Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

3 Szombat, 1959. február 14. ÍTYWNCKIIHU NYUGODT IÁU&IÉÉIT A cipőgyóri dolgozók levelei a genfi aiomkonferencia i részi vevőihez Közel száz levél — egy üzemből. S valamennyin a címzett ugyanaz. A különbség csupán annyi, hogy egyiken magyarul, a másikon németül, a harmadikon pedig franciául olvashatjuk a címet: „Atomkonferencia, Genf.* Valamennyit a Szegedi Cipőgyár dolgozói írták. Az egyik lapról bájos gyermek néz a nagyvilágba. Basits Ferike fényképét küldi édesanyja messze idegenbe. Dolgos kezével aggódva írt a lapra néhány mondatot: „Gyermekem nyugodt jövőjét féltem, tiltakozom az atomháború ellen.* Tollat fogott, pedig ki tudja, mikor írt utoljára. Nem mestersége a tollforgatás. De most ő zottan követeli „az atombomba-kísérletek beszüntetését és a készletek megsemmisítését*. két akarnak! Az ifjúmunkások a nyugdíjasokkal együtt juttatják el levelüket az atomkonferencia részvevőihez. „Én, Péti János, a Szegedi Cipőgyár ifjúmunkása kérem a konferencia résztvevőit, hogy jövőnk, a béke érdekében minél eredményesebb munkát végezzenek* — írja egy ipari tanuló. Toldi Alajos bácsi álmában sem merte gondolni, hogy fia szülővárosa egyik legmegbecsültebb embere is bátorságot, erőt érzett, lesz. A munkásember húsz ke az idős ember. Büszke Kossuth-díjas pedagógus fiára, a mi rendszerünkre. Boldogságát a nyugatról jött hírek zavarják, nyugtalanítják, mert a mi létünk alapja a béke. Éppen mondják el véleményüket, ezért írta a következőket kérnek és követelnek: Bé- Genfbe: Fiatalok és öregek jött a gondolat és ő írta „Én, a Szegedi Cipőgyár dolgozója tiltakozom az atombomba kísérleti robbantásai ellen. Azt akarom, hogy ez a nagy kincs — az atomenergia — az emberiség előrehaladását szolgálja: Liszekámm György.* Kara Mária születésével egyidőben halt meg a fronton édesapja. Nem láthatta meg soha gyermeke mosolyát, asszonya örömét. A háború áldozata lett. A kis Mária békében nőtt fel, ő nem ismeri a háború rémét, de édesanyja évvel ezelőtt vajon, hogyan is gondolhatott volna ilyesmire? S most milyen büsz„Követeljük a gyilkolóeszközök megsemmisítését, legyen béke a világon*. Nagymamák kisunokájuk fényképén tesznek hitvallást a béke mellett, a gyenge asszonyok hatalmasnak, erősnek érzik magukat, ha békét követelnek. A nehéz kezek egyszerűen, a legkisebbek elfogulva, gyöngybetűkkel rajzolják az egyszerű papírlapra legforróbb óhaját: sék be egyszer és korra az atomfegyver-kísérleteket, békében akarunk élni. (horváthné) szívük szüntesmindenSzülői értekezletet tartottak a Textilművekben 1 Még nem fordult elő a és a vállalat vezetőjével Textilművek történetében, megbeszélték a tanulók hogy diákok szülei értekezletet tartottak volna az üzemben. Szerdán este azonban ez is megtörtént. A Ságvári Gimnáziumban taelbeszélései- nuló leányok szülei látogatből. olvasmányaiból tudja, tak el az üzembe, megtemit jelent a pusztító, a vé- kintették, milyen munkát res háború. És ő nem akar- _ , ... ..... ja ezt. A Cipőgyár tanulója, vefieznek 3 Politechnikai okjó mesterember akar lenni, tatás keretében gyermekeik Tudják meg Svájcban A gimná2ium szaktanárával és mindenütt a világon, hogy ő és sok-sok társa erélyesen tiltakozik az atomfegyverkezés ellen. Vagy például egy másik lap: „Egy békés, kis falu általános iskolájának tanulója vagyok. Szorgalmasan tanulunk, édesanyámhoz hasonló, becsületes munkásasszony akarok lenni. Édesanyám a Szegedi Cipőgyárban dolgozik, munkája után sok dolga akad otthon, ezért engem kért meg, hogy tiltakozzam családunk nevében a háború ellen. Szilágyi Ilona, Kiskundorozsma.« Boldog, nyugodt öregkorát és kisunokái jövőjét félti Boros Gy. Ferenc, a Cipőgyár volt munkása. A volt munkatársaival együtt ő is eljuttatta levelét Genfbe. Félti a béke ügyét, Határofélévi tanulmányi eredményét. Nagy megelégedéssel, elismeréssel nyilatkozott a gimnáziumban tanuló leányok lelkes munkájáról a Textilművek igazgatója. Elmondotta, hogy komolyan veszik a diákok a munkát, s mire elvégzik az iskolát, már egyúttal szakmunkásokká is válnak. Feltartóztathatatlanul előre » szavak és a monda- kétséges az sem, hogy a ták már: a Szovjetunió és a tok erőtlenek ahhoz, Szovjetunió hétéves tervé- szocialista világrendszer erehogy híven kifejez- nek győzelme a magyar nép je, alkotó munkája, újabb zék az SZKP XXI. kong resszusa munkájának minden célkitűzését, mozzanatát, s ezek nagyszerűségét. Most, hogy befejeződött a világ érdeklődésének középpontjában álló moszkvai tanácskozás, — ismerve közreadott tevékenységét és történelmi jelentőségű határozatát —, joggal és örömmel nevezzük a kommunista további boldogulását és elő- sikere egyre távolabbra űzi rehaladását is segíti, a tőkétől élesztgetett háborús rémet. T

öbb igen fontos elmé- Nekünk magyaroknak, leti kérdésre is vilá- mint a szocialista tábor mingos választ adott a den országának különösen moszkvai kongresszus, és eb- örömet jelentenek a Szovben a vonatkozásban is al- jetunió világraszóló eredmékotó módon továbbfejlesz- nyei. A magyar nép is öntette a marxizmust—leniniz- zetlen, igaz barátját tiszteli must. Megállapította, hogy a szovjet emberekben, akik a szocializmus építésének a legnehezebb időkben sietT'LTVl f^ Z^nZT útját az alapvető, közös vo- tek segítségünkre. Tudjuk, tála ' LLrZtZZT tr nások határozzák meg. s hogy a szó valódi értelméZZnáZZZnZn tr.Zi' hogy a nemzeti sajátossága- ben a mi nagy testvérünk XT ZtZnel ZTe's kat miként kell heiyesen ér- a szovjet nép és az ő hétXZZLnZZ telmezni és érvényre juttat- éves tervük áldásaiból jut ÍZr^ Z^ZZZll ni. ismételt veresége volt nekünk, meg a többi népi kezdődik a Szovjetunióban. a fl revizionistákna"k> akik demokráciáknak is. A kongresszuson targyalt _ mint nálunk Nagy Imre> es elfogadott heteves nep- vagy Jugoszláviában aJKSZ gazdasagi terv a világ tör- vezet5 körei _ a „nemzeti ténetében példa nélkül állo, kommunizmus* jelszavával „mnK. _nlr _ T„ni gyors ütemű fejlődést bizto- vaióiában a szocialista éoí- T Z mef ,a. , .tenmsít. A különböző beruházá- SÍ ZnL^lTTkong- Valonk' hogy felzarkozzunk sok összege a het ev alatt ress2us példával tisztázta majdnem annyi lesz a Szov- azt az elvi kérdést is, hogy jetunióban, mint a megelő- az állam elhalásának folyaI • tt a Duna-Tisza táján, ahol mi magyar dolgozó emberek élünk, sok még a tenniaz élenjárókhoz, nagyobb ütemben haladjunk a szocialista építésben. Kongresszusi beszédében erre is utalt A NYOMORTANYÁK HELYÉN 1% JX ,Qfrlm7n mű matát miként kel1 .