Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

3 Szombat, 1959. február 14. ÍTYWNCKIIHU NYUGODT IÁU&IÉÉIT A cipőgyóri dolgozók levelei a genfi aiomkonferencia i részi vevőihez Közel száz levél — egy üzemből. S valamennyin a címzett ugyanaz. A különb­ség csupán annyi, hogy egyiken magyarul, a mási­kon németül, a harmadikon pedig franciául olvashat­juk a címet: „Atomkonfe­rencia, Genf.* Valamennyit a Szegedi Cipőgyár dolgozói írták. Az egyik lapról bájos gyermek néz a nagyvilágba. Basits Ferike fényképét küldi édesanyja messze idegenbe. Dolgos kezével aggódva írt a lapra néhány mondatot: „Gyermekem nyugodt jövő­jét féltem, tiltakozom az atomháború ellen.* Tollat fogott, pedig ki tudja, mikor írt utoljára. Nem mestersége a tollforgatás. De most ő zottan követeli „az atom­bomba-kísérletek beszünte­tését és a készletek meg­semmisítését*. két akarnak! Az ifjúmun­kások a nyugdíjasokkal együtt juttatják el levelü­ket az atomkonferencia rész­vevőihez. „Én, Péti János, a Szegedi Cipőgyár ifjú­munkása kérem a konfe­rencia résztvevőit, hogy jö­vőnk, a béke érdekében mi­nél eredményesebb munkát végezzenek* — írja egy ipa­ri tanuló. Toldi Alajos bácsi álmá­ban sem merte gondolni, hogy fia szülővárosa egyik legmegbecsültebb embere is bátorságot, erőt érzett, lesz. A munkásember húsz ke az idős ember. Büszke Kossuth-díjas pedagógus fiára, a mi rendszerünkre. Boldogságát a nyugatról jött hírek zavarják, nyug­talanítják, mert a mi lé­tünk alapja a béke. Éppen mondják el véleményüket, ezért írta a következőket kérnek és követelnek: Bé- Genfbe: Fiatalok és öregek jött a gondolat és ő írta „Én, a Szegedi Cipőgyár dolgozója tiltakozom az atombomba kísérleti rob­bantásai ellen. Azt akarom, hogy ez a nagy kincs — az atomenergia — az embe­riség előrehaladását szol­gálja: Liszekámm György.* Kara Mária születésével egyidőben halt meg a fron­ton édesapja. Nem láthatta meg soha gyermeke moso­lyát, asszonya örömét. A háború áldozata lett. A kis Mária békében nőtt fel, ő nem ismeri a háború rémét, de édesanyja évvel ezelőtt vajon, hogyan is gondolhatott volna ilyes­mire? S most milyen büsz­„Követeljük a gyilkoló­eszközök megsemmisítését, legyen béke a világon*. Nagymamák kisunokájuk fényképén tesznek hitval­lást a béke mellett, a gyen­ge asszonyok hatalmasnak, erősnek érzik magukat, ha békét követelnek. A nehéz kezek egyszerűen, a legki­sebbek elfogulva, gyöngy­betűkkel rajzolják az egy­szerű papírlapra legforróbb óhaját: sék be egyszer és korra az atomfegyver-kísér­leteket, békében akarunk élni. (horváthné) szívük szüntes­minden­Szülői értekezletet tartottak a Textilművekben 1 Még nem fordult elő a és a vállalat vezetőjével Textilművek történetében, megbeszélték a tanulók hogy diákok szülei érte­kezletet tartottak volna az üzemben. Szerdán este azon­ban ez is megtörtént. A Ságvári Gimnáziumban ta­elbeszélései- nuló leányok szülei látogat­ből. olvasmányaiból tudja, tak el az üzembe, megte­mit jelent a pusztító, a vé- kintették, milyen munkát res háború. És ő nem akar- _ , ... ..... ja ezt. A Cipőgyár tanulója, vefieznek 3 Politechnikai ok­jó mesterember akar lenni, tatás keretében gyermekeik Tudják meg Svájcban A gimná2ium szaktanárával és mindenütt a világon, hogy ő és sok-sok társa erélyesen tiltakozik az atomfegyverkezés ellen. Vagy például egy másik lap: „Egy békés, kis falu ál­talános iskolájának tanuló­ja vagyok. Szorgalmasan tanulunk, édesanyámhoz hasonló, becsületes mun­kásasszony akarok lenni. Édesanyám a Szegedi Cipő­gyárban dolgozik, munkája után sok dolga akad ott­hon, ezért engem kért meg, hogy tiltakozzam csalá­dunk nevében a háború el­len. Szilágyi Ilona, Kiskun­dorozsma.« Boldog, nyugodt öregko­rát és kisunokái jövőjét fél­ti Boros Gy. Ferenc, a Ci­pőgyár volt munkása. A volt munkatársaival együtt ő is eljuttatta levelét Genfbe. Félti a béke ügyét, Határo­félévi tanulmányi eredmé­nyét. Nagy megelégedéssel, el­ismeréssel nyilatkozott a gimnáziumban tanuló leá­nyok lelkes munkájáról a Textilművek igazgatója. El­mondotta, hogy komolyan veszik a diákok a munkát, s mire elvégzik az iskolát, már egyúttal szakmunká­sokká is válnak. Feltartóztathatatlanul előre » szavak és a monda- kétséges az sem, hogy a ták már: a Szovjetunió és a tok erőtlenek ahhoz, Szovjetunió hétéves tervé- szocialista világrendszer ere­hogy híven kifejez- nek győzelme a magyar nép je, alkotó munkája, újabb zék az SZKP XXI. kong resszusa munkájának min­den célkitűzését, mozzana­tát, s ezek nagyszerűségét. Most, hogy befejeződött a világ érdeklődésének közép­pontjában álló moszkvai ta­nácskozás, — ismerve köz­readott tevékenységét és történelmi jelentőségű hatá­rozatát —, joggal és öröm­mel nevezzük a kommunista további boldogulását és elő- sikere egyre távolabbra űzi rehaladását is segíti, a tőkétől élesztgetett háborús rémet. T öbb igen fontos elmé- Nekünk magyaroknak, leti kérdésre is vilá- mint a szocialista tábor min­gos választ adott a den országának különösen moszkvai kongresszus, és eb- örömet jelentenek a Szov­ben a vonatkozásban is al- jetunió világraszóló eredmé­kotó módon továbbfejlesz- nyei. A magyar nép is ön­tette a marxizmust—leniniz- zetlen, igaz barátját tiszteli must. Megállapította, hogy a szovjet emberekben, akik a szocializmus építésének a legnehezebb időkben siet­T'LTVl f^ Z^nZT útját az alapvető, közös vo- tek segítségünkre. Tudjuk, tála ' LLrZtZZT tr nások határozzák meg. s hogy a szó valódi értelmé­ZZnáZZZnZn tr.Zi' hogy a nemzeti sajátossága- ben a mi nagy testvérünk XT ZtZnel ZTe's kat miként kell heiyesen ér- a szovjet nép és az ő hét­XZZLnZZ telmezni és érvényre juttat- éves tervük áldásaiból jut ÍZr^ Z^ZZZll ni. ismételt veresége volt nekünk, meg a többi népi kezdődik a Szovjetunióban. a fl revizionistákna"k> akik demokráciáknak is. A kongresszuson targyalt _ mint nálunk Nagy Imre> es elfogadott heteves nep- vagy Jugoszláviában aJKSZ gazdasagi terv a világ tör- vezet5 körei _ a „nemzeti ténetében példa nélkül állo, kommunizmus* jelszavával „mnK. _nlr _ T„ni gyors ütemű fejlődést bizto- vaióiában a szocialista éoí- T Z mef ,a. , .tenm­sít. A különböző beruházá- SÍ ZnL^lTTkong- Valonk' hogy felzarkozzunk sok összege a het ev alatt ress2us példával tisztázta majdnem annyi lesz a Szov- azt az elvi kérdést is, hogy jetunióban, mint a megelő- az állam elhalásának folya­I • tt a Duna-Tisza tá­ján, ahol mi magyar dolgozó emberek élünk, sok még a tenni­az élenjárókhoz, nagyobb ütemben haladjunk a szocia­lista építésben. Kongresszu­si beszédében erre is utalt A NYOMORTANYÁK HELYÉN 1% JX ,Qfrlm7n mű matát miként kel1 .érvénye" Kádár János elvtárs, s hoz­kxfejezve ez 1940—1970 mii- síteni. Ezzei függ össze az záfüzte: "... érezzük és tud­hard rubelt tesz ki A het- is> hogy a társadalmi szer- juk> hogy népünk er6it Ö5Z_ éves tervben 15 millió ujabb vezetek fokozatosan sok ál- szefogva, az internacionaliz­városi akast építenek Meg- iami feladatot vesznek át a mus eszméje mellett szilár­roviditik a munkaidőt ugy, kommunizmus építésével dan kitartva, megszüntetjük hogy a keresetek nem csok- párhuzamosan. Megjelölte viszonylagos elmaradásunkat, kennek, sőt emelkednek. azt is a kongresszus, hogy felépítjük szocialista hazán­Hosszan lehetne meg sorol- ^kor lehet áttérni az anya- kat.* Ehhez adott erőt, lel­ni mindannak áldását, amit gi javak kommunista elosz- kesítő bíztatást a moszkvai a hétéves terv megvalosítá- tásának módjára, s miért tanácskozás, amelynek gaz­sa jelent a szovjet haza pol- káros az a szemlélet, amely dag kincsestárából majd ez­gárainak. A kongresszus figyelmen kívül hagyja eb- után szűrjük le a viszonya munkájáról, a hétéves terv- ^ a fokozatosságot ről Szeged és a járás dolgo- Megállapította a kcxngresz­zói is örömmel beszélnek. ^^ határozata, hogyakom­Megállapítják azt is külön- munista világmozgalomban bözőképpen, ám azonos tar- ez id- Hzer;nt továbbra is talommal, hogy a Szovjet- iegf$bb veszély a revizioniz­unió eredményeiben saját mus világosan kimondották zés megvalósítása össznem­jövónk távlatait látják. Nem ugyanekkor, nem gyengül- zeti érdek, mert csak ezen het a harc a dogmatizmus és az úton biztosíthatjuk telje­a szektásság ellen sem, me- sen a növekvő igények, szük­lyek akadályt emelnek, s ségletek kielégítését. A szo­nehezítik a marxizmus al- cialista mezőgazdaságért kotó szellemű alkalmazását, n.em erőszakoskodunk, de a végül is a tömegektől való tenyek es a jó szó erejével elszakadáshoz vezetnek. A kongresszus feltárta és el­ítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepi­lov frakciós, dogmatikus csoportjának az előrehala­dást visszahúzó, káros tevé­kenységét, s fontos beosztá­saikból félreállította őket. ink közötti hasznos tanulsá­gokat. A magyar előrehaladás egyik kulcskérdése, hogy a mezőgazdaságban is győzzön a szocializmus. A szövetke­Horthyék Budapestjének egyik szégyenfoltja volt a Valériatelep, amelyen a nyo­mortanyák. a baraklakásök sora húzódott meg. Ma ugyanitt új emeletes, modern bér­házak emelkednek, s új, gyönyörű városrész van kialakulóban. Felvételünk az egykori nyomortelep helyén folyó építkezésekről készült. fordulunk az egyéni gazdák felé, hogy a maguk igazi boldogulásáért is fordítsa­nak hátat a nadrágszíj-par­celláknak. M a még nem lehet tel­jes mélységében vá­zolni a moszkvai kongresszus nemzetközi je­lentőségét. Nyilvánvaló azon­ban, hogy ez nem kicsi és hivatását a nemzetközi élet­áthatotta J*» jótékonyan érzi majd a egész munkáját. A kongresz- .^nseg. A szusról ismét világgá rop- .