Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

5 Csütörtök, 1859. február 19. Kádár Járos e vtárs baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezeit ©VJET 901 Szerdán, február 18-án este a Csehszlovák Kommu­nista Párt meghívására ba­ráti látogatásra Csehszlová­kiába utazott Kádár János elvtárs, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titká­r , feleségével. Kádár elv­társat elkísérte Lajti Tibor elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztályának helyettes veze­tője. » A vendégeket a prágai fő­pályaudvaron Antonin No­votny, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság el-J nöke, J. Henrych, a Cseh-' szlovák Kommunista Párt} Politikai Bizottságának tag-' a Központi Bizottság tit-J kára és A. Krcek Prága vá-J rosi pártbizottságának titkára fogadta. első} ' ' Hruscsov: j • * Nemzetközi kérdéseket ' ma már nem leket ' fegyveres erővel megoldani \ * Kedden Tnlában Ünnepi ülésen adták át a tulai te- — Ezzei nem lehet ben-J rület dolgozóinak a Lenin-rendet a mezőgazdasági terme- nünket megijeszteni — foly-» lésb « elért sikerekért. Az ünnepi ülésen beszédet mon- tatta Hruscsov — mi nem\ dott Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának akarunk harcolni és nem­elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, szándékozunk más államok' Kijelentette, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete határait átlépni. Ha azonban} szilárdabb, mint valaha. A Szovjetunió nemzetközi tekin- mégis megsértik a mi hatá-' télye még továhb növekszik, ha országunkban továbbra rainkat, vagy szövetségese-J is sikeresen folytatjuk jelenlegi politikánkat. Eredménye- ink határait, akkor nem ma-J ink pedig már most is bámulatba ejtik az egész világot radhatunk közömbösek. Aki' — mondotta. kísérletet tesz e határok* Hruscsov ezután a nemzetközi helyzet néhány kérdé- megsértésére, és fegyveres' sóról beszélt. erővel prábaija megvalósita-} M,, , , , „ . ni hódító céljait, az meg-* noitaity o'vcpssz o nyuycil semmisítő VisszautasításbanJ á lilásról Tészesül• ; - Hruscsov emlékeztetett; A Berlinnel kapcsolatos jogával és kötelezettségével rá, hogy a nyugati polltiku-* szovjet javaslatnak, vala- rendelkezik és ezeket a jo- sok között is vannak olya-J mint a német békeszerződés- gokat nemzetközi törvények nok, akik jóaanul értékelik a' re vonatkozó szovjet terve- szavatolják majd. Ennélfog- jelenlegi helyzetet. Ebben az' zetnek nyugati visszhangja- va — jelentette ki Hruscsov összefüggésben említette* íól szólva ezt mondotta: — nem tűrhető el semmiféle Mansfield amerikai szenátor* - Nemzetközi kérdéseket merénylet a Német Pemok- nemrég közzétett nyilgtkoza-J mg már nem is lehet fegy- ratikus Köztársaság területe tát. * veres erővel megoldani. A ellen — ahol Berlin is fek- Véleményünk szerint e ja-* korszerű fegyverekkel viselt szik - sem szárazföldön, sem vasiatok figyelmet érdemel-' háború nagy áldozatokkal vizén, sem levegőben. A Né- nek - mondotta Hruscsov.! járna és hatalmas pusztitá- me* Demokratikus Köztár-llyen józanabb álláspon-' .m.'n(ien.