Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 1 \iV-• ' •; " . V r: i A M \ G Y A R SZOC 1 A L I S T A M UNKA SPART LAPJ A XV. évfolyam, 42. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1959. február 19. : £ i A megryözés | I nem hényszerités l Mv * « • - » • Érdekes 8 dokumentációs • 3 kiál ítás nyílt [ : Kínáról £ < • • • jttwiitntttiwnwiitr Legfontosabb ez évi feladatunk a hároméves terv második évi célkitűzéseinek teljesítése, illetve túlteljesítése Dr. Miinnich Ferenc elvtárs beszámolójával megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az országgyűlés új ülésszaka szerdán délelőtt megkezdte munkáját. Részt veit az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, dr. Antos István, Behke Valéria, Czottner Sándor, Csergő János, dr. Doleschall Frigyes, Dögei Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés ügyrendjének megfelelően a pénzügyminiszter az 1959. évi állami költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés elnökéhez benyújtotta. A költségvetést és a költségvetési törvényjavaslatot az elnök előzetes tárgyalására kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak. Az országgyűlés ezután az elnök javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: A Minisztertanács beszámolója, a Szovjetunió kormányának a Németországgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával kapcsolatos állásfoglalás, az 1959. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása és a legfőbb ügyész beszámolója. Az elnök ezután bejelentette, hogy az országgyűlés 1958. november 26-án berekesztett ülésszaka óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több törvényerejű rendeletet alkotott. A bejelentést az országgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kormányelnök emelkedett szólásra és ismertette a Minisztertanács beszámolóját. As országgyűlésnek most fontos döntéseket kelt hoznia azóta megalakult Központi Népi Ellenőrző Bizottság munkájára, a 24 ezer ncpi ellenőrre, akik odaadóan, nagy felelősségérzettel végzik önként vállalt feladatukat. A kormánynyilatkozat útmutatása szerint jelentősen megnőtt a megyei, járási, városi és községi tanácsok igazgatási és gazdasági hatásköre. Az igazgatási hatáskörök további rendezését tervezzük, újabb hatáskörök ellátását akarjuk a helyi szervekre bízni. A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. Igazságügyi szerveink befejezték az ellenforradalmi bűncselekmények felderítését, az ellenforradalmárok felelősségrevonását. Nagy körültekintéssel választották külön a volt uralkodó osztályhoz tartozókat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda. Ez a munka nem volt könnyű. A rendőrség, az ügyészségek, a bíróságok gondosan ügyeltek arra, hogy a szocialista törvényesség követelményeinek megfeleljenek. Az elmúlt időszakban számos olyan törvény és törvényerejű rendelet segítette elő a szocialista törvényesség megszilárdítását, mint például a büntető perrendtartás és a polgári perrendtartás módosításáról szóló novella, az ügyvédi rendelet és a vállalati jogtanácsosok jogának rendezése, 1958-ban jefentős gazdasági sikereket ériünk el Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszámolóját mondja A kormányt az új országgyűlés megerősítette tisztségében, most áll először az új országgyűlés elé, hogy beszámoljon az elvégzett munkáról — kezdte beszédét a Minisztertanács el-nöke. Az 1958-as esztendő az ellenforradalom utáni konszolidáció befejező éve volt és ezzel népi demokráciánk történetének egyik jelentős fejezete zárult le. Az országgyűlésnek most döntenie kell a konszolidádió lezárása után következő időszak legfontosabb kormányzati teendőiről. A forradalmi munkás-paraszt kormánv, amikor az ellenforradalmi támadás leverése után hozzákezdett az újjáépítés, a konszolidáció