Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-10 / 34. szám

5 Kedd, 1959. február 10. •n a Textilművek eszmecsere 18-as szobájában A Szegedi Textilművek 18-as szobájában most délután a C műszak időszerű kérdések tanfolyamának résztvevői jöttek össze. Tízegynéhányan hallgatják a propagandistát: Gombos Andrásnét, aki a magyar művelődés múltbeli helyzetéről és a felszabadulás utáni kulturális fejlődésről beszél. Nem ismeretlen dolgok ezek a munkások előtt, bár az itt levők között sok a fiatal. Igy, előadásban summázva azonban tiszta, átfogó képet adnak, mint mikor valaki a kilátóból szemléli a tájat és messzire tágul látóhatára. Ez vonzotta Süli Anna pártonkívüli gyürűsfonót is ide. — Szeretnék tanulni, többet tudni az életből —mondotta napokkal ezelőtt az egyik pártvezetőségi tagnak. S most itt ül, figyel. Nem szól hozzá az előadáshoz, de annál többet beszélnek mások. — Valóban, a munkás még csak nem is álmodhatott tanulásról, műveltségről a múltban — szentesíti Reseterics Sándorné gyűrűsfonó az elhangzottakat. — Nem telt a magasabb iskolára, a tudást adó könyvekre, legfeljebb a ponyvára futotta. Talán azért olvasok most olyan mohón, mert sokat elmulasztottam. Havonta száz-százhúsz forintot is elköltők könyvekre... És még sokat mesél. Szereti olvasni Gorkijt, Balsac-ot, Thomas Mannt, Móricz Zsigmondot. A többiek rábólintanak. Ok is így vannak az olvasással. Bumíord Ilona lánccsévélő azonban közbeszól: — Nekem nincs elég türelmem a könyvekhez, annál jobban szeretem viszont a zenét, az előadásokat, a kulturális munkát. Erre is csak most van lehetőségünk, de ezt nem használjuk ki kellőképpen! Ezután bírálja a műszakja több férfitagját, mert nem végzik a vállalt kulturális munkát. Javasolja, hogy rendezzenek több tudományos előadást, irodalmi délutánt, tanácsadást a fiataloknak. — Klubdélutónon meg kellene beszélni a komolyabb színházi előadásokat és filmeket is — jegyzi meg Seres Gyöngyi lánccsévélő. Mindjárt ajánlja is erre az „-Ilyen nagy szerelem* című darabot, mely szerinte nem ad megoldást, megnyugtató választ a fiataloknak. Kavarognak az élmények, a problémák, a kis közösségben mindenkinek akad mondanivalója. — Nagy út volt a füstös kocsmáktól, a giccses, limonádé daraboktól és az irodalmi fércmunkáktól az operáig, a balettig, a saját kultúrotthoníg és könyvtárig — fejtegeti Kolozsvári Bálint segédművezető. — Emlékszem, fiatal koromban egésznap róttam az utcákat, nyakamban a plakáttal, hogy bejuthassak a cirkuszba. Buták, tájékozatlanok voltunk, mert azzá tett bennünket akkor a tőke. A fiatalság a csodákban és mesés szerencsékben reménykedett. Erről szólt a mozi, a könyv, amihez hozzájuthattunk. Mert így volt jó a tőkésnek, elterelték a figyelmünket az osztályharcról. — A multat áhitozók most is ezt akarják —• veszi át a szót Németh András művezető. — Aki a kultúra, a művelődés ellen van, aki azt mondja, erre nincs szüksége a munkásnak, — az rosszat akar. A műveletlen munkást be lehet csapni, félre lehet vezetni. Ezért kell itt az üzemben harcolni a léháskodás, a jampec-szellem ellen is. Észre sem veszik a tanfolyam hallgatói, hogy repül as idő. Megvitatják még, hogy kevés a kétezer könyv, ami az üzemi könvvtárban van. Egves művekhői több példányt is kellene tartani, mert olyan nagy az érdeklődés. és így tovább. — Legközelebb a párt értelmiségi politikájáról és a kulturális munka fő feladatairól lesz szó — mondja befejezésként Gombos Andrásné. S két hét múlva újra találkoznak. K. B. Óriás-olvasztót terveznek a Szovjetunióban Moszkva. A szovjet állami kohóipari tervezőintézetben most dolgoznak a világ legnagyobb, 2286 köbméteres nagyolvasztójának tervein. Az építmény térfogata mintegy 470 köbméter lesz, nagyobb, mint a legnagyobb amerikai oivasztókemcnfcéé. Az új szovjet nagyolvasztó naponta átlag 10 000 tonna vasércet dolgoz majd fel, napi kokszfogyasztása pedig 7000 tonna körül lesz. Kérés a Váradi utcai zöldkeresztes tanácsadó ügyében © Ujabb „bömbö de" © Hogyan futhatnánk motorkerékpár csapágyhoz ? © Az első felajánlás az állatkerthez © A lakók sem angyalok • Egy beteg köszönete liözel egymillió forint hasznot hozott a népgazdaságnak a szegedi járás népi ellenőreinek múlt évi munkája A népi ellenőrzés munkája a szegedi járásban is a felbecsülhetetlen erkölcsi eredmények mellett anyagiakban is igen nagy hasznot hajtott a dolgozók számára. Ezt állapította meg legutóbb a szegedi járási tanács ülése Kártyás László elvtársnak, a népi ellenőrző bizottság elnökének beszámolója alapján. A héttagú ellenőrző bizottság mellett összesen 169 társadalmi ellenőr dolgozik. A népi ellenőrök napidíjaira (amikor az ellenőrzéseket végezték) útiköltségeikre és az ellenőrzésekkel kapcsolatos más célokra összesen 66 507 forintot fizettek ki az elmúlt kilenc hónap alatt. Ezzel szemben az eredményes ellenőrző munka következményeként 475 330 forint elveszett pénz térUlt vissza a népgazdaság kasszájába. A népi ellenőrök által felfedezett sikkasztás, gazdasági visszaélés számlája kereken 90 ezer forint volt. Különböző raktárakban elfekvő áruk, anyagok értéke 209 ezer 468 forintot tett ki. Ezt az értéket éveken keresztül egyes vezetők felelőtlenül kivonták a népgazdaság vérkeringéséből. Most a népi ellenőrök vissza juttatták. A néoi ellenőrök az el'enőrzés során a takarékossággal kapcsolatban sok hasznos tanácsot is adtak, s ebből 125 300 forint papíron kimutatható tisz'a hasznuk lett a dolgozóknak; 50 «sfi? forint nedlg azáltal térült vissza a néngazd-sémak. hogy a néni ellenőrök számos hanvagsévo*. mulasztást fedeztek fel a szövetkezeti, az állam! kereskedelem és a gépállomások területén. A mulasztásokat kijavíttatták, s így a károsodást megelőzhették. A szegedi járási népi ellenőrzési bizottság a múlt é\ben 17 nagyobb méretű vizsgálatot hajtott végre. Különösen nagyarányú visszaéléseket lepleztek le a MÉK szatymazi felvásárló telepén, valamint a vendéglátóipar egyes járásbeli kocsmáiban. Bűnvádi eljá-j rást indíttattak sándorfalvi/ és algyői szövetkezeti bolt-' vezetők ellen, akik — mint} a népi ellenőrzési bizottság' kiderítette —, sorozatosan} követtek el árdrágításokat,' súlycsökkentéseket a vá-J sárló közönség kárára. i Több hibára derítettek} fényt a községi tanácsok' ügyintézéseinek megvizs-J Hálásával Is. t Nem egy községi tanácsnál} bebizonyosodott, hogy a' vezetők, alkalmazottak} gyakran figyelmen kívül' hagyják egy-egy panaszos,} vagy más ügv elintézésére/ adott maximális 30 napos* határidőt. Rúzsán történt/ meg, hogy