Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IHIffíjfili^^ AM4GYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 44. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1959. február 21. A csehszlovák nép nem egyszerűen jó szomszédja, hanem igaz, hűséges barátja a magyar népnek Kádár János elvtárs beszéde a Jan Sverma Gépgyárban Beszélgetés •. • Szeged-Mihályteleken a Szabad Tisza és az Uj Elet \Termelőszövetkezetek tagjai a Ruhagyár munkásaival fel­I keresik az egyéni gazdákat és a mezőgazdaság szocialista j átalakításának jelentőségéről beszélgetnek velük. Képünk j Szekeres Mihály egyéni gazda házában készült. Csamangó I Mihály tsz-tag, Bálint András tsz-tag és Berend József j gyári munkás Szekeresnével beszélget. A faluról szól "Az I új Mihályteleken is birokra kelt a régivel« című ripor­\tunk, lapunk 3. oldalán. ma: Na indul Macmillan Moszkvába Több százezer forint térül vissza I lottó nyerőszámai: 14, 20, 50, 73, 74 Pénteki számunkban hírt adtunk arról, hogy Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának elsö titkára csehszlovákiai látogatásának csütörtöki napján fel­kereste a Prága melletti Jinoniceben levő Jan Sverma Gépgyárat, amely Csehszlovákia legnagyobb üzemei közé tartozik. Az üzemben, ahol különféle repülőmotorokat gyártanak. Kádár János elvtárs megtekintette a műhelye­ket, elbeszélgetett a gyár dolgozóival, majd részt vett és felszólalt a gyár nagy szerelőcsarnokában rendezett nagy­gyűlésen. Közös eólok. közös érdekek vonalat is. Más területen is előljár a csehszlovák nép. Tudjuk, hogy a csehszlo­vák dolgozók életszínvonala magasabb a miénknél, és egyre növekszik, egyszóval, hogy a csehszlovák nép gyorsan halad és előttünk jár a szocialista társadalom alapjainak lerakásában. Kádár elvtárs beszéde be­vezető részében megköszön­te a szívélyes fogadtatást, majd a következóket mon­dotta: Mint látom, üzemükben a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársa­ság zászlói egymás mellett lengenek és azt hiszem, ez jó dolog. Jelképe ez annak, hogy népeink is egymás mellett élnek, vállvetve dolgoznak és harcolnak a szocializ­mus győzelméért. Mi sokszor tapasztaltuk, — de különösen kézzelfog­hatóan 1956 őszén, amikor súlyos helyzetben voltunk —, hogy a csehszlovák nép nem egyszerűen jó szom­szédja, hanem igaz,' hűséges barátja a magyar népnek, aki a bajban segít. Régen készültem már or­száguk meglátogatására — eredetileg tagja voltam á nemrégen itt járt párt- és kormányküldöttségnek is, de hirtelen megbetegedé­sem, sajnos, akkor az utolsó pillanatban lehetetlenné tette eljövetelemet. Már akkor elhatároztam, hogy a legelső alkalommal — amikor megtehetem —, el­jövök rövid látogatásra. Most sikerült szerét ejte­nem és boldog vagyok, hogy önökkel találkozha­tom. Az önök vezetőit, Novot­ny. Siroky elvtársakat és a többieket ismerjük és be­csüljük. Igaz elvtársaink, barátaink ők. Gondoltam, meglátogatom őket is és elbeszélgetünk egy keveset közös dolgainkról. Ami a látogatás programját illeti, kértem, tegyék lehetővé, hogy csehszlovák munká­sokkal is találkozhassam Prágában. Bár eddig sze­mélyesen nem találkoztunk egvmással, méeis úgy érzem, régi ismerősök vagyunk, mert hiszen közös ügyért harcolunk. önök segítettek nekünk is, s jól dolgoztak saját hazájuk javára, sőt meg­kapták a legmagasabb ál­lami kitüntetést, a Gott­wald-dijat, amelyhez gra­tulálok önöknek. Elvtársak, ha jóbarátok ta­lálkoznak, meg szokták kér­dezni egymástól: "Hogy vagy, hogy mennek nálatok a dolgok?