Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

7 Vasárnap, 1959. január 18. i/Vagy megszokik, vagy megszökik Amikor a háztulajdonos tönkreteszi lakója életét — Megy, vagy nem nem?! — akkor bontom le a kapott indokkal utcára ten­házat — mondta a -nyájas* ni munkáslakóját, háztulajdonos. És hogy pél-- ügyvédje ugyan ügyesen dát statuáljon, már hozta is megfogalmazta a felmondó­a nagy létrát és a kereszt- ieveiet talált indokot ls: fürészt. Nem lehet minden légből- 'mit törődik a házigazda a tanács határozataival? To-: vdbbra sem engedi fel a la­kót a padlásra. Ha disznót: vágott a -kódus* — már-! 17 etven év- GÁBOR ANDOR: vei ez­előtt született Gábor Andor, a századeleji magyar iroda­lom egyik legsokoldalúbb és legharcosabb egyénisége, aki irásmüvészetét is forra­dalmiságát teljes mértékben és teljes tu­datossággal a kommunista párt, a szocia­lizmus és a magyar nép felemelkedésé­nek, történelmi küzdelmének szolgálatába állította. Elszántan szembeszállt a népek cAzonnaL j'éa&k — Kiszedem a gerendákat, megengedett helyen — a zárt majd jól megázik, s akkor folyo6Ón _ tárolják a tüze­megjön az esze... — és egy jókora káromkodással fejez­A lakó nem ember Y mint a lakó, akinek mégíre kényszerített háborús szellemmel; lel­rongáíjákTházalómért nem i sincs pusztuljon el Jces és fáradhatatlan agitátora volt a di . n* íOnlpm tárrUia a futnitS-eA ornlrL-u Mnnuae Tanneskoz+arsasaa te be mondatát. Nem mese ez, sajnos. A Maros utcai 8. számú ház tulajdonosa fenyegette meg Hát maga, -kedves* monkos háziúr, miért így lakóját, aki nem fogad- hajtja végre a szegedi járás ta el az általa felkínált rossz bíróság ítéletét? Miért nem lakást. jelöli ki a fáskamra helyét Majlát Albert — a ház tu- olyan helyen, ahol a lakó is lajdonosa — jól ért ahhoz, a közelébe fér? Miért nem hogyan teheti tönkre lakója veszi emberszámba lakóját? életét. A kéményt is lebon- Garas Kálmán kilenchóna­totta már egyszer, tudja meg pos gyermekét kénvtelefi té­a bérlő, milyen hideg lakás­ban, hideg ételen élni. Ilyen és ehhez hasonló -meglepe­téssel* zaklatja, üldözi idős özvegyasszony lakóját. az élelem, lakásban. — Berényi néni, ez az ötö­dik cserélő. Családnélküli, idős házaspár, engedélyezze a cserét — így fogta könyör­gőre a szót Szép József, a nem Szegedi Kenderfonógyár dol­gozója. tárolja a fűtött tető emlékű Magyar Tanácsköztársaság­nak, s az emigrációban sem csillapult el­szánt forradalmisága. A Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének székhá­zában szomba­ton irodalmi esten emlékez­- tak mea Gábor TÖRTÉNET A NAGY HABORÜBÖL Andor szü­letésének 70. évfordulójáról. A nagy író életművéről Bölöni György Kossuth-dijas, az Irodalmi Tanács elnöke emlékezett, majd Solti Bertalan Kossuth-dijas, Arvai János Jászai-dijas, valamint Hacser Józsa, Herendi Mária, Bodor Tibor. Erdődy Kál­mán és Garics János színművészek Gábor Andor-műveket tolmácsoltak. Az első világháború idejéről, 1915-ből származó alábbi kis írását megemlékezé­sül közöljük, a most folyamatosan megje­lenő Gábor Andor összegyűjtött müvei -Novellák« című kötetből. Do­lácskát: -Azonnal jövök*. Azonban ott, Jó a petróleumlámpa is a bérlőnek Kicsi a lakás, és mi lesz, ha jön a gyerek? De azért házigazda Berényi Gáborné, V olt egyszer, hol egyéb dolgok elinté- vei, de kiakasztotta nem volt, még zésére el kellett men- boltja ajtajára a táb­; a Rákóczi úton túl nie üzletéből, egy !is volt egy Kerepesi kis táblát akasztotta [úti kereskedő, vidám, bolt