érvénye" Kádár János elvtárs, s hozkxfejezve ez 1940—1970 mii- síteni. Ezzei függ össze az záfüzte: "... érezzük és tudhard rubelt tesz ki A het- is> hogy a társadalmi szer- juk> hogy népünk er6it Ö5Z_ éves tervben 15 millió ujabb vezetek fokozatosan sok ál- szefogva, az internacionalizvárosi akast építenek Meg- iami feladatot vesznek át a mus eszméje mellett szilárroviditik a munkaidőt ugy, kommunizmus építésével dan kitartva, megszüntetjük hogy a keresetek nem csok- párhuzamosan. Megjelölte viszonylagos elmaradásunkat, kennek, sőt emelkednek. azt is a kongresszus, hogy felépítjük szocialista hazánHosszan lehetne meg sorol- ^kor lehet áttérni az anya- kat.* Ehhez adott erőt, lelni mindannak áldását, amit gi javak kommunista elosz- kesítő bíztatást a moszkvai a hétéves terv megvalosítá- tásának módjára, s miért tanácskozás, amelynek gazsa jelent a szovjet haza pol- káros az a szemlélet, amely dag kincsestárából majd ezgárainak. A kongresszus figyelmen kívül hagyja eb- után szűrjük le a viszonya munkájáról, a hétéves terv- ^ a fokozatosságot ről Szeged és a járás dolgo- Megállapította a kcxngreszzói is örömmel beszélnek. ^^ határozata, hogyakomMegállapítják azt is külön- munista világmozgalomban bözőképpen, ám azonos tar- ez id- Hzer;nt továbbra is talommal, hogy a Szovjet- iegf$bb veszély a revizionizunió eredményeiben saját mus világosan kimondották zés megvalósítása össznemjövónk távlatait látják. Nem ugyanekkor, nem gyengül- zeti érdek, mert csak ezen het a harc a dogmatizmus és az úton biztosíthatjuk teljea szektásság ellen sem, me- sen a növekvő igények, szüklyek akadályt emelnek, s ségletek kielégítését. A szonehezítik a marxizmus al- cialista mezőgazdaságért kotó szellemű alkalmazását, n.em erőszakoskodunk, de a végül is a tömegektől való tenyek es a jó szó erejével elszakadáshoz vezetnek. A kongresszus feltárta és elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov frakciós, dogmatikus csoportjának az előrehaladást visszahúzó, káros tevékenységét, s fontos beosztásaikból félreállította őket. ink közötti hasznos tanulságokat. A magyar előrehaladás egyik kulcskérdése, hogy a mezőgazdaságban is győzzön a szocializmus. A szövetkeHorthyék Budapestjének egyik szégyenfoltja volt a Valériatelep, amelyen a nyomortanyák. a baraklakásök sora húzódott meg. Ma ugyanitt új emeletes, modern bérházak emelkednek, s új, gyönyörű városrész van kialakulóban. Felvételünk az egykori nyomortelep helyén folyó építkezésekről készült. fordulunk az egyéni gazdák felé, hogy a maguk igazi boldogulásáért is fordítsanak hátat a nadrágszíj-parcelláknak. M a még nem lehet teljes mélységében vázolni a moszkvai kongresszus nemzetközi jelentőségét. Nyilvánvaló azonban, hogy ez nem kicsi és hivatását a nemzetközi életáthatotta J*» jótékonyan érzi majd a egész munkáját. A kongresz- .^nseg. A szusról ismét világgá rop- .^X f ^ ^ f. pent a Szovjetunió követke- lens<;9™k egyaránt hirdette zetes lenini külpoUtikája: ^ e™sodott a koma Szovjetunió a különböző es az társadalmi berendezkedésű ^etközi kommunista moz* országok békés egymás mel- e0V^ . A beke velott óléból, híZ M-iintrfe- delmében is ujabb kedvező A

