Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

Szerda, 1959. február 11. A városi tanács végrehajtó bizottsága fokozottan támogatja a munkás csa ádi­ház-épífési akciót és a lakásépítési szövetkezet létesítését Fontos döntések születtek a tegnapi ülésen A szegedi városi tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi jelentős ülésén sok aktuá­lis és közérdekű kérdéssel foglalkozott. Az egyik napirendi pontként a Ságváritele­pen az elmúlt évben megkezdett munkás családiház-építési akció tapasztalatait vi­tatta meg. Az építés- és közlekedési osz­tály erről szóló jelentésének megtárgyalá­sakor a végrehajtó bizottság tagjai egyön­tetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy helyes volt az akció megindítása. Bár a végrehajtás során kisebb zökkenők mutatkoztak, 64 család jut otthonhoz e korszerű településen. Ezt az akciót tovább kell szélesíteni az idén — határozták el. A Ságváritelepen kívül a II. kerüleben, a Gedóban, sőt az I. kerületben, Újszegeden is lehetővé kell tenni, hogy minél több család építkezzen. Az érdeklődést kihasználva, mintegy száz családnak kell ez évben módot nyújtani arra, hogy részt vegyen ebben az akció­ban. A városi tanács végrehajtó bizottsága felkérte az Országos Takarékpénztár sze­gedi fiókját, biztosítsa ez évben is az ak­cióban résztvevőknek a szükséges köl­csönösszeget; a TÜZÉP-et, hogy folyama­tosan szállítsa az építőanyagot. Felkérik a II. kerületi Hazafias Népfront szervezetét, az állandó bizottságot, szintén nyújtsanak támogatást az akcióhoz. Külön felhívással fordulnak majd a sze­gedi üzemek, intézmények vezetőihez, hogy az elmúlt évinél sokkal több segítséget nyújtsanak a családi házak építéséhez. A gedöi építkezésekkel kapcsolatban is több határozatot hoztak. Biztosítják az összeget a kút fúrásához Gedóban. az anyagi fedezetei az Északi körút kinyitá­sára és az átjáró építésére. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága szükségesnek tartja, hogy a gedói új településen is épüljön üz­letház, vagy más hasonló közlétesít­mény. A végrehajtó bizottság tagjai ennek épí­tésében társadalmi munkával vesznek részt, mint ahogy az elmúlt évben Ságvá­ritelepen egy családi ház építésénél tet­ték. A továbbiakban úgy határoztak, hogy ez évben február elsejével elkezdődő ak­ciót október 15-cn kell befejezni. E napirendi pont kiegészítéseként a la­kásépítési szövetkezet ügyével is foglal­koztak. Az igazgatási osztály jelentésében tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, hogy bár az országos rendelet még nem jelent meg, máris igen nagy az érdeklődés Sze­geden a lakásépítkezés e most bontakozó formája iránt. Eddig a Csongrád .megyei Építőipari Vállalat, a DÁV, a Szegedi Kenderfonó, az Autóközlekedési Igazgató­ság, a Gyufagyár, Falemezgyár, Vízügyi Igazgatóság, Tervező Vállalat, Délmagyar­országi Rostkikészítő, a Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalat, MÉSZÖV, a Pos­taigazgatóság, a Ruhagyár és a Fogklinika dolgozói jelentették be, hogy részt kívánnak venni a lakásépítési szövetkezetben. Mintegy 140 jelentkezés történt idáig. A jelentkezők 90 százaléka szeretne kétszo­bás, vagy nagyobb lakást. A végrehajtó bizottság — ekkor elfoga­dott határozata értelmében — a Ságvári­telepi akcióhoz hasonlóan, a legteljesebb mértékben támogatja és elősegíti a lakás­építkezési szövetkezet alakulását. Tekin­tettel, hogy a szegedi foghíj-telkeken egy­egy társasház építése többe kerül, mint másutt, utasította az illetékes szerveket, járjanak el az Építésügyi Minisztérium­ban, hogy engedélyezzék az egy lakásra eső ösz­szeg felemelését az átlagnál magasabbra. A szegedi adott­ságok nem teszik lehetővé, hogy típus­terveket használjanak e szövetkezeti la­kóházak építésénél, ezért kérni kell, hogy engedélyezzék egyedi tervek készí­tését. A tervezésnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy minél több kétszobás