ajtajára. -Azon­lifjú legény, tele élet- nal jövök* — ez állt ! kedvvel és üzleti a táblán, s a de­! fortélyokkal. Nem rék boltos jött is mindig azonnal. Egy gránát megölte az agilis kereske­dőt... November elsejéig ahová ment, megál- csüggött boltja ajta­lapitották, hogy ő ján a kis felírás: csak tévedésből nem katona, tulajdonkép­pen, ha jól megnéz­ni, mert maga nem engedi ki az udvarra. Leütéssel fe­nyegeti őket. Hét hol va­gyunk? Az udvarra nem sza­bad kilépni, még kilátni sem As ügyesen fogalmazó a lakónak. Fulladjanak bent len-nyáron a lakásban tarta- a Pásztor utca 17. szám alatt, hogy a lakók kérését meg­tagadja. Nem és nem! Hiába a kérés, a szitök, nincs cse­re. Vár, majd csak megso­kallja a lakó, és egy szép így élt, éldegélt, zük, igenis, katona, vidáman és megelé- mindjárt őrizet alá gedetten, ha sorozás vették, mindjárt el is volt, elment a szem­ügyvéd -Vagy megszokik, megszökik* — vallja Majlát. És ő természetesen az utób­bi érdekében tevékenyke­dik. Szüksége van a lakásra, mert ő, Mailát, valahol a harmincas években él. Ami­kor a házigazda a lakók kor­látlan ura volt. Felmondha­tott, télvíz ideién az utcára rakhatta munkáslakóját. De azóta nagyot fordult a világ. Társadalmi rendsze­rünkben is történt egy s más. És ezt tudomásul kell vennie Domonkos János napon beteljesül régi vá­a szobában? gya; megszabadul Szép Jó­Annyi embersége lehetne zseféktől. vagy legalább, hogy hozzájárulna a cseréhez. Hét még mit nem? Egy újabb lakót? Azt mór nem! Ezektől kell meg­szabadulni mindenáron. nagy boltja volt en­nek a kereskedőnek, csak kicsi, de ab­ban, egy-két segéd­del, mindig közmeg­e'égedésre szolgálta lére, míg egyszer ki az ő publikumát, névtelenül föl nem z4nyos idő elmúlté' Mikor a háború el- jelentették. De föl- val a menetszázadba következett, a segé- jelentették, ami az is betették. Utazott a dek bevonultak kato- emberekkel mostaná- vonaton nának, főnökük nem ban elég gyakran • vonult be, új segéde- megtörténik. Detek­-Tmaga háza értékét J ket nem kapott de tív jött el érte és * mert agilis férfiú vitte el oda, hová -Azonnal jövök*. Ha nem volna azon a pesti utcán olyan nagy éjszakai forga­lom, olyan nagy vi­lágosság, talán látni növelem, engedje meg, hogyl bevezettessem a villanyt —f volt, ő maga állt a mennie kérte a lakó özvegy Kovács í boltjában napestig, s derék kellett. A kereskedő Vissza a kedvezményeket! többszörös háztulajdonosnak sza. Nagyon helyesen, a má­is ott, a Béketelepen, a Ró- sodik kerületi tanács vissza­kusi-feketeföldek 100. alatt, állította a lakó jogait. Dehát Józsefnétől, a Dobó utca .l.» ha számú ház tulajdonosától. Ugy látszik, a házigazdák szótárában egy szó van mindössze, és ez: nem. Ezt Oláh Sándor a Francia ut- sem engedi meg. Mit érdekli ca 9. szám alatt lakik. Az ő őt, hogy lakója petróleum­házigazdája sem különb a lámpa mellett, fárasztó napi Deákné vásznánál. Az előd- munkája és Iskola után ké­je adott jogokat: jöszágtar- szül a textilipari technikum tás, szín- és padláshaszná- óráira. A csere gondolatát is lat, egymás után vonja visz- visszautasítja. • ebédre, vagy ment is a detektív- meg utazó soha*. szállították vidékre, lehetne éjfélkor, hogy ahol kiképezték s bl- az agilis kereskedő csakugyan jön, csu­kaszürkében és fehér lepedőben, s körül­néz a boltjában: rendben van-e min­den, s főként, hogy ott-e még a tábla; ami megmondja, hogy ítéletnapján va­lóban sietősen visz­szájon ő még. a mi bará­tunk, megérkezett egyik