moszkvai kongreszszus az alkotó munka, a béke jegyében tanácskozott, s pálinka retörése aláássa a vallás ismereteN méleti alapjait, fokról tokra megcáfolja a misztikus elképzeléseket Kibékíthetetlen tehát a vallás és a tudomány közötti ellentmondás. A vallás azt mondja, hogy tanításai tartják fenn az erkölcsöt, a valláserkölcs „kifinomítja« az emberi lelket A gyakorlat azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A valláserkölcs, az isten parancsa soha senkit sem tartott vissza a gaztettektől. Vallás több ezer éve van, de hatására ezen idő alatt az erkölcsben nem következett be jelentős változás. A valláserkölcs nem változtathatott az emberek magatartásán, mert a kizsákmányoló, uralkodó osztályok erkölcséhez tartozik. Nem javíthatja meg az embert, hiszen éppen a vallás igazolja, szentesíti a legnagyobb erkölcstelenséget, a kizsákmányolást. Nem véletlen, hogy a vallások szentesítik a háborút —, a háborúk hasznából a vallás is részesedik. Elsősorban úgy. hogy a háborús létbizonytalanság, a szeretteik féltése sok embert hivővé tesz. Ezen túl anyagi érdekeiket is érinti a háború. A Vatikán például érdekelt az atombomba-gyártásában, mert a legnagyobb olasz robbanóanyag-gyárnak is egyik részvényese! A vallásra az idézett felfogások általában jellemzőek. Miattuk joggal tekintjük a vallást a reakciós, idealista világnézetek egyik válfajának. (Megjegyzendő, hogy most minden vallást a helyzethez igazodva korszerűsítenek, s az egyházi szertartásokat igyekeznek közelebb hozni a tömegekhez.) A vallás és az egyház bírálatának hagyományai megtalálhatók a magyar történelemben is. Nem véletlen, hogy a nép adomái jelentős részének csattanója a papokon sújt végig. Rákóczi, Kossuth nem egyszer keserű szavakkal illették a különböző egyházakat, különösen a katolikus egyházat, mert nem értették meg a nemzeti érdekeket és szembefordultak velük. Petőfi, Arany, Ady. Mikszáth, Móricz és mások, a magyar irodalom kimagasló képviselői élesen szembefordultak az egyházi reakcióval, a vallási ideológiával. A kommunisták, amikor a vallási ideológia és az egyházi reakció ellen harcot folytatnak, a haladó hagyományok nyomdokaiban járnak, s azokat tetőzik be. Hazánkban a felszabadulás óta a társadalom szerkezetében végbement alapvető változások, a tudomány, a kultúra és a felvilágosító munka előrehaladása következtében a vallási ideológia bázisa jelentősen csökkent, lényegesen kisebb területre szorult. A dolgozók — beleértve a vallásos dolgozókat is —, láthatják, hogy nem természetfeletti erők irányítják a társadalmat, hanem annak élete, fejlődése saját tevékenységüktől függ. A gyakorlati élet. a megváltozott és egyre változó lét az, ami kiábrándítja a tömegeket a vallásos ideológiából. A szocializmus építése, a béke védelmé egyben harc a vallás gyökerei ellen is. A vallásos ideológia elleni harc nagy türelmet, sok okos felvilágosító szót kíván. A többi között azért is van ez. mert a vallásos emberek jelentős része hosszú ideig makacsul ragaszkodik illúziójához. A vallás nem is szűnik meg automatikusan a szocializmus építésével. A tudat elmarad a lét mögött, a kommunistáknak, a haladó gondolkodású embereknek nagyon gondos nevelőmunkával kell dolgozni az elmaradás felszámolásáért. Némelyek — nagyon hibásan — a lelkiismereti szabadság tiszteletbentartását értelmezik úgy, hogy