„or~ sos<»® szuverenitásának min- tot képviselő emberekkel} tekintet nelkul dennemű megsértése kellő meg lehetne egyezni. A hi-* földrajzi helyzetükre. Ez visszautasításban részesül doghábarú folytatásónak nagy csapas lenne az embe- visszautasitasban reszesul, n&sfóm azonban támadjákj risegre. Ml ezt jol tudjuk es tekintet nélkül arra, hogy Mansfieldet, azzal vádolják,' ezért mondjuk: írjuk alá a hoi történik ez a sértés: ví- hogy engedményt tesz aj békeszerződést. zen szárazföldön vagy a le- Szovjetuniónak. Nekünk sok azfmandiák - Ctatta vegőben. Az imperialista semmi/éle engedményt ha b &ov- -^ mindezt vegyik figye- - ártotta meg jetumo a Nemet Demokrati- lemo®- • szerűen józanul és egészse­kus Köztársaság javara le is - Azzal vádolnak bennun- aeíen gondolkodik mond azokról a jogairól, ket - folytatta hogy tő- * " ,, ' amelyek az Anglia, az V e- lünk indul ki a hideghábo- 4 Mac.™Uan ,anSo1 m"?isz" sült Államok] a Szovjetunió ni. Ámde - tette fel a kér- .közelgő mo,nkval és Franciaország által aláírt dést Hruscsov - ki szítja HruS' szerződések alapján Nyugat- valóban a hidegháborút? Az, csov Kijelentette. Berlinre vonatkozólag meg- aki azt javasolja, hogy szün- - Mi szívesen latjuk Ang­illetik, a nyugati hatalmak tesslik meg a hidegháborús pa miniszterelnökét és kül­nem fogják azt elismerni. Erro állapotot, írjuk alá a német ügyminiSaterét A mi né­így válaszolhatunk: önök, békeszerződést, tegyük Nyy- „.„^„„„.is „, Uraim, azt elismerhetik, gát-Berlint a nyugtalanság Punk vendégszerető. Ha az vagy nem ismerhetik el, el- tűzfészke helyett demilitart- angolok tiszta szívvel jönnek tál azonban a Német De- zált szabad várossá, teremt- hozzánk, azért, hogy meg­mokratikus Köztársaság nem sünk normális békés vi sza- egyezzenek és meaiavítsák szűnik meg létézni. nyakat, hogy minden ország „ , . . " -A nyugati hatalmak egyes saját belátása szerint fej- tUamamk valamint a Nyu­harcias, mértéket nem isme- hűlhessék, vagy az. aki egy gat es Kelet közötti vi­rő személyiségei azt állítják, új világ háború előkészítésé- szonpí, akkor mi a magunk hogy ha a Nyugat-Berlinbe ért továbbra is fenn akarja észéről hozzájárulunk mind­vezető út ellenőrzése a Né- tartani a hidegháborús alla- .. ... „ ... met Demokratikus Köztár- pótot, hogy elérhesse agresz- B'1"02- «ml elősegíti a viiao saság kezébe kerül, akkor szív céljait békéjének megszilárdítását. ők fegyveres erővel törnek majd oda utat maguknak. Rz so|, Saját ItÓpÓtŐl fél — így csak olyan em be­rek beszélhetnek, akik fi- Beszéde végén Hruscsov ban, hanem Angliában. Ko­ot/elmen kívül hagyják a az Iránnal vaíó kapcsolatok- molyan nyugtalanítja mind reális tényeket — hangsú- rói szólt. az. ami Irakban történt, iyozta Hruscsov. Ismeretes, _ Amikor az iráni kor- Mint ismeretes, a bagdadi hogy a Német Demokratikus mány barátsági és megnem- szerződést Irak fővárosáról Köztársaságban szovjet csa- támadási szerződés megkö- nevezték el. Amikor azon­petok állomásoznak. E csa- tését javasolta nekünk, — ban Irak népe felkelt a rof­natok nem azért vannak ott, mondotta - elküldtük dele- hadt királyi hatalom és az hogy biliátdozzanak. Olyan gáeiónkat. Ma már tudjuk, imperialisták zsoldjába sze­kijelentésekkel akarnak meg- hogy az iráni sah pz Egye- gádött iraki kormány ellen, félemlíteni bennünket, hogy sült Államok, Anglia és Tö- akkor nem segített sem a ha mi akadályokat támasz- rökország nyomására elállta bagdadi szerződés, sem a tpnk, akkor ők lőni fognak, szerződés megkötésére vo- Pulles-Eisenhower-doktrina. Ámde mindenki tudja, hogy natkozó javaslatától és elha- Hruscsov kijelentette, hogy hé valaki lőni kezd, ez a há- tározta, hogv kétoldalú kato- az iráni sah mindennél jqb­ború kezdetét jelenti. Min- naj szerződést köt az Egye- ban fél saját népétől, és az­denkinek aki kardcsörtetés- süjt Államokkal. E szerző- zal, hogy kétoldalú katonai seI próbálkozik, azt tanácsol- dés nyomán Irán amerikai szerződést ír alá az Egyesült jnk: ha Önök idegesek, ve- katonai támaszponttá válik. Államokkal, azt akarja el­gyenek hideg zuhanyt, nyűg- Az iráni sah azt állítja, hogy érni, hogy amerikai csgpa­tassák meg idegeiket. Ellen- iránt a Szovjetunió részéről tak oltalmazzák a trónját. A ktzó esetben a békét vészé- valamilyen veszély fenyege- dolgot viszont úgy áiUtíabe, lyezteiik. ti. Ezek az állítások telje- mintha Iránt a Szovjetunió­Hruscsov hangoztatja, tart- sen alaptalanok — hangsú val szemben kellene hiztosí­hatatlan egyes nyugati po- lyoita Hruscsov. - Régen tani Ezek az állítások a lírikusoknak az az eikópze- szomszédok vanmnk és a naiv embereknek szólnak, lése, hogy ha elzár iák a Szovjetunió ezalatt egyszer A Szovjetunió sohasem fe­Nyimat-Berljnbe vezető szá- sem adott alkalmat rá, hagy nyegette és nem is fenyegeti razföldi utat, akkor lésürdat a barátságtalan magatartás sem Iránt, sem bármely más létesítenek. Ha aláírják vádjával illessék- Éppen el- országot, ugyanis a békeszerződést a lopkezőleg, Az utók hl évek- — Arra törekszünk — két német állammal — mon- ben táravalasak árián sok mondatta Hruscsov —, hogv dotta Hruscsov — vagy kö- vitás kérdést sikerült meg- gz iráni nén vilá°->san lássa züliik az etfvikkel. - már, oldanunk. pl'ósrvmtunkat. Mi semmi pedín a Szov'eV'.nió és a hit- — Tulajdonképpen mitől rosszat, f*tv> akarunk a rrmn­leri N-metország ellen har- fél az iráni sah? Nem tö- ka«rorntő iráni nénnnk Tér­col' többi (íllam egész sora lünk hanem saját népétől Jalrni»s'ink min­hailandó aláírni ilyen szer- — falvtptta Hruscsov. ŰgY dm nlwn voútihít am-',, zödést. — akkor a Német látszik, nem bízik trónjá ártalmat é% kárát néueiwk­Demnkratikus Köztársaság szilárdságában, ezért másán- a Szovjetunió és Irán egy szuverén állam minden vagyonat sem tartja Irán- népének­A magyar-szovjet barát­sági hónap szegedi kulturá­lis programmjának kereté­ben tegnap este nyitották meg a Móra Ferenc Múze­um képtárában öt szovjet képzőművész kiállítását. L. A. Hjina, I. G. Nyekraszov, N. J. Cejtlin, I. P Hejner és B. A. Szemenov képei jutottak el hozzánk. Megnyi­tó beszédet Pásztori Bél óné. a Magyar-szovjet Baráti Társaság szegedi titkára mondott. Hivatkozott a nagy orosz festők hagyományaira, s a mai szovjet képzőművé­szet ezen épülő s(ilus- és formagazdagságára és mély eszmeiségére; bemutatta a kiállító művészeket és rö­viden ismertette munkássá­gukat. Mindannyian peda­gógusok, Hjina érzelemgaz­dag, erőteljes művészetével faként a nők dolgos élete felé fordul, Nyekraszov a forradalom előtti Oroszor­szág és 19J7 eseményeit ra­gadja meg előszeretettel té­maként; Szemjonov különö­sen érzékeny a táj szépségei iránt; Rejner képeiből tör­hetetlen optimizmus árad; Cejtlin a legidősebb, de ki­fejezésmódjában a legfris­sebb, s ezért a mindennapi élet mozgalmas témáit ad­ja vissza könnyedséggel. A kiállításon bemutatott képek az öt művész termé­sének legfrissebbjei, tehát mint csepp a tengert, a szovjet művészet legújabb fejlődési fokát mutatja. A szegedi közönség meleg érdeklődéssel fogadta a szép kiállítást, s már a megnyi­táskor csoportosan csodálták az emberek a szebbnél­szebb művészi alkotásokat. Az első látogató-csopor­toknak Kopasz Márta gra­fikusművész tartott tárlatve­zetést. T»bb munkát vígiz a lamsftiusk az Uvages rtsz — Aszfaltozzák a Papri­kafeldolgozó Vállalat kettes számú telepének udvarát­A tervek szerint mintegy 300 eaer forintos költséggel az Aszfaltútépítő Vállalat szegedi kirendeltsége végzi majd el a? aszfaltozás munkáját. — általános sstraik tört ki a délrhe'giumi stón­rnerteprében, a sztrájkban a 2t ooo szánbányász mellett részt vett több ezer vas-, vegyi- es egvéb ipari miin­kác. hogy tiltakozzék a bá­nyák bezárása ellen és vé­delmezze a vidék iparát. ki állít ám fSzei/eáen I. G. Nyekraszov I 1017 I. P. Rejner: Vosztrajkovó, esthajnal i 1 < » Z * ' A lakosság fokozódó igé-J nyeivel igyekszik lépést tar-' tani a szegedi Üveges KTSZj is. Már a múlt évben jelen-' tősen növekedett a lakosság* részére végzett közvetlen' munka- Idén még tovább* emelik a lakossági szolgál-' tatásokat, negyedévenkénti 35—40 ezer forint értékben ' Ezért négy újabb szakmun-J kást vettek fel a szövetke-* zetbe. Fejlesztik a ktsz gépi J berendezését is. Még ebben} a fél évben közel 50 ezer fo- * rint költséggel homokfúvój mintázógépet állítanak mun-J kába. Ezzel gyorsabban több} üvegmintázást tudnak elvé-« gezni, könnyebb munkával * A kapacitás növelése ié-J nyegében azt jelenti, hogy} a javításokon kívül teljesen} biztosítani tudják a helyi és» megyei ' bútorgyártáshozj szükséges díszüvegezéseket,J továbbá a nagy mértékben} fellendült családiház-építke-j zések üvegezését. A lakos-* Ságnak és a város vendé-J geinek a közismert velencei-} ós az ízléses zsehtükrököoj kívül szegedi motívumokkal,' jellegzetes városképekkei dö* szítéit, színes zseb- és nye-J lestükröket gyártanak a jö-J vő negyedévtői kezdve, L. A. Hjina: Találkozás N. J. Cejtlin: Téren B. A. Szemenov: A régi Riga CiUUliriU HfyltotÓH Lapunk korább: számában olvasóink hozzánk küldött levelének hangot adva, szó­vá tettük, hogy helyes len­ne, ha a Szegedi Nemzeti Színház — mint ahogyan azt a pesti színházak többsége is teszi - plakátjain közölné az előadások befejezésének kö­rülbelüli időpontját is. Ez különösen a környékből au­tóbusszal vaev a külvárosok­ból villamossal bejáró kö­zönség számára szüksége*, hogy tájékozódhassanak az aznap: utolsó köz'ekodési já­rat elérését illetően. A szír ház eleget tett a ké­résnek és a iegiriabb plaká­ton mér s-erepel az előadá­sok befejezési időpontia­Mostantól kezdve a napi műsorok közlésén' ' erről la­poni-hna is minöon nap tá­jékoztatjuk olvasóinkat.

Next

/
Thumbnails
Contents