munkájához, az első és a legfontosabb feladatot úgy határozta meg: a leglényegesebb az államhatalom erősítése. Mindenki tudja itt, ebben a teremben és ezenkívül az egész országban, hogy ezt a célt elértük. A kormány 1957. januári nyilatkozatában kimondta, hogy tovább kell fejleszteni kormányzati szerveink demokratizmusát. Itt is jelentős lépést tettünk előre. Sok tízezer társadalmi munkás az immár életerős Hazafias Népfront aktivistájaként kapcsolódott közéletünkbe és rendszeresen részt vesz az állami és társadalmi szervek munkájában. Elegendő hivatkozni itt az A kormány 1957 első napjaiban nyilatkozott a napirenden levő gazdasági feladatokról. Ma arról számolhatok be a tisztelt országgyűlésnek, hogy 1958-ban teljesítettük, sőt túlteljesítettük a népgazdasági terv fő céljait. Megvalósítottuk mindenekelőtt azt az alapvető feladatot, hogy megálljunk a magunk lábán. Arra is jutott erőnkből, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben bővítsük a népgazdaság álló alapjait és meggyorsítsuk a népgazdaság fejlődése szempontjából igen fontos beruházásokat. Előre jutottunk az ipar termelési szervezetének javításában és átalakításában. Münnich elvtárs ezután adatokat ismertetett az ipar 1958. évi tervteljesítéséből. Külön foglalkozott a lakosság élelmiszerellátásával, s rámutatott, hogy a mezőgazdaság 1958. évi eredményei alanián sikerült javítani 1957-hez képest a lakosság élelmiszerellátását, sőt az élelmiszerek minőségét is. A mezőgazdaság tavalyi eredményeiről többek között elmondotta: A mezőgazdaság növénytermelési tervét — a kedvezőtlen időjárás miatt — csak 98 százalékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyésztési tervét jelentősen túlhaladta. A tavalyi mezőgazdasági termelés így értékben mintegy öt százalékkal haladta meg az 1957es évit. A termelésen belül nőtt az állattenyésztés részaránya, a növénytermelés pedig az értékesebb kultúrák irányába tolódott el. Ezután elmondotta, hogy a közlekedés is túlteljesítette tavalyi tervét. Az életszínvonal emelkedésének egyik legjobb bizonyítéka, hogy a műit évben egymilliárd forinttal növekedett a lakosság takarékbetétállománya, amire Magyarországon még nem volt példa. Ri%lo*í*ani tudtuk a felemelt életszínvonalat A jelenlegi betétállomány több mint kétszerese az ellenforradalom előtti legmagasabb állománynak és négyszerese az ellenforradalom után lecsökkent betétállománynak. Az emberek fokozottan takarékoskodnak, ugyanakkor megnőtt a kereslet a tartós, nagyértékű fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekezett ezeket az igényeket kielégíteni. A korábbinál például több mint kétszer annyi mosógépet gyártanak. Ugyanez vonatkozik a televíziós készülékekre, porszívóra és egyéb értékesebb fogyasztási cikkekre. Minden vásár'ó tapasztalhatta, hogy 1958-ban javult a haltokban az áruválaszték. Az ellenforradalom leverése után a kormány legelső gazdasági intézkedései között szerepelt a bérből és a fizetésből élők, elsősorban a munkások bérének rendezése. 1958-ra azt Ígértük, hogy ezt a felemelt életszínvonalat biztosítani kívánjuk, sőt, ha szerény mértékben is, de tovább növeljük. Ezt az igéretünket is beváltottuk. A Minisztertanács elnöke itt utalt a nyereségrészesedés bevezetésére, a nyugdíjak rendezésére, a pedagógusok és egészségügyi dolgozók idei bérrendezésére. Bejelentettük — folytatta—, hogy megjavítjuk a sokgyermekes szülők és az egyed ül— álló anyák helyzetét is. Ezt a szavunkat is megtartjuk: felemeljük a családi pótlékot még ez év első felében. Ezek az intézkedések, valamint a fogyasztói árintézkedés együttesen 1959ben 1,7 milliárd forinttal emelik a lakosság reáljövedelmét. Hangsúlyozni akarom, hogy az életszínvonal-emelkedés további lehetőségeit maga a dolgozó nép teremti meg, és nem -a kormány adja*. A