^X f ^ ^ f. pent a Szovjetunió követke- lens<;9™k egyaránt hirdette zetes lenini külpoUtikája: ^ e™sodott a kom­a Szovjetunió a különböző es az társadalmi berendezkedésű ^etközi kommunista moz* országok békés egymás mel- e0V^ . A beke ve­lott óléból, híZ M-iintrfe- delmében is ujabb kedvező A moszkvai kongresz­szus az alkotó mun­ka, a béke jegyében tanácskozott, s pálinka retörése aláássa a vallás ismereteN méleti alapjait, fokról tokra megcá­folja a misztikus elképzeléseket Kibékíthetetlen tehát a vallás és a tudomány közötti ellentmondás. A vallás azt mondja, hogy tanítá­sai tartják fenn az erkölcsöt, a val­láserkölcs „kifinomítja« az emberi lelket A gyakorlat azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A val­láserkölcs, az isten parancsa soha senkit sem tartott vissza a gaztet­tektől. Vallás több ezer éve van, de hatására ezen idő alatt az erkölcs­ben nem következett be jelentős változás. A valláserkölcs nem vál­toztathatott az emberek magatartá­sán, mert a kizsákmányoló, uralko­dó osztályok erkölcséhez tartozik. Nem javíthatja meg az embert, hi­szen éppen a vallás igazolja, szen­tesíti a legnagyobb erkölcstelensé­get, a kizsákmányolást. Nem vélet­len, hogy a vallások szentesítik a háborút —, a háborúk hasznából a vallás is részesedik. Elsősorban úgy. hogy a háborús létbizonytalanság, a szeretteik féltése sok embert hivővé tesz. Ezen túl anyagi érdekeiket is érinti a háború. A Vatikán például érdekelt az atombomba-gyártásában, mert a legnagyobb olasz robbanó­anyag-gyárnak is egyik részvényese! A vallásra az idézett felfogások általában jellemzőek. Miattuk joggal tekintjük a vallást a reakciós, idea­lista világnézetek egyik válfajának. (Megjegyzendő, hogy most minden vallást a helyzethez igazodva kor­szerűsítenek, s az egyházi szertartá­sokat igyekeznek közelebb hozni a tömegekhez.) A vallás és az egyház bírálatának hagyományai megtalálhatók a ma­gyar történelemben is. Nem vélet­len, hogy a nép adomái jelentős ré­szének csattanója a papokon sújt végig. Rákóczi, Kossuth nem egyszer keserű szavakkal illették a különbö­ző egyházakat, különösen a katoli­kus egyházat, mert nem értették meg a nemzeti érdekeket és szembe­fordultak velük. Petőfi, Arany, Ady. Mikszáth, Móricz és mások, a ma­gyar irodalom kimagasló képviselői élesen szembefordultak az egyházi reakcióval, a vallási ideológiával. A kommunisták, amikor a vallási ideológia és az egyházi reakció el­len harcot folytatnak, a haladó ha­gyományok nyomdokaiban járnak, s azokat tetőzik be. Hazánkban a felszabadulás óta a társadalom szerkezetében végbe­ment alapvető változások, a tudo­mány, a kultúra és a felvilágosító munka előrehaladása következtében a vallási ideológia bázisa jelentő­sen csökkent, lényegesen kisebb te­rületre szorult. A dolgozók — bele­értve a vallásos dolgozókat is —, láthatják, hogy nem természetfeletti erők irányítják a társadalmat, ha­nem annak élete, fejlődése saját te­vékenységüktől függ. A gyakorlati élet. a megváltozott és egyre változó lét az, ami kiábrándítja a tömegeket a vallásos ideológiából. A szocializ­mus építése, a béke védelmé egyben harc a vallás gyökerei ellen is. A vallásos ideológia elleni harc nagy türelmet, sok okos felvilágosí­tó szót kíván. A többi között azért is van ez. mert a vallásos emberek jelentős része hosszú ideig makacsul ragaszkodik illúziójához. A vallás nem is szűnik meg automatikusan a szocializmus építésével. A tudat el­marad a lét mögött, a kommunisták­nak, a haladó gondolkodású embe­reknek nagyon gondos nevelőmun­kával kell dolgozni az elmara­dás felszámolásáért. Némelyek — nagyon hibásan — a lelkiismereti szabadság tiszteletbentartását ér­telmezik úgy, hogy az kizárja az ateista propaganda lehetőségét. A iSelkiismereti szabadság a vallásos, illetve az ateista meggyőződés sza­bad hirdetését jelenti. Azt, hogy eb­ben senkit nem gátolnak, senkit meggyőződése elhagyására nem erő­szakolnak. Az egyházak terjesztik saját nézeteiket. Akkor miért lenne a vallásos emberek e szabadságának megsértése, ha mi is terjesztjük ateista felfogásunkat?! Éppen a hall­gatás jelentené azt, hogy csorbítják a lelkiismereti szabadságot — a mi szabadságunkat. A marxizmus azt tanítja, hogy az állam számára magánügy a vallás. A mi népi államunk biztosítja a lel­kiismereti szabadságot s ebben a vallás szabad gyakorlását is. A lel­kiismereti szabadság is a proletár­demokrácia része. Természetesen nem engedünk teret semmiféle val­lási köntösben jelentkeződ reakció­nak. Ebben a harcban is vigyázni kell, hogy ne sértsük meg a vallásos meggyőződésű embereket, meghúzzuk a határvonalat közöttük és a reakció erői között. Államunk az egyházzal kötött megállapodás értelmében több pon­tokon együtt működik az egyházak­kal, s anyagiakban is támogatja azokat. A párton belül a vallás nem ma­gánügy. A pártnak és tagjainak tü­relmesen, sértő és goromba hang nélkül, tapintatosan harcolniok kell a vallásj ideológia ellen —, a vallás gyökerei ellen. A harcot úgv folv­tassuk, hogy ne homályosítsuk el a fő problémákat, hanem ellenkezőleg azok sikeres végrehajtását: a szocia­lizmus építését és a béke megvédé­sét segítsék. lett élésének híve, szüntele­nül arra törekszik, hogy távlatok nyíltak a munkás­!minden állammal, 'minden ?szttly. nemzetköri és nemze­területen együttműködjék. * ak«oegysegenek megváló­t........ snasara. A szocialista világrend­Ismét békés gazdasági ver­senyre hívta a Szovjetunió á világ leggazdagabb és leg- szer a Szovjetunió és dicső fejlettebb kapitalista álla- kommunista pártja vezeté­mát: az Amerikai Egyesült sével mindig a fejlődés új Államokat. S bizonyosan & új mérföldköveihez ér. S 'hisszük, hogy ebben a vetél- a világ feltartóztathatatlanul kedésben is maga mögött mozgásban van, a kommu*. hagyja a Szovjetunió az nizmus feU ^kuj. UAA1öldgolyó békét kívánó Mert a kommunizmus esz­'emberei örülnek a Szovjet- mél a tarsadalmi igazságo­lunió sikereinek, grandiózus kat jelentik, terveinek, hiszen megtanul- Morvay Sándor Fogadás az SZKP Központi Bizottságában a A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága február 6-án a Kremlben fogadást adott a XXI. kongresszuson részt vett külföldi kommunista és munkáspárti küldöttek tisz­teletére. A fogadáson Nyikita Hrus­csov, Csou En-laj és Palmiro Togliatti pohárköszöntőt mon­dott a szocialista országok barátságának megerősödé­sére, a nemzetközi és kom­munista mozgalom szilárdsá­gára és megbonthatatlan egységére, valamint új sike­reire annak a harcnak, ame­lyet a marxista—leninista pártok vívnak a békéért, a demokráciáért, a nemzetközi függetlenségért és a szocia­lizmusért A rendkívül szívélyes és baráti légkörben lefolyt fo­gadás a testvérpártoknak a proletár internacionalizmus elvein alapuló szolidaritás ragyogó megnyilvánulása volt. Dr. Nezvál Ferenc kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszternek ered­ményes munkája elismeré­séül 50. születésnapja alkal­mából, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta.

Next

/
Thumbnails
Contents