Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Mikojan visszautazik Moszkvába # A Gázmű és a lakosság XV. évfolyam, 16. szám Ara: 50 fillér Együttműködést az országok és népeik között Hantos János nyilatkozata a Béke-Világtanács titkárságának szófiai értekezletéről A hónap első felében tartotta a Béke­Világtanács titkársága szófiai ülését, ame­lyen a szocialista országok békemozgal­mainak titkárai is részt vettek. Magyar­országot Hantos János, az Országos Bé­ketanács titkára képviselte, aki a követ­kezőket mondotta az értekezletről. A Béke-Világtanács titkársága az álta­lános érvényű, az egész világot átfogó békemozgalmi feladatok mellett igyekszik megkeresni a konkrét tenni­valókat, amelyek egyes világrészek, vagy országok népeinek egymáshoz való közeledését és együttműködését segíthetik elő. A nemzetközi békemozgalom tizedik év­fordulójának megünneplését már ennek jegyében készítik elő. A titkárság külön tanácskozott a nyugat-európai békemoz­galmak képviselőivel és megvitatták e békemózgalmak soron következő időszerű feladatait. Hasonlóan közvetlen tárgya­lások folytak az afrikai és a dél-amerikai országok képviselőivel, mert fontosnak tartotta, hogy a szocialista országok bé­ketitkáraival is összevesse a jubileumi év munkaprogramjára vonatkozó elképzelé­seket. Igy sokoldalú, a nemzeti bizottsá­gok javaslatait is magában foglaló nem­zetközi programmal léphet a világközvé­lemény elé. — A szófiai értekezleten tájékoztatták a szocialista országok békemozgalmainak képviselőit a kapitalista országokban ki­alakult békemunka tartalmáról és formái­ról, amelyek viszont a mi országaink ha­sonló munkájának gazdagítását, élénkí­tését hozhatják magukkal. — A Országos Béketanács január 21-1 teljes ülése tárgyalja a magyar béke­mozgalom féléves munkatervét és messzemenően figyelembe veszi a szó­fiai értekezlet útmutatásait, Sikert arattak a Ruhagyár új modelljei Budapesten negyedéven­ként tartják rendszeresen a szakemberek és a kereske­delem képviselőinek bevoná­sával áz időszaki divatbe­mutatókat. A Szegedi Ruha­gyár minden esetben több saját tervezésű ruhamodellt szokott bemutatnj A tavaszi divat első bemutatóján a kö­vetkező negyedévre tervezett Mintegy 37 százalékkal több cipő az első negyedévben A kereskedelem az év első három hónapjában, 1958 ha­sonló időszakához képest, mintegy 37 százalékkal több cipőt hoz forgalomba. Te­kintettel a téli időszakra, mintegy 85 százalékkal több férfibakancs, 70 százalékkal több női magasszárú cipő jut az üzletekbe. Az első ne­gyedévben lényegesen több gumi gazdacsizma, női és gyermek weillington-csizma, továbbá női és gyermek hó­és sárcipő árusítását tervezi » kereskedelem. 750 modell közül 260-at mu­tattak be. Köztük a Szegedi Ruhagyár három férfiöltö­nyét, s öt fajta műbőr ruha­féleségét. A műbőrkabátok nők részére készültek; bordó, szürkq, drapp és egyéb szí­nekben. A szegediek első íz­ben mutattak be női műbőr­kabát modelleket, amelyeket a zsűri nagy tetszéssel elfo­gadott. Az üzem a második ne­gyedévben kezdi meg a be­mutatott ruhák gyártását. Földmüvesszövetkezeti aktfvaülés a SZŰVOSZ-ban Hétfőn délután a Szövet­kezetek Országos Szövetsége székházában aktívaülést tar­tottak a SZÖVOSZ kommu­nistáinak részvételével. Az ülés mintegy kétszáz részvevője előtt Nyers Re­zső ismertette a Központi Bizottság mezőgazdasági ha­tározatát. Az ülésen felszó­lalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Nagyősszegű beruházások az építőipar fej esztésére Az Építésügyi Minisztéri­um 1959. évi beruházási ter­ve csaknem 4)00 millió forin­tot irányoz elő az építő­anyagipar és az építőipar fejlesztésére. Jelentősen növekszik a-z építőanyagok mennyisége. A cserépipar összesen körülbe­lül évi 10 millió darabba] növeli teljesítőképességét. Az Eternit Művek rekonstruk­ciója után, 1960-ban már másfélmillió négyzetméterrel több palára lehet számítani, mint ebben az évben. A Lá­batlani Cementgyár majd­nem 40 millió forintos beru­házása a cementellátásban érezteti majd kedvező hatá­sát. 30 millió forintot fordí­tanak a kőbányák fejlesztő­m IMÖMMMÉ Münnieh Ferenc interjúja a Rahotnicsesxko Delóban Szófia (BTA): A Rabotni­cseszko Delo hétfői számá­ban közölte azt az interjút, amelyet Münnieh Ferenc, a Magyar Népköztársaság for­radalmi munkás-paraszt kor­mányának elnöke Magyar­ország szocialista építéséről adott a BTA bolgár hírügy­nökség budapesti tudósítójá­nak. (Markovi ts Tibor felv.) ötven esztendőt töltött el együtt, jóban, rosszban a képen látható két kisteleki házaspár: Csókási György, Csókási Pál és feleségeik. Fél évszázaddal ezelőtt, ja­nuár 20-án együtt álltak az anyakönyvvezető előtt és ígértek örök hűséget egy­másnak. Ma. házasságuk aranyévfordulóján emlékeznek a hosszú évtizedekre és a család, az emberek tisztelete, szeretete övezi körül a négy öreget. Pali bácsi felesége sajnos beteg lett és ezért nem tudtak tartani összejövetelt, azonban Gyuri bá­csiék vasárnap ülték meg aranylakodalmukat — erről szól írásunk lapunk 3 oldalán Országosan első a Délmagyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat A Délmagyarorezági R5- negyedéves tervét 124,8 szá­vid- és Kötöttáru Nagyke- zalékra teljesítette. A szép reskedelmi Vállalat negyedik és elismerésre méltó telje­sítménnyel ez a szegedi nagy­kereskedelmi vállalat az egész ruházati szakmában, az ország több, mint húsz ru­házati nagykereskedelmi vál­lalata között az első lett. Az elsőség igen komoly munka eredménye, amelyből a vállalat szegedi, békés­csabai, kecskeméti és bajai lerakatának minden dolgo­zója, derekasan kivette a részét. A vállalat vezetősége pedig szakszerű és átgondolt tevékenységével megterem­tette a siker feltételeit. Az országos elsőség és az évi terv sikeres teljesítésében köz­rejátszott az is, hogy a válla­lat szakszervezeti bizottsága olyan munkaversenyt szerve­zett, amely az elért erkölcsi sikerek mellett anyagilag is érdekeltté tette a dolgozókat. NDK—vietnami tárgyalások ke?dcd*ek Hanoi (ADN): Hanoiban tárgyalásokat kezdtek a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság képviselői. A tárgyalásokon a Német De­mokratikus Köztársaságot Ottó Grotewohl miniszterel­nök és Lothar Bolz külügy­miniszter képviseli. (Liebmann Béla felvj A számok beszéde É1 rdekes és izgalmas évelejei olvasmány a letűnt év statisztikája. Különösen igaz ez á megállapítás a nagy érdeklődéssel, várt, s két napja ismeretes Statisztikai Hivatali jelentésre, amely beszámol a hároméves terv első esztendejének tervteljesítéséről. Azt mondja a jelentés: 1958-ban a népgazdasági tervben előírt főbb feladatok megvalósultak. Sőt _a legtöbb területen a tervezettnél na­gyobb mértékben eleget tettünk a tennivalóknak. Az ál­lami ipar a teljes termelési tervét négy százalékkal túl­teljesítette. A beruházásokra fordított összeg öt-hét száza­lékkal több volt, mint amennyit a terv előírt... Ezek a statisztika nagy számai. Olyan számok, amelyek még csak az általánost jelzik. Olvasásuk közben az ember ritkán gondol önmaga életére, pedig szorosan együvé tartoznak a számok és a dolgozók mindennapi életviszonyainak ala­kulásai. Vannak a jelentésnek úgynevezett -közérthetőbb* ada­tat. Ezek tükrében már figyelmesen nézi az ember a maga elmúlt esztendejét. Ilyen adatok a kiskereskedelem for galmának, az élelmiszer forgalmának öt százalékos növe­kedése az 1957. évihez mérten. Ez az, amit az ember már a maga zsebén, saját éléskamráján, önmaga életében el­lenőriz. Mi mégsem az élelmiszerboltok forgalmát emel­jük ki, hanem azt, hogy az egyes ipari cikkek közül a nagyértékű, tartós, fogyasztási cikkekből nőtt nagy mér­tékben az eladás. S azt a másik adatot, amely a rádióelö­fizetők számának nagymérvű emelkedéséről beszél. Mosó­gépet, villanytűzhelyet és rádiót az vesz, aki legfontosabb életszükségleteit már kielégítette. Magyarországon pedig 1958-ban a rádió előfizetők száma mintegy kétszázezerrel nőtt. Ennyi családdal ül több esténként a rádió mellett, hogy lakásában a napi fáradságos munka után szórakozva is pihenjen. Érteni is kell a számok beszédét. Érteni keU, hogy az egész országra vonatkozó adatok milyen összefüggésben vannak a dolgozók életével. Érteni, hogy a számok közép­pontjában a dolgozó ember áll terveivel, tetteivel és az eredmények nyomán további igényeivel és vágyaival. A letűnt esztendő eredményeinek értő olvasása öröm, s egyben nem könnyű új, nagyszerű leiadatok éb­resztője is. Az ilyen és még sikeresebb munka nyomán tovább léphet előre az ország, többet nyújthat lakóinak. A statisztika alapja a dolgozó ember. Az ember, aki még több húst, könyvet, rádiót, háztartási gépet, stb. akar vá­sárolni. 1958. statisztikája arról is beszél, hogy az igények és vágyak kielégítése az emberen és munkáján áll. Érde­mes bízni és tervezni. Érdemes becsülettel dolgozni a gyár­ban, a földön és a legkülönbözőbb munkahelyeken. A múlt évi nagyszerű eredmények megismétlésével, vagy túlszárnyalásával az új esztendőben is meg kell mutatniok az embereknek, hogy értik a számok beszédét. S ha igy lesz, akkor az 1959 es év statisztikájának olvasása után már arról is beszélhetünk, hogy a hároméves tervet az eredeti célkitűzéstől eltérően előbb ls teljesíthetjük, « a magunk javára, Kedd, 1959. január 20. : A népi ellenőrzésről ftz IBUSZ •z évi programjából Totóeredmények és nyeremények J(utyaeset • Sportoldal

Next

/
Thumbnails
Contents