Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
2 Vasárnap. 1959. február 1. Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megsegítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (3044—1. 1959. számú határozat) A párt és a kormány az elmúlt években jelentős intézkedéseket hozott a termelőszövetkezetek gazdasági szilárdításának, erősítésének, valamint a mozgalom továbbfejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004/1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok, a bevált és helyesnek bizonyult módszerek fenntartása mellett indokolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban a saját erőforrásaikra támaszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésével példamutató, sok árut termelő nagy üzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájáruljanak a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődéséhez. Ennek érdekében a magyar forradalmi munkás-pátoszt kormány az alábbiakat határozta: Szervezeti megerssiíós és feltesz és A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező s a szocializmushoz hű. Jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló, vagy gyenge termelőszövetkezetek az elnöki feladatok ellátására kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati ismereteinél fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a szabályszerű számvitel, a pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak állandó jelleggel képzett könyvelőket. A mezőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel tagjai sorába. A községkben és a mezőgazdasági jellegű városokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítése érdekében készítsenek fejlesztési terveket, s a községi tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett a községi népfrontbizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fejlesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait felhasználva új alapokra kell helyezni a falu szocialista átalakítását támogató patronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, a mezőgazdasági tudományos, kutató és oktatási intézetek, az erdészeti, valamint a vízügyi szervek a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezeteket a helyszínen részesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egv község dolgozó parasztságnak 70—80 százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista közösséggé válik —, valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további 50 százalékos, a második évben 35 százalékos díjkedvezményt kapnak. napos korban olyan termelőszövetkezetekben helyezzék el, amelyekben megvannak a borjúneveléshez szükséges feltételek. A szarvasmarhatenyésztés minőségi javítására 1959-ben további, legalább 50 termelőszövetkezetben szarvasmarha-törzstenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett exportfelár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben 13 000 tenyészkoca-süldöt és 400 tenyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkezet eknek. Az állami, kísérleti és tangazdaságok hatezer kocasüldőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti törzstenyészetek számát 1959-ben mintegy 8 százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számit pedig mintegy 400 darabbal kell növelni. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben levő természetbeli juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959-ben 40 ezer anyajuhot kell átadni. Az állami, a kísérleti, cél- és tangazdaságok Ötezer, legalább 5 kiló gyapjúhozam jerke toklyót kötelesek átadni a termelőszövetkezeteknek. 200 nagy tenyészértékű, import utód tenyészkos beszerzéséhez kosonként ezer forint állami támogatást kell nyújtani. A minőségi baromfi törzsállomány kialakítása, illetőleg utánpótlása céljából a termelőszövetkezeteknek 1959-ben 500 000 naposcsibe, 50 000 napospulyka, 30 000 naposkacsa, 15 000 naposliba és 15 000 gyöngytyúk-naposcsibe árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. Az olyan termelőszövetkezetek részére, amelyek még nem rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges feltételekkel, 1959-ben hathetes korig előnevelt, legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta 150 000 jérce árkedvezménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. A természetbeni törlesztésre és a hitelből felvásárolt állatokat elsősorban azoknak az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek kell juttatni, amelyek az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkeznek. Árutcrxre'és és közős ér ékesí és A növéi»Y?ormesz!és fejlesztése A termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növelésére és a termelési költségek csökkentésére a határozat előírja többek között, hogy a zfjldtiágyázotl területekre a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmagakcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további 50 százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban lévő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s az egy hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével - két normálhold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények 70 százalékát kapják. A kedvezmények további feltétele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint működjenek, a jövedelem 50 százalékát munkaegység alapján fizessék kl, továbbá a jövedelem 10 százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyanilyen mértékű kedvezményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezetek az első évben területük 10 százalékán, a második évben pedig 15 százalékán évelő pillangós virágú takarmánynövényeket termeljenek és már az első évben megkezdjék a silókukorica termesztését. A pillangós virágú évelő takarmánynövények termeléséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitelfeltételek mellett biztosítja. A ország legfontosabb zöldségtermelő tájain a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek kornyékén egyegy, már jól működő termelőszövetkezet zöldségtermesztését példamutató nagyüzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs-és szőlőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített, sűrű gyümölcsösöket felújítják vagy üzemi gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új öntözőtelep létesítését kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdaságok ta'ajjavítási és talajerőgazdálkodási tevékenységének javítására az igényekhez képest 1059-ben mintegy 35 ezer hold savanyú és szikes talaj javításához kell támogatást adni. A termelőszövetkezetek össztermelésének és árutermelésének növelése, valamint a munkaegység-részesedés pénzbeli arányának emelése útján jelentősen fokozni kell a közös értékesítést, elsősorban a központi árualapok számára. Ennek érdekében termelési szerződést elsősorban a termelőszövetkezetekkel kell kötni. Már az 1958—1959-es gazdasági évben meg kell határozni azokat a növényeket és vetőmagvakat, amelyeket szerződés alapján kizárólag az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelhetnek. Az 1959—19fl0-as gazdasági évtől kezdődően a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kötött termelési és terményértékesítési szerződések alapján járó pénzbeli előlegeket a szerződtető vállalatok helyett a Magyar Nemzeti Bank folyósítja. Arra a többlettermésre, amelyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a többlettermést a szerződés feltételei szerint átvenni. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának biztosítására, illetőleg javítása érdekében szélesebb körben lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetek számára a zöldség és gyümölcs árusítását, és azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek áruértékesítési szerződést a kiskereskedelmi vállalatokkal, a földművesszövetkezetekkel, valamint a felhasználó állami vállalatokkal és intézményekkel. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek abban az esetben, ha áruértékesítésben elérik, vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, kedvezményben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzék a feldolgozóüzemi tevékenység körének szélesítésével is. Ennek érdekében segíteni kell, hogy a termelőszövetkezetek is végezzék saját termesztésű terményeik és termékeik esetleges feldolgozását. Gépi murkák A magyar Küiiigyminisztórlum sajtóosztályának közleményé Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma, kormánya nevében 1959. január 28-án jegyzéket adott át az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége ügyvivőjének. Ebben a jegyzékben a Magyar Népköztársaság kormánya ismételten rámutatott a budapesti amerikai követségnek és az illegális amerikai szerveknek a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje ellen folytatott tevékenysége és aknamunkája következtében előállott helyzet tarthatatlan voltára, s annak orvoslása céljából felajánlotta diplomáciai tárgyalások megkezdését a normális kapcsolatokat gátló körülmények kiküszöbölése érdekében. A budapesti amerikai követség január 31-én a jegyzéket visszajuttatta a magyar Külügyminisztériumhoz azzal az indokkal, hogy a jegyzék "fenyegető* jellegű. Ebből a Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya nem hajlandó a felmerült problémákat a szokásos diplomáciai úton rendezni, s ezzel arra kényszeríti a Magyar Népköztársaság kormányát, hogy — annak ismételt kifejezése mellett, hogy készsége a kapcsolatok normalizálására változatlanul fennáll — megtegye a szükséges intézkedéseket a népköztársaság állami és társadalmi rendjét veszélyeztető tevékenység korlátozására. Kitüntetések a magyar saitó napja alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar sajtó napja alkalmából a sajtómunka területén kifejtett kimagasló tevékenységük elismeréséül Árkus Istvánnak, a Népszabadság rovatvezető helyettesének, Dezséry Lászlónak, a Magyar Rádió főmunkatársának, Koncsck Lászlónak, a Lapkiadó Vállalat szerkesztőségvezetőjének, Sala Sándornak, a Lapkiadó Vállalat igazgatójának és Szántó Jenőnek, a Népszabadság olvasószerkesztőjének a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. Tíz újságíré kapta a Szocialista Munkáért érdemérem kitüntetést. A kitüntetéseket szombaton délben Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyújtotta át az Országházban. A kitüntetettek nevében Dezséri László mondott köszönetet. Kölkereskedelmfink 1958-bao eredményesebben dolgozol!, mint a felszabadulás éta bármely esztendőben Az áUalfenYÓsz'és fejlesz ó^e A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből történö vásárlásokon kívül ebben az évben 20 azer tenyész-szarvasmarhát — tehenet, vemhes és tenyészüszőt — kell a termelőszövetkezet részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hizlalást igényelnek kielégítésére folyamatosan biztosítani kell 1959-ben 25 ezer hízónak való növendék- és felnőtt szarvasmarha felvásárlását. A szarvasmarhaállomány és vágómarha-hústermelés növelésére 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. Az akcióban az állatforgalmi vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően, mintegy hétezer olyan borjút vásároljanak fel és két-három hóA termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezetek, a másodikba az 1958. Január 1. előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek, a harmadikba az 1958. január 1. után alakult, új termelőszövetkezetek és a fejlődő termelőszövetkezetek tartoznak. A termelőszövetkezeteket az érvénvben lévő legnagyobb génállomást díjkedvezmény abban az esetben Illeti meg. ha a gépállomással március tizedikéig szerződést kötnek. — egy hold szántóra számítva — az "1ső csoportba tartozó termelőszövetkezeteknél 4.5, a második csoportban 3.5, a harmadik csoportban 2 normálhold gépi munka elvégzésére. Azok a Jól működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon, vagy ennél nagyobb területen gazdálkodnak, árutermésüket az állami, vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesítik és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mezőgazdasági gépet vásárolhatnak. A termelőszövetkezeti csoportok egvten"elves traktorokat és legfeljebb 15 lóerős motorokat, valamint az azokhoz szükséges munkagépeket vásárolhatnak. A szakszövetkezetek és a termelői szakcsoportok részére lehetővé kell tenni saját erőforrásaikból kis traktorok, különleges mezőgazdasági gépek vásárlását. A külkereskedelmi vállalatok és a külföldi kirendeltségek vezetői előtt Incze Jenő miniszter ismertette a külkereskedelem helyzetét, elmúlt évi eredményeit és az ez évi feladatait. Hosszú idő után először számolhatunk be a külkereskedelem olyan eredményeiről, amelyek szilárd alapot adnak további fejlődésünkhöz — mondotta. Az ipar és a mezőgazdaság múlt évi jó munkája lehetővé tette, hogy fizetési mérlegünk egyensúlyba kerüljön és hogy terven felül, mintegy 790 millió devizaforint kivitelt és 730 millió devizaforint behozatalt bonyolítsunk le. Végső soron a teljes áruforgalmunk mintegy 940 millió devizaforint aktívumot tüntet fel. Az 1C58. évi export a felszabadulás óta eltelt bármelyik év kivitelét meghaladta és as 1955. évinél — amikor a legmagasabb exporteredményeket értük el — 15 százalékkal volt több. 1958-ban a behozatali forgalom 73 százalékát a demokratikus országokkal, 27 százalékát a tőkés államokkal bonyolítottuk le. A kivitel 72 százaiéka demokratikus, 28 százaléka pedig a tőkés országokba irányult. A miniszter ezután az 1959. évi terv főbb jellemzőiről szólt, megemlítette, hogy a tavalyi forgalomhoz mérten a behozatal 13 százalékos, a kivitel kétszázalékos növekedését tervezik. Az idén korábban adhattuk ki vállalatainknak a jóváhagyott tervet is — mondotta többek között Incze Jenő külkereskedelmi miniszter. Huszonhét nőgytaálatos szelvény a lottón A lottó 5. játékhetére be- 3 találatos szelvények száérkezeit 3 802 841 szelvény. ma 3239, a nyeremény öttalálatos szelvény nem egyenként 440 forint. Két volt. Négy találatot 27 fo- találatot 108 874 fogadó ért gadó ért el, a nyeremény el, a nyeremény egyenként egyenként 105 635 forint. A 13,10 forint. Beruházás Az 1959. évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok saját erőből végzendő 175 millió fortnt értékű beruházásait az állam hoszezú lejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészíti. A termelőszövetkezetek építkezéseihez, felújítási és tatarozás! munkáihoz mintegy 43 millió téglát, 19 500 tonna cementet. 5700 tonna meszet, 189 000 folyóméter vasbetongerendát, 364 000 négyzetméter palát, 3,1 millió darab cserepet, 9700 köbméter épületfát és 6000 köbméter egyéb, az építkezésekhez felhasználható fát, valamint tehergépkocsira való 1675 gumiabroncsot, 2200 tonna Eternit-nyomócsövet, valamint szivattyúkat, szórófejeket kell biztosítani. A termelőszövetkezetek haltenyésztésének előmozdítására az Országos Vízügyi Főigazgatóság soo ho'd tógazdasági területen végezze el a tervezési és építési munkákat. A műszakilag Igényesebb termelőszövetkezeti m.vvisépítkezések kivitelezéséhez 1959-ben az Építésügyi Minisztériumban 77 millió, a tanácsi építőipari vállalatok 32 millió, az OKISZ 81 millió forint állalati kapacitást biztosítson. Az 1959. évben 505 kilométer hosszúságú távvezetéket és 270 transzformátort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek részére 1959-ben 100 kilométer bekötőutat kell építeni. A határozat a továbbiakban vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Elmondja többek között, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai az állatni beruházások kommunális létesítményeit (bekötőút, kórház, villamosítás, művelődési otthon stb.) elaösorban azoknak a községeknek biztosítsák, amelyekben a dolgozó parasztság töhb.séoe a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért. Az ilyen községeket, vagy járásokat nagyobb mórtékben kell ellátni nemcsak gépekkel, hanem tenyészállatokkal, műtrágyával, építőanyaggal is, annak érdekében, hogy ezzel megalapozzák a foije'tebb nagyüzemi gazdálkodást. Kimondja a határozat, hogy a me"yel tanács végrehajtó bizottsága csökkentheti, vagv megvonhatja a kedvezményeket az olyan termelőszövetkezettől, amely az alapszabályt, vagy a termelőszövetkezetek működésére vonatkozó jogszabályokat megsérti. »