az kizárja az ateista propaganda lehetőségét. A iSelkiismereti szabadság a vallásos, illetve az ateista meggyőződés szabad hirdetését jelenti. Azt, hogy ebben senkit nem gátolnak, senkit meggyőződése elhagyására nem erőszakolnak. Az egyházak terjesztik saját nézeteiket. Akkor miért lenne a vallásos emberek e szabadságának megsértése, ha mi is terjesztjük ateista felfogásunkat?! Éppen a hallgatás jelentené azt, hogy csorbítják a lelkiismereti szabadságot — a mi szabadságunkat. A marxizmus azt tanítja, hogy az állam számára magánügy a vallás. A mi népi államunk biztosítja a lelkiismereti szabadságot s ebben a vallás szabad gyakorlását is. A lelkiismereti szabadság is a proletárdemokrácia része. Természetesen nem engedünk teret semmiféle vallási köntösben jelentkeződ reakciónak. Ebben a harcban is vigyázni kell, hogy ne sértsük meg a vallásos meggyőződésű embereket, meghúzzuk a határvonalat közöttük és a reakció erői között. Államunk az egyházzal kötött megállapodás értelmében több pontokon együtt működik az egyházakkal, s anyagiakban is támogatja azokat. A párton belül a vallás nem magánügy. A pártnak és tagjainak türelmesen, sértő és goromba hang nélkül, tapintatosan harcolniok kell a vallásj ideológia ellen —, a vallás gyökerei ellen. A harcot úgv folvtassuk, hogy ne homályosítsuk el a fő problémákat, hanem ellenkezőleg azok sikeres végrehajtását: a szocializmus építését és a béke megvédését segítsék. lett élésének híve, szüntelenül arra törekszik, hogy távlatok nyíltak a munkás!minden állammal, 'minden ?szttly. nemzetköri és nemzeterületen együttműködjék. * ak«oegysegenek megválót........ snasara. A szocialista világrendIsmét békés gazdasági versenyre hívta a Szovjetunió á világ leggazdagabb és leg- szer a Szovjetunió és dicső fejlettebb kapitalista álla- kommunista pártja vezetémát: az Amerikai Egyesült sével mindig a fejlődés új Államokat. S bizonyosan & új mérföldköveihez ér. S 'hisszük, hogy ebben a vetél- a világ feltartóztathatatlanul kedésben is maga mögött mozgásban van, a kommu*. hagyja a Szovjetunió az nizmus feU ^kuj. UAA1öldgolyó békét kívánó Mert a kommunizmus esz'emberei örülnek a Szovjet- mél a tarsadalmi igazságolunió sikereinek, grandiózus kat jelentik, terveinek, hiszen megtanul- Morvay Sándor Fogadás az SZKP Központi Bizottságában a A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága február 6-án a Kremlben fogadást adott a XXI. kongresszuson részt vett külföldi kommunista és munkáspárti küldöttek tiszteletére. A fogadáson Nyikita Hruscsov, Csou En-laj és Palmiro Togliatti pohárköszöntőt mondott a szocialista országok barátságának megerősödésére, a nemzetközi és kommunista mozgalom szilárdságára és megbonthatatlan egységére, valamint új sikereire annak a harcnak, amelyet a marxista—leninista pártok vívnak a békéért, a demokráciáért, a nemzetközi függetlenségért és a szocializmusért A rendkívül szívélyes és baráti légkörben lefolyt fogadás a testvérpártoknak a proletár internacionalizmus elvein alapuló szolidaritás ragyogó megnyilvánulása volt. Dr. Nezvál Ferenc kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszternek eredményes munkája elismeréséül 50. születésnapja alkalmából, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta.