Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-10 / 34. szám

3 Kedd, 1959. február 10. Helytállás a hidegben Huszonötezer munkaóra időmegtakarítás Ujabb személyszállító hajók készülnek Közös összefogással segítjük ^ _ a mezőgazdaság szocialista fejlődését A hőmérő jelzőszála nap­pal is fagypont alatt van. A hideg ellenére a tápéi hajójavítótelep munkásai zömében a szabadban dol­goznak. Igaz, vattaruhát, forró teát, melegedőt biz­tosít a vállalat számukra, de azért mégis egész nap fagyban, hóban, a hideg vasakat munkálni, komoly helytállást követel. Ebben nincs is hiány á telepen, hisz például Kovács László brigádja nemrégiben kezdett hozzá a hatvani, a szolnoki, a selypi cukorgyárak számá­ra úgynevezett iilepítőtar­tályok elkészítéséhez. 14 milliméteres lemezeket hajlítgatnak, hegesztenek és egy-egy tartályba 15 ton­na vasat dolgoznak be. Mégis a nyolctagú brigád vállalta, hogy a három üle­pítőtartályt egyenként 5 ezer munkaórával kevesebb idő alatt készíti el. Felaján­lásuk április 4-re szól és céljuk az, hogy minél ol­csóbban állítsák elő a tar­tályokat. Hasonló tetteket \ ált valóra Böröcz Antal és Terhes József brigádja is. Janu­árban kezdtek hozzá kél 'JO méter hosszú és hat méter széles vaskomp ké­szítéséhez az algyői és a tiszanánai tanács részére. Különösen a hegesztőket veszi igénybe a hideg: egy helyben kell állniuk mun­ka közben. A két brigád elhatározta — a Kovács­brigád példája nyomán —, hogy tízezer munkaórával kevesebb időt fordítanak a kompok elkészítésére, s így teszik olcsóbbá előállításu­kat. Nem először vállalnak ilyen feladatot; az elmúlt esztendőben is beszámol­tunk hasonló felajánlásuk­tól, amelynek eredménye­képpen most bizakodva vár­ják a múlt évi nyereségré­szesedést. Egyéb munkálatok is foly­nak a tápéi telepen. Az Ercsi — amely Szeged és Csongrád között —, és a Tahi gőzhajó, amely Szolnok és Tiszabura kö­zött szállítja az utasokat, általános javítását vég­zik, hogy mire kitavaszodik, a hajókat átadhassák a for­galomnak. Tizenegy uszály javítását fejezték be nem­régiben. most már csak megfelelő enyhébb idő szük­séges a merülési mérce festéséhez. A több, mint kétezer tonna tiszai uszály tovább növeli majd a vízen való olcsó szállítás lehető­ségét. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat Tol­di. azonkívül a MAHART Zalka nevű motoroshajó­ját ökrös László motor­szerelő brigádja javítja. Már megkezdték újabb négy. százszemélyes sze­mélyszállító motoroshajók előkészületi munkálatait is. Lebontják a budapesti Kossuth-hidat Hosszú viták után döntöt­tek a budapesti Kossuth­híd sorsáról: lebontják. Ugyanis az ideiglenesen épült híd meggyengült. A híd lebontása 12 hónapot vesz igénybe, mert a hídon áthaladó postakábeleket is át kell „telepíteni*. A cö­löpös pilléreket búvárha­rangok segítségével távolít­ják el. A bontás során a híd egyik ötven méteres szakaszán kísérleteket vé­geznek. Két pillér közötti nyílást aláállványoznak, majd a pályatestet olyan tneny­nyiségű homokkal es kő­vel terhelik, amitől a szer­kezet megroppan és ma­gától az állványra eresz­kedik. A kísérlet során a hegesz­tett varratok „viselkedését* tanulmányozzák. A Kossuth­híd lebontása után a pesti híd­fő helyén márvány em­léktáblát emelnek, a híd