lakás épüljem a szövetkezeti lakóházakban. Az igazgatási osztály hívja össze a szövetke­zeti lakóház építésében érdekelteket és azokkal együttesen vitassa meg a lehető­ségeit a társadalmi munkának a szövet­kezeti lakóház építésénél, hogy ezzel is csökkenjen az egy lakásra eső költség, s igy több nagyobb lakás építésére legyen lehetőség. Az ülésen többek között a Szegedi Für­dő Vállalat helyzetét és ezzel kapcsolat­ban a gyógyfürdő létesítésének lehetősé­geit, valamint a szegedi vízásportok egy részé­nek helyzetét vitatták meg. Az ezzel kapcsolaos döntésekre követ­kező számainkban még visszatérünk. Tovább csökkent a balesetek száma a megye textilipari üzemeiben A múlt év szeptember el- Emellett természetesen fő­seién nemes kezdeményezést kozzák a munkavédelmi el­hajtottak végre a Textilipari , ..... Dolgozók Szakszervezetének lenőrzéseket is. területi bizottságai. A kezde-}***** **** ményezés egyik határideje* december 31-ig tartott. En-J nek során eldőlt, melyik a» legjobban dolgozó területi} bizottság az egészséges mun-* kakörülmények megteremték szazötvenharom népmese Ami Lajoe 73 éves szamos­szegi termelőszövetkezeti tag 153 népmesét mondott magne­tofonszalagra. A népmese-gyűj­temény a nyíregyházi Jósa András Múzeumba került. A munkások és a parasztok életkörülményeinek alakulásáról K EVÉS olyan üzemi adatait. Az adatok szerint dését. A fent közölt példa is munkással találko- 1957-ben a parasztság való- ennek az ellenkezőjét bizo­zunk, aki ne monda- ságos jövedelme mintegy 8— nyitja. Nem az átlag pa­ná: „Csak így javuljon to- 10 százalékkal haladta meg raszti jövedelem akadályoz* vább a helyzet — nem lesz az 1956-os évi jövedelmüket, za a szövetkezeti mozgalom semmi baj!* A kétesztendei Ha mellétesszük a bérből, fejlesztését, hanem a kis* általános gyarapodás elége- fizetésből élő lakosság egy árutermelő parasztok kistu­dettséggel tölti el üzemi főre eső reáljövedelmét, lajdonosi életszemlélete. Ne­munkásainkat. Ennek elle- megtudjuk, hogy ez általa- künk vannak már tapaszta­nére hallható olyan véle- ban 6 százalékkal volt több, lataink arról, hogy a pa­mény is, hogy >>de azért a mint a dolgozó parasztság rasztság szegénysége nem parasztság jobban él*. Ez átlagjövedelme. Tehát 1956- előrelendítője a szövetkezeti persze nem igaz és nem is hoz mérten a bérből és fi- mozgalomnak, hanem hát­egészséges szemlélet. Ezek a zetésből élők jövedelme nem ráltatója az ország élelmi­vélemények olyasmikre tá- 8—10 százalékkal, hanem 14 szerellátásának. Mi határo­maszkodnak, hogy a parasz- —16 százalékkal emelkedett, zottan szembeszállunk ezek­tok motorkerékpárt vásárol- Eszerint is tehát a bérből és kel a szektáns nézetekkel, nak, bútort vesznek, jól ru- fizetésből élők, s ebben az mert előbbi évek tapasztala­házkodnak. üzemi dolgozók magasabb taiból tudjuk, hogy az ilyen Ugyanezt el lehet mon- életszínvonalat kaptak, mint nézetek gyakorlati érvénye­dani munkásosztályunkról is. » parasztság. Ezen a hely- sülése milyen károkat oko­Mert tagjai is motox-kerék- zeten a parasztság érdekeit zott az országnak, párt vásárolnak, szép ruhák- szolgáló gazdaságpolitikai in- " '' """ Parasztságunk jövője: a ban* j'árnakT bútort 'vesznek, tézkedések sem változtattak szövetkezet. Ez összefügg a gyermekeikét iskoláztatják', lényegesen. Mert ugyaneb- munkásosztály anyagi gya­S építkeznek, nemcsak a ken az időben, tehát az 1956 rapodásával is. Nagyüzemi Ságváritelepen, hanem a vá- —57. évi, a parasztság gya- gazdálkodással olcsóbban és ros minden részében. Tehát rapodását szolgáló gazdaság- többet lehet termelni, ami a az ország gyarapodását a politikai intézkedésekkel egy- piaci árak csökkenésére ve­munkásosztály éppen úgy időben végrehajtotta a kor- zet mutatja, mint a parasztság, nianyzat a munkasok es ál- élelmiszerellátás De ha már felmerült a kér- ~ " "" *"KK1 következésképpen az tekinteté­talában a bérből élők illet- ben is többletjövedelmet ményrendezését. Ezek té- eredményez a bérből és íize­nyek, és önmagukért is be- tésből élő dolgozóknak. En­szélnek! dés, adjunk rá világos vá­laszt. Távol áll tőlünk, hogy vi­tassuk azt a tényt, mely sze­rint a középparasztság felső rétege jobb életkörülmények kőzött él, mint az átlagmun- kuituráltabb viszonyok közé kás, de jobb kórulmenyek kerüljön és megszabaduljon között van ez a reteg a tor- attól a „jbo^ állapottól, „,„. pebirtokqsoknál es a kozep- amelyet a kisparCella jelent munkásosztálynak parasztsag kisebb foldteru- számára. Mert a kisparcel nélfogva nemcsak a paraszt­ság jövedelme gyarapodik a N EKÜNK azonban érde- szövetkezeti gazdálkodással, künk, hogy a parasztság hanem a bérből és fizetés­valóban jobban éljen, bői élők jövedelme is. E példából világosan látszik, hogy a szövetkezeti mozga­lom további győzelme a éppen olyan érdeke, mint a pa­. — _ ... - —........... ...... — , ..... i, i v n í i „i ulm, iiiuii. a ua­lettel rendelkező retegenel w. lan gazdáikodó paraszt sa- rasztságnak. Közös ügyünk, Ez ertheto. Az sem vitat- ját földjének a rabszolgája. s ezért közösen kell mun­hato, hogy az üzemi „ketla- A meglévö paraszti jövedel- kálkodnunk, segíteni a pa­kiak* egy csoportja is jotö me1: mi fokozni szeretnénk, raszteágoi; munkásoknak, ban el az atfogmunkasnal. Ennek egyetlen útja a ter- értelmiségieknek, hogy meg­Nem beszelve a spekuláló melőszövetkezetj mozgalom találja végleges helyét tár­paraszf.rol aki egesz elette- továbbfejlesztése. E jövecie- sadalmunkban. Határozott, vekenyseget a spekulációvá! temibkozás bizonyítékául meggyőző, érvelő, agitatív szerzett haszonra építi. szolgálhat az 1957-es év, tevékenységünk mellett ma­D E EZEK a körűimé- melyben az egy szövetkezeti gas fokú szervezőmunkát nyek nem általánosít- tagra jutó reáljövedelem 12 igényel mezőgazdaságunk hatók. Üzemi dolgo- százalékkal haladta meg az szocialista átalakítása, zóink többnyire csak a pia- egyénileg dolgozó parasztok iSakV"" jövedelmét, Ésszerűbb gaz­piacon, mint őstermelővel, a dálkodással, fokozottabb ge­boltban, mint vásárlóval, és pesítéssel ez a a gyárban, mint kétlaki dol- jövedelemkülönbség 'l meg­gozóval. Az sem ritka hogy lazódhat s6l meghárom. ® 3 meg jobb az őstermelő alarcaba olto- ... ' 6 életviszonyokat Parasztsá­zött spekulánssal állnak szorozodhat. szemben, amikor a piacon vásárolnak. Ilyen gyér érint­kezési mód nem adhat tiszta képet a munkások és pa­rasztok jövedelmének alakú­lásáról — viszonyszámítás­hoz. E MUNKA elvégzése össztársadalmi ügy, __ valamennyiünk közös 12 százalékos érdek*' mert klánjuk a szocializmus teljes győzel­gunknak hazafias köteles­ITATIvOZNI akarunk sége, hogy több termékkel ifi31 aame!fanSk tá™gassa 3 d«k dalmát, s ebben megtalálja Ennek termelő­nemismeréséből fakad a paraszti jövedelem saját számítását is. túlzott mértéke gátolja a útja-módja — a Közelebb kerülünk az Igaz- szövetkezeti mozgalom fejlő- szövetkezet sághoz és a helyes követ- ttmT1 . keztetés levonásához, ha fi­gyelembe vesszük a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Jó hír a dJgozó asszonyinak ' A Szegedi Szálloda és pontyot és egyéb halfélesé­J Vendéglátóipari Vállalat se- geket. / gít az asszonyok második A Vendéglátóipari Válla­} műszakjának gondjain. A lat gondolt a koránkelókre 'hét végétől kezdve a Tisza is és ugyancsak holnaptól J Étteremben félkész árut hoz- kezdve a „Kis-Hágiban«, a Borkóstoloban reggel fél 5 A tiszai vízmürendszer ós a keleti főcsatorna kiépítésével olcsóbbá válik az Alföld áruszállítása sében, a munkás- és a mun-* '_. f„„,,„mha Io„ BoricostoioDan reggel rei a kavédelemben. A Csoncrád! Folytatják a tiszai vízmű- költségben minden 100 ezer amit az iparvidékek külde- 'naK iorgaiomoa. ig> doiju ^ ? óra között reggelit áru­• , m ,- k ' rendszer megteremtésének tonna szállított áru után 5— nek az ország déli részébe. Jbécsiszeletet pamrozva, ser- sít: tejet> k4vét, kakaót és megyei területi Dizottsa„nozj munkálatait, amelynek tel- 6 millió forint megtakarítás A becslések szerint éven- ' tésszeletet, tartózó üzemekben, közel/ jes befejezésével a Tiszán érhető el. Ezenkívül a hal- ként mintegy 200 ezer ton- J nyolc és fél ezer munkás} és a keleti főcsatornán gazdálkodás szempontjából na műtrágya, szén és építő- / dolgozik. Közülük szeptem-' mintegy 700 kilométer első- is az eddiginél jóval előnyö- anyag kerül majd vízi úton * berben 28-an szenvedtek! TCnd« vizműhálózat alakul sebb feltételek keletkeznek, szállításra. A hozzávetőleges / szálkamentes teát. szenvedtek} A hálózat segítségével az A hálózaton évenként számítások szerint egyedül * berben 28-an három napion balesetet. A következő hó-/ vonjuk az olcsó vízi szállí- zőgazdasági napban 26-an, novemberben} tásba. A szakemberek véle- sára lehet számítani. Jelen- forintot takarít meg az 34-en, " * 41 1*1 ~~ " ' Ez a szám r rv.. /i iiuiu^ui űcyiiúc^ci^i i.c íi nmueeuit eoeimieu oiuiittmwiv „ i... . p tul gyógyuló/ Alföld nagyobb részét be- mintegy 450 ezer tonna me- a vonóerőköltség megtakari- / tövetkező hó-/ vonjuk az olcsó vízi szállí- zőgazdasági termék szállítá- tásával évenként 44 millió * ál­decemberben 31-en.J mpnye szerint csak vonóerő- lős az az árumennyiség is, lam. jóval kevesebb,J mint a korábbi hónapok bal-t eseti számai. 1958 második! felében a kezdeményezés is}, hozzájárult, hogy a Csong-J rád megyei textilüzemekben} csökkent a balesetek szá-' ma és halálos baleset nem! történt. } A Csongrád megyei terü-J leti bizottság mellett tevé-J kenykedő munkavédelmi bi-' zottság és az üzemek mun-/ kavédelmi aktívái tovább/ szeretnék növelni az elért} eredményeket. Elhatározták,} hogy nyi Társadalomtudomá-J Ismeretterjesztő Társu-' lattal közösen több vetített-/ képes előadást tartanak} majd a jövőben a munká-J soknak, hogy minél többen} szakszerűen védekezhesse-t nek a balesetek ellen és óv-/ iák munkatársaik egészségét.} A vízműrendszer kiépítésének egyik fontos része a tiszalöki vízlépcső, amelynek üzemeltetése már meg is kezdődött. Képünkön: a Szabolcs vontatógőzös, uszályá­val áthalad a hajózsilip kamráján. AMegjelent az üzemi választmányok alakításáról, J összetételéről, feladatairól és hatásköréről szóló / kormányrendelet. J A weimari német nemzetgyűlés Friedrich Ebertet vá­/ lasztotta a német köztársaság első elnökévé. Birodalmi } kancellár Scheidemann, a közismert jobboldali szociálde­/ mokrata vezető lett. J Véget ért a berni »szocialisták« konferenciája. A bol­' sevizmus kérdésében a döntést elhalasztották, igy a kon­J ferencia — bár számos indítvány elhangzott — még nem / foglalt állást a kommunizmus ellen. * Ellentétek támadtak a párizsi konferencián a fran­tciák és az amerikaiak között. Hirek szólnak arról, hogy JWilson a konferencia színhelyét egy semleges államba / akarja áthelyeztetni, hogy a franciák soviniszta és bosz­J szúra vágyó nyomása alól megszabaduljanak a delegátusok. / A főváros munkásainak gyűlései határozatokat hoz­* tak, mely szerint készek fegyverrel is harcolni az ellen­J forradalmi szervezkedések ellen. Sürgették az ellenforra­' dalom fegyveres osztagainak lefegyverzését és a proleta­riátus forradalmi diktatúrájának megteremtését. / A Vörös Üjság »Fegyverek a proletárforradalom ellen* 'című cikke leleplezi a koalíciós kormány szociáldemokrata J kereskedelmi miniszterét, Garami Ernőt, hogy fegyvert ' szállíttat az orosz proletariátus ellen harcoló lengyelek­ének. A lap közli az erre vonatkozó titkos okmány szöve­igét, melyből kiderül, hogy a kormány minden vagon né­J met fegyverzetért, amely az országból a lengyeleknek lci­tmegy, nyolc vagon szenet kap. J Romániában forradalmi helyzet támadt. A fővárosban * nagyarányú munkástüntetések, a vidéken parasztmozgal­émak zajlanak. i

Next

/
Thumbnails
Contents