Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 A M 4 G Y A R SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 48. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1959. február 26. A balesetvédelem a szocializmusban társadalmi ügy Megyei munkavédelmi és balesetelhárítási ankétot rendestek Szegeden IA jövő gépésztechnikusai \ j;| A Szegedi Déri Miksa Gépipari Technikum falai köpi zött fél évszázada folyik a tanítás. A jövő gépésztechnikusai és szakmunkásai korszerűen felszerelt tanműhelyek||kel és szertárakkal ellátott intézetben gyarapítják isme: ireteiket. Fontos és kedvelt tárgy a gépszerkezettan. A ta\:\nulók — mint felvételünk mutatja — érdeklődéssel taffnulmánynzzák a lokomobil működését, egy »megszólalásig "ihü« módéiról. (Részletes tudósítás a 3. oldalon.) ma: A szovjet film • ünnepe # • Verekedés a görög parlamentben; A visszaállított Krupp-birodalom • A fsz-vagyonról és jövedelemelosztásról i tttttttt9tt Megyei munkavédelmi és balesetelhárítási ankétot rendeztek Szegeden szerdán délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a területi bizottságok. Az ankéton Évinger Mihály, b SZOT munkavédelmi osztályának vezetőhelyettese tartott előadást. Ismertette az általános balesetvédelmi helyzetet. Elmondotta, hogy az összes balesetek 1958ban, 1953-hoz viszonyítva 10 százalékkal csökkentek. 1952-ben e?er munkásra 103, a múlt esztendő során viszont csak 78 baleset jutott. Jelentősen csökkent a halálozási balesetek száma is. Szép eredményt értek el általában a nehéziparban, bányászatban, kohászatban és a gépgyártásban. Ezekben az iparágakban lényegesen csökkent a balesetek száma. Ezzel szemben a könnyűiparban 1952-höz viszonyítva 16,9, az élelmiszeriparban 81, a közlekedésben 23,4 százalékkal emelkedett a balesetek száma. Hangsúlyozta, hogy a balesetek okai Csongrád megyében ls igen sokszor az üzemi rendetlenségből, zsúfoltságból adódnak, vagy a berendezések, kéziszerszámok rossz állapota miatt következnek be. Egyes helyeken hiányoznak a védőeszközök, ha vannak, azok közül is jónéhány nem tökéletes. Természetesen eredhetnek a 'balesetek gyakorlatlanságból, szakképzetlenségből is. A munkakörülmények alapvető megjavítása, új korszerű üzemek, berendezések építésével, a régiek rekonstrukciójával és munkavédelmi beruházásokkal, felújításokkal érhető el. Több példát említett. Elmondotta a többi között, hogy a Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalatnál gépesítették az anyagmozgatást és igyekeznek portalanítani az üzemrészeket. Jelentős építkezések folynak a kisteleki és sándorfalvi gépállomásokon is, — A dolgozók egy része fegyelmezetlen — folytatta Évinger elvtárs. — Nem ritka az sem, hogy a jó utasítások ellenére cselekszenek. Ilyen esetek során született tavaly az összes balesetek 38 százaléka. Például a Szegedi Cipőgyárban játék közben érte baleset az egyik munkást. Több helyen nem hívják fel az új dolgozók figyelmét a balesetekre. Nem oktatják ki őket alaposan. Az összes balesetek TI százaléka új dolgozókkal történt. Például a Szegedi Szalámigyárban egy ipari tanuló kezét húsdaráló csonkította meg. Sajnos, egyes műszaki és gazdasági vezetők is helytelen szemléletet vallanak. Csak a termelés tárgyi feltételét nézik, nemegyszer megfeledkeznek az emberről A kapitalizmusban a baleset a dolgozónak egyéni ügye volt, nálunk viszont társadalmi ügy. Még sincs meg a munkások egy részében az egymás iránti felelősségérzet. Különösen azoknál, akik csak néhány éve dolgoznak az iparban. Akadnak iszákosak, akik igen sok balesetet okoznak. 1958-ban országosan 527 esetben történt halálos kimenetelű közúti baleset. Ezek harminc százalékát az Ittasság, illetve a gondatlan vezetés okozta; — A balesetek és megbetegedések megelőzését nemcsak műszaki és egyéb intézkedésekkel kell megteremteni, hanem szívós nevelőmunkáva! is. Fel kell használni a film, a plakát és a kiadványok hosszú sorát, a munkavédelmi hónapok és hetek rendezését. Emellett igen fontos, hogy szélesítsük üzemünkben a munkavédelmi aktívák körét. i A szakszervezeti aktívák mutassanak példát a munkavédelmi rendszabályok betartásában. Az illetékes szervek pedig határozottan lépjenek fel a törvényes- FI ség megsértőivel szemben, || vonják felelősségre mulasztókat. Végül megdicsérte Évin- Fül ger elvtárs a Csongrád megyei aktívákat. Nyári p Antalt, a Szegedi Kendere [3 fonógyár, Tárnok Ferencet !.i a 42-es AKÖV, Hatos Jó- jfj zsefet, az Újszegedi Ken- F| der- Lenszövő dolgozóját. j;S Elmondotta, hogy sok M ilyen lelkes munkát végző ii aktívára lenne szükség. A F| szakszervezetben, akik ké- i|j pesek megoldani a rájuk i! háruló feladatokat. A beszámolót vita követ- ,yj te, amelyet lapunk 3. ol- fa dalán ismertetünk. üaaauiialta N:W)ISIiLliülHiii (Tóth Béla felv.) i.»ui>iiim>itHiiitMK**n.wm Szocialista iparunk egyre jobban törekszik arra. hogy készítményei ne csak minőségben legyenek kiválók, hanem minél szebb és ízlésesebb kivitelezésben is kerüljenek a fogyasztókhoz. Nagy érdeklődést váltott kl a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak Budapesten ebben a szellemben megrendezett kiállítása, amelyen az ipar legszebb formájú áruit mutatták be. Képünkön a kiállítás egy részletét láthatjuk 4 Szerdán Hruscsov és Macmillan újabb megbeszélést tartott Á szovjet miniszterelnök keddi beszédének világvisszhangja Harold Macmillan angol miniszterelnök szerdán piti a. kedvező légkör megte- ahogy azt egyesek az első Moszkva környéki rezidenciáján ismét találkozott Nyi- remtését a más kérdésben pillanatban látják. „El lehet kita Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö- folytatandó komoly tárgyald- fogadni a gondolatot, hogy kével. sokhoz«. Gromiko helyett közvetlenül A találkozón szovjet részről jelen volt Anasztaz Mi- A Reuter angol hirszolgá- Hruscsovval kezdődjék a kojan, Andrej Gromiko és Jakov Malik, a Szovjetunió lat jelentése szerint Wos- tárgyalás" — hangoztatja a londoni nagykövete. hingtonban nem okozott lap. Angol részről jelen volt Selwyn Lloyd és Sir Patrick meglepetést, amit Hruscsov a Egyes nyugati megnyilatReilly nagykövet. megnemtámadási szerződés- kozásokból és kommentárok«.§+«• kfill fnnfoní ról és a külügyminiszteri ér- ból viszont kitűnik, hogy biiweg Kflt lariani __ tekezletröl mondoft. zonyos nyugati körökben a kormányfők értekezletét A Washingtoni Post című zavart okozott Hruscsov .... . ., „ .. . - ,„_ „ amerikai lap kifejti, hogy őszinte, nyílt beszéde és az, Hruscsov keddi beszéde Guardian cimu angol lap a „ ki iel un trései nek . ,. , . élénk visszhangot keltett következőket írja: "Okvetle- hogy meg a tárgyalasok benyugaton. Az érdeklődés kö- nül kössük meg a felajánlott ® flzok nem jelentenek fejezése előtt nyilvánosságra zéppontjában az a javaslata barátsági és megnemtáma- 0iyan merev elzárkózást a hozta, miről is folyik a szó került, hogy ne a külügymi- ddsi szerzödést, ha az elöse- nyugati javaslatok elől, mint Moszkvában, niszterek, hanem a teljhatalommal felruházott kormányfők találkozhassanak a nemzetközi kérdések megvitatására. A munkáspárti Daily Herald kijelenti: »nyilvánvaló, hogy meg kell tartani a kormányfők értekezletét, az angol rjép már azt szeretné tudni, mikor kezdődik ez az értekezlet«. A Daily Worker megállapítja: „angliai körökben nem hajlandók elfogadni az olyan célzásokat, hogy Hruscsov beszéde bármiféleképpen Macmillannek szánt visszautasítást jelentené, vagy az valamiféle szakítás lenne a megszokott diplomáciai eljárással. Több angol lap különösen kiemeli Hruscsov keddi beszédének azon kitételét, amelyben a szovjet kormányfő kijelentette: a szovjet kormány kész rá, hogy barátsági és megnemtámadási szerződést írjon alá Angliával. „Húsz esztendőre, vagy ha angol vendégeink úgy akarnák, akár 50 évre, vagy ennél is hosszabb időre szóló szerződést írhatnánk alá-. Hruscsov e kijelentésével kapcsolatban a Manchester Szegeden is szerveznek jövőre nyári szabadegyetemet Az elmúlt héten lapunkban ismertettük a debreceni nyári szabadegyetem programját és ezzel kapcsolatban nyílt kérdést intéztünk a szegedi egyetemek vezetőihez, hogy hasonló kezdeményezést miért nem valósítanak meg Szegeden is. A cikk megjelenése után dr. Antalffy György egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektora nyilatkozatot adott lapunknak. Tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a tudományi karok már hosszabb idő óta foglalkoznak a szegedi nyári szabadegyetem tervével és éppen a napokban nyújtották be javaslataikat es elgondolásaikat a rektori hivatalba. Tekintve, hogy a feltételek még nem elég érettek ahhoz, hogy 1959ben valóra váltsák ezt a kezdeményezést, úgy döntöttek, hogy első ízben 1960ban rendezik meg. Az elgondolások szerint külföldi és hazai résztvevők számára hirdetik meg a programot, s ennek gyakorlati megvalósításával az egyetem minden kara közreműködik. Az alapvető elv az, hogy a szegedi nyári szabadegyetem programjában a tájjelleg domináljon. Ennek megfelelően a természettudományi kar főként a Tisza-kutatás, a Dél-Alföld problémái, gazdaságföldrajza, éghajlata és földtana tematikájához ragaszkodik. A bölcsészeti kar Szeged és környéke történetét, irodalmát, néprajzát, népzenéjét, s általában Szeged múltját és jelenét hangsúlyozza a programban. A jogi karon vetődött fel, hogy a külföldi résztvevők számára magyar nyelvtanfolyamokat kell szervezni. Ugyanakkor kifejezetten magyar jellegű jogi problémák felvételét tervezik az előadássorozatba. A szabadegyetem szorosan kapcsolódik majd a nyári szabadtéri játékokhoz és annak egyes előadásaihoz is. Tervezik, hogy egyes bemutatók után vitákat rendeznek a szabadegyetemen s ezek az alkalmak kitűnően szolgálják majd azt a célt, hogy a külföldi résztvevők megismerkedjenek a marxista esztétika szellemével. Az előadások a magas színvonalú ismeretterjesztés igényével hangzanak majd el. de tartalmuknál és felépítésüknél fogva nemcsak a müveit nagyközönség számára lesznek érdekesek és tanulságosak, hanem a szaktudományok képviselői számára is sokat nyújtanak. Szervezési tekintetben a kipróbált debreceni formát választják s itt is több érdekes kirándulást és országos túrát szerveznek.