egy-egy alkatrészét pedig a Közlekedési Múzeumban helyezik el, ahol a híd ki­csinyített mása ma is meg­található. A bontási munkákat ez évben kezdik meg és 1960­ban fejezik be. A munká­latok alatt zavartalan lesz a dunai hajóforgalom: A mai lapok közlik az előző napi szociáldemokrata rendkívüli pártkongresszusról szóló beszámolókat. A kongresszust Garbai Sándor nyitotta meg, majd Vfelt­ner Jakab mondott kétórás beszédet, melyben azt fejte­gette, hogy nem tartja elérkezettnek az időt a kormánynak a szociáldemokraták által történő átvételére. Azt hangoz­tatta, hogy a szociáldemokraták nem a »kommunizmus«, csak a »magyarországi kommunisták« ellen harcolnak. Po­gány József egyebek közt a földosztás ellen beszélt: »A földbirtokreform — mondotta — konzervatív és reakciós kisgazdákat tenyészt«. Landler Jenő hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmat ma még le lehet verni vérontás nél­kül is. „Cselekedni kell — úgymond — amíg lehet, felvi­lágosító munkával, de ha kell, proletár ököllel az ellen­forradalmi bohócokkal szemben.* Wallisch Kálmán, a szegedi küldött beszámolt a Balogh Károly tanácsnok el­len indított december 16-i forradalmi akció sikeréről, s hibáztatta, hogy a Népszava erről egy sort sem írt akkor, pedig, ha megírta volna, »oz ország többi városai is tud­ták volna, hogy így is lehet dolgozni). »Azóta a rekació Szegeden, ahol mindig fő fészke volt, nem mer megmozdulni.*> Azonkívül ismertette a szegediek január 1-i határozatát, mellyel a kommunista agrárprogram egyik tételét magu­kévá tették: a földeket kárpótlás nélkül kell elvenni o nagybirtokosoktól. »Ne határozatokat hozzunk, ne sokat beszéljünk, hanem annál többet cselekedjünk« — mondotta. A kongresszus egyébként jóváhagyta a budapesti munkástanács január 28-i határozatát, mely kizárta a kommunistákat a munkástanácsból. Fölvetették még a kommunistáknak a szakszervezetekből való kirekesztését is. Nagy Vince belügyminiszter lemondott, mert a rend­őrség nem tájékoztatta előzetesen a tervezett házkutatá­sokról. Később visszavonta lemondását. A házkutatásokat folytatták. Lefoglalták a Spartacus című kommunista hetilap 1. és 2. számát. A Szeged és Vidéke a következő két hírt közli: ma 200-ra duzzadt, s ezzel elvesztette hatékonyságát. 50— fíO tagú intézőbizottságot választanak, ez hetente ülésezik és gyakorlatban irányítja a város életét, míg a tanács csak havonta ül össze. A Szeged és Vidéke a következő hírt közli: »A Kommunisták Szegedi Szervezete ezúton is értesiti az elvtársait, hogy szerdán, február 12-én este 6 órakor a városháza közgyűlési termében tudományos előadásokat tart. Ezentúl minden szerdán este 6 órakor ugyanott tu­dományos előadást tartunk. Előadó Budaoestről jön. Elv­társak, mindannyian legyetek ott! Belépőjegyek a párthe­lyiségben (Kossuth Lajos sugárút 5. sz.) és a bizalmifér­fiaknál kaphatók. Testvéri üdvözlettel, a Kommunisták Szegedi Szervezetének végrehajtó bizottsága.* „A Kommunisták Szegedi Szervezete fölkéri az Orosz­országból jött elvtársakat, illetve vörös gárdistákat, hogy minél előbb jelentkezzenek az itteni párthelyiségben (Kos­suth Lajos sugárút 5. sz.).* Szovjet képzőművészek szegedi kiállítása a barátsági hónap programjában A magyar—szovjet barát­sági hónap idején nemcsak műsoros esteket, baráti ta­lálkozókat és filmhetet ren­deznek Szegeden, hanem el­jut hozzánk a szovjet képző­művészek több alkotása is, kiállítás formájában. Feb­ruár 18-án a Móra Ferenc Múzeum képtárában öt szovjet festő és grafikus kö­rülbelül száz művét mutat­ják be az érdeklődőknek. A kiállítást március 8-ig tart­ják nyitva. * Ezzel egyidőben érdekes kínai dokumentációs kiállí­tás nyílik az Ifjúsági Ház­ban. Rengeteg foto, doku­mentum és táblázat illuszt­rálja majd a népi Kína éle­tét és óriási fejlődését. Magyar siker a nemzetközi folklór­fesztiválon Február 8-án hirdették ki az agrigentoi (Olaszország) nemzetközi folklór fesztivál eredményeit. Az első díjat holtversenyben a Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság nyerte. A nagydíjat jelképező dísz­tárgyat. Castor és Pollux templomának aranyból ké­szített mását a Budapest táncegyüttes kapta. Juhász József SZMT-elnök nyilatkozata A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága decemberi ülésén határoza­tot hozott a termelőszövet­kezeti mozgalom továbbfej­lesztéséről. A határozat hangsúlyozza, hogy társa­dalmunk szocialista átalakí­tása csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével válik teljessé. Éppen ezért a tsz-fejlesztés egész társa­dalmunk alapvető érdeke. Ebben a kérdésben folytat­tunk legutóbb beszélgetést Juhász József elvtárssal, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnökével. — A tsz-mozgalom fej­lesztéséért mi, a szakszerve­zeti szervek vezetői és a szakszervezetek tagjai na­gyon sokat tudunk tenni — mondotta Juhász elvtárs be­vezetőül. — Ma már egész életünket behálózza a szak­szervezeti munka, s nincs olyan munkahely, ahol ne lennének ott a mi szakszer­vezeti aktivistáink. Ezt a helyzeti előnyt ki is aknáz­zuk. Elhatároztuk, hogy az említett párthatározatnak megfelelően, szervezett ösz­szefogással segítjük a tsz­fejlesztést. — Munkánk középpontjá­ba a munkás-paraszt szövetség további erősítését állítjuk. Politikai nevelőmunkánk so­rán tudatosítjuk a munkás­osztály történelmi fele­lősségét és szerepét a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmozdításá­ban. Ugyanakkor a me­zőgazdasági dolgozók kö­zött is terjesztjük a mun­kásosztály élenjáró, forra­dalmi eszméjét: a marxiz­mus—leninizmust. — A politikai nevelőmun­ka sikere érdekében a na­gyobb ipari üzemekben' szakszervezeti gyűléseket tartunk, ahol a tagság meg­bízza a politikailag legfej­lettebb dolgozókat falusi agitációs munkával. Ezek a dolgozók, mint a munkások küldöttei mennek ki a köz­ségekbe a parasztsággal be­szélgetni. A szakszervezeti aktívák tanulmányozzák velünk együtt a falusi szakszer­vezeti munkát s az ott élő szervezett dolgozókat is bevonják tsz-fcj!csztésbe. A községekben szakszerve­zeti napokat tartunk színvo­nalas kultúrműsorokkal. Ezeken a napokén megbe­széljük a tsz-fejlesztés fel­adatait. — De nemcsak a politikai és kulturális szervezőmun­kát illetően fejtünk ki te­vékenységet — folytatta nyi­latkozatát Juliász elvtárs —, hanem gyakorlati támoga­tást is nyújtunk a falvak­nak és tsz-eknek. A mező­gazdasági dolgozók szakszer­vezetének vezetői és aktívái például segítenek elterjesz­teni a legjobb mezőgazdasá­gi munkacsapatok módsze­reit. Mozgósítják a dolgozókat a gépi munka önköltsé­gének csökkentésére, az üzemanyagtakarékosságra. Az alapvető szakágakban vi­szont terjesztik a munka­versenyt. Az állami és a tan­gazdaságok munkásai között előadásos és írásos propa­gandával terjesztik a kor­szerű mezőgazdasági kultú­rát. A MEDOSZ aktívái nagy figyelmet fordítanak a törvényesség betartására, az életkörülmények javítására, a munkavédelemre, az ösz­tönző bérrendszer kialakítá­sára. — A szakszervezetek kö­zös összefogással támogatják a MEDOSZ szakszervezeti munkáját. Ez évben vala­mennyi függetlenített szak­szervezeti funkcionárius részt vesz ebben a segítő munkában, részben közle­kedési eszközeinek a rendel­kezésre bocsátásával, más­részt segítenek megszervezni a MEDOSZ-alapszervezetek­nek a termelési tanácsko­zásokat, az üzemi tanács­üléseket és taggyűléseket. A szakmaközi bizottságok viszont gondosabban foglal­koznak olyan községpoliti­kai problémákkal, mint pél­dául a közlekedés, a gyer­mekmegőrzés, a bölcsőde és a közművesítés. A mezőgaz­dasági dolgozók műveltségé­nek fokozására tanfolyamo­kat, iskolákat szerveznek. — A szervezett építőmun­kások azzal gyorsítják a tsz­ek fejlesztését, hogy nagyobb gondot fordíta­nak a mezőgazdasági építkezésekre, a munka­versenyek szervezésévei csökkentik ezen építkezés önköltségét és időtarta­mát. Öt tsz-nél egy szakemberek­ből álló brigád szakmai ta­nácsot nyújt a tsz-ek saját eiőből történő építkezései­hez. A vasasok és az élelmi­Móra Ferencre emlékeztek . . . Móra Ferenc halálának 25. évfordulójáról országszerte bensőséges ünnepségeken és műsoros, irodalmi esteken emlékeztek meg a magyar olvasók és irodalombarátok. Szegeden, ahol évek hosszú során keresztül dolgozott Móra Ferenc a magyar mű­velődés ügyéért, s ahol szá­mos kedves novellája, har­cos cikke és tárcája szüle­tett. ugyancsak szeretettel gondoltak vissza az emberek, a szívükhöz oly közel férkő­zött íróra. Az újszegedi általános gimnázium Móra Ferencről elnevezett negyedik osztálya az évforduló napján nagy­szabású, ünnepélyes megem­lékezést rendezett a Novem­ber 7. Művelődési Otthon­ban. Ez a tanulócsoport négy esztendővel ezelőtt vette fel a nagy író nevét, azzal a szép célkitűzéssel, hogy isko­lai együttlétük alatt a tanu­lók megismerik Mórát, ku­tatnak munkássága után és igyekeznek hozzá hasonla­tossá válni. Ezen az ünnep­ségen bebizonyították, hogv valóban szeretettel ápolták Móra emlékét, megismerték küzdelmes életét és azono­sultak nemes életcéljaival. M'sfél órás műsorukban be­mutatták a nagy író életút­ját — saját szavaival. Bu­kovitz Antal és Kolláti Ist­ván tanárok segítségével, igen emlékezetes élményben részesítették az előadásukra összegyűlt több száz főnyi ifjúsági közönséget. Szeptem­beri emlék, Díszpolgárság, Halljátok-e, öreg tanáraim?, Aranyszőrű bárány, Beszá­moló az ősökről, Jelek az égen, Kalcinált szóda, Hő­fer, Hiszek az emberben... Egymásután hangzottak el az életéről legtöbbet mon­dó s ezért talán legszebb Móra-elbeszélések és ver­sek, melyeket az író iránti tiszteletből, szabadon adtak elő a diákok. Részletet mu­tattak be az Ének a búza­mezőkről dramatizált válto­zatából és az Aranykoporsó­ból, melynek egy részletét Bukovitz Antal tanár dra­matizálta. A megható, kedves és Mó­ra emlékéhez méltó emlék­ünnepséget nagyobb nyilvá­nosság előtt is érdemes vol­na megismételni. Az is in dokolná ezt, hogy o szegedi irodalmi körök és intézmé­nyek ezen az évfordulón, sajnos, igen elfeledkeztek Móra Ferencről. (Liebmann Béla felv.) Az aranyszőrű bárány meséjét hallgatják az emlékün­nepségen szeripari dolgozók két szőr vetkezetbe társadalmi mun­kabrigádot küldenek ki; amely tanulmánvozza ott a kiegészítő üzemágak létesítésének lehetőségeit, s szakmai tanácsot adnak a szükséges technikai feltéte­lek megteremtéséhez. — A KPVDSZ. vagyis a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete a földmű­vesszövetkezeten keresztül fejt ki nevelő tevékenységet az alacsonyabb fokú társu­lásokban annak érdekében, hogy a közös beruházások fokozódjanak. A szerződéses növényter­mesztés és állattenyésztés növekedésére munka ver ­seny-mozgalinat indít, mégpedig olyan irányban, hogy a döntő többség a tsz-ekkel kötött szerződés legyen. — A pedagógusok a falu­si ifjúság szocialista nevelé­sében tevékenykednek és az úgynevezett szorgalmi idő­ben , ifjúsági termelőszövetke­zeteket alakítanak. ahol a falusi gyermekek meg­ismerik, átélik a mező­gazdasági munka szépsé­gét, megismerik a tsz-ek alapszabályait, önkor­mányzatát. Ismeretterjesztő előadásokat vállalnak és segítséget nyúj­tanak a tsz-ekben dolgozó szülőknek és a falusi ifjúsá­gi szervezeteknek. A Közal­kalmazottak Szakszervezete főleg a törvények ismerteté­sére, az alapszabály ismere­tére, a tsz-tagok jogainak; kötelességeinek az oktatásá­ra fordít nagy gondot. Az orvosegészségügyi szak­szervezet a Vöröskereszt­szervezetekkel összefogva a mezőgazdasági egész­ségvédelmet igyekszik megjavítani. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának munkavé­delmi felügyelői, valamint munkavédelmi, társadalmi bizottsága a termelőszövet­kezetekben is kiterjeszti a munkavédelmi, balesetelhá­rítási tevékenységét, mint például szemlék, balesetfor­rások feltárása, balesetvé­delmi propaganda. — A tsz-fejlesztést olyan módon is segítjük — mon­dotta befejezésül Juhász elvtárs —, hogy függetlení­tett üzemi bizottsági, vala­mint területi bizottsági el­nökök közül néhányat ön­kéntes jelentkezés alapján kiküldünk a falura tsz-el­nöknek, vagy falusi párttit­kárnak. De mozgalmat in­dítunk az üzemi munkások között olyan irányban is, hogy azok az üzemi munkások, akik földdel rendelkeznek, felajánlhatják a földjei­ket valamelyik tsz-nek, vagy valamelyik család­tagjuk belép vele a ter­melőszövetkezetbe. Lehet egy olyan megoldás részükre, hogy haszonbérbe adják néhány hold földjü­ket a tsz-nek. Természete­sen ehhez megfelelő nevelő­munka kell, azonban bízunk abban, hogy az üzemi mun­kásság előbb-utóbb felismeri, hogy a kétlaki élet fcá'ráüatja a fejlődést — Olyan irányban is ta­nulmányozzuk a dolgozók életét, hogy akik a faluból járnak be üzemi munkára, nem sokkal jobban járná­nak-e saját életkörülmé­nyüket javítanák-e meg, ha a mezőgazdaságban helyez­kednének el, ott erősítenék a tsz-eket. Számtalan mód­ja van ezenkívül a tsz-fej­lesztésnek, amelyet szak­szervezeteink alapos tanul­mányozás alapján fel fog­nak használni arra, hogy pártunk határozatát minél sikeresebben végrehajthas­suk.

Next

/
Thumbnails
Contents