harctérre, s ha­marosan még tovább is utaznia kellett; oda; ahonnan Ham­let szerint -nem tért Na/zy részvéttel temették el Danvi Dezső elvtársat Tegnap, szombaton dél­után a hozzátartozók, mun­katársak, barátok és tanít­ványok őszinte és mély részvéttel kísérték utolsó útjára Danyi Dezső elvtár­sat, a Szegedi Tudomány­egyetem fiatalon elhunyt, közmegbecsülésben álló, harcos és fáradhatatlan szellemű tanársegédét, az MSZMP tudományegyetemi végrehajtó bizottságának tagját A központi egyetem előcsarnokában ravataloz­ták fel és koporsója mellett a Tudományegyetem kom­munistái álltak őrséget. Délután 2 órakor kezdődött gyászünrepségen a Szegedi Tudományegyetem nevében dr. Antalffy György rektor, az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága nevében Sárközi István, a tudomány­egyetemi pártbizottság és KISZ-bizottság nevében Gu­lya Károly és Gécsek Fe­renc. munkatársai nevében pedig Nagy Lajos docens mondott búcsúbeszédet. Az egyetem intézetei, tár­sadalmi szervezetei és dol­gozói, valamint a hozzátar­tozók és barátok koszorúk­kal halmozták el koporsó­jót. Innen a Belvárosi-te­metőbe kísérték. Itt Keserű Bálintnak, az MSZMP tu­dományegyetemi végrehajtó bizottsága tagjának búcsú­beszéde után a városi ta­nács által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. Sorolhatnánk a példákat, de erre kevés lenne ez az egész lap. Felesleges is. Saj­nos, köztudomású, hogy igen sok házigazda minden esz­közt felhasznál annak érde­kében, hogy tönkretegye a lakók idegrendszerét, nyu­galmát, pokollá tegye ottho­nukat. Attól sem riadnak sokan vissza, hogy tönkrete­gyék • cél érdekében saját házukat. Egy a fontos: meg­szabadulni a lakóktól. A ta­nácsok, a bíróság védelmet ad a lakóknak. De ez még mind kevés. Szigorúbb ren­deletet kellene hozni a lakók védelmében. Horváth Lászlóné Miben rejlik a Délrost sorozatos elüzemkitüntetésének „titka" ? Az élüzem cím elnyeré­sének titka után kutattunk néhány napja a Délrost új­szegedi telepén. — Titoknak nem titok ez, — mondta Zombori János gyárvezető, s hatalmas irat­kötegből olvasva igyekezett bizonyítani a sikerek for­rósát. Amil viszont nem ta­lál az ember a kimutatá­sokban, azt természetesen nem az irodában, hanem az üzemrészekben, a munká­>sok között találhatja meg. A pozdorialemez­üzemben a törőturbinák mellett való­ban találhat valamit az ember, de ez nem minden, ha a leglényegesebbek közé Üzemekbe látogatnak el szegedi népfrontaktivisták A Hazafias Népfront Sze­geden egészséges kezdemé­nyezést indított el. Legjobb aktivistáikkal felkeresik az üzemeket és a dolgozókkal baráti esz­mecserét folytatnak a nép­front feladatáról, terveiről. Megismerik a dolgozók vé­leményét, s kívánságaikat összegyűjtik. Ezek birtoká­ban közös munkával kíván­ják megoldani kulturális po­litikánk, a békemozgalom, tisztaság, virágom tás stb. te­rületén felverődött kérésü­ket. A Szegedi Rendőrfőné- gyár dolgozói a Szegedi Ken­derfonó Londoni körúti ol­dalán lévő, az építkezés al­kalmával létrehozott épület lebontását. Ennek megvaló­sítását kérik az Építőipari Vállalattól. A Mátyás tér rendezését, illetve onnan kövek elhordásának megkez. dését már most kérik. A Te­réz utca és a Cserzy Mihály gyárban is örömmel üdvö­zölték a baráti találkozót, s bőven volt kérés, kíván­ság a Hazafias Népfront­hoz. így például a dolgozók mun­kájuk végeztével egy-egy előadáson szeretnék megis­merni az atomok világát, vagy a holdrakétáról olva­sottakat, hallottakat tudo- utcában lakó