Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-24 / 46. szám

3 Kedd. 1959. február 17. Ma rendezik meg a II, Szegedi Kórushangversenyt A szegedi kórusok decem- lója, Garamszegi József ve­beri nagysikerű seregszem- zetésével szerepel. A Köz­léje után — amelyen hat alkalmazottak Szakszerveze­énekkar lépett fel —, ma tének Bartók-kórusa és a este a Zeneművészeti Szak- DAV Erkel-kórusa Hándel­iskola hangversenytermében műveket mutat be, a zene­ismét hat kórus lép színpad- szerző halálának 200-ik év­ra, hogy fejlődésükről, tu- fordulója alkalmából. Színes dásukról számot adjanak s műsorral lép fel a Szövet­megmutassák a szegedi kó- kezeti Bizottság énekkara, a rusmozgalom erejét, művé- Pedagógiai Főiskola vegyes­szi színvonalát A közremű- kara Kodály ritkán hallható kődő énekkarok között van művét, az Ady versére írt: a Tatarozó és Építővállalat -Akik mindig elkésnek* ci­énekkara, amely nemrégi- műt szólaltatja meg. Nagy ben történt újjászervezése érdeklődés előzi meg a kó­ota első ízben jelenik meg . _ , , a nyilvánosság előtt, s a rus karnagyának. Falud. Bé­Madách utcai iskola ének- Iának új kórusmüvét, mely karával közösen mutat be Juhász Gyula -Magyar nyár kórusszámokat. Veres László 1918<< forradalmi versére ké­vezetésével. Az Altalanos Munkásdalegylet a szegedi szült. Ma fizet k ki Szegeden a pedagógusok régi és új fizetése közötti különbözetet A forradalmi munkás-pa- sítják a pedagógusoknak a raszt kormány rendeletére januári és februári hónapra 1959. január 1-től - mint járó bérkülönbözetet, mint ismeretes — rendezték az fizetési előleget, alsó- és középfokú oktatási A tanácshoz tartozó neve­intézményekben dolgozó pe- lök eszerint a mai napon dagógusok fizetését. Nem háromszáztizezer forintot sokkal később a miniszté- kapnak kézhez. Évi béreme­rium kiadta a rendelet vég- lésük együttesen 1 millió 800 rehajtási utasítását is és en- ezer forint. A fizetésemelés nek megfelelően országszer- első fokozatában általában te megkezdődött az elmara- 50—70, legfelsőbb fokozatá­dott fizetési különbségek ki- ban pedig 200-230 forinttal fizetése. Ma a városi tanács növekedett a havi fizetésük, művelődésügyi osztályának Az átlagos emelkedés 191 közvetlen irányítása és fel- forint. üevelete alá tartozó ös/zes Márciustól kezdve a ren­ugyeiete ala tartózó osízes des fizetési napokon már a szegedi iskolákban és okta- felemelt béreket fizetik a tási intézményekben folyó- pedagógusoknak. | A paraszttálat legjobban érintő kérdésekről Hogyan kártalanítják a gazdákat a bevetett területek után? A termelőszövetkezetbe be- alapot. Ugyanez vonatkozik lépni szándékozó gazdák a szőlőre, gyümölcsösökre és körében napi kérdésként más ültetvényekre is. A be­merül fel mostanában az is: lépő gazdának joga van ah­hogyan, miként kártalanít- hoz, hogy a háztáji gazda­ják őket, illetve megtérítik-e ságába visszamaradó földte­számukra azt a munkát, ve- rületet saját földjéből ott tőmagot, melyet földjeik be- jelölje ki, ahol akarja. Te­munkásdalos-mozgalom ha- A hangverseny este 7 óra­gyományainak hűséges ápo- kor kezdődik. Pusztaszer keresi a boldogabb jövő útját Régen nem volt Pusz- kai mentsék a lemaradást, taszernek a mostani vasár- A vitát követöleg élénk naphoz hasonló mozgalmas csoportos beszélgetést foly­napja, amikor nemcsak a tattak le a teremben, ahová község, hanem a környék időközben megérkeztek a dolgozó parasztjait