egy dolgozó pa-' raszt súlyosan károsodott} amiatt, mert a községi ta-' nécs felelőtlenül fiókbaj süllyesztette szőlő- és gyü-/ mölesteleoítési engedély} iránti kérelmét. Emiatt egy/ évvel el kellett halasztania' a telepítést. } A bizottság új évi mun-' katerve szerint Idén 12 központi kérdés,' probléma megvlzseá'ásá-j val foglalkoznak beható-> an, J pzokon a vizsgálatokon túl,/ melveket felsőbb szervek' utasítására ke'1 majd vég-J ráhajtaniuk. Érdemes megemlíteni e kérdéscsopotU közül néhányat: a kisipari termelőszövetkezetek tevékenysége, á tsz-ekkel kapcsolatos 3004-es kormányrendelet végrehajtásénak megvizsgálása, az állami tartalékföldek hasznosításának kérdése, a községfejlesztési alapok felhasználása, a járási sütőipari vállalat tevékenysége, lakásgazdálkodás a szegedi járásban. Államunk sok segítséget nyújt nekünk, dolgozó aszszonyoknak a gyermekneveléshez. Ezt bizonyítja a zöldkeresztes tanácsadók létrehozása is. Sajnos, kerületünkben tgen rosszul szervezték meg ezt az intézményt. A III. kerületi Váradi utcai tanácsadóra a csecsemőket kézben kell elvinni, mert a gyermekkocsik számára a lépcsőházban körülbelül egy négyzetméternyi terület van csupán. Az utcán sem lehet hagyni a kocsikat, olyan keskeny, szűk a gyalogjárda. Azoknak az anyáknak különösen kellemetlen ez, akik távol laknak. Annak sem örülünk, hogv felkapaszkodva a gyermekkel az emeletre és ott csak egyetlen íektetőasztal van, ahol körülbelül négy csecsemő fér el, S igen gyakran húszan, vagv még többen is össtejövünk, nem csoda ez a túlzsúfoltság, hiszen hetenként kétszer eev óra hosszáig lehet csak igénybe venni a tanácsadást. Lenne egy javastatunk. A Váradi utcai tanácsadó cseréljen helyet a Petőfi Sándor sugárúton lévő Somogyi Könwtán fiókjával. Ez földszintes, tágas és jó kocsitároló hellyel is rendelkezik. Kérjük az illetékeseket, vizsgálják meg kérésünket s mielőbb teljesítsék. Zs. l-né. örömmel olvastam a Délmagyarország cikkét, melyben a hangos híradó megszüntetését kéri. Erős idegzetű emberek el sem tudják képzelni, milyen gyötrelem egy gyengébb idegzetű embernek egész nap a hangos zeneszót hallani. Arra kérem az elvtársakat, hogv kérjék meg a Hattyas sori laktanya illetékeseit is arra, hogy ne működtessék állanj dóan a hangszórót. Ha délről fúj a szél, az Április 4. ] útja közepéig is elhallatszik I a hangja. özv. Nagy Sándorné Hattyas sor 15, szám Manapság nagy problémát okoz a motorkerékpárosoknak a hiányzó alkatrész beszerzése. Igy például hónapokon, heteken keresztül járunk csapágy után. öt-hat helyre is elmegyünk, ide küldenek, oda küldenek, de sehol sem kapunk csapágyat. M'r odáig jutottunk, hogy két-három rossz csapágy miatt el kell dobni a régi motort és újat kell venni. Kérdésünkre, hogyan juthatunk csapágyhoz? — sürgős választ kérünk az Illetékesektől! Szevl Antal és Bakacsi András Mórahalom a Délmagyarországban február 3-án megjelent cikk: -Szegeden is lehet állatkert- nagy helyeslésre talált a diákok és a felnőttek között egyaránt. Sok szegedi gyermek álma valósulna meg ezzel. Hogy az álom mielőbb valósággá váljon, felajánlanám a létesítendő állatkert részére 200 darabból álló, különböző fajtájú trópusi díszmadár-tenyészetemet, A fővárosi állatkert példája nyomán a tenyészmadarak fiókáinak értékesítésével, azok élelmezése és gondozása semmibe se kerülne. A szegedi állatkertben diszhaltenyészetet lehetne létesíteni és ez szintén komoly anyagi forrást jelenthetne. Ezenkívül keresni kellene a formákat, a megoldást, hogyan lehetne mielőbb, minél olcsóbban létrehozni a szeaedi állatkertet. Rodácz Gyula, Felsővárosi feketeföldek 153 a lakók sem angyalok. Az utóbbi időben sok panaszt hallottunk a házigazdákról. Ez valamennyi helytálló, de sajnos a lakók sem tesznek meg mindent a békés egymás mellett élés érdekében. Igy van ez a Teréz utca 43 szám alatt ls. Ifj. Bondor István 30 éve lakik már ugyanabban a lakásban, eddig nem zavarta a házigazda galambja, most hivatalos levélben felszólította, hogy február 2-ig pusztítsa el a gazda a galambjait, mert különben az illetékeseknél jár el. Harminc év után miért most jutott eszébe Bondor Istvánnak az, hogy a galambok tönkreteszik lakása mennyezetét. (Egyébként sem az övé, a rongálást a házigazda javítja.) Több megértést kell tanúsítania a fiatal lakónak az idős házigazdájuk iránt. H-né Nem tudom leimi azt a nagy megbecsülést és szeretetet, amit önök iránt érzek, akik tudásukkal, áldozatkészségükkel, szeretetükkel visszaadták a már elveszettnek hitt életem. A szegedi 1. számú Közkórház sebészetén feküdtem, ott operáltak meg. Dr. Szabó Dénes főorvos és asszisztenciája fáradságot nem kiméivé gyógyítottak. segítették, enyhítették fájdalmamat. Nemcsak magam, hanem betegtársaim nevében is beszélek, valamennyiőnket nagy szeretettel gyógyítottak. Kékesi Imre, Mórahalóm Hálát és köszönetet mondok a bolgár és magyar kormánynak és követségeknek azért a megértő és gyors segítségükért, mellyol lehetővé tetiék, hogy Szófiában szívtrombózisban elhunyt férjemet, Nagy Gyulát, a Bulgáriában vendégszerepelt Dankó Pista-cigányzenekar brácsását Szegeden temethettük el. Kü!ön köszönetet mondok azért, hogy ezt az emberséges cselekedetüket a bolgár és magyar hatóságok anyagi ellenszolgáltatás nélkül tették meg a gyászoló családnak. özv. Nagy Gyuláné A magyar—szovjet barátsági hónapra készülünk Változatos program a szogedi kisipari szövotkozetokbon A szegedi kisipari szövetkezetek több ezres tagsága bensőséges háziünnepségeken vesznek részt a magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából. Közel száz MSZBT-aktivista munkálkodik, hogy méltó rendezvényekkel tegye emlékezetéssé a ktsz-ek dolgozói számára az idei barátsági hónapot is. Szeged, mintegy harminc — Tessék, tessék! — kalauzoltak. — Ruhatár a harmadik emeleten. Tombolát parancsol? Minden szám nyer... Játszik az egyetemi zenekar, büfé a második emeleten, tánc az elsőn. — S hozzátették diszkréten, halkan: — Tíz forint a belépődíj. fizettem és beléptem. * Egyelőre csak a táncterem küszöbéig. Odab-nn állt a bál. Állt a szó legszorosabb értelmében, merthogy a táncosok mozdulni is tudjanak, ahhoz már nem volt elég hely a teremben. Szombat este volt, kilenc óra, és fülledt, izzasztó, levegőtlen meleg. A terem túlsó vége mintha nagyon messze lett volna. Csak ködösen rémlett, fal van ott is, nem a végtelen űr, s a táncosok feje fölött nem a Kozmosz köde gomolyog, hanem a felszálló por és a párolgó verejték nagyon is földi keveréke. S ez a morajló, ide-oda hullámzó, szinte egyetlen meghatározhatatlan alakú tömegnek tűnő sokadalom, ez a cifra összevisszaság: bálozó kisdiákok, szerények, kedvesek, illemtudók, jólneveltek. DIÁKBÁL JVfert azok voltak, jól-1 neveltek. Nagy többségükben. Persze, nem mind! Ahogy ott, az ajtóban álltam, hirtelen akkorát löktek rajtam, hogy csak azért nem buktam orra, mert nem volt hely se magam, se az orrom számára, ahová bukhattam volna, Igy egy táncoló párban támaszkodtam meg kicsit. Hátranéztem. Artró, olyan elsősforma „bálázó" jött be. ö is táncolni akart. Ö, gátlások nélküli, modern fiatalság! Csak bejött egyszerűen, természetesen, szó nélkül. Csak berúgta a csárdaajtót, mint haildan a betyárok, és bejött. Mit számít az, hogy a rúgás engem ért az ajtó helyett. Különben is egészen bizonyosan összetévesztett az ajtóval, hiszen azt se mondta, pardon, vagy bocsánat, vagy legalább altnyit: na! a táncoló, s az előbbihez hasonló fiatalember, akiben megkapaszkodtam, valószínű, félreértette ezt a mozdulatot, mert ugyancsak szó nélkül kezembe nyomta táncosát. a kezembe nyomott kislány elnézett, túl rajtam, valahova a messziségbe. Igy szénen összeismerkedtünk. Hogy jobban összemelegedjünk, arra mir nem volt idő. mert az előbbi fiatalember, miután nagy nehezen hármat fordultunk tehetetlenségünk közös tengelye körül, ugyanolyan szótlanul kirántotta kezemből ezt a nagyon kedves kislányt. Közben iól hallhatóan a fogát csikorgatta. Előbb azt hittem, nekem szól a fogcsikorgatás, de az*án gyorsan rájöttem, hogy tévedtem. Köröskörül ugyanis fiúk és lányok egyaránt igen in'enzíven mozgatták az állkapcsukat. Rágtak valamit, valószínűleg rágógumit. Banőszagot ugyanis nem éreztem. fme a bálák történetinek egy új fejezete! Amikor hazam"ntem és kékre-zöldre rugdalt, taposott bokámat simogattam, csak az vigasztalt; hiszen egészben maradtam! De azóta, ha diá'-bílba hívnak, mindig eltagadom, hogy valaha táncolni is tanultam, (P—P) kisipari szövetkezetiben egymást érik az ünnepi gyűlések, teadélutánok, baráti találkozók, könyv- és fényképkiállltások, valamint irodalmi délutánok. A szövetkezeti dolgozók szovjet vendégeket hívnak meg rendezvényeikre, akiket kedves ajándékokkal, emléktárgyakkal lepnek meg. A szegedi Cipő és Cslz.makészítő KTSZ programja Jszerint például az ünnepi /gyűlésen, baráti találkozón }túl, még házi filmvetítése/ket is tartanak, azonkívül a {hangoshíradóban tízperces {ismertető előadásokat sugá'roznak a Szovjetunióról, a Jtöbb száz főnyi tagságnak. 'Elhatározták még a szövetJ kezet dolgozói azt Is, hogy 'a barátsági hónap alkatmájból kapcsolatot teremtenek, i'evelczést kezdenek eey szovJ jet testvé-szövetkezettel. { A kulturális rendezvénvek, ' ünnepségek közül kiemelkeJdtk a városi szövetkezeti bit -ottság közoonH ünneps*ne. Jtrehrná- végén az MSZ^T'aktívéi, valamint több -záz Jktsz-dolgozó részvéte'ével tnamisz"hi'ü asrűl*st rerJez*nek. Az ünnensé«»n szov/tet családokét W«»k vendé}«""'!, fí K'slnnrl Kzövetkpze/tek Országos SZövetsA«ének {küldötte ped'g é!ménybe«záJ mólót tart a Szovjetunióról. »Ez< követően a városi szö' vetkezeti bizottság kultorá/lis csoportja és a Szocla'lfta / Kultúráért-érdeméremmel } kitüntetett ötven tagú énekJkara magyar és sjovjet } énekszámokat és verseket 'ad elő.