dolgozók azt mányos alapon közelebbről kérik a Köztisztasági Válla­értékelni. s más egyéb is- lattól, hogy szüntesse meg a mereteket szerezni. A nép- szemétklhordá.s és tárolás al , .. , .... ... kalmaval keletkező elvisel­fronttal együtt sürgetik a hetetIerl bűzt lillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllKW A Kenderfonógyár igazga­tója. Nagvsvörgy Mária a borravalót sem. Azaz- ^Szovjetunióban szerzett ta­hogy, aki most mentMpasztelatait ismertette atisz­el a főmérnök úrjjtasógeal és a higiéniával előtt, az vetett húszgkaprootathan, s ez is igen fillért. Mint a ku-g hasznos volt. tyának. Nem sül le= , „ , ... . „ Jnvastotvent elhangzott. hocry índft«uk el az -Ud­varias Szegedért* mozgal­mat. A régi, kitaposott út nemcsak az egyé­ni parasztokat vezeti zsákutcába, hanem a borbélyhoz járó vá­roslakat is. Ezt nem mi találtuk ki, ha­Hlásilt (tócbéty. — ott&tM. FOTFRLFP ter­mérnok, nem főmér- lönben. Szóval nők. Jónéhdnyszor mészetesnek vette, nem K. V. olvasónk felötlött benne, hogy hogy ő már ilyen em­állitja, saját tapasz­talata alapján. Sokáig egy bor­bélyhoz, illetve egy állami fodrászüzlet­be járt borotvál­kozni, hajat igazít­tatni, kölniztetni, fe­a pofájáról a bór.g pedig igazgató a s máshová kellene jár- ber, hiába olvasott smucig alakja... §§ nia, de mivel irtózott néhány újságcikket a Olvasónk nagyot M minden változatos- borravaló ellen, nyelt a forgószékben s^z azért is szükséges lenre ságtói, nem tudta rá- Hanem egyszer tör- és érezte, hogy eluö-=rrArt néhány üzletben az el­szánni magát. tént valami. Ült a rösödik. Kifjfette fedők türelmedének, gomm­Mindig keveselte a forgószéken, s mlg a amit kértek, átadta a=bák a vevőkkel szemben hivatalos kiszolgálási szappanhabot kavar- szokásos borravalót, M Előfordul az is, hogy a ven­díjat, sajnálta a sze- gatták az arcán, gon- de többé nem tettefdőiüőkhen a pin-érek nem jet mosatni. Tetszett gény fodrászokat, s dolkodott. Csak itt a be a lábát ebbe az=,,x„„_„nb. ... neki, hogy a fehér- ezért alkohol helyett borbélynál volt ideje üzletbe. Konzervatí-M f? , e Rno munl"t köpenyes mesterek Pitralont használt, és önmagával foglalkoz- vizmusát félretéve,§a hoZ7a uk Intézett kérdésre nagyot köszönnek, borravalót is adott, ni, s így se nem lá- azóta mindig másho-j|<l'"'r"rnba választ adnak, vagy amikor átlépi a kii- Ennélfogva egy bo- főtt, se nem hallott, vá jár letakarhatniIJOká veszik fel a rendelést. szöböt. aztán hellyel rotválás hat forintja- Egyszeresük kínálják előzéke- ba, egy hajvágds'bo- mondia a mester: szórzetet és naguon = — De jó, hogy tet- jól érti magát Ra-f. , , . , . szett jönni, annyi adásul t-iinui n*mé-§A népfront szegedi elnök e­mérget megettem be kerül az elözé-%&e az üzemek és intézmé­máma a' sok smucig kény, pontos kiszól gnyek látogatását tovább Hfolytatja, ni® fky) nyen. Nem szerette rotválás pedig tízfo­ugyanakkor, hogy rinfiába került. Ha hangosan főmérnök nem volt elég vénre, úrnak szólították, bár akkor is adott borra­többször megmondta valót, merthát mit vendén miatt. Easnk gálás, nekik, hogy ő csak mondanának ti kü- se adott egy fillér VIÍ. UU JUT leiaKaTwarni SWIÍH vepzm jei a renoeiesx. azt magiról^ a fölösleges^ A Kenderfonógyárban tett látogatás igen hasznos volt. is tartozik. Az élüzemfelté­telekhez ugyanis nemcsak lelkesedés kell, amit itt ta­pasztalhat az ember, hanem szakértelem, jó munkaszer­vezés stb. Ezek mind nél­külözhetetlen feltételei a jó eredmények elérésének. Eb­ből nincs hiány, de vajon, ezzel kimerítettünk-e min­dent? Valami más ls közreját­szik itt, ami elósegiti a szép termelési sikereket. Mert lássuk csak: a negye­dik negyedévben 104 száza­lékra teljesítette tervét a vállalat. Ezen belül az új­szegedi telep a legjobbak között van. A terv szerint húszszázalékos rosthozam mellett kellett dolgozniuk, és 21,04 százalékot értek el. A szálhozamot ls egy szá­zalékkal túlteljesítették. Ehhez pedig nemcsak lelkes munka, szakértelem kellett, hanem természetesen jó alapanyag is. A jó alap­anyag megteremtésében is kell keresni a Délrost -tit­kát*. a becsületes munka mellett — mondlák a vál­lalat vezetői. Még 1957-ben 7.7R százaiékos szálhozam­mal dolgoztak, az idei első negyedévi tervükben vi­szont már 10.04 százalék szerepel. Ennek alapját a kender nyári előretöréséve! teremtették meg. Az előre­törés régi módszer, de szakkörökben mégsem ör­vend nagy népszerűségnek; Más rostkikészftő vállala­toknál a szárításos eljárást alkalmazzák és csak kísér­letképpen törnek előre még a nyári hónapokban, Újszegeden tradíciói van­nak a nyári törésnek. Évek óta ezzel nemcsak biztosít­ják a téli zavartalan mun­kát, hanem jobb minőségű tilolt kendert ls nyernek. A Délrost Sikereit tény­számok támasztják alá. míg mások vitatkoznak módsze­rükön. A múlt év második felében ls tellesítették az élüzomfoltételeket, s re­ménvkednek, hogy a dön­tőbizottság most is nekik ítéli az élüzem címet. Ez­zel egvmás után már har­madszor nvernék el ezt a megtisztelj kitüntetést. A titok tehát nem is olvan titok, csak a külső szemlélő előtt tűnik annak. A szakmabeliek ugyan vitatják a titok sze­repét, a termelési sikerek­ben, de míg ők vitáznak, a Délrost egymás után nyerte el két ízben az élüzem cí­met. Tervtellesítésük, a ta­karékosságban elért sike­rük után csak azt mondhat­juk: alkalmazzák továbbra is bátran n -titkos* mód­szert. a többi üzemek -sze­meláttára*. s akkor bizo­nyára továbbra is boldog tulajdonosai maradnak az élüzem jelvénynek. Fokozódó érdeklődés a Szegedi Fotoklub iránt Pénteken este tartotta fővárosi előadók hevonásá idei első klubnapját a ve- val előadássorozattal, a sza zetőségválasztó közgyűlés után, a Tolbuhin sugárúti Szakszervezeti Székházban levő űj helyiségében a Sze­gedi Fotoklub. Ezen a klubnapon hirdet­ték ki az új elnökség össze­tételét. A klub elnöke is­mét Biczó György elvtárs, badtéri játékok ünnepi he­tére pedig nagyszabású fo­tókiállítás megrendezésével kívánják fejleszteni és nép­szerűsíteni munkájukat. B ecsky Balázs, a klub -Hónap legjobb képe* múlt év december havi pályáza­tára benyújtott képeket ré­a megyei jogú városi tanács szesítette nyilvános bírálat­elnöke lett, dr. Lajos Sán- ban. A művészeti bizottság dort ügyvezető titkári Kun Sándort kulturális titkári, Koczka Sándort pedig a gazdasági teendők ellátásá­val bízta meg a közgyűlé­sen választott összvezetőség értekezlete. Dr tette döntése szerint ez alka­lommal Szilágyi Mózes fia­tal fényképésztanuló nyer­te ezt a pályázatot. A fokozott érdeklődés nagyságára jellemző volt, hogy a zimankós időjárás Lajos Sándor ismer- ellenére is több, mint fél­a vezetőség új prog- százan jelentek meg a klub ramját, amely szerint egye- új helyiségében. Igen snkat­bek között a rendszeres ígérö jelenségnek értékel­házi pályázatokon túl kez- 'letA ho/v 8 megjelentek , . , .. . . . . , között számos dő és haladó foto-tanfolya- tdnt mokkái, havonta egyszer új arc is — hajó —

Next

/
Thumbnails
Contents