Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

5 Szerda. 1959. február 11. Szegeden miért nem lehet ? Már szervezik a nyári egyetemet Debrecenben DEBRECENBEN igen szép múltja van a nyári szabadegyetemnek. Ez az intézmény még 1927-ben alakult és több éves szünet után 1958-ban tárta ki újra kapuit A nyári egyetem a múltban is és napjainkban is kitűnő alkalom arra, hogy a külföldi országokból érkezett vendégek és a magyar résztvevők a népek barátságának szellemében hasznosan, kellemesen, szórakozva töltsék el pihenőidejüket. A nyári egyetem programjában több érdekes előadás, kirándulás és színházi rendezvény szerepel. Ismereteket közölnek a résztvevőkkel a magyar gazdasági, társadalmi, tudományos és művészeti élet fejlődésének főbb mozzanatairól, a Magyar Népköztársaság eredményeiről és alapot nyújtanak ahhoz, hogy azok, akik Magyarország problémáival foglalkozni kívánnak, a további munkához alapvető útbaigazítást kapjanak. AZ ELŐADÁSOK világnyelveken ismertetik a természettudományok legújabb eredményein kívül a magyar és világirodalom, történelem, művészet, zene, néprajz és technika fejlődését, a gazdasági élet jelenlegi helyzetét és terveit. A program alkalmat ad szaktudományi megbeszélésekre is. Ezenkívül Debrecenben magyar és idegen nyelvű órákat, valamint magyar népdaltanfolyamokat is szerveznek. Az előadásokat bemutatások, hangversenyek, tánc- és filmbemutatók, valamint tanulmányi kirándulások egészítik ki. A debreceni nyári egyetem eddigi működési gyakorlata igazolja ennek a kezdeményezésnek a jövőjét és hasznosságát. Külföldről és országunkból egyaránt számosan vettek részt a múlt évi programban, s az idei érdeklődés bizonyára nem lesz kisebb. MIKOR a debrecenieknek erről a vállalkozásáról beszámolunk, egyúttal az a szándék vezet bennünltet. hogy megkockáztassuk a kérdést: Szegeden miért nem szervezünk hasonló intézményt? A szabadtéri játékok felújítása idején hasznosan egészíthetné ki a nyári szegedi kulturális programot az egyetemek ilyen irányú tevékenysége. I moszkvai nagy színházban megkezdődtek a Bánk bán színpadi próbál Moszkva (MTI). A világhírű moszkvai akadémiai nagy színház az idén bemutatja Erkel Ferenc operáját, a Bánk bánt. A színház társulata már hosszabb ideje megkezdte a dalmű betanulását. A. Melik Pasajev karmester irányításával. A nagy színház kamaraszínházában már meg is kezdték a színpadi próbákat. B. Pokrovszkij rendező irányításával. Előcdás a feleviYóról A televízióról tart előadást holnap, csütörtökön este 7 órai kezdettel a szegedi Kisiparos Klubban (Horváth Mihály utca 3), dr. Makai Lajos* egyetemi adjunktus. Az előadáson a klubtagokon kívül, természetesen minden érdeklődő részt vehet. Gondo«kod'unk a gyalogjárdák takarításáról A város külterületeinek, nyílásról a hó, a jég eltakalakói közül igen sokan 6zó- rításáról is gondoskodni. vá tették, hogy az egyes utcákban, a házak előtt nincs letakarítva a járda, s az sí kos is. A városi tanács építési és Ha a házban házfelügyelő van, a fentiek elvégzése a házfelügyelő kötelessége. Az építési és közlekedési közlekedési osztálya lapunk osztály felhívja az érdekelútján is felhívja a házak tu- tek figyelmét arra, hogy a „RÖNKHUZAS" HABAGY ARMATON Vasárnap tartották meg a Vas megyet Rábagyarmaton a hagyományos „rönkhúzást". Az Idei farsangon minden rábagyarmah lány pártában maradt. ezért került sor a ..rönkhúzásra". Egy hatalmas tönkre ál7menyasszonyt ég ál-vőlegényt ültettek és végighúzták a falun. A fiatalság színes öltözetben kisérte az „ifjú párt". lajdonosainak, kezelőinek fi- gyalogjárdák gyeimét, hogy a népjóléti elmulasztása miniszter 3141/1949. szamu, jelenleg is érvényben lévő rendelete szerint a háztulajdonosok az ingatlanuk előtt utan lévő gyalogjárdarész állandó tisztántartásáról és lehintéséról gondoskodni kötelesek. A járda tisztítását egy órával a kapunyitás előtt kell elvégezniök. Az ólmos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált gyalogjárdát a szükség esetén naponként többször is be kell hinteni. A behintéshez megfe' takarításának szabálysértés és ezer forintig terjedhető pénzbírságot vonhat maga Elhalaszto*?ák a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről tárgyaié értekezlet keddi ülését lelő szóróanyagot: port, homokot, kis szemcséjű kell használni. A Genf (AFP—AP). A nukleáris kísérletek beszüntetéfűré6z- férői tárgyaló genfi értekezhamut. let kedd jiélutánra tervezett salakot teljes ülését szerdára halasz„ tüzelés tották, hogy az ellenőrző álután visszamaradt darabos lo?[ás°k személyzetének és mukodesének kérdését taanyagot, szervesanyagot a nulmányozó munkacsoport felhintésre felhasználni nem megtehesse megállapításait, szabad. A munkacsoport, amely ,, w • i -j három küldöttség két-két Ugyanakkor a haztulajdo- szakértőjéből áll. délelőtt nos köteles az ingatlan előtti megtartotta első ülését majd gyalogjárda mellett elhuzo- kedd délután zárt ajtók meldó folyókákból és a csatorna- lett folytatta munkáját If-élt* a társadalmi bíróság — A társadalmi bírósági ülést megnyitom — szólt Szilágyi Istvánné, az elnök —. Kérem Zatykó József vádlottat, lépjen eló. A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat kulturális termében nagy csend támadt. Negyven év körüli férfi ment középre. Vele szemben a társadalmi bíróság elnöksége ült. Szilágyi Istvánné az elnök, az Ingatlankezelő Vállalat személyzeti előadója, bírósági ülnök. Sok tárgyaláson vett már részt, sok eredményes ítélethozás részese. Tehát jártas a bírósági ügyekben. A másik két bíró: Bökönyi Jánosné házkezelő és Szélpál István segédmunkás. A vádlott körül az Ingatlankezelő Vállalat munkásai ülnek. Eljöttek, hogy ítélkezzenek. Itt vannak a vádlott volt munkatársai: Berta Péter, Szikora József, Galiba Imre, Kocsis József és a többiek, akik szívvellélekkel dolgoznak és mindenre készek a vállalat becsületéért. A rossz emlékezőtehetség — Mondjon el mindent őszintén — szólt az elnök — hogyan történt az a lopás. Zatykó József dadogva a következőket mondta: — Hát ólat akartam építeni a nővéremnél és ahhoz kellett a palló. Igaz nem szóltam senkinek, de vissza akartam vinni... Minden dolgozó nagy figyelemmel hallgatta Zatykó dadogását. Ugy látszik rossz az emlékezőtehetsége Zatykónak, de dolgozótársai jól emlékeznek minden lépésére. Mert, hogy is volt? Még hozok két pallót — egy kis maszek-munkám akadt... — De kérem ez KIK ház — tiltakozott a Berzsényi utca l/a számú ház felügyelőnője, akihez Zatykó februszám alatti lakost fegyelmi úton elbocsátották. Ügyét átadják a rendőrségnek, ott majd tisztázhatja a felszedett pallók eltűnését is. Az ítélettel a vállalat vezetősége és valamennyi munkás egyetértett. így jár az, aki a dolgozók becsületébe gázol, aki nem tiszteli a társadalmi tulajdont, aki A társadalmi bíróság elnöksége wmöwftwwwwwwwwwww Akkor mégTechnikum negyedikes tanulója volt és Kovács Jolánnak hívták, amikor 19ö7 januárjának egyik délutánján azt mondta otthon, hogy a fürdőbe megy. Mcet került csak haza Szegedre, a Tolbuhin sugárút 44 alá, de már mint feleség és anya. Ahogy beléptem hozzájuk. Ábrahám Péterné éppen tisztába tette tízhónapos kislányukat, Gyöngyikét, a kis "hontalant*, aki 18 éves koráig svéd állampolgárként szerepel majd. Az ifjú apa a Szegedi Kenderfonógyárban dolgozik már, mint kőműves. Ahogy látom, az itthont gyorsan megtalálták, s boldogan élnek hármasban, illetve a fiatalember szüleivel együtt. Ennyi elég is lenne róluk, hiszen nem követtek el semmi bűnt, csak akkor nagyon-nagyon fiatalok voltak és szerelmesek. A szülők viszont intették őket, hogy várjanak: Jolán érettségizzen, Péter pedig töltse le a katonaidejét, és akkor majd... Nem vártak. A fiú a lánynak se szólt, hanem nekivágott a határnak még 1956ban. Bövid idő múlva a lány is követte azon a bizonyos fürdésre szánt napon ... Gondolta, majd csak találkoznak valahol a nagyvilágban. Jugoszláviában a gerovoi táborban ta'alkoztak is, s ettől fogva el nem engedték egymás kezét. Elszaladva US* az itthon minden szivedobogásától, mint valami modern Rómeó és Júlia sodródtak, csapódtak az idegen világban. Brazília, Belgium, Amerika és a többi, színesre festett "lehetőségek* földjére egyaránt kaptak "meghívást*. Hogy ez a saját bőrükre ment, nem is vették észre, de nem is hitték volna el, ha valaki mondja nekik. Vissza se fordulhattak, túlfűtött önérzetük nem engedte ezt, meg aztán egy14 órát dolgozott — legtöbbször még vasárnap is —, s heti bére 140—160 svéd korona körül mozgott. Az alapkeresete 25 százalékát mindenképpen levonták kereseti adóként, a túlórákkal azonban egyenes arányban nőtt kereseti adóztatása is. Hazataláltak az idegen világból szer gazdagon akartak megjönni a minden lehetőségek nyugatjáról — ahogy ők hitték. Hogy egymás iránti érzelmekben mennyit gazdagodtak a csupa farkas világban, amelyben éltek, azt ők tudják. Kézzel fogható anyagiakban azonban a férjnek mindössze egy öltöny ruhára, pár ingre, apró-cseprő gyermekholmikra, s a fiatalasszonynak egy sor divatjamúlt ruhára tellett. Svédországban a Norrköplng város melletti "Djörön* községbe kerültek. Egy milliomos malmos fogadta fel a férjet zsákolónak, s még lakást is adott nekik, hogy a malomhoz kösse okét. Ábrahám Péter pedig, a húszéves fiú, zsákolt reggeltől napestig. Erről így mesélt: Mikor a magyarok megérkeztek, a svéd zsákolókat velük cserélte ki a malmos. Korábban hat svéd zsákoló dolgozott a raktárban. Ugyanerre a munkára viszont csak 5 magyart állítottak, a napi szállítandó ma'mi árut viszont felemelték. Ábrahám Péter napi 12— (Ezek a levonások adó címén a svéd hadiipart és hadikiadásokat szolgálják, s ezt minden svéd állampolgártól, vagy idegentől szigorúan levonják, még mielőtt a fizetéses zacskót kézhezkapná.) Az alaposan megcsonkított keresetet majdhogynem csak élelemre költötték. Egv kiló hús 18 korona. Ruházkodni a csődbement üzletek végkiárusításából ruházkodtak, bár a ruhanemű ott általában olcsó, a divatjamúlt cikkek azonban még olcsóbbak ... Ini annak aki Svédorjai annan szagban betegszik a munkájából. Társadalombiztosítás nincs. Komolyabb gyógykezelésre és orvosságokra rámegy a páciens hátralevő élete is. Munkaadó és munkás mint két farkas áll szemben egymással. A malomban dolgozóknak évente 8 szabadnap jár.. Egy húsz éve ott dolgozó svéd munkástól a múlt évben egy szabadnapot elsikkasztottak, és rek'amálta. A főnök megkérdezte tőle: "Akarsz még holnap is dolZatykó József válaszol a kérdésekre gozni? ...« Ugyanígy jártak ] a malomban dolgozó magyar i zsákolok ls, amikor kérték, ] hogy a nehéz munkához adjanak egy hatodik embert is. Amikor pedig Ábrahám Péter a népi demokráciában meghonosodott és ma már ] természetes munkamorálról, a szociális intézményekről és más természetes vívmányokról szólt, a svédek "beteg«-1 r.ek nézték. Egyszer csirkét vágott Áb- I rahám és feljelentették a j rendörségen szadizmusért, mivel ott árammal, vagy fával csapják agyon a jószágot. Svédországban ugyanakkor három helyen is működnek nyílt nudista strandok, s az ott készült fényképfelvételeket nyütan árusítják, úgyszintén a pucér strandolókról készült filmeket is bárki megnézheti a mozikban. (!?) Panaszkodnak adyk' hogy a régen kint élő magyarok hírét nagyon lerontották az újak, akik ellen sokszor folyik rendőri intézkedés is. Mikor Ábrahám Péterek hazakészülődtek, akkor őket ls figyelni kezdték. Ábrahám anyósa ugyanis a múlt év őszén útlevéllel és vízummal a kezében kiutazott, hogy hazahozza a meggondolatlan, de most már a maguk borén okult gyermekeit, a kisunokával együtt. Az anyóst az »új magyarok* lekommunistázták, s ebben r.em is tévedtek. Nem engedte. hogv fiai ott pusztuljanak hazátlanul, s bárki kénye-kedvére beléjük tapos-] hasson. Most már itthon vannak bár szerelmük Canossa nél-l kül is teljesülhetett volna, ha szüleikre hn"r",,""k. Lődi Ferenc ár 4-én délután 2 óra körül két pallót vitt munkahelyéről a Horváth Mihály utca 7 szám alól. — Na éa én is a KIK dolgozója vagyok! Holnap hozok még kettőt. Peregnek a kérdések É« másnap csakugyan megjelent másik két pallóval. A sikertől mámorosan, meg a szesztől — jóelőre ivott a medve bőrére — hencegett. És vissza se ment már a munkahelyére. Egész nap ivott. A palló ára bőségesen fedezi majd kocsmai kiadásait. Munkahelyén meg majd mond valamit. Tette világos. Most mégis tagadott. De az Ingatlankezelő Vállalat munkásait nem lehet félrevezetni. Kérdéseik megszédítették a bűnöst. — Milyen építőanyaga van az építkezéshez? — Tégla, sárgaföld. — Februárban sárgaföldbe építkezni? Ez túlzás! — Mekkora ólat akart építeni, hogy állás kell hozzá? Mire rakta volna a pallót. — Hát négy méter magasat akartam épiteni, s létrára akartam rakni a pallót, két méter mélyre le akarjam ásni. Kér védekezni A válaszon jót derült a haliigatóság és sarokba szorult [Zatykó. Kár védekezni! Az 'Ingatlankezelő munkásai, iolymosi Emiiné házfeliügyelő idejében lefogta ]Zatykó József kezét, mielőtt ia hordárral elvitette volna ]a pallókat. Megmentették a inagyértékű állásanyagot. — A Magyar Népköztársaság nevében ítéletet hírde[tek — szólt az elnök, s feliállt a hallgatóság. Az ítélet izigorú és igazságos: Zatyikó József segédmunkást, Ujizeged, Vedres utca 1/b iszik munkaidő alatt, aki becsapja munkatársait, az államot. Kö mére nézfek Nagy Andrásnak v Egy másik ügyben is hozott ítéletet az Ingatlankezelő Vállalat társadalmi bírósága. Nagy András kéményseprő Pusztaszeren jogtalanul szedett fel pénzt. Goromba, durva volt a pusztaszeriekhez. Meg aztán igen gyakran előfordult olyan eset, mint az elmúlt év utolsó munkanapján: egész nap a kisteleki kocsmában biliárckizott, s botrányosan viselkedett. A pusztaszeriek levelet írtak az Ingatlankezelő Vállalathoz. Kérték az igazgatót: szabadítsák meg őket a goromba, részeges kéményseprőtől. Körmére néztek Nagy Andrásnak, s kiderült, hogy meghamisította a fizetési tömböket, a "saját zsebére* dolgozott. Nagy András az Ítéletet hallgatja A társadalmi bíróság ítélete itt is súlyos: azonnali elbocsátás, az okozott kár megtérítése. Nagy András ügye is a rendőrséghez kerül. Nyolcvan eve ha't meg Tahót Imre Amikor az iskolában Petőfi Sándorról tanulnak, sohasem feledkezünk meg barátjáról és írótársáról, Vakot Imréről. Komoly irodalmi szervező tevékenységével ő gyűjtötte lapja köré a 48as forradalmi nemzedék fiatal íróit, s a legnagyobbnak, Petőfinek 6 szerzett először tisz'ességes. komoly alkalmazást. Hihetetlenül mozgalmas volt, ügyesen szer! kesztett és szervezett, s a szabadságharc után is +->káig, lankadatlanul munkálkodott. Irodalomtörténeti jelentőségét azonban több írói munkája is emeli. Számos vígjátékot és színmüvet írt, s történelmi tragédiákkal is próbálkozott. 80. esztendővel ezelőtt, 1879. február ll-én halt meg. Évfordulóién megbecsüléssel gondolunk hasznos munkálkodására. ü!gérsat hrdíje^nt's Tunisz (AP). Az algériai [felszabadító hadsereg hétifő esti közlése szerint a Január 31-től február 6-ig [terjedő időszakban 575 'francia katonát megöltek 'ÓS 275-Öt p'Pgi/nhrrítp! i iAz algériaiak vesztesége: 78 katona és 158 polgári személy meghalt, a felkelők tüzérségi támadásai következtében nyolc francia repülőgép megsérült, a fejszabadító hadsereg katonái 43 vonatot felrobbantottak)