Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-17 / 40. szám

3 Kedd. 1959. február 17. Mindig dolgozó társaik javáért... Sorok a móravárosi kommunistákról Munkában megőszült, jó- talné, Karnóth Györgyné és máshoz a kerület kommurészt idősebb elvtársakból még jónéhány kommunista ristáit és pártonkívüli doláll a móravárosi pártszer- asszony legalább olyan ügy- gozóit. Igaz ugyan, hogy vezet tagsága. Közmegbe- buzgalommal dolgozik, mint nem mindjárt értenek egyet csülésnek örvendenek a ke- a íérfipárttagok. A nőszö- némelyik kérdésben - de rületben, melynek lakóival vétség keretében tartott hónapról hónapra egyre jobegyütt növekedtek fel és rendezvényeikre száz-száz- ban tisztázódnak a probléélték át a jót, a rosszat az ötvenen is eljárnak egy-egy alkalommal. elmúlt évtizedekben. Ismerik őket mint kommunistákat is. hiszen hosszú évek Szívesen látott vendégek a családoknál is a kommuóta hirdetik elveiket ma- njsták A Választások előtt, gyarázzák a párt politika ját Móraváros pártonkívüli dolgozóinak. Gyakran megae azt követően is, hosszas eszmecseréket folytattak a pártonkívüli keresik a kerület lakóit ott- Varga János elvtárs például hónukban, gyűlesekre hív- arról isme,.etes, hogy »leraják meg őket — de surun gad„ egy-egy ismerős családjönnek azok is ügyes-bajos náli s egész estét elbeszélget dolgaikkal a kommunisták- velük, mint a hoz. tisztázódnak a mák. Móraváros dolgozói pedig hovatovább megszokják, hogy a kommunistákhoz forduljanak tanácsért, gyakran segítségért is. Kiss Kálmán elvtársat például lakásügyben kereste meg az j i„ -rí i egyik Rákóczi utcai lakos: vett egy fél házal, s .az írásbeli szerzodes dacara nem volt hajlandó az illető kimenni a lakásból. Kiss elvtárs eljárt a megfelelő multkonban helyeken> elintézte az ügyet. Fáradhatatlanul... Villáséknál. Szó esik ilyen- ceeített Varkor a régi paprikatermelói Hasoniokeppen segített varéletről. a gyerekekről és ga /Ja"0S .elvtaY. egy Pet°fl még sok egyébről, köztük a sugárúti °?eg bacs» g0.ndT onzetlenul * k£frma határoza. jan. akinek dxsznotartasat meg akarta akadályozni az Szívesen es végzik felvilágosító t iM] , x,.trdl lö, tójukat a móravárosi kom- ^öS' && szomszédja, munistak s kézséggel se- eJ g párttitkaI. maga js A Csamangó-házaspár gitenek, ha módjukban alL lát atja a családokal. Sze- mindketten párttagok - az Kiss Kalman elvtais sem Istvánéknál) vagy Bar_ idös Bozóki-házaspárt védtiatalember mar, mégis túkéknál pé]dáui a magyar te meg a házigazdával szemgyakran megkeresi a sagva- me2Őgazdasóg helyzetét és ben. aki ki akarta üldözni ntelepi kiszistakat. Leve- jövőjét a szövetkezeti moz- őket a lakásból. A minden, l'J -P111 J > oziuv mvursr. u a : i 7ettá már a kérdezz-felelek gaímal vitatták meg tüzete- napi élet ilyen ügyeibensen. Hasonló játékukat is: a tapasztalt mozgalmi harcos Jól meg- folytatott "Csamangó István válogatott kerdesekkel szo- elvtárs Farkas istvánéknál, i akoztatva nevelte a fia- akjke( folkeresett tatokat. Máskor élményéiről mesélt a régi Kommunista Intézkednek Ifjúmunkás Szövetségről., az illegális harcokról. Ezek a látogatások mindKardos Sándor és Tóth mind közelebb hozzák egyEmő elvtársakat is fiatalos lelkesedés fűti. ha az agitációról van szó. Fáradhatatlanul járják a kerületet Ságváriteleptől kezdve Gvu- j latelepig, de eljutnak még Mi- ' liálytelekre is. Már csak- \ nem húsz békecsoportot alakítottak, ahol egy-egy környék, utea lakóival okosan megvitatják a politikai eseményeket, a nemzetközi helyzetet és a kilátásokat. Családlátogatások Lehetne azután meg sokáig sorolni azokat az elvtársakat, akik a párt megbízásából fáradoznak a bizakodó közvélemény, a lakosság tisztánlátásának kialakításán. Nem maradnak el a kommunista asszonyok sem. Varga Ferencné, Tanács Józsefné, Ördögh Istvánná, Miszlai Lászlóné, Csamangó Istvánná, Markovits Edéné. Komócsin Aneszmecserét bajaiban sem hagyják magukra az embereket a komkunisták. Kiállnak az igazság oldalán és segítenek, vagy pedig tanácsot adnak, hogy hova. kihez forduljanak ügyükben. Kik jelentkezhetnek a felsőfoka tanítóképzőbe ? Ősszel Szegeden is njeg- bői az utolsó félévet a hali- lés és különböző fakultatív kezdi működését a felsőfokú gatók fizetett gyakorlattal tárgyakból áll. tanítóképző intézet. Már ed- töltenek külső iskolákban. A A felvételi vizsga követeidig is számosan érdeklődtek tanulmányi idő alatt kötele- ményei között szerepel a peaz iránt, hogy milyen fel- ző a kollégiumi bentlakás, dagógiai rátermettség vizsépítésű lesz ez az intézmény, ez alól felmentést csak ki- gálata (előírt foglalkozás 6— kik jelentkezhetnek felvétel- vételes esetben adhat az in- 10 éves gyermekekkel); a re. hogyan történik a, kép- tézet igazgatója. - nyelvi kultúra vizsgálata zés és milyen követelménye- A tanulmányi anyag el- (zárt- helyi tétel kijelölt fokét szabnak a felvételeiméi. sősorban'pedágógiai tárgyak- galmazási témából); a zenei Az érdeklődők kérésére és ból (nevelés, elmélet, didak- hallás és a rajzkészség viZSolvasóink tájékoztatására tika, neveléstörténet stb.), a gálata. Aki valamilyen hangmegadjuk a felvilágosítást. nevelési munkát megalapozó szeren játszik, előnyben réA tanítóképző intézetek és segítő tárgyakból (mar- szesül, ugyanúgy az azérettaz általános iskolák alsóta-' xizmus—leninizmus, lélek- ségizett fiatal, aki megelőgozata számára képeznek ta- tan. logika, népművelési is- zőleg üzemben töltött egynitókát. Azok az érettségi- meretek, gyermek- és ifjú- két évet. Jelentkezni az zett fiatalok, akik 6—10 éves sági irodalom, iskola- és nép- érettségi bizonyítványt ado gyermekek nevelését és ta- egészségtan stb), az alsó osz- iskola vagy a munkahely nítását választják élethiva- tályos tantárgyak módszer- igazgatója útján lehet a vatásul, kérhetik felvételüket, tana, továbbá ének, zene, rosi tanács muvelődesugyi A képzési idő három év, eb- rajz, kézimunka, testneve- osztályán március 1-ig. Felső • korhatár 30 év. A felvételi • •••••••••••••••••••••••••••••••a myj^g^at júliusban tartják „Legyen mindenki a munkahelyén újító!" A Ipninhh "jítóK: fizí- újítómozgalomnak a gyárban kilónként 521 forintos filc " IcgjUDU kai dolgozók, való szervezése, kiszélesítése helyett 196 forintos lópokróműszakiak és tudósok máso- érdekében folyó versenyben, cokat vásárolni erre a célra, dik országos tanácskozásé- Jelentős része van a gyár- Vas Ferenc III. beterjesznak egyik jelszavát válasz- nak abban is, hogy a sze- tette ésszerűsítési javaslatát tottuk címül írásunkhoz. Ez gedi textilüzemek az elmúlt az újítási előadóhoz. A jaaz egyetlen, öt szóból álló esztendőkben összesen több vaslat innen az üzem vezemondat fejezi ki lényegében mint kétmillió forintot taka- tősége elé került. S a vezeegyre szélesedő, erősödő úji- rítottak meg csupán újitá- tőség elfogadta a javaslatot, tómozgalmunk célját és fel- sokkal. Több alkalommal ír- az újítást bevezették, s az adatát. tunk már a Jutaárugyár úji- újító 610 forint eszmei díjat Minden újítás minden öt- tá*1®1- Nagygyörgy Imréről, kapott, első pillantásra tálét egy-egy' serkentő impul- 82 üzem újítási eloadojárol, ián jelentéktelennek tűnő ötzus a társadalom életszín- £aukál Károlyról Tombácz Ietéért. vonalának emelkedéséért Sandorrol, Kiss Nandorrol, A Szegedi Jutaárugyárban való termelés folyamatában. Szabadi Imréről, Olah Mi- egyetlen újítás, egyetlen észNövekedik a termelékeny- nalyr°l a többiekről. Mind szerüsítési ötlet sem marad ség, javul a termékek minő- f0^1"05 újítok, de rajtuk megtárgyalatlanul. A beérsége Csökkennek a terme- k,yul f?z"te az, ?sszf kezö újítások nem fekszelés anyagi költségei. Üj, az dolgozojat felsorolhatnánk, nek, porosodnak az újítási eddiginél ésszerűbb, tökéle- ha ,n?11nden, gazdaJa" előadó asztalán hetekig, mert tesebb munkamódszerek ala- kulon akarnank megem- _ s talán ^ ^ egyik fcl_ kulnak ki. Ezért emberi és lekez,n': Itt va!?ban SZJVUgy- tétele egy üzem jó újítómozezért társadalmi feladat az ff ,ett az^ujítós* az üzem galmának _ az újítási eloújítómozgalom további szé- dolgozol kozott. Minden- adó maga is többszörös újító, lesitése, az újítómozgalom- k' újabb és újabb ötleteken az üzem minden zegét-zugát, ban való aktív részvétel, a töri a íetát és nem pusztán s ^ üzemben folyó munka dolgozók és az újítómozga- csak azért, hogy jutalmat legkisebb mozzanatát is jól lom fokozott támogatása a kaPÍ°n. hanem, hogy a mun- ismeri. Ezért azonnal tisztávezetők részéről. ka könnyebb, gyorsabb és ban van egy-egy benyújtott Mik az újítómozgalom ki- J^gSÖ'Vz^ürem^kf Mí,h horderejévelI és felbontakoztatásának feltótelei? ?dtaf g tgy tovább 1953 £TazTú.S'^Só"hT Hogyan válhat az ujitomoz- í®, '"JT * " ? ° az ujitasi eioado, haoatarr, vninhím tömeÉrmozca- masoaiK. lel 0VeDen b° uJl nem az üzem műszaki vezeí™,Valoban tomegmozga ^ nyujtottak be a dolgo- tősége is gondosan megvizs. . zok. Ebből 39-et fogadott el gai minden újítást, törődik. A Jutaárugyár uzem műszaki vezetese. foglalkozik a dolgozók jaA ozegeai jparági vi- összesen 41 újítást vezettek vaslataival és gondos mérszonylatban az !958-as év be az elmúlt hat hónap alatt legelés után igazságosan juharmadik negyedének érté- eB "Y?10 . "Utast javasoltak talmazza is őket, ha a jakelése alapján országosan további kiserletezesre. A be- vaslatok felhasználhatók, bemásodik helyezést ért el az nyújtott 68 újításnak csupán válnak a gyakorlatban. Ez a alig egyharmada nem volt törődés, ez a támogatás is tehát felhasználható. Nem nagyon fontos feltétele az sok olyan üzem van még az üzemi újítómozgalom eredországban, amely fél éven- menyes kibontakozásánalt ként 30—40 elfogadott és bevezetett újítással dicsekedhetnék. S az újítók megjutalmazása? Az elfogadott újításokért 7343 forint 50 fillért fizettek ki a Jutaárugyárban 1958. évében. Az Üzemben újítási verUzemDen seny folyik a dolgozók között. Az 1958as év második fél évének eddigi értékelése szerint a második fél verseny élén Tóth István III. áll, több elfogadott újításáHogyan születik egy úji- val. S hogy a verseny egy tás? Vas Ferenc III. észre- pillanatra sem szakadjon vette például, hogy az egyik meg, már elkészítették az munkafolyamathoz felhasz- 1959-es év újítási feladatnált filc helyett, amelynek tervét is, amelyet minden kilogrammját 521 forintért dolgozó elolvashat. tanulvásárolja a gyár, tökéletesen mányozhat és ennek alapján megfelelne a közönséges íé- kezdhet neki a legtöbbször sűsgyapjúból szőtt lópokróc is. Egy lópokróc 2 kilogramm súlyú ilyen gyapjút tartalmaz. S egy lópokróc ára csak 196 forint Menynyire ésszerűbb dolog hát a eredményt hozó fejtörésnek, így lehet és így kell eredújítómozgalmat menyes, jo szervezni. Papp Lajos Diákok az operaszínpadon .meg. Nemrégiben szokatlan plakát tűnt fel a moszkvai Nagy Színház Kamaraszínházának reklámoszlopain. Csajkovszkij: »Anyegin« című operáját hirdették — és ez magában nem volt szokatlan, de annál feltűnőbb volt a •szereposztás. A szereplők között ugyanis a moszkvai állami egyetem hallgatóinak, tudományos munkatársainak neve volt olvasható. Az előadásnak, a tömegjeleneteket is beleszámítva, összesen 200 szereplője volt, valamenynyien diákok, leendő vegyészek, fizikusok, geológusok, jogászok, filológusok. És sikert arattak! Ezt a sikert azonban nagy, megfeszített munka előzte meg. A moszkvai állami egyetem operastúdiója egyébként hároméves és tavaly a stúdió néhány szólóénekesét felvették a Moszkvai Konzervatórium esti tanfolyamára. Jelenleg Csajkovszkij -Jolánta* és Sehter •Puskin száműzetésben* című operáját próbálják. Első képünk az Anyegin előadása előtt az öltözőben készült. A tükör előtt középen Tatjána alakítóját, Cilja Szerebnyukot, egyetemi docenst láthatjuk, s ugyancsak őt mutatjuk be másik képünkön, amint munkahelyén az ötödéves állatorvostanhallgatókat konzultálja egy nyúlon végzett operáció közben. [ Megkezdődött a keltetés^ ;a szegedi „csirkegyárban" • • Az elmúlt évben kezdte I meg munkáját Szeged első • csibekeltető állomása, az J Ilona utcai hűtőház udvará• ban létesített új, modern • épületben. Az első eszten• döben tervszerint 438 ezer | csibét kellett keltetniök. Z Tervüket, mintegy 50 ezer- §| • rel teljesítették túl. Az idén g Z már magasabb tervszámmal + • dolgoznak. A keltetőszezon jg Z végéig legalább 500 ezer ^ • csibét kell keltetniök. Most Z is szeretnék elérni a tavalyi g • keltetési átlagot, amelyben gj I országosan is kitűntek. Ál- g • talában 100 tojásból 76 g J csibét keltettek ki. • Szükség is van a több §§ • naposcsibére, mert a terme- g • lőszövetkezetek és az egyé- g • ni gazdálkodók is egyre g Z több baromfit nevelnek, g • 1957-ben Csongrád megyé- — Z ben mindössze 32 közös gaz- gj • daságban foglalkoztak ezzel g I az üzemággal és alig 14 g • ezer baromfit neveltek. Ta- g l valy már 52 termelőszövet- g • kezetben, mintegy 40 ezer g J szárnyast tartottak. 1959- g . ben most további ugrássze- g • rű emelkedés várható. A g • keresletet figyelembe véve g • Csongrád megye termelő- g • szövetkezetei minden eddi- jj • ginéi több csirkét, pulykát, g l kacsát, libát és gyöngyöst = • tenyésztenek. • Most 25 ezer tojás bera- g Z kásával kezdték meg a sze- g • gedi keltetőé'lomáson a sze- g Z zont. Ezt követően minden g • hét derekán újabb gépegy" ségeket töltenek fel. Nagysikerű jogi ankét A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a Magyar Jogász Szövetség szegedi csoportjával és a szegedi Ügyvédi Kamarával közösen nagysikerű ankétot rendezett Eörsi Gyula budapesti professzor •Kártérítés jogellenes magatartásért* című könyvéről. Ez a jelentős szakmunka — amint erre Martonyi János jogi kari dékán megnyitó szavaiban rámutatott — nagy segítséget nyújt szocialista igazságszolgáltatásunk szerveinek a helyes joggyakorlat kialakításához. A könyvben tárgyalt problémákat Kemenes Béla egyetemi docens alapos előadásban elemezte. A referátumot követő vitában Pólay Elemér, Németi László, Juhász István, Tokai Géza és Kelemen László szólaltak fel, majd Eörsi Gyula egyetemi tanár válaszolt az elhangzott észrevételekre. <Vaikereiztetek cÁiqíriában ? Algériában 500 ezer francia katona is gyengének érzi magát, mert az utóbbi hetekben ismét megerősödött a gyarmatiak ellenállása. De Gaulle és hadügyminisztere ezért azt fontolgatja, hogy erősítést kér a NATO-tól. Ez az erősítés, mint hírlik, nem is akármilyen lenne. A Frankfurter Rundschau hírül adta, hogy Strauss nyugatnémet hadügyminiszter nagy loppal Párizsba látogatott, s útjának célja hétpecsétes titok. Hogy nem az európai békeszerződés gondolata vezérelte a francia főválosba, az nem lepi meg az embereket. Sem a nyugatnémet. sem a francia katonai magatartás nem sueall ilyen tévhiedelmet. De hogy 07. algériai ügy és Strauss gyors utazása kö- §| zött nem lényegtelen az j| összefüggés, az leg- g alább olyan bizonyos- = ság. Ezek után könnyen : meglehet, hogy a NATO j§ zászlaja alatt vaske- js resztesek vonulnak Al- íj gériába. Egyszer már jártak I ezen a földrészen, s má- H ig is emlegetik őket az §j afrikaiak. A történelem jj nem ismétli ugyan ön- s magát, de távozásuk jj hasonló lehet. Mégis =j visszás, fölöttébb viszszás, hogy Strauss és g Adenauer esetleg Afri- = kában is sorakoztathat, g Az viszont igaz. hogy jg az Algériába vezényelt §| francia csapatok vezér- = kara jól megférne szel- & lemben és cselekedetek- J ben a volt SS-ek pa- t| rancsnokaiv3l. (si) | úilllllllllllllllUIIIIMIilM^