Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-18 / 41. szám

3 Szerda, 1959. február 18. A német kérdés a nyugati válass jegyzékek árnyékában Sokáig készült s lényegében kevés újat mond a nyugati hatalmak és NyugatNémetország válasza a Szovjetunió január 10-i azon jegyzékére, amelyben a szovjet kormány javasolta, hogy két hónapon belül Prágában vagy Varsóban üljenek ös6ze a hitleri Németország ellen háborút viselt országok képviselői és kössék meg a német békeszerződést. A szovjet javaslat, pontosabban: a német békeszerződés megkötése azért időszerű — hasonlóan Nyugat-Berlin kérdéséhez —, mert a második világháború utáni tizennegyedik esztendőben már nem lehet megoldatlanul hagyni egy olyan kérdést, amelynek rendezésétől egy egész sor más probléma, többek között az európai biztonság tető alá hozása is függ. Kitérni a német békeszerződés kérdésének megoldása elöl — legalább is nyiltan — tehát a Nyugatnak nem volt lehetséges, mert a világ ezt olyannak venné, hogy a nyugati hatalmaknak egyszerűen nincsenek elképzeléseik és ellenjavaslataik a nyugat-berlini és a német kérdés megoldására. A nyugati választ tehát sok vonatkozású érdeklődés előzte meg, többek között azért is, hogy vajon az amerikaiaknak, az angoloknak és a franciáknak milyen terveik, illetve céljaik vannak Nyugat-Berlinnel, illetve Németországgal. A találgatások január 10töl egészen hétfőig, február 16-ig folytak, miközben nagy előkészületek történtek a nyugati álláspontok összehangolására. A szovjet javaslat elvetésévei kapcsolatos kezdeti amerikai—angol—francianyugatnémet vélemény-egység ugyanis közben megszűnt és Dulles éppenúgy, mint angol kollegája, Selwyn Lloyd több nyilatkozatban mutatott rá annak lehetőségére, hogy Németország egyesítésének nem szükségképpen az úgynevezett szabad választások megtartása az első feltétele. Dulles egyik-másik nyilatkozatában érintette annak lehetőségét is, hogy az Egyesült Államok kész elismerni az NDK kormányát, mint a Szovjetunió megbízottját a berlini kérdésben, ami a Berlinbe vezető utak ellenőrzését illeti. Az angolok viszont rámutattak a tárgyalások szükségességére és arra, hogy egy rugalmasabb álláspontot kell kialakítani, melyből azután kialakulhat egy közös nevezőre hozható elképzelés a további lépéseket illetően. Amikor azután Adenauer és de Gaulle kifejezésre juttatta, hogy változatlanul kitart a tárgyalások ellen és amikor még úgy nézett ki a dolog, hogy Macmillant vissza lehet tartani egy Szovjetunióban teendő látogatástól, Dulles amerikai külügyminiszter nagy gyorsan Európába utazott. Elérte ugyan, hogy Adenauert és de Gaulle-t megnyerje a tárgyalások gondolatának, Macmillan Moszkvába való utazását azonban már nem akadályozhatta meg. Ilyen előzmények után az amerikai, angol, francia és nyugatnémet küldöttekből álló, úgynevezett munkacsoportnak sem sikerült lényeges eredményt elérniök sem abbeli törekvésükbei, hogy közös álláspontot alakítsanak ki, sem pedig azon a téren, hogy válaszukban kifejezésre jusson azon sokat hangoztatott célkitűzésük, hogy készek az európai problémák, s elsősorban a német kérdés tárgyalások útján való rendezésére. A békeszerződés tervezetének megvitatására vonatkozó szovjet javaslat elvetésével és a négy nagyhatalom külügyminiszterei találkozójának április végére, illetve május elejére történt indítványozásával a nyugati hatalmak nemcsak egy tárgyalásképes terv hiányát árulták el, hanem időnyerési törekvésüket is. Egyedüli pbzitívum a négyszáz szavas nyugati válaszjegyzékeknekaza kitétele, amely a négy nagyhatalom külügyminiszterei mellett indítványozza a Német Szövetségi Köztársaság, illetve a Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek szakértőkként történő meghívását. Az amerikai, az angol, a francia és a s nyugatnémet válaszjegyzékek — némileg eltérő szövegezéssel ugyan, de — azzal a közös céllal készültek, hogy meggyőző hangon dokumentálják a Nyugat tárgyalási készségét. Azzal azonban, hogy a szovjet javaslatokra nem fejtették ki a nyugat-berlini, ;1letve a német kérdés megoldásának számításba jövő alternatíváját, azzal az indoklással, hogy azt majd a külügyminiszteri értekezleten teszik, bebizonyították: nem látják a legfontosabb európai problémák megoldásának szükségességét. Ez pedia nem vall a kérdések rendezésére való törekvésükre. Perényi István Magyarok, délszlávok közösen új tsz alakitásáfhatározták el Deszken Sévity Minden. Rusz Lyubomir, Szilágyi Antal gazdálkodók kezdeményezésérc — Rövidesen megalakítunk egy termelőszövetkezetet, huszonnyolcan — mondotta Sévity Mladcn kilencholdas deszki gazdálkodó a község vezetősége előtt. Sévity szava igaz. Becsülete van a községben. Tisztességét, tekintélyét, adott szavát nem kockáztatja meggondolatlan kijelentésekkel. Kik vannak még Sévity véleményén? Huszonnyolcan, s talán még többen. Ezt igazolta Rusz Lyubomir II holdas gazdálkodó. Szilágyi Antal 10 holdas földműves. ^b^iiiáiiL ••jto™ L? A minisztertanács ülésének mai jegyzőkönyvéből idézzük: »Igazságügyminiszter úr szerint a kommunisták ellen polgári miniszter nem kezdeményezheti az erélyes föllépést, nehogy a munkások előtt az a látszata legyen, hogy a polgári pártokat vonultatják fel a munkásság ellen. Ha a szociáldemokrata párt elérkezettnek látja az időt a kommunisták letörésére, a kezdeményezésnek töle kell kiindulnia.* Bőhm Vilmos szociáldemokrata hadügyminiszter erre kijelenti, hogy »a kérdést a pártvezetőségnek kell megvitatnia, előre is leszögezi azonban, hogy balfelé csak úgy lehet eljárni, ha ez egyidejűleg jobbfelé is megtörtént.* A budapesti Gép- és Fémárugyár Altalános Iparművek Rt. munkásai saját kezelésükbe vették a gyárat. A bihari szénbányák munkásai a tőkések eltávolítását és a bányák köztulajdonba vételét követelik. Szolnokon a forradalmi érzelmű katonák tiltakoznak leszerelésük ellen. Az 1. és a 7. honvéd huszárezred tisztjei eltenforradalmi gyűlést tartottak. Ezen Rácz Kálmán százados támadta a kormányt, sztrájkra szólította fel a tiszteket. Bethlen István gróf elnökletével megalakult a Nemzeti Egyesülés Pártja és programot hirdetett. A program nyílt ellenforradalmi zászlóbontás. A nagyszebeni román hadbíróság megkezdte Apáthy István tárgyalását. A vád ellene: a bolsevizmust terjesztette Erdélyben! Ifimondta feloszlását a szegedi Nemzeti Tanács. Ira-**- tait "történelmi emlékül« a Somogyi-könyvtárban helyezték el. A feloszlatást bejelentő nyilatkozatot, »mint a Nemzeti Tanács forradalmi kiáltványainak szövegezője,, Móra Ferenc fogalmazta meg. »A jövőbe egyikünk sem lát — mondja a nyilatkozat többek közt —, s nem tudhatja senki, hol és hogyan fog bennünket találni a Nemzeti Tanácsok által szimbolizált októberi forradalom első évfordulója. Egyben bizonyosak vagyunk: hogy akiket a közös munka összeforrasztott a forradalom kultuszában, ehhez a hitvallásunkhoz soha hűtlenek nem leszünk. Erre tettünk fogadalmat első összejövetelünkön az első kézfogással és ennek a fogadalomnak pecsétje utolsó kézszoritásunk, amely után a Nemzeti Tanács eltűnik a népakaratban, amely életre szólította.« A munkástanács javaslatot tett a színház városi kezelésbe vételére. Almássy Endre színigazgató a városhoz intézett beadványában aláveti magát a döntésnek, de azt kéri, hoay e kérdésben a városi néptanács döntsön és a felszerelés felbecsülését általa megnevezett fővárosi szakértőkkel végeztessék el. Kevesellte ugyanis azt az árat, melyet a tulajdonát jelentő színházi felszerelésért a munkástanács javasolt. -Délszlávok, magyarok közösen dolgozunk, hiszen egy községben élünk, egy a hazánk és nagyon szeretjük ezt a hazát A magyarokkal mi testvérként élünk együtt Deszken*. Így vélekedtek a deszki tanács végrehajtó bizottsága előtt... Később aztán baráti beszélgetésre fordult a szó. Valamennyien állítják e tekintélyes gazdák — de különösen Sévity Mladen, Rusz Lyubomir és Szilágyi Antal —, hogy szakképzettséggel, magasabb műveltséggel folyó gazdálkodás anyagi jólétet, tartalmas életet eredményez. Erre csak a nagyüzemi termelés alkalmas. Nem várnak, hanem cselekszenek. Nem akarják megérni, hogy utolsók legyenek a község szemében, akik leghátul csukják be a szövetkezeti község ajtaját. Szerintük is akad Deszken megfelelő földterület, amelyen nagyon szép eredméNagyon szép példáját adták a délszláv gazdálkodók az őszinte testvéri érzésnek, amikor elmondták, hogy magyarokkal közösen, összefogva csinálják meg a termelőszövetkezetet. Értékelik és becsülik, a párt és a kormány intézkedéseit, amellyel a nemzeti kisebbséget segítik. Büszkék és jogosan büszkék az országos hírűvé vált délszláv kultúresoportjukra, mely az elmúlt hetekben fényes sikereket aratott a dunántúli délszláv lakta megyék városaiban és községeiben. S méltányolják a községi nemzeti iskolát, óvodát. Á pesti egyetemeken tanuló gyerekeik szép jövőjét. Az is érthető, hogy Zsivity Toso 18 holdas gazda is belépési nyilatkozatot töltött ki, hiszen Zsivity fia a szóregi iskolában szórja magából a tudományt és a kultúra fényét, a szöregi kis parasztgyermekek között. Zsivity Demeter tanár. Az új (Markovits felv.) Sévity Mladen és Rnsz Lyubomir beszélget a deszki jövőről volna szüksége, jelentkezzen, adjon be igénylést január 11-ig. A rönktérre is kitelefonáltam, hogy mondják meg az embereknek. Nem tudom, hogy lehet az, hogy ők ketten csak február 2-án értesültek a dologról. És az sem igaz, hogy a pótigénylést elutasítottam. Az az igazság, hogy voltak olyanok is, akik jobban rászorultak ezekre a lakásokra, mint ők ketten. Valóban, fiatal házasoknak a szülőknél lakni nem kellemes. Akinek volt benne része, tudhatja. De nem jobb-e még mindig, mint dohos, sötét pincelakásban kínlódni három gyerekkel, akiknek a friss levegő, a világos, meleg szoba legalább úgy kell, mint a nagybögre jó meleg tej reggelenként Jó lenne, ha Gulyás Antal és Janik Gáspár erre is gondolnának. És várjanak. Hiszen sor kerül rájuk is. * De lássuk a többi panaszt! — Mikor kapják meg a rönktériek a munkakörülmények alapján őket joggal megillető váltóköpenyeket? Miért nem építenek fürdőhelyiséget a külső rönktéren? Mi a helyzet a világítás körül? Miért nem jut. a kintieknek elegendő szappan és öltözőszekrény? — tettük föl ezeket a kérdéseket a megoldásukra legilletékesebb fórum vezetőjének, Dani elvtársnak. Hiszen ezeken a bajokon lényegesen könnyebben lehetne segíteni. — Segítünk is. Mindjárt az első kérdést illetően: 130 viharkabátot rendeltünk nemrégiben. Mihelyt ezek a kabátok megérkeznek, a rönktériek lesznek az elsők, akik megkapják a váltóköpenyt. A rönktér világítása jelenleg is megfelel ugyan az előírt követelményeknek, de ettől függetlenül még ebben az évben minden irányba forgatható reflektorok fölszerelésével erősítjük meg a világítást, hogy valóban a rönktér minden pontján lehetővé tegyük az esti munkát. Ami a fürdőt illeti: annak idején bizonyos tulajdonjogi problémák miatt még a mostani melegedő fölépítését sem akarták engedélyezni, annak ellenére, hogy egy megfelelő melegedő nélkül valóban tarthatatlanok volnának a rönktéren a munkaviszonyok. S egy új építkezés meggondolandó számunkra azért is, mert terv szerint 1961 elejére a külső rönkteret úgyis fölszámoljuk, illetve az ott dolgozók átkerülnek a Falemezgyárba. öltözőszekrényeket ugyancsak rendeltünk, s ha elkészülnek, juttatni fogunk belőlük a külső rönktérnek is. A szappanigényt is kielégítjük majd valahogy, sőt arról is gondoskodunk, hogy a dolgozók elolvashassák a napi sajtót, különösen a Délmagyarországot, ott kinn a melegedőben. — És mikor érkezik meg a régen várt második daru, amely a rakodó-brigádok munkaját le6z hivatva megkönnyíteni? — Decemberre vártuk, de a gyártó német cég nem tudta leszállítani. ígéretet kaptunk azonban, hogy az első negyedév, tehát március végéig megkapjuk. Reméljük, így is lesz. — Igaz, hogy jelenleg nem lehet jól kihasználni a TEFU és BELSFED fuvarozást, és emiatt csökkent a dolgozók keresete is? — Sajnos, így van — válaszolt kérdésünkre Lakó elvtárs, a Gőzfürész üzem vezetője. Havonta mintegy 90-100 forinttal csökkent a rakodó-brigád keresete, mióta traktor helyett a TEFU és a BELSPED fuvaroz. Viszont a rendőrség megtiltotta, hogy traktorokkal fuvarozzunk a város területén, tehát nem volt más választásunk. Az is igaz, hogy így a fuvarozas költségesebb és hogy különösen a TEFU kapacitása nincs eléggé kihasználva. Ez azonban csak addig lesz így, amíg az új daru meg nem érkezik, lehetségessé nem válik a daruval való rakodás is. — Még egy kérdésünk volna. Mi is a helyzet a válogató-brigádok teljesítménybérezési rendszerében ? Szintén a felsőbb rendelkezés értelmében járunk el. E szerint egy 6 tagú brigád 100 százalékos teljesítmény mellett köbméterenként 4 forint 70 fillért kap. Ha a brigádnak 5 tagja van, csak 4 forint 20 fillért, ha pedig 4, akkor ugyancsak 100 százalékos teljesítmény mellett köbméterenként mindössze 3 forint 90 fillért. — S ha például a 6 tagú brigád egyik tagja megbetegszik? — Akkor, 100 százalékos teljesítmény mellett, 4 forint 20 fillért kapnak köbméterenként, mivel 5-en dolgoznak. — Akkor is, ha elérik ugyanazt a teljesítményt, amit hatan elérnének, vagyis dolgoznak a hiányzó hatodik helyett is? — Akkor is: és ezt az emberek talán joggal is érezhetik igazságtalanságnak. Mi magunk is sokat törtük már a fejünket, hogy hogyan értelmezzük ezt a rendelkezést ... Valóban! A józan ész valahogy mást diktálna. * Vannak megoldásra váró problémák, orvosolandó panaszok bőven. De mielőtt ítélnénk, gondoljunk a múltra is, ne csak a jelenlegi állapotokat hánytorgassuk. Két évvel ezelőtt, amikor a külső rönktéren jártunk, még a töltésoldalból is kézzel emelték ki a fát az emberek1: Azóta kapták, 1957. március 30-án, ezt a remek, rémet gyártmányú autódarut. Azóta épült fel az új és feladatának valóban megfelelő "melegedő*. Bízzunk abban. hogy a megoldásra váró panaszok ugyanígy megoldódnak majd, mint a kéterztendeiek. Bízzunk az üzem vezetőségének, Dani elvtársnak az ígéretében. Az újságíró mind a két felet meghallgatta, mert tárgyilagos véleményt mondani csalt így tudhat, ítélni csak így van joga. De mondja ki majd a végső szót a hasonlóképpen tárgyilagos olvasó. Papp Lajos nyeket lehet felmutatni. Ahogyan mondják: megmutatják ők, hogy a deszki földön aranyat lehet teremteni, megfelelő szakértelemmel és szívvel. Igazuk van abban is, hogy nem egyes típusban kezdik, hanem termelőszövetkezeten, mert nem tengődni akarnak, hanem jól gazdálkodni és jól élni. Ebben a törekvésükben mellettük érzik a falu lakossága többségének őszinte támogatását, sőt az egész magyar közvéleményt, élén a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánnyal. Talán még az országos hírű, kitűnően működő "Kossuthtal is versenyre kelnek: kié lesz a több, szebb termés a kataszteri holdakon? világ számára neveli, tanítja a jövő nemzedékét. Kevés boldogság ér fel apai szívfg olyan erővel,, mint az a "tudat, hogy: »a fiam tanár, embereket nevel, tanít a szépre, jóra, az emberiség jövőjére*. Érthető, hogy az apa a fia mellé állt az újért vívott küzdelemben. Megtalálták Deszken a közös nyelvet, a közös hangot: és a közös jövőt. Nagyra becsüljük Sévity, Rusz, Szilágyi, Zsivity és a többi gazda elhatározását. A jövő az övéké: megteremtik maguknak. És művük a magyarok és délszlávok testvéri egyetértésének és barátságának szimbóluma lesz már holnap, vagy holnapután. Siklós János Devalváció — nagy haszonnal Párizsban ismét felhorkant a közvélemény. A kormány korábban bizalmas határozatot hozott a frank értékcsökkentéséről, de ennek híre sokkal előbb kiszivárgott, mint az időszerű lett volna. Természetesen nem a vasmunkások és hajórakodók hajlékaiban suttogták el a hírt a jólértesültek, hanem a fényes szalonokban. A nagypénzű emberek kényesek az anyagi helyzetüket érintő intézkedésekre, s tisztesség ide, tisztesség oda, a spekuláció minden ilyen veszélyen átsegíti őket. A devalválás hírének előzetes "megsejtése* nemcsak arra volt jó a nagyerszényűeknek, hogy frankjaikat megóvják az értékcsökkenéstől. Ez nagyon kicsinyes dolog, s nem is méltó az üzletemberhez. Sokkal extrább egy ilyen kormányakcióból nagy haszonnal kikerülni. Hogy milyen haszonkulccsal dolgoztak a nagy spekulánsok, az homályos, de a hivatalos adatok, számok szerint nem voltak szerények: 200 millió dollárral, azaz 100 millió frankkal károsították meg az államkincstárt. A kormányt túlságosan nem bosszantja a dolog, mert bár igaz, hogy megrövidült a francia állam, de hát nem került az a pénz idegen helyre. Hogy a közvélemény háborog? Istenem, Panama miatt is, s a Stavisky-ügy miatt is háborgott (Stavisky 40 millió frank értékű hamis kötvénnyel csapta be 1933-ban a francia dolgozókat). Egy darabig beszélnek róla, a pénzügyminiszter "Vizsgálatot* folytat, s azután majd elül a szél. Ujabb meglepetésekkel és botrányokkal pedig egész egyszerűen el lehet feledtetni a modern panamát. (si) HOLNAP ELŐADÁS A TANACSTAGOK SZAMARA A Hazafias Népfront által, a városi és kerületi tanácstagok számára rendezett szakmai előadássorozat következő előadását holnap, csütörtök délután S órakor tartják a Hazafias Népfront Vörösmarty utca 1. szám alatti helyiségében. Előadást tart dr. Martonyi János egyetemi tanár, a szegedi egyetem állam- és jogtudományi karának dékánja • tanácsok működ cserék