konszolidáció nagy gazdasági és politikai sikerei után a politikai munka betetőzése volt 1958. november 16-a, a Hazafias Népfront nagy választási győzelme. Mint ismeretes, a választójogosultak több mint 99 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott. Ez a konszolidáció és stabilizáció befejezésének legfőbb ismérve. Nyilvánvaló, hogy pártunk cs a forradalmi munkásparaszt kormány következetes, egyértelmű politikája volt a siker alapja. Természetesen, közülünk senki sem gondol arra, hogy a sok millió igennel szavazó mind egyformán gondolkodik minden keruesoen. A választás eredményéből mégis nyilvánvaló az, hogy az ország lakossága, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség tömegei józan és higgadt mérlegelés alapján fejezték ki helyeslésüket a párt és a kormány politikája iránt: a szocializmust akarják építeni. Uj Intézkedések a további előrehaladás érdekében Vitathatatlan ennek a ténynek nagy belső és nemzetközi jelentősége. Számunkra a nagy választási eredményeknek az a tanulsága, hogy a magvar nép bizalmára és támogatására építve biztosan, szilárdan haladunk tovább a szocializmus építésének útján. Münnich Ferenc a továbbiakban elmondotta, hogy a gazdasági célok megvalósítása végett a kormány szükségesnek tartotta a gazdasági vezetés módszereinek megjavítását és fejlesztését is A szocialista állam központi irányító szerene a szocialista gazdasági építésnek nagy jelentnsó<zn és nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági vezetés és tervezés szükséges központosítása nélkül anarchia, végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne be. A központi irányítás mellett azonban nélkülözhetetlen a tömegek aktív részvétele a szocialista gazdaság építésének tudatos és tervszerű irányításában. A kormány intézkedéseket tett a gazdasági vezetés túlzott központosításának csökkentésére. Ez természetesen nem a központi Irányítás megszüntetését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell, hogy eredményezze. Az új termelési árrendszer megszüntette a deficitet az alapvető iparágakban és kielégítően fog működni mint a népgazdaságosság mércéje. Az űj árrendszer hozzájárul a népgazdaságunkban meglévő tartalékok feltárásához és így közvetve ahhoz, hogy az elkövetkezendő években az anyagi alapok bővülésével tovább növeljük dolgozó népünk életszínvonalát. 1958-ban mind a termelés mennyisége, mind minősége emelkedett és javult. A Kohó- és Gépipari Minisztérium területén kedvező, hogy az export feladatokat a tervezettnél sikeresebben hajtották végre. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a külkereskedelem áruforgalma a múlt évben aktív volt. örvendetes jelenség, hogy a szénbányászat túlteljesítette termelési, önköltségi és eredménytervét. Jelentősen javult a bányászatban a munkafezvei em. csökkent a munkaerő-vándorlás és rővekedett az egy főre jutó teliesttmény. Éottőinarunk 1958-ban lényegében megfe'elt a várakozásnak. Látnunk kell azonban, hogy ebben az esztendőben az építőiparra jóval nagyobb feladatok megoldása vár. A tervben kitűzött lakásépítési program, valamint az egyéb építési munkák végrehajtása többek között megköveteli, hogy biztosítsuk az előirányzott pénzügyi fedezetet az építőanyagot termelő üzemek legfontosabb beruházásaira. A kormány elnöke ezután kitért a vegyipar, különösen a gyógyszeripar fejlődéséi® és feladataira, szólott a könnyűipari üzemek munkájáról, majd megállapította: a Könnvűinari Minisztérium vállalatainak jobban egvütt k"'1 müköüniök a belkereskedelemmel és akkor elkerülhető, hogy egyes cikkekből felesleges készletek halmozódjanak fel csak azért, mert nem vették figyelembe a fo"gszfási -eényekef. A szükségtelen termelés ielentős népzaz+esiqf kárt okoz. ez*rt ennek megakadályozása fontos feladatunk. (Folytatás a 2. oldalon.)