is jármű- községet patronáló szegedi re kényszerítette a kíváncsi- TEFU-vállalat dolgozói is. ság. Eljöttek meghallgatni A szétszórt csoportok beszél­Sajó Gyulának a Szovjet- getéseiból ítélve Pusztaszer unióban szerzett tapasztala- sietős léptekkel halad a szo­tairól szóló tartalmas Unne- cialista község büszke címe pi előadását, megismerni a felé és boldog, hogy olyan szovjet nép életét, békepoli- impozáns módon adhatott tikáját, páratlan gazdasági kifejezést a szovjet nép sikereit és nem utolsósorban iránti őszinte szeretetének, a XXI. kongresszuson elfo­gadott hétéves távlati ter­vet. Ezzel a tömeges felvonu­lással fejezte ki a község la­kossága a szovjet nép iránti mélységes szeretetét és há­láját ls. Ezen túlmenőleg a termelőszövetkezeti vonat­kozású, legújabb kormány­rendelet ismertetését akar­ták meghallgatni. Nem volt tehát meglepő, hogy a zsú­folásig megtelt kultúrterem­ben még halkan köhinteni sem hallottunk senkit, mert —• mint ezt a feszült csend magyarázatául mondották — nincs olyan ember, aki ne akarna beleszólni a maga és a késői utódok jövőjébe. Er­re ma már, nem a babonás jóslatok, hanem a Szovjet­unió sikereinek megismerése az egyetlen alkalmas mód. Erről beszélt az ünnepi elő­adó, Sajó Gyula, Csongrád megye pótképviselője. A kommunizmus küszöbé­re lépett nagy nép hétéves terve — mint itt is hangoz­tatták —, a mi tervünk is. Ahhoz, hogy együtt érkez­zünk a kommunizmus csú­csaira, csak az szükséges, hogy a felszabadult magyar parasztság sürgősen lépést váltson a gazda-ági fejlődés megkezdett útján. Az élvezetes előadást vi­ta követte, amelvben főleg a tegnap ingadozói sorakoz­tak fel, hogy a mostani, konstruktív hozzászólásaik­Ormos János „Megelevenedett sorok es kaiig jegyek99 Igényes zenés irodalmi műsor a KPYDSZ-ben A KPVDSZ központi mű- több-kevesebb sikerrel iga­velődési otthonában igényes zolta, hogy az öntevekeny zenés irodalmi műsort rende- csoportok klasszikusok mű­zett szombaton este a szak- veinek megszólaltatására is szervezeti öntevékeny művé- képesek. Sikere volt Nóvák szí gárdája a Zeneművészeti Mária szavalónak; a Zene­Szakiskola növendékeivel művészeti Szakiskola hang­együtt működve. Shake- szeres triójának; Forró Pál­speare monológ és jelenet," nak és Lakwer Annának, a Karinthy karcolat és vers, Csajkovszkij, Beethoven és Puccini zeneszámok hang­-Makrancos hölgy* jeleneté­ben, továbbá Surányi Te­réz szakiskolai hallgatónak, zottak el a lelkes közönség akl Puccini Gianni Schicchi és Weber Faust című ope­előtt. A merész vállalkozás rájából énekelt egy-egy áriát. A műsor legnagyobb si­kerű darabja Molnár Ferenc Ibolya című egyfelvonásosa volt. A rendezésért Forró Pál érdemel dicséretet, a lel­kes szereplőgárdából pedig ördög Magda és Szokoly Gi­zella nevét említjük első he­lyen. A KPVDSZ színjátszó cso­portja és kultúrmunkásai ez­zel a szereplésükkel komoly munkáról, lelkesedésről és játékkészségről tettek tanú­ságot. Ma úja! b tárgyalás a rokkanttá tett kovácsionu ó ügyében Lapunkban többször meg- rért indított polgári kerese­emlékeztünk arról, hogy te körül forog. Erdei Becsei József sándorfalvi ugyanis tanúk tömegére hi­kovácsmester és szőlőbirto- vatkozva azt állítja, hogy a kos kapzsiságából, illetve nyolcórai kovács szakmunka gondatlanságából eredően mi- mellett állandóan "-második lyen szerencsétlenül járt, s műszakként*, újabb nyolc rokkanttá lett tanulója: Er- órát