nek nagy tapasztalataik a (lejárói: a házasságtörés és revüfilmek készítésében — {prostitúció. Ebből az követ­hiszen ez a műfaj jellegze- (kezik, hogy a mindenféle lesen amerikai —, mégis el- 'mellékkörülményeket, főleg Ludmilla sőrendű munkát produkál- {gazdasági — mint elsődle­. ...... . . .. . Gurcsenko van olyan szép tak- H°gy van néhány kö-jges — körülményeket kikü­orosz nepkolteszet legendás tor, okos, áldozatkész es és kedves mint akármelyik vetkezetlenség a cselekmény- Jszöbölő és a legtisztább és alakját viszi vászonra. Mint nemcsak legyőzhetetlen de amerikai sztár Mi kell még ben? Istenem! Melyik revü-(legszentebb emberi érzés T,,...,.. ^ ' revüfilmhez? Dal, filmben nincsenek? A le- {a szerelem — minden Ptusko-filmre, erre , . egy is az erőteljesség, a nagystí- raadasul mindenható is. ^ muzsika, vidámság. nyeg lány* lüség és a szemléletesség a A figurának ez a beállítása Mindez bőségesen megtalál- rakoztat. S ennél többet jellemző* vagyis azok a tu- a mai nézőnek kissé idegen, ható az új szovjet revüfilm- készítői sem akartak. o.-,.^... — alapján létre­az,' hogy »A gitáros (jövő házasság, család kiala­igazán kitűnően szó- Jkulását nem lehet elválasz­a (tani a szocialista társadalom 'építésének sikereitől. Csak­is a szocialista társadalom építésének sikerei küszöbö­lik ki egyrészt azokat a gaz­dasági feltételeket, amelyek alapján a házasság létrejöt­tével is a vagyon és a pénz a döntő. Másrészt csakis a szocialista társadalom építé­sének sikerei szüntetik meg azoknak az ideológiáknak a létjogosultságát is, amelyek­ből a burzsoá jellegű házas­sági kapcsolatok táplálkoz­tak, mint a férfi és a női egyenlőtlenség, vagy olyan vallási előítéletek, amelyek szintén akadályozták a sze­relmen alapuló szabad pár­választást, mert vallási ala­pon különítették el az em­bereket. Mivel hazánkban a szocialista viszonyok még nem teljesen alakultak ki, és mivel még a régi szokások és erkölcsi felfogások különö­sen a magánélet e területé/l kísértenek (a gazdagság, a funkció, a fizetés, a diplo­ma stb.), amelyek akadályai a kommunista erkölcsi el­veken létrejövő családi kap­csolatok kialakításának, más tényezők mellett előidézői a mai életünkben is sok kese­rűséget okozó házastársi hű­ség megszegésének, a nagy­számú válásoknak stb. Bár a kommunista erkölcs a sze­relem alapján létrejövő há­zassági kapcsolatokat tartja egyedül erkölcsösnek, ez azonban egyáltalán nem je­lenti azt, hogy erkölcsösnek találnánk az ide-oda csapon­gó szerelmet. Igaza van En­gelsnek, aki azt írta, hogy akinek minden két évben, vagy még korábban új sze­relemre van szüksége, art a természetet meg kell fékez­ni, nehogy végnélküli tra­gikus konfliktusokba kever­je magát és másokat is. A kommunista erkölcs elitéli a szabadszerelmet, elítéli az alkalmi házasságokat és he­lyébe a tartós, és önző szá­mításokon és vallási illúzió­kom felül álló, szerelemre épült házassági kapcsolato­kat állítja. A szocialista er­kölcs éppen ezért mélyen megveti a könnyelmű válá­sokat, amelyek züllesztik a családot, és a gyereket. Ezért tulajdonít a szocialista er­kölcs mellett a szocialista törvényhozás is olyan nagy jelentőséget a válás, a bon­tó perek, a tények alapos elemzésének. JWálnnle 32 Wk 1«S­naiunh elmaradottabb terület a nemi élet, a házas­ság, család, szerelem kérdé­se, s nem véletlen, hogy ép­pen e területen van meg leg­inkább a burzsoá erkölcs hatása. Persze, ezen a terü­leten mutatkozó burzsoá be­folyás elleni harcot mesz­szemenően nehezíti az a tény, hogy ezek a problémák gyakran a társadalom sze­me elől elrejtve mutatkoz­nak. Az ilyen problémáktól szenvedő ember szégyenér­zetből elrejti a közösség elől problémáit, a kívülállók pe­dig e területet magánügynek tartva nem avatkoznak bele elvtársaik, barátaik, munka­társaik ilyen jellegű ügyei­be. De egyéb tényezők is gátlólag hatnak az együtt­élés kommunista formáinak megfelelő család kialakítá­sára. így csak az iszákosság­ra utalunk, amely amellett, hogy anyagilag is tönkrete­szi a családot, megingatja a szülői szeretetet és tisztele­tet is. Nyilvánvaló, hogy e problémák elleni küzdelem is csak akkor lehet hatásos, ha szoros kapcsolat áll fenn az egyén és a társadalom között. Az elmondottakból is vi­lágos, hogy a kommunista erkölcs — melynek csak né­hány elvét érintettük — nem vált még társadalmunk min­den tagjának életelvévé. E jellemvonások csak a szo­cialista társadalom felépíté­se alapján terjednek el és szilárdulnak meg fokozato­san népünk minden tagjá­ban. Elterjedésük és megszi­lárdításuk azonban rendkí­vül fontos, mert az emberi­ség történetében első ízben az erkölcsi tényező is a tár­sadalom fejlődését előre­vivő, mozgató erővé válik. KALOCSAI DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents