Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-10 / 34. szám
3 Kedd, 1959. február 10. Helytállás a hidegben Huszonötezer munkaóra időmegtakarítás Ujabb személyszállító hajók készülnek Közös összefogással segítjük ^ _ a mezőgazdaság szocialista fejlődését A hőmérő jelzőszála nappal is fagypont alatt van. A hideg ellenére a tápéi hajójavítótelep munkásai zömében a szabadban dolgoznak. Igaz, vattaruhát, forró teát, melegedőt biztosít a vállalat számukra, de azért mégis egész nap fagyban, hóban, a hideg vasakat munkálni, komoly helytállást követel. Ebben nincs is hiány á telepen, hisz például Kovács László brigádja nemrégiben kezdett hozzá a hatvani, a szolnoki, a selypi cukorgyárak számára úgynevezett iilepítőtartályok elkészítéséhez. 14 milliméteres lemezeket hajlítgatnak, hegesztenek és egy-egy tartályba 15 tonna vasat dolgoznak be. Mégis a nyolctagú brigád vállalta, hogy a három ülepítőtartályt egyenként 5 ezer munkaórával kevesebb idő alatt készíti el. Felajánlásuk április 4-re szól és céljuk az, hogy minél olcsóbban állítsák elő a tartályokat. Hasonló tetteket \ ált valóra Böröcz Antal és Terhes József brigádja is. Januárban kezdtek hozzá kél 'JO méter hosszú és hat méter széles vaskomp készítéséhez az algyői és a tiszanánai tanács részére. Különösen a hegesztőket veszi igénybe a hideg: egy helyben kell állniuk munka közben. A két brigád elhatározta — a Kovácsbrigád példája nyomán —, hogy tízezer munkaórával kevesebb időt fordítanak a kompok elkészítésére, s így teszik olcsóbbá előállításukat. Nem először vállalnak ilyen feladatot; az elmúlt esztendőben is beszámoltunk hasonló felajánlásuktól, amelynek eredményeképpen most bizakodva várják a múlt évi nyereségrészesedést. Egyéb munkálatok is folynak a tápéi telepen. Az Ercsi — amely Szeged és Csongrád között —, és a Tahi gőzhajó, amely Szolnok és Tiszabura között szállítja az utasokat, általános javítását végzik, hogy mire kitavaszodik, a hajókat átadhassák a forgalomnak. Tizenegy uszály javítását fejezték be nemrégiben. most már csak megfelelő enyhébb idő szükséges a merülési mérce festéséhez. A több, mint kétezer tonna tiszai uszály tovább növeli majd a vízen való olcsó szállítás lehetőségét. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat Toldi. azonkívül a MAHART Zalka nevű motoroshajóját ökrös László motorszerelő brigádja javítja. Már megkezdték újabb négy. százszemélyes személyszállító motoroshajók előkészületi munkálatait is. Lebontják a budapesti Kossuth-hidat Hosszú viták után döntöttek a budapesti Kossuthhíd sorsáról: lebontják. Ugyanis az ideiglenesen épült híd meggyengült. A híd lebontása 12 hónapot vesz igénybe, mert a hídon áthaladó postakábeleket is át kell „telepíteni*. A cölöpös pilléreket búvárharangok segítségével távolítják el. A bontás során a híd egyik ötven méteres szakaszán kísérleteket végeznek. Két pillér közötti nyílást aláállványoznak, majd a pályatestet olyan tnenynyiségű homokkal es kővel terhelik, amitől a szerkezet megroppan és magától az állványra ereszkedik. A kísérlet során a hegesztett varratok „viselkedését* tanulmányozzák. A Kossuthhíd lebontása után a pesti hídfő helyén márvány emléktáblát emelnek, a híd egy-egy alkatrészét pedig a Közlekedési Múzeumban helyezik el, ahol a híd kicsinyített mása ma is megtalálható. A bontási munkákat ez évben kezdik meg és 1960ban fejezik be. A munkálatok alatt zavartalan lesz a dunai hajóforgalom: A mai lapok közlik az előző napi szociáldemokrata rendkívüli pártkongresszusról szóló beszámolókat. A kongresszust Garbai Sándor nyitotta meg, majd Vfeltner Jakab mondott kétórás beszédet, melyben azt fejtegette, hogy nem tartja elérkezettnek az időt a kormánynak a szociáldemokraták által történő átvételére. Azt hangoztatta, hogy a szociáldemokraták nem a »kommunizmus«, csak a »magyarországi kommunisták« ellen harcolnak. Pogány József egyebek közt a földosztás ellen beszélt: »A földbirtokreform — mondotta — konzervatív és reakciós kisgazdákat tenyészt«. Landler Jenő hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmat ma még le lehet verni vérontás nélkül is. „Cselekedni kell — úgymond — amíg lehet, felvilágosító munkával, de ha kell, proletár ököllel az ellenforradalmi bohócokkal szemben.* Wallisch Kálmán, a szegedi küldött beszámolt a Balogh Károly tanácsnok ellen indított december 16-i forradalmi akció sikeréről, s hibáztatta, hogy a Népszava erről egy sort sem írt akkor, pedig, ha megírta volna, »oz ország többi városai is tudták volna, hogy így is lehet dolgozni). »Azóta a rekació Szegeden, ahol mindig fő fészke volt, nem mer megmozdulni.*> Azonkívül ismertette a szegediek január 1-i határozatát, mellyel a kommunista agrárprogram egyik tételét magukévá tették: a földeket kárpótlás nélkül kell elvenni o nagybirtokosoktól. »Ne határozatokat hozzunk, ne sokat beszéljünk, hanem annál többet cselekedjünk« — mondotta. A kongresszus egyébként jóváhagyta a budapesti munkástanács január 28-i határozatát, mely kizárta a kommunistákat a munkástanácsból. Fölvetették még a kommunistáknak a szakszervezetekből való kirekesztését is. Nagy Vince belügyminiszter lemondott, mert a rendőrség nem tájékoztatta előzetesen a tervezett házkutatásokról. Később visszavonta lemondását. A házkutatásokat folytatták. Lefoglalták a Spartacus című kommunista hetilap 1. és 2. számát. A Szeged és Vidéke a következő két hírt közli: ma 200-ra duzzadt, s ezzel elvesztette hatékonyságát. 50— fíO tagú intézőbizottságot választanak, ez hetente ülésezik és gyakorlatban irányítja a város életét, míg a tanács csak havonta ül össze. A Szeged és Vidéke a következő hírt közli: »A Kommunisták Szegedi Szervezete ezúton is értesiti az elvtársait, hogy szerdán, február 12-én este 6 órakor a városháza közgyűlési termében tudományos előadásokat tart. Ezentúl minden szerdán este 6 órakor ugyanott tudományos előadást tartunk. Előadó Budaoestről jön. Elvtársak, mindannyian legyetek ott! Belépőjegyek a párthelyiségben (Kossuth Lajos sugárút 5. sz.) és a bizalmiférfiaknál kaphatók. Testvéri üdvözlettel, a Kommunisták Szegedi Szervezetének végrehajtó bizottsága.* „A Kommunisták Szegedi Szervezete fölkéri az Oroszországból jött elvtársakat, illetve vörös gárdistákat, hogy minél előbb jelentkezzenek az itteni párthelyiségben (Kossuth Lajos sugárút 5. sz.).* Szovjet képzőművészek szegedi kiállítása a barátsági hónap programjában A magyar—szovjet barátsági hónap idején nemcsak műsoros esteket, baráti találkozókat és filmhetet rendeznek Szegeden, hanem eljut hozzánk a szovjet képzőművészek több alkotása is, kiállítás formájában. Február 18-án a Móra Ferenc Múzeum képtárában öt szovjet festő és grafikus körülbelül száz művét mutatják be az érdeklődőknek. A kiállítást március 8-ig tartják nyitva. * Ezzel egyidőben érdekes kínai dokumentációs kiállítás nyílik az Ifjúsági Házban. Rengeteg foto, dokumentum és táblázat illusztrálja majd a népi Kína életét és óriási fejlődését. Magyar siker a nemzetközi folklórfesztiválon Február 8-án hirdették ki az agrigentoi (Olaszország) nemzetközi folklór fesztivál eredményeit. Az első díjat holtversenyben a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság nyerte. A nagydíjat jelképező dísztárgyat. Castor és Pollux templomának aranyból készített mását a Budapest táncegyüttes kapta. Juhász József SZMT-elnök nyilatkozata A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága decemberi ülésén határozatot hozott a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről. A határozat hangsúlyozza, hogy társadalmunk szocialista átalakítása csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével válik teljessé. Éppen ezért a tsz-fejlesztés egész társadalmunk alapvető érdeke. Ebben a kérdésben folytattunk legutóbb beszélgetést Juhász József elvtárssal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökével. — A tsz-mozgalom fejlesztéséért mi, a szakszervezeti szervek vezetői és a szakszervezetek tagjai nagyon sokat tudunk tenni — mondotta Juhász elvtárs bevezetőül. — Ma már egész életünket behálózza a szakszervezeti munka, s nincs olyan munkahely, ahol ne lennének ott a mi szakszervezeti aktivistáink. Ezt a helyzeti előnyt ki is aknázzuk. Elhatároztuk, hogy az említett párthatározatnak megfelelően, szervezett öszszefogással segítjük a tszfejlesztést. — Munkánk középpontjába a munkás-paraszt szövetség további erősítését állítjuk. Politikai nevelőmunkánk során tudatosítjuk a munkásosztály történelmi felelősségét és szerepét a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmozdításában. Ugyanakkor a mezőgazdasági dolgozók között is terjesztjük a munkásosztály élenjáró, forradalmi eszméjét: a marxizmus—leninizmust. — A politikai nevelőmunka sikere érdekében a nagyobb ipari üzemekben' szakszervezeti gyűléseket tartunk, ahol a tagság megbízza a politikailag legfejlettebb dolgozókat falusi agitációs munkával. Ezek a dolgozók, mint a munkások küldöttei mennek ki a községekbe a parasztsággal beszélgetni. A szakszervezeti aktívák tanulmányozzák velünk együtt a falusi szakszervezeti munkát s az ott élő szervezett dolgozókat is bevonják tsz-fcj!csztésbe. A községekben szakszervezeti napokat tartunk színvonalas kultúrműsorokkal. Ezeken a napokén megbeszéljük a tsz-fejlesztés feladatait. — De nemcsak a politikai és kulturális szervezőmunkát illetően fejtünk ki tevékenységet — folytatta nyilatkozatát Juliász elvtárs —, hanem gyakorlati támogatást is nyújtunk a falvaknak és tsz-eknek. A mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének vezetői és aktívái például segítenek elterjeszteni a legjobb mezőgazdasági munkacsapatok módszereit. Mozgósítják a dolgozókat a gépi munka önköltségének csökkentésére, az üzemanyagtakarékosságra. Az alapvető szakágakban viszont terjesztik a munkaversenyt. Az állami és a tangazdaságok munkásai között előadásos és írásos propagandával terjesztik a korszerű mezőgazdasági kultúrát. A MEDOSZ aktívái nagy figyelmet fordítanak a törvényesség betartására, az életkörülmények javítására, a munkavédelemre, az ösztönző bérrendszer kialakítására. — A szakszervezetek közös összefogással támogatják a MEDOSZ szakszervezeti munkáját. Ez évben valamennyi függetlenített szakszervezeti funkcionárius részt vesz ebben a segítő munkában, részben közlekedési eszközeinek a rendelkezésre bocsátásával, másrészt segítenek megszervezni a MEDOSZ-alapszervezeteknek a termelési tanácskozásokat, az üzemi tanácsüléseket és taggyűléseket. A szakmaközi bizottságok viszont gondosabban foglalkoznak olyan községpolitikai problémákkal, mint például a közlekedés, a gyermekmegőrzés, a bölcsőde és a közművesítés. A mezőgazdasági dolgozók műveltségének fokozására tanfolyamokat, iskolákat szerveznek. — A szervezett építőmunkások azzal gyorsítják a tszek fejlesztését, hogy nagyobb gondot fordítanak a mezőgazdasági építkezésekre, a munkaversenyek szervezésévei csökkentik ezen építkezés önköltségét és időtartamát. Öt tsz-nél egy szakemberekből álló brigád szakmai tanácsot nyújt a tsz-ek saját eiőből történő építkezéseihez. A vasasok és az élelmiMóra Ferencre emlékeztek . . . Móra Ferenc halálának 25. évfordulójáról országszerte bensőséges ünnepségeken és műsoros, irodalmi esteken emlékeztek meg a magyar olvasók és irodalombarátok. Szegeden, ahol évek hosszú során keresztül dolgozott Móra Ferenc a magyar művelődés ügyéért, s ahol számos kedves novellája, harcos cikke és tárcája született. ugyancsak szeretettel gondoltak vissza az emberek, a szívükhöz oly közel férkőzött íróra. Az újszegedi általános gimnázium Móra Ferencről elnevezett negyedik osztálya az évforduló napján nagyszabású, ünnepélyes megemlékezést rendezett a November 7. Művelődési Otthonban. Ez a tanulócsoport négy esztendővel ezelőtt vette fel a nagy író nevét, azzal a szép célkitűzéssel, hogy iskolai együttlétük alatt a tanulók megismerik Mórát, kutatnak munkássága után és igyekeznek hozzá hasonlatossá válni. Ezen az ünnepségen bebizonyították, hogv valóban szeretettel ápolták Móra emlékét, megismerték küzdelmes életét és azonosultak nemes életcéljaival. M'sfél órás műsorukban bemutatták a nagy író életútját — saját szavaival. Bukovitz Antal és Kolláti István tanárok segítségével, igen emlékezetes élményben részesítették az előadásukra összegyűlt több száz főnyi ifjúsági közönséget. Szeptemberi emlék, Díszpolgárság, Halljátok-e, öreg tanáraim?, Aranyszőrű bárány, Beszámoló az ősökről, Jelek az égen, Kalcinált szóda, Hőfer, Hiszek az emberben... Egymásután hangzottak el az életéről legtöbbet mondó s ezért talán legszebb Móra-elbeszélések és versek, melyeket az író iránti tiszteletből, szabadon adtak elő a diákok. Részletet mutattak be az Ének a búzamezőkről dramatizált változatából és az Aranykoporsóból, melynek egy részletét Bukovitz Antal tanár dramatizálta. A megható, kedves és Móra emlékéhez méltó emlékünnepséget nagyobb nyilvánosság előtt is érdemes volna megismételni. Az is in dokolná ezt, hogy o szegedi irodalmi körök és intézmények ezen az évfordulón, sajnos, igen elfeledkeztek Móra Ferencről. (Liebmann Béla felv.) Az aranyszőrű bárány meséjét hallgatják az emlékünnepségen szeripari dolgozók két szőr vetkezetbe társadalmi munkabrigádot küldenek ki; amely tanulmánvozza ott a kiegészítő üzemágak létesítésének lehetőségeit, s szakmai tanácsot adnak a szükséges technikai feltételek megteremtéséhez. — A KPVDSZ. vagyis a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete a földművesszövetkezeten keresztül fejt ki nevelő tevékenységet az alacsonyabb fokú társulásokban annak érdekében, hogy a közös beruházások fokozódjanak. A szerződéses növénytermesztés és állattenyésztés növekedésére munka ver seny-mozgalinat indít, mégpedig olyan irányban, hogy a döntő többség a tsz-ekkel kötött szerződés legyen. — A pedagógusok a falusi ifjúság szocialista nevelésében tevékenykednek és az úgynevezett szorgalmi időben , ifjúsági termelőszövetkezeteket alakítanak. ahol a falusi gyermekek megismerik, átélik a mezőgazdasági munka szépségét, megismerik a tsz-ek alapszabályait, önkormányzatát. Ismeretterjesztő előadásokat vállalnak és segítséget nyújtanak a tsz-ekben dolgozó szülőknek és a falusi ifjúsági szervezeteknek. A Közalkalmazottak Szakszervezete főleg a törvények ismertetésére, az alapszabály ismeretére, a tsz-tagok jogainak; kötelességeinek az oktatására fordít nagy gondot. Az orvosegészségügyi szakszervezet a Vöröskeresztszervezetekkel összefogva a mezőgazdasági egészségvédelmet igyekszik megjavítani. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelői, valamint munkavédelmi, társadalmi bizottsága a termelőszövetkezetekben is kiterjeszti a munkavédelmi, balesetelhárítási tevékenységét, mint például szemlék, balesetforrások feltárása, balesetvédelmi propaganda. — A tsz-fejlesztést olyan módon is segítjük — mondotta befejezésül Juhász elvtárs —, hogy függetlenített üzemi bizottsági, valamint területi bizottsági elnökök közül néhányat önkéntes jelentkezés alapján kiküldünk a falura tsz-elnöknek, vagy falusi párttitkárnak. De mozgalmat indítunk az üzemi munkások között olyan irányban is, hogy azok az üzemi munkások, akik földdel rendelkeznek, felajánlhatják a földjeiket valamelyik tsz-nek, vagy valamelyik családtagjuk belép vele a termelőszövetkezetbe. Lehet egy olyan megoldás részükre, hogy haszonbérbe adják néhány hold földjüket a tsz-nek. Természetesen ehhez megfelelő nevelőmunka kell, azonban bízunk abban, hogy az üzemi munkásság előbb-utóbb felismeri, hogy a kétlaki élet fcá'ráüatja a fejlődést — Olyan irányban is tanulmányozzuk a dolgozók életét, hogy akik a faluból járnak be üzemi munkára, nem sokkal jobban járnának-e saját életkörülményüket javítanák-e meg, ha a mezőgazdaságban helyezkednének el, ott erősítenék a tsz-eket. Számtalan módja van ezenkívül a tsz-fejlesztésnek, amelyet szakszervezeteink alapos tanulmányozás alapján fel fognak használni arra, hogy pártunk határozatát minél sikeresebben végrehajthassuk.