* Azt, hogy Cseh­szlovákiában hogyan mennek a dolgok, bizonyos mértékig ismeriük. Tudiuk, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak igen fejlett ipara van, fej­lettebb. mint a magvar. Azt is tudtuk, hogy a mezőgaz­dasági termelés színvonala is feilett. Önök — mint hal­lom — nincsenek megeléged­ve ezzel, mi magyarok azon­ban elfogadnánk ezt a szfn­Ezért adhatták ki a múlt évi kongresszusukon a nagyszerű jelszót: "Előre a szocializmus felépítésének befejezéséért*. Azt hiszem, elvtársak, meg­értik, hogy amit mondtam az önök népéről, fejlett orszá­gukról, nem udvariasságból tettem. Őszintén örülünk si­kereiknek, De azt is meg­mondom őszintén, hogy mi is kicsit jobban fel fogjuk gyűrni az ingujjat és arra tö­rekszünk, hogy egyik másik dologban utóiérjük önöket. Nem beszélek erről többet, mert hiszen önök enélkül is jól tudják, milyen a helyzet Csehszlovákiában. Csak azt akartam, hogy érezzék, mi is ismerjük eredményeiket. Eredményeinket korábbi helyzetünkből kiindulva kell óri ékeini Elvtársak, mit mondjak magunkról? Mindenekelőtt kérem önö­ket, a mi eredményeinket ne a sajátjukéhoz mérjék, ha­neni vessék össze ezelőtti helyzetünkkel. Amikór az önök vezetői, akik az ellenforradalom lé­verése után, 1956 novembe­rében — mint az első népi demokratikus országból hoz­zánk érkezett küldöttség tagjai — nálunk jártak, sa­ját szemükkel látták, mi­lyen helyzetben voltunk, mekkora veszély fenyegette a néphatalmat, milyen szín­vonalon volt a termelés Ma­gyarországon. Mi akkor segítséget kér­tünk a szovjet, csehszlovák és más testvéreinktől, s helyreállitottuk a proletár­diktatúrát. Azt mondottuk: »Akinek nem tetszik rendszerünk, otthon a feleségének morog­hat róla, a Magyar Népköz­társaságot azonban senkinek sem szabad támadnia, sem Írásban, sem szóban.* Tudjuk, hogy még van nálunk sok ember, aki a Magyar Népköztársaság meg­születésével elvesztette gyá­rát, előjogait, kiváltságait — azelőtt élet-halál ura volt — és most semmi hatalma nincs. Azt mondottuk az ilyen embereknek, hogy nem kell szeretniök a rendszert, azon­ban kötelezően tiszteletben kell tartaniok azt. "Ha tör­vényeinknek akár csak egy betűjét is megsérted — mon­dottuk neki — a Magyar Népköztársaságot sérted meg.* Nos, ilyen alapon már le­hetett dolgozni. Tavaly iparunk 12 száza­lékkal többet termelt, mint 1957-ben, s jelenleg az ipari termelés színvonala magasabb, mint korábban bármikor volt. A múlt évben kedvezőtlen időjárás volt. A gabona emiatt nem jól fizetett. Még­is a mezőgazdaság teljes ter­melésének értéke magasabb volt, mint korábban bármi­kor. Az ipari és a mezőgaz­dasági termelés növekedése alapián emelkedett népünk életszínvonala. Eredményeket értünk el a falu szocia­lista átalakításában is. Ez év január elseje óta 60 ezer pa­raszt lépett be a termeiöszö­vetkezetekbe és több mint kétszáz falu vált termelőszö­vetkezeti községgé. Jelenleg a földterületnek több mint 30 százalékán folyik hazánk­ban szocialista jellegű gaz­dálkodás. Eőrehal adtunk kuiturá>is téren is Kulturális területen is vannak hazánkban jó ered­mények. Jó, új magyar szín­darabok, irodalmi müvek születtek. Remélem, önök is látnak rövidesen egy-két jo magyai filmet, például az 1956-os ellenforradalmi ese­ményekről. Vannak új, fia­tal, tehetséges, kommunista és forradalmár költőink és annak is örülünk, hogy a régi Írók ismét írnak, és kez­denek jól (mi. Olyan em­berek ezek, akik beszéltek, amikor jobb lett volna hall­gatni, és hallgattak, amikor beszélniük kellett volr.a. Ek kor azt mondtuk nekik, nem fogunk könyörögni, hogy ír­jatok, mert ha s nép előre­megy, lesznek dalosai is. Ahogy ti gondoljátok! Vagy ti lesztek ezek, vagy lesznek újak, mások, fróink ezen el­gondolkoztak egy kicsit, s most már írogatnak ők is, a mi örömünkre. Nem akarjuk megsemmisí­teni azokat, akik valaha hi­báztak. Azt szeretnénk, hogy az is találja meg az igaz utat, s ha mi ezt elősegíthet jük, készek vagyunk ezt megtenni. Néha úgy kell segíteni, hogy büntetünk, máskor úgy, hogy megbocsátunk. Elvtársak! Barátaink! ' A legutóbbi választásokon politikailag megvertük — még hozzá alaposan — a reakciót. A szavazásra jogo­sultak 9Í! százaléka leszava­zett, ebből 99 százalék a nárt és a népfront jelöltjei­re. Mi persze tudjuk, hogy nem mindenki sziklaszi­lárd kommunista, aki ránk szavazott, de annyi bizo­nyos, hogy a nép zöme, (Folytatás a 2. oldalon.) (Liebmann Béla felv.) iijnuns MimítiHtimnmiiimmntiHiHHUHtiHi Az 19597 elfogadásával befejeződött az országgyűlés ülésszaka Sok képviselő szólalt fel a vitában — A legfőbb ügyész beszámolója Az országgyűlés pénteken délelőtt Vass Istvánné el­nökletével folytatta az 1959. évi állami költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat együttes vitáját. Elsőnek dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizott­sága tudományos és kulturá­lis osztályának vezetője szó­lalt fel. Részletesen foglalko­zott szocialista fejlődésünk gyorsításának kulturális vo­natkozásaival. Megállapítot­ta, hogy bár az elmúlt évek­ben örvendetes eredményeket értünk el kulturális életünk fejlesztésében, mégis sok te­rületet — a múlt öröksége­képpen — bizonyos elmara­dottság jellemez. A párt művelődéspolitikai irányelveinek következetes végrehajtásával azonban minden feltétel és lehető­ség megvan ahhoz, hogy kulturális életünk fejlődé sét is meggyorsítsuk. Kulturális életünk irányít szervei és az alkotók, peöa gógusok, tudósok, írók, mü vészek tevékenységének az t mércéje, hogy munkájukkal, alkotásaikkal mennyiben szolgálják népünk nevelését, általános felemelkedését és szocialista hazánk építését. — Ugyanakkor szükség van arra is — hangsúlyozta a szónok —, hogy az eddigi­nél fokozottabban fordulja­nak a széles néptömegek is a kulturális élet kérdései felé. Történelmileg páratlan eredményeket értünk el né­pünk kulturális fejlődésében, s erre mindnyájan joggal büszkék vagyunk. Ma példán' a fiatalok kö­zül legalá' -nnyiai vég­zik el a nyo c isztolyos ál­talános iskolát, mint ahá* nyan a régi Magyarorszá­gon a négy elemit elvégez­ték. — Kulturális haladásun­kat mutatja, ma minden la­kos átlagban háromszor any­nyi könyvet olvas, mint a kapitalista Magyarországon. Magvarországon tavaly 38 forint értékű könyvvásárlás jutna minden lakosra. Nagy­Britanniában 30 forint, Bel­giumban 7,50, a Német Szö­vetségi Köztársaságban 2,40, Franciaországban 1,50, Spa­nyolországban 1,35, Olaszor­szágban pedig 1,20 forint ér­tékű. A kulturális versenynek ezen a vonalán tehát mesz­sze magunk mögött hagy­tunk évszázados kulturális hagyományokkal rendelke­ző kapitalista országokat is. További feladatok állnak előttünk — Az eredmények ellenére is ma méginkább szükség van arra, hogy a dolgozó tö­megek kulturáltságát, isme­reteit az üzemekben és a falvakban egyaránt még to­vább növeljük. Világosan 'rell látnunk, hogy például a Szovjetunióban elért óriási tudományos eredmé­nyek, a szputnyikok és a holdrakéta, általában a technika bámulatos fejlő­dése nem csupán zseniális tudósok tehetségének szü­lötte, hanem a szocializ­musért odaadóan harcoló kulturált munkástömegek alkotóerejének a termé­ke is. — Fejlődésünk távlatai tó­lünk is megkövetelik, hogy például üzemeinkben az ál­talános kulturális ismeretek és a szakmai műveltség fej­lesztésére az eddiginél még több erőt és figyelmet for­dítsunk. — Vannak még úgyneve­zett -fehér foltok* is kultu­rális életünkben — mondotta a továbbiakban. A dolgo­zóknak csaknem húsz száza­léka munkásszálláson lakik, a falvakban és a tanvákon sok százezer ember él. Jó részt elég elhanyagolt kul­turális viszonyok közepette. Itt az ideje, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyünk ezek­nek a "fehér foltok*-nak az eltüntetésére. Orbán László a továbbiak­ban a szocialista törvényes­ség kérdéséről beszélt. A költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. Tóth Anna, Gém Ferenc, dr. Bárczi Gusztáv, Dezséri László, és Mesterházi Lajos képviselők szólaltak fel ez­után, majd ebédszünet kö­vetkezett. A délutáni ülésen Antos István pénzügyminiszter vá­laszolt a felszólalásokra. — A vitában felszólalt képviselőtársaink az előter­jesztett költségvetésről ál­talában jó véleményt mond­tak, helyeselték a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésére irányuló terveket és elő­irányzatokat. — A vitában elhangzot­tak észrevételek, kritikai megjegyzések is. Ezeknek tanulságait a kormány hasznosítja. Egyes kénvi­selők különböző beruházá­sokra pó'ióiag kértek ösz­szegeket. Mivel a termelő­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents