Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

VfLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1 A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 39. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1959. február 15. R tanácsok, a népfroatbizotlságok feladatairól, Szeged és Csongrád megye fejlesztéséről Apró Antal elvtársnak, a Minisztertanács elnöke első helyettesének nyilatkozata lapunknak A Délmagyarország, vala­mint a Csongrád megyei Hírlap szerkesztősége né­hány kérdéssel fordult Apró Antal elvtárshoz, az MSZ­MP Politikai Bizottsága tagjához, a Minisztertanács elnökének első helyettesé­hez, Csongrád megye or­szággyűlési képviselőjéhez a megye további fejlődésé­re vonatkozó néhány fon­tosabb problémával kapcso­latban. A következőkben közöljük a kérdéseket, va­lamint Apró Antal elvtárs válaszait. KÉRDÉS: Ml az újonnan választott tanácsok leg­fontosabb feladata a következő időszakban? VÁLASZ: Pártunk és kormányunk a közelmúlt­ban számos nagy jelentősé­gű határozatot hozott gaz­dasági és társadalmi éle­tünk, a szocialista építés továbbfejlesztésével kapcso­latban. Ezek a határozatok valamennyi állami szerv, fgy a tanácsok számára is megadják azokat az irány­elveket, amelyek alapján soron levő feladataikat meg kell oldani. A tanácsok egyik alap­vető feladata, hogy a párt és a kormány határozatai szellemében megteremtsék a feltételeket a mezőgazda­ság folyamatos szocialista átszervezéséhez. Gazdasági és politikai szervező munkával el kell érniük, hogy a meglevő , termelőszövetkezetek mun­kája tovább javuljon és nagyobb lendületet ve­gyen m mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. A lakosság bőségesebb élelmiszerellátása, de a nép­gazdaság egészének érde­kében biztosítani kell a mezőgazdasági termelés fo­kozását. Ennek egyik leg­lénvegesebb kérdése az ál­lati termékek — főleg a hús — termelésének növelé­se. Az állattenyésztés fej­lesztése szempontjából pe­dig döntő jelentőséegei bír a kukorlcatermesztés. A hibridkukorica-vetőmag al­KÉRDÉS: Hogyan segíthetnék a Hazafias Népfront­bizottságok a tanácsokat ezeknek a feladatoknak a megvalósításában? VÁLASZ: A felsorolt fel- különböző bizottságaival adatokat csak a legszéle- együttműködve vegyenek sebb tömegek bevonásával részt a tanácsok munka­lehet eredményesen meg- programjainak kidolgozásá­oldani. A tanácsok munká- ban, e munkaprogramoknak jában mindig érvényesülnie a lakosság részéről történő kell annak az elvnek, hogy megvitatásában. A Haza­a tanács a legszélesebb tö- fias Népfront-bizottságok megszervezet és a lakosság nagy segítséget nyújthatnak legnagyobb tömegeihez ké- abban is. hogy a tanácsok­pes eljutni. Éppen ezért hoz jobban eljussanak a szükséges, hogy állandóan lakosság javaslatai és még­erősítse tömegkapcsolatait, inkább megismerjék a tár­Ismerje a dolgozók vélemé- sadalom különböző rétegel­oyét. kívánságait nek a véleményét. Erősíte­A t»nácsszervekuék a tár- ni kell azt a segítséget is, SRdalml erők összefogása amelyet a Hazafias Nép­és mozeásftása érdeVíbon front-bizottságok a társa­a Hazafias Népfrontra dalmi munka szervezése, a ke'l támaszkodniuk. helvl erőforrások foko­A nénfrontbizottságok a ta- zottabb feltárása tekinteté­nácstaeokkal és a tanácsok ben nyújthatnak. KÉRDÉS: Milyen intézkedéseket tervez a kor­mány 1959-ben Csongrád megye és Szeged fejleszté­sének meggyorsítására? kalmazása emeli a termés­átlagokat, a silókukorica fokozottabb termelése pe­dig nagy mennyiségű és megfelelő minőségű takar­mányt biztosít. A húsellátás biztosítása szempontjából számottevő szerepe van a baromfite­nyésztésnek. Jelentős intéz­kedések történtek a barom­fitenyésztés fejlesztésére, — így a keltető állomások kor­szerűsítésére, a fehérje-ta­karmányok biztosítására, a baromfibetegségek felszá­molására és egy sor más fontos intézkedésre került sor. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a lakosság ís fokozottabban vegye kl részét a barom­Htenvésztés fejlesztéséből. Ha minden baromfitartó gazdasszony évente csak két tyúkkal nevelne töb­bet. ez két és fél millió tvűk mellett 204 millióval több toiást eredményezne. Ha pedig tíz tyúkkal tar­tana többet, ez 1200 vagon hűstöbbletet jelentene. A most következő ldő­sznkben a tanácsoknak to­vább kell növelniük a köz­séervújtikai munka színvo­nalát. A községfejlesztésl terveket mésinkább a la­kosság szolgálatába kell ál­lítani. biztosítva azt. hogy a tervek végrebaltása a párt alaovető célkitűzései­nek megvalósítását segítse elő. VÁLASZ: A népgazdasá­gi terv erre az évre Csong­rád megye fejlesztésére kö­zel 80 millió forint összegű beruházást irányoz elő. E beruházások részben a ta­nácsok, részben pedig a központi szervek irányítása alatt kerülnek megvalósí­tásra. Az idei beruházási prog­ram azonban csak kezde­tét jelenti azoknak a munkálatoknak, amelyek a megye még nagyobb mértékű iparosodását se­gítik elő. Az ipari beruházások kö­zött szerepel a szegvári le­mezüzem építése, a vásár­helyi kötöttárugyár* fejlesz­tése, az eperjesi és vajháti kendergyár rekonstrukciója, a csongrádi bútorgyár fej­lesztése, a makói hagyma­tároló építése stb. Megkezdődnek a szentesi új sörgyár beruházási munkálatai is, amelynek teljes költsége 200 millió forintot tesz ki. Mindemellett idei népgaz­dasági tervünk a lakosság szociális és kulturális ellá­tásának fejlesztésére is ko­moly összegeket irányoz elő. Szerepel a tervben 166 új lakás megépítése, amiből 100 ez évben, 60 pedig a következő évben készül el. A terv 35 általános isko­lai tanterem megépítését, 25 kilométer villanyvezeték létesítését, több vállalati felújítást, lakóházjavftást stb. irányoz elő. Megemlít­hető még a 20 millió forin­tos költséggel Szegeden fel­épülő új megyei tanácsháza is. Ami Szegedet illeti: e me­gyei jogú város fejleszté­sére a népgazdasági terv közel 80 millió forintos beruházást irányoz elő. A tervben szerepel 445 la­kás felépítése, amiből 245 ez évben. 200 oedig a kö­vetkező esztendőben készül el. Sor kerül többek között 8 új általános iskolai tan­terem létesítésére, több mint 10 millió forint ösz­szegű lakóház javításra, a szalámigyár bővítésére, ká­bel- és sodronygyár építé­sére, a szemklinika bővíté­sére, a szabadtéri színpad létrehozására, a ruhagyár rekonstrukciójára stb. KÉRDÉS: Mennyiben számit a kormány a helyi kezdeményezésekre a me­gye és Szeged jelenlegi helyzetének javításában? VÁLASZ: A kormány nagy jelentőséget tulajdonít a helyi kezdeményezések­nek. Erre való tekintettel került sor az elmúlt évben a tanácsok községfejlesztési munkájának egységes sza­bályozására. A helyi köz­ségfejlesztési tervekben rög­zítik azokat a feladatokat, amelyek a lakosság gazda­sági, szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítését mozdítják elő és kiegészítik a központi erőforrásokból előirányzott fejlesztési célkitűzéseket. A községfejlesztési tervek megvalósításához a kor­mány anyagi erőforrásokat is biztosított, hiszen lehe­tővé tette, hogy a tanácsok többletbevételeiket és egyéb pénzeszközöket a helyj kez­deményezések megvalósítá­sára fordítsák. A kormány azt is biztosí­totta. hogy a községfej­lesztési alapból történt építkezések anyag-szük­séglcténck legalább 50 százalékát a népgazdasági tervben Irányozzák elő. Mindezekből megállapít­ható, hogy a kormány nagy­mértékben számít a helyi kezdeményezésekre a megye és Szeged helyzetének to­vábbi javításában. A helyi kezdeményezések nagymértékben elősegítik a népgazdasági tervben előirányzott feladatok si­keres megvalósítását és a tartalékok nagy tömegét tárják fel. amelyet szorgalmas, tehet­séges néoünk akaraterejé­ben, tudásáhan. valamint az ipar és a mezőgazdaság minden terültén fellelhe­tünk. Fz»e1 telentős lépés­sel viszik előre a szoe'allz­mus énítésének nagy ügvét a városban és a falun egv­aránvt — felezte be nyilat­kozatát Apró Antal elvtárs, a Minisztertanács elnökének első helyettese; HTA; Fontos szened! beruházásokról Az osztályharc néhány kérdése Szép Szó Aranyüzéreket ítéltek el Munkában a kutatók A budapesti Szervesvetni• ipari és Műanyagipari Kuta­tóintézetben hazai nyers­anyagokból kísérletezik ki a gyógyszeripar és a műanyag­ipar fontos alapanyagát. A műanyagok használatánál szép eredményt értek el: ki­kísérletezték a perionszál alapanyagának, az úgyneve­zett kaprolaktámnak a gyár­tását. A perion előállításá­ban most térnek át a kapro­laktám fokozottabb haszná­latára. Képünkön: a kutatóintézet két munkatársa kísérletezés közben. Szerdára összehívd az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsának ütése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy az or­szággyűlést az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján 1959. február 18-án, szerdán délelőtt 10 órára összehívja. A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság megalakításának 40. évfordulója, 1959. március 21. alkalmából az Elnöki Tanács — a Minisztertanács előterjesztésére — törvényerejű rendeletet alkotott tanácsköz­társasági emlékérem alapításáról. A kitün­tetést az Elnöki Tanács a Magyar Tanács­köztársaság kivívásában, erősítésében és védelmében kifejtett tevékenység elisme­réséül adományozza. Az emlékérmet a vörös hadsereg, a vörös őrség és a Magyar Tanácsköztársaság egyéb fegyveres alakula­tai azon tagjainak, valamint a Tanácsköz­társaság azon tisztségviselőinek ado­mányozzák, akik a Tanácsköztársaság szer­veiben, működésében és védelmében részt­vettek, és azóta ls hűséget tanúsítottak a magyar néphez, a munkásosztályhoz, a népköztársasághoz. Az Elnöki Tanács — a Minisztertanács előterjesztésére - úgy határozott, hogy a Magyar Népköztársaság felveszi Ceylon­nal a diplomáciai kapcsolatot. Áz ülésen ezután személyi és folyó ügye­ket tárgyaltak. Négyszáz tagú magyar ifjúsági küldöttség utazik a VIT re Megalakult a VIT magyar előkészítő bizottsága kai, rendezvényeik bevétele­ivel kívánnak hozzájárulni a magyar delegáció utazási költségeihez. E költségek fe­dezésére egyébként VIT-t tárgysorsjáték rendezését és 1, 2. 3 forintos címletű VIT­bélyegek kibocsátását is ter­vezik. A hazai előkészületek­hez tartozik az ajándék ké­szítő mozgalom is, amely városokban és falvakban egyaránt most kezd kibonta­kozni. Komócsin Zoltán beszámo­lóját vita követte, majd az előkészítő bizottság elhatá­rozta, táviratban üdvözli a VII. VIT nemzetközi előké­szítő bizottságát Szombaton a parlament vadásztermében megalakult a VII. Világifjúsági és Diák­találkozó magyar előkészítő bizottsága. Az alakuló ülést Perjési László, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának főtit­kára nyitotta meg, majd Or­tutay Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának javaslatára az előkészítő bizottság elnökévé Komócsin Zoltánt, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, a fesztivál nem­zetközi előkészítő bi­zottságának tagját, el­nökhelyettesévé Borbély Sándort, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, tit­kárrá pedig Perjési Lászlót, a MIOT főtitkárát választot­ták. Ezután Komócsin Zoltán beszámolt a VII. VIT nem­zetközi hazai előkészületei­ről. Elmondotta, hogy es év július 26—au­gusztus 4-e között Bécs­ben rendezik meg a fesz­tivált. A találkozón mintegy 15 ezer fiatal vesz majd részt a világ minden részéből. Az előkészületek világszerte megkezdődtek. 18 nemzet if­júsági tanács s több mint 100 diákszervezet nyilvání­totta ki, hogy részt kíván venni a bécsi találkozón. — A világ minden tájá­ról érkező hírek arról szá­molnak be. hogy az előkészületek több, mint 90 országban foly­nak, s 70 országban már a nemzeti előkészítő bi­zottságok is megalakultak. Komócsin Zoltán ezután a VIT-tervezet programját is­mertette, majd a hazai elő­készületekről szólott. A ter­vek szerint a fesztiválra négyszáztagú magyar ifjú­sági delegáció utazik majd — mondotta. Az üzemek, gyárak fiatal­jai körében mind szélesebb körű munkaakció bonta­kozik ki a VIT tiszteletére. Ezeknek az akcióknak egyik közös vonása az, hogy „ fia­talok társadalmi munkájuk­42 C00 lakás készül* el 1958-ban A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 1958­ban — a kiadott lakhatási engedélyek alapján — kereken 42 c00 lakás készült el, ami lényegesen több, mint ameny­nyit a terv előirányzott és mint amennyivel az előzetes becslések számoltak. Az elkészült lakásoknak mintegy 30 százaléka állami erőforrásból épült, míg 70 százalékát a lakosság saját erejéből és jelentős állami támogatással építette. 1958-ban az OTP 627 millió forint lakásépítkezési hitelt folyósított, 36 százalékkal többet, mint 1957-ben, 75 éves vi ásotthalmi erdészeti szaniskola Az idén ünnepli fennállá­sának 75. évfordulóját a né­hány éves szünet után ismét megindított ásotthalmi erdé­szeti szakiskola. Az iskolát azért hívták egykor életre, hogy megfelelő szakembere­ket képezzenek ki a homok­buckás alföldi részek fásí­tásához. Az ország erdőgazdaságai nagy szeretettel gondoskod­nak a 75 éves iskoláról és a tanfelszerelések korszerűsí­tésére eddig 50 000 forintot ajándékoztak az ásotthalmi iskolának.

Next

/
Thumbnails
Contents