dolgozott, még ünnep­del Sándor. Ma Szatymazon napokon is Becsei szőlőjé­az ügyben újabb tárgyalás . . tth , cazdasáBá_ lesz. Ez a tárgyalás Erdei- ^ otthonl gazdasaga­nek volt gazdája ellen 29 b8«- Hisszük, hogy a tények havi tanoncbéréri és 23 ha- kiderülnek a tárgyaláson és vl napszámos túlmunka-bé- igazságosan dönt a bíróság, /ktooooooooooooooooo^ >00000000 vetésére fordítottak? A termelőszövetKezet egyet­hát háztáji földként meg­tarthatja magának szőlőjét, len fillérjével sem maradhat gyümölcsösét is, amennyiben adós a belépő gazdának. A ez az esetleges tagosítást szövetkezetbe vitt búza-, nem zavarja. Ilyen esetben rozs-, árpa- és egyéb kalá- a háztáji gazdaságban visz­szos-vetések értékét közös szahagyott szőlőért, gyümöl­alapon felbecsülik és erről esősért kártérítést nem íizet­is kétpéldányos jegyzőköny- nek. Kártérítés a gazda szá­vet készítenek. A földek mára akkor is jár, ha törté­szántási díját az érvényben netesen tagosítás folytán lévő gépállomási alapján azonnal ártarifa szőlőjét, gyümölcsösét, vagy kifizetik, lucernását, más tsz-nek vagy Ugyanígy kifizetik közvetle- egyéni gazdának juttatják, nül a belépés után a vető- Ilyen esetben a kártérítés mag órát is. Azonban, ha megfizetésével az tartozik, ezt a gazda természetben kí- aki a területet megkapta. vónja, akkor a vetőmagot az termelőszövetkezetbe első új terelésből mérik ne- nemcsak saját földdel, ha­ki vissza. A föld beművelé- nem állami, vagy egyéntek­sével járó egyéb munkákért tői vett kishaszonbérlettel is pedig a munkaegységkönyv be lehet lépni. A szövetke­alapján munkaegységeket ír- zetbe vitt bérletes földek nak jóvá a belépő javára. Vitás kérdés az is, mit kapnak a gazdái? a szövet­után a belépéstől számítva a közösség fizeti a bérleti díjakat az államnak és az kezetben például a termő egyénieknek egyaránt, a ko­lucernásokért, vagy hogyan rábban egyénileg kötött bér­téritik meg számukra a trá- letl szerződések gya árát, amit tavaly, vagy szerint. Szeged azelőtt hordtak ki földjeik­re? Ugyanitt merül fel az is. feltételei környékén lyesmire több példa is van. A mihálytelki Szabad Tisza a többi évelő növényekkel? A dolgozó parasztoknak e mi lesz a tsz-ben a bevitt Tsz például 29 hold földet szőlővel, gyümölcsössel, vagy bérel egyéniektől, melyért holdanként évi három má­zsa búza bérleti díjat fizet tekintetben sem szabad ké- a kívülálló földtulajdonosok­rosodniok. A lucernával, nak. Az egyénileg kötött vagy más évelő pillangós bérleti szerződések lejárta növénnyel bevetett területe- után közös megegyezés tár­ket erre a célra alakult szak- gya az, hogy megújítják-e bizottság értékeli fel. A bi- továbbra is a szerződéseket, zottsógban kell lennie a be- vagy pedig a törvényesen lépő gazdának, a termelő- megállapított földjáradékot szövetkezet elnökének, vagv fizetik rendszeresen a tulaj­az igazgatóság más kijelölt donosoknak. Az a gazda tagjának és az illetékes Köz- például, aki tíz hold földdel ségi tanács mezőgazdasági lép a szövetkezetbe, s föld­szakemberének. Ez a bízott- jelnek aranykorona-értéke ság felbecsüli a kihordott eléri a 200-at, a tagság dön­trágya és a vetés értékét — tésének megfelelően földjá­radék címén évente 20 rtrá­zsa búzát kaphat. Ugyanez jár azoknak a kívülállóknak is, akik ugyan nem Uz-ta­ki a gazdának. Az összegből gok, de kishaszonbérleti természetesen levonják a szerződés révén földjük a 20, vagy 35 százalékos közös szövetkezetbe került. melyet szintén jegyzőkönyv­ben rögzítenek. A felmerült kártérítést a közösen megál­lapított időpontban fizetik Jól sikerfiit a takácsi ismerkedési est DÉSI HUBER ISTVÁN Szombaton este a Hungá­riában tartották meg a sze­gedi városi és kerületi ta­nácsok ismerkedési estjét, amelyen tanácstagok, a ta­nácsok szakigazgatási dol­gozói vettek részt hozzátar­tozóikkal, barátaikkal. A bálnak is beillő, hangu­latos, jól sikerült ismerke­dési estet Biczó Gfórgy, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke nyitotta meg néhány szóval. Azon Karnevál herceg látogatása az Uttörőházban Vasárnap dél- szó mellett izga- ni/erte. Második t/tán hangos volt tottan várta a fel- díj a »Mindent az Uttörőház kör- vonulást. Végre gyűjtök* címke nyéke, a boldog fél Ötkor az ud- jelmezé, a har­gyermekek vidám zsibongásától. Jel­mezes, farsangi karnevált ren­deztek az úttörők. Már a kora dél­madik díj a gyu­fa-jelmez, 100 éves a Gyufagyár felirattal. Jutalom­ban részesültek var mester koppan­tása jelezte Kar­nevál herceg és hercegnő megér­keztét. Néhány pilla- még a Piroska és utáni órákban tz- natra olyan csend a farkas-, a sakk­gatott sürgés-for- lett a teremben, és az eszkimó­gás kezdődött a hogy csak az iz­tágas előcsarnok- natott kicsi szivek ban. Egymás után dobogását vélte jöttek a kipirult hallani az em­arcú gyerekek, ber. hónuk alatt a ti- Megjelent a tokza'.osan rejte- hercegi pár s utá­getett jelmezzel, nuk a kiséret. Az emeleti öltő- Egymás után vo­zőkben egymás nvHak el elót­után változtak át tük, s a nézők az ötletes, otthon 'lőtt a jelmezver- tombola, jóízű fa­senyben résztve- latokkal alaposan vő pajtisok. megrakott büfé A bíráló bizott- és a kitűnő zene ság döntése után tették kedvessé és kihirdették a ver• hangulatossá seny eredményét, gyermekeink szá­Első díjat, egy mára a vasárnap szén W*keu*6t a délutánt, szputnyik-jetmez (cs. a.) jelmezek boldog tulajdonosai, A felvonulás utáni nyitótáncot a tanítóképző út­törömunkában de­rekasan résztve­vő ifivezetői rop­ták. Ezúton is kö­szönet nekik érte. Faltanáltánc, készült jelmezek­ben furcsa, ne­vettető, csinos fi­gurákká. A kö­zönség a nagy te­remben gyülekez­ve, vidám zene­reményének adott kifejezést, hogy ez az eat, amikor a ta­nácstagok, tanácsi szakigaz­gatási dolgozók a fehér asz­tal mellett közelebbről is­merkednek egymással, elő­segítője lesz egy olyan közvetlen kapcsolat és együttműködés kialakulásá­nak, mely végső fokon az egész tanácsi munkát len­díti előre majd, és jó szó­rakozást kívánt a megjelen­teknek. Ezután a Hungária-zene-) kar szegedi csárdásra zendí­tett rá és a vendégek a haj­nali négyórai záróráig szó­rakoztak, mulattak az is­merkedési esten, amelyet éjfél előtt a Szegedi Nem­zeti Színház művészeinek műsora színesített. A mű­sorban Horváth Anna, Tur­ján Vilma. Gómes Imre, Sinkó György lépett fel, konferált Kovács , János. Jól sikerült a tombola is, amely­nek főnyereményét, egy kéthetes üdülést a Hungária egyik dolgozója nyerte. Ma tizenöt esztendeje, hogy kidőlt a sorból a proletariá­tus nagy művésze, a mun­'kásból lett, s a munkáséle­det vásznain megörökítő fes­dő, Dési Huber István. Élete és munkássága szo­irosan egybekapcsolódik a munkásosztály har­caival. Mielőtt el­szánta volna magát arra, hogy a művé­szetet, a piktúrát vá­lasztja élethivatásá­nak, alaposan megta­\nulta a nélkülözést. kizsákmányoló tár­sadalom minden ter­]hét, az életet kiszi­polyozó kapitalista \munka kegyetlensé­>gét már fiatalon !megismerte. Főiskolán, hanem — a napi kemény, megfeszített mun­ka után —, Podolini Folk­mann Artúr esti iskoláján. Művészetét osztálya szol­gálatába állítja. Mint igaz kommunista, kiveszi részét az osztályharcbál ecsetjével A szovjet kozmikus Űrrakéta címmel rendez a Tudomá-' nyog Ismeretterjesztő Tár­sulat előadást a Juhász Gyu­la Művelődési Otthon nagy; előadótermében, szerdán 1 este 7 órakor. Az előadás) a szovjet rakétatechnika fej lődésével la foglalkozik és; bemutatja azokat az ered­ményeket, amelyeket a szov-) jet tudomány ért el a három! eddig felbocsátott szovjet 1 mesterséges bolygó segítsé-) gével. Az érdeklődéssel várt' előadást dr. Makai La)os\ egyetemi adjunktus tartja, minden érdeklődőt szívesen; látnak. Először kovácsinas, majd pincér, kiszol­gáló és napszámos. Hamarosan megvá­lik szülővárosától, hogy vándorútján lásson, tanuljon. így kerül a fővárosba, ahol zsákol, és nap­számosmunkát vé­gez, majd a Ganz­ban inaskodik, hogy szakmát tanuljon. De hamarosan megválik az üzemtől, mert a megalázkodás, a haj­bókolás nem tartozik jellem­vonásai közé. Amúgy is keser­ves életét az első világhá­ború még keserűbbé tette: a hosszú frontszolgálat után súlyos tüdőbajjal szerelt le. A sok szenvedés és nél­külözés azonban nem törte meg. Kapcsolatba került a munkásmozgalommal, s ez fűtötte, ez adott erőt, ez ön­tött lelket meggyötört, beteg testébe, A húszas evek elején kezd komolyabban foglalkozni a festészettel és a rajzolással. De nem a Képzőművészeti »Olyan művészetet akarunk, amely a magunk életét fe­jezze ki... a szellem végte­lenbe nyúló síkján•• — írja mintegy művészi hitvallás­ként. S ő ebben a szellem­ben él és dolgozik egész éle­tén keresztül. Ereje, akara­ta sohasem hagyta el. Rendületlenül hitt és bízott a munkás­osztály győzelmében. E meggyőződését és hatalmas munlcaked­vét a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom diadala és a Ta­nácsköztársaság láng­ja táplálta napról napra, t a forradal­mi tüzet soha nem hagyta kialudni szi­vében. Dési Huber István önarcképe is. Témáit a munkáséletből, a munkásosztály és a pa­rasztság közös harcából me­ríti, hogy ezzel agitáljon, hdrera buzdítson a kapita­lizmus, a kizsákmányolás el­len, az új, szebb, boldogabb társadalomért, Derkovlcs Gyula hat rá igen erősen. Megalakítja a Szocialista Művészcsoportot, amelynek feladatául tűzi, hogy keres­se meg azt az utat, amelyen a legjobban, a legerőtelje­sebben tudják mondanivaló­jukat kifejezni ügy, hogy az hasson dolgozótársaikra. Nem törekedett so­ha mutatós külsőre; mindig az lebegett előtte, hogy valamit, valami okosat mond­jon övéinek, a mun­kásoknak. A kor iz­musaival küszködve keresi azt a közért­hető kifejezési for­mát, ami művészi mondanivalójának, alkotásai eszmei tar­talmának mpgfelel. A kemény munka és betegsége azonban gátat vetet­lek alkotó tevékenységének. 19-14 tavaszán a tüdőbaj el­szólította az élők közül. Nem várhatta be álmai megvaló­sulását, a felszabadulást. Munkásságát néni álla­munk teljes mértékben ma­gáénak vallja, s harcos szel­lemének példaként kell áll­nia mai művészeink előtt. A -proletár utókor« megbecsü­lését mél án fejezte ki azál­tal, hogy az elhunyt mií­t'észnek tavaly odaítélte a Kossuth-diint. Horváth Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents