Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

I Vasárnap, 1959. Jannir 18. n Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az oldatról.; telezettségeiknek. A beru- dött egy év alatt. A közös • . házások még mindig nem állatállomány több mint 40 mint amennyit befejeztek. voltak kenöen előkészítve százalékkal növekedett. Lé­Ketben nem tSS^-ií * többe kerültek, mint n^esen több^ szarvasmar­az építmények átadására amennyit e költségvetések vonatkozó szerződéses kük eredetileg előirányoztak. Mezőgazdaság hát és sertést hizlaltak meg, mint 1957-ben. A tej hozam 18 százalékkal volt nagyobb 1958-ban, mint az előző év­ben, és jóval meghaladta az egyéni gazdaságok tehenei­A növénytermelés ered- ez évben valamivel csökken- nek átlagos tejhozamát, menyei 1958-ban a késői tették. Az állami gazdaságok A gépállomások 1958|pban kitavaszodás és annak kö- és hizlaldák sertésállománya 0,6 millió normálhold gépi vetkeztében, hogy egyes 1959. év folyamán lényegér munkát végeztek, közel Öt­Időszakokban kevés volt a ben nem változott. A hizlal- százezer normálholddal töb­csapadók, a legtöbb növény- dák férőhelykihasználása (60 bet, mint az előző évben, nél lényegesen alatta ma- százalék körül) nem volt ki- Az állami erdőgazdaságok elégítő. A juhállomány kö- 1958-ban 2,7 millió köbmé­zel százezer darabbal nőve- ter fát termeltek kl, Í3 szá­kedett. Áz egy tehénre jutó zalékkal többet, mint ameny­tej hozam meghaladta az évi nyit a terv előírt, és 108 000 3300 litert, ami 250 literrel köbméterrel többet, mint több, mint az 1957. évi. Az 1957-ben. Erdősítést több állami gazdaságok 1958-ban mint 50 000 hatasztrális hol­1300 tonnával több vágómar- don végeztek, 11 százalékkal hát és mintegy 30 millió U- nagyobb területen, mint az radtak a kiemelkedően jó 1957. év terméseredményei­nek és egyes növények ter­méshozama nem érte el a tervezettet. A felszabadulás utáni évek átlagát azonban a legtöbb növény termésho­zama meghaladta: Az 1958. évi egy kat. 1957 1946—1955 évi évek átlagának százalékban holdra jutó terméshozamok terrel több tejet adtak át a elmúlt évben. 82 lakosság ellátására, mint A mezőgazdasági termé­1957-ben. Az állami gazdasá- nyek, az állatok és állati ter­gok még mindig magas ön- mékek állami felvásárlásának költséggel termelnek és a terjedelme együttesen mlnt­gazdálkodás eredményei ttgy 9 százalékkal haladta 1958-ban kedvezőtlenebbek meg az 1957-ben felvásárolt voltak, mint 1957-ben. mennyiséget. A - . ,, A termelési eredmények­.IS t 0 termelő- nek megfelelően termények­* ' tfrmelő- M, „ekként, vágóállatokból. EfnekTJlTfutó8; állati termékekből és borból kriikh v , ÍSl { * felvásárlás az előző 16 . »^»lékkal évhez képest: 1958-ban vá­emenr^ .,^ folyamán RÓ,ertésb61 17 százalékkal Al.éY végén S560 mezőgaz- {35 ^ tonnával) vágómar­dasági termelőszövetkezet- háb<sl 4 százalékkal (7500 ^crtK.x ^t ; ^^' tonnával), vágóborjúból 17 SEFK^ffií*0" százalékkal (680 tonnával), ggft "l*™. "-5.00? teg, az baromfiból 29 százalékkal «lra?ékán <5fi00 tonnával), tojásból 15 "VjVYÍr, folytatott közös százalékkal (58 millió darab­gazdálkodást. bal) vAs4roltak fel többet, en — az 1957—1958 gazda- A mezőgazdasági termelő- mint az előző évben. Tehén­sági évben kedvezően vél- u^!^?2!^ vWk^SS?íbó1 tejből közel 875 millió liter su sssrssK SF^SáSS srrs rír; az Ipari növények az évelő növényekből és zöldségfélék- lékkai több, mint 1957-ben, pillangősok és" a* abrakta- Jobb> holdanként! ter- és több, mint a korábbi évek karmánvok vetésterülete, méseredményeket értek el, bármelyikében. A felvásá­suis-: sast Tisartaa. szövetkezetek közös állatte- hektoliter volt, 87 százalek­nyésztése lényegesen fejlő- kai több, mint 1957-ben. búza 90 98 rozs 95 88 rizs 101 119 (1951—1955 évek átlaga) árpa 99 98 zab 73 98 kukorica 89 119 burgonya 96 157 cukorrépa 87 122 takarm.répa 87 134 napraforgó 90 113 lucernaszéna 87 88 vőr.here-széna 90 93 A vetésterület szerkezete —- a terveknek megfelelő­na vetésterülete — a terv­előfrásokkal ellentétben — kismértékben ugyan, de to­vább csökkent. A tnkar­mánvnövéovek vetésterüle­te jelentősen növekedett: őszi árnét 1 "Sg őszén kere­Belkereskedelem A kiskereskedelmi forga- meglévő járatok sűrítése ré­«. „„„ „„„ . . . . _ lom 55,4 milliárd forint volt, vén vojt elérhető, ken 500 000 kat. hold terű- 8 «4zalékkal nagyobb, mint ... —' - az 1957 év), de 2JS százalék- Külkereskedelem kai kisebb, mint amennyit a A külkereskedelmi forga­terv előírt. A kereskedelmi lom a tervezettnél jóval kód­készletek értéke az év végén vezöbben alakult: a kivitel meghaladta a 17 milliárd fo- 40 százalékkal volt több, a rlntot. behozatal 10 százalékkal volt Változott a kiskereskedel- kevesebb, mint 1957-ben. Ez­I l L I . , T ml forgalom szerkezete: az a külkereskedelem a ki­volt . Vuzli* élelmiszerek forgalma 5 szá- víteli tervet 12 százalékkal, '-fvnsk m£L£ málékkal volt több. a ruhá- a behozatali tervet két szá­lagnak csaknem kétszerese Mt, p(kkpke forgaIma 2 Szá- zalékkal tejesítette túl. En­zalékkal volt kevesebb, a ve- nek következtében a kiviteli gyes iparcikkek eladási for- többlet nagyobb volt, mint a galma 13 százalékkal volt tervezett, ami lehetővé tette több, mint 1957-ben A sze- a külföldi tartozások csök­szesitalok kiskereskedelmi kentését. forgalma csökkent. A mezőgazdaságban fel­A ruházati eikkek csök- használásra kerülő rézgál ic kent forgalma mellett az behozatala három százalék­zőgazdaság, 30 százalékkal áruellátás általában Jobb kai volt több, mint 1957-ben. többet mint 1957-ben. volt, mint az előző években A káhumműtrágyaimport pe Az állattnkarmánv 1958. A vegyesipar) cikkek közül dig kereken 50 százalékkal év felvarr án növekedett és főleg a nagyértékű, tartós haladta meg a múlt évi be­az állati termékek termeié- fogyasztási cikkekből nőtt hozatalt se is meghaladta az 1987. nagymértékben az eladás. 1958-ban már nem volt évi szintet. A szarvasmarha- w/szükség a fogyasztási cik­állemány 195R őszén meeha- i\ozteneu * keknek olyan mértékű lm­ladta a 2 milliót, a tehe- a közlekedés összes ágai- portjára, mint 195T-ben. A nek száma 908 000 volt. ban 195a. évben 144 millió kizárólag külföldröl besze­A sertéséttománv 1958 ok- tonna árut és 1918 millió rezhető és hazai termelés vá­tóheréheu 7 5 millió volt. ke- utast szállítottak. Az áru- lasztékát bővítő fogyasztási reken 8"o 000-rel volt több, szállítás 13 százalékkal felen vetettek, ami 29 szá­zaikkal nagvobb. mint az 1957 év őszén vetett árpa vetésterülete. A szőlő- és bortermés mennyiségben és minőség­ben is kiemelkedő volt. A termett holdanként. Gvü mölcsfélékből — sárgaba­rack kivételével — több termett mint 1957-ben. A növénytermelési ered­ményekhez nagymértékben hozzájárult az. hogy 1958­ban 46 millió mázsa mű­trágyát használt fel a me­Szovjet emlékiratot adtak át Iránnak Moszkva (TASZSZ): Nyi­kolaj Pegov szovjet nagykö­vet látogatást tett az iráni külügyminiszternél, s átadta neki a szovjet kormány em­lékiratát az iráni—amerikai katonai egyezmény várható aláírásával kapcsolatban. Az emlékirat szerint a szovjet kormányt aggasztja, hogy Irán kormánya bizo­nyos idő óta olyan külpoliti­kai és katonai intézkedése­ket tesz, amelyek csupán a Szovjetunió ellen irányuló politikának tekinthetők. A szovjet kormány hangsúlyoz­ta az effóle lépés veszélyes­ségét. Ez egyáltalán nem ja­vítja meg a két ország kap­csolatait. A szovjet kormány kife­jezi készségét, hogy véle­ménycserét folytasson a fel­vetett kérdésekről. A Szov­jetunió kormánya kész min­den erőfeszítésre, hogy az Iráni kormánnyal együtt megtalálja a két ország kö­zötti kapcsolatok javításá­nak módját. Kubaiak rokonszenv-tüntetése az új kormány mellett Miit az AP hírügynökség millió kubait, az ornág jelenti, pénteken este mint- cgész lakosságát kell meg egy kétezer kubai munkás öll?íe- .. . j,-! 1 . .. ., x Urrutia kormánya hozzá és óiak tüntetett Havaná- járult> hogy az Egyesim ban az elnöki palota előtt, Államok Philip Wilson ezzel fejezve kl egyetértő- Bonsalt nevezze kl kubai sét a forradalmi kormány n«yttvetévé Earl Smith intéz redőseivei. A tüntetők táblákra írt jelszavakkal tiltakoztak az amerikaiak beavatkozása ellen, s kö­vetelték a Batista-bérenc bűnösök felelősségrevoná­sát Ficel Castro pénteki be­szédében ismét vádolta az Egyesült Államokat a latin­amerikai országokkal szem­ben általában tanúsított magí.tartása miatt. Kijelen­tette, hogy az Egyesült Ál­lamok nem avatkozhatik tette,, hogy kora tavasszal bx, bele Kuba ügyeibe és ha Egyesült Államokba szán­mégis megteszi, akkor hat dékszik utazni. helyett, akit az új kubai kormány "Persona non gra­ta—nak minősített A ku­bai külügyminisztériumban közölték, hogy Kuba wa­shingtoni nagykövétévé Er­nesto Dihigo' professzort nevezték kL Az AP hírügynökség sze­rint Fidel Castro első kül­földi utazása valószínűleg venezuelai látogatás lesz. Castro múlt héten kijelen­Befejeződött az Országos Földmű vesszövetkezeti Tanács ülése szer részére — a SZÖVOSZ igazgatósága által előter­jesztett — 1959. évi terv­feladatot Szombaton délelőtt foly- fejlődjenek. Elő kell segítem, tatta, majd befejezte tanács- hogy minden szövetkezeti kozását az Országos Föld- formában tervszerűen, ellen­művesszövetkezeti Tanács. A őrizhetően menjen a munka, földművesszövetkezetek és a üzérkedés! célokra senki se termelőszövetkezetek foko- használhassa kl a szövetke­zottabb együttműködésével, zeteket. valamint a termelöszövet- Igen fontos feladata to­kezeti mozgalom fejlesztésé- vábbra is a földművesszó- g2nak jó mlnöségü, friss nek földmuvesszovetkezeti vetkezeteknek — allapítia gyümölecsel és zöldségfélék­feladataival kapcsolatban ha- meg a határozat —, hogy tá- kel történö ellátásáról. Ehhez tározatot hoztak. mogassák az egyénileg gaz­Az Országos Földműves- dálkodókat termelésük nö­szövetkezeti Tanács felhívja velésére irányuló tevékeny­a földművesszövetkezeteket, ségühben. Gondoskodniok hogy az eddiginél fokozot- kell arról, hogy tabban vegyék kl részüket a a termelők a mezőgazda­mezőgazdasági termelöszö- sági gépeket, felszerelésc­vetkezetek fejlesztéséből — kei, növényvédőszereket és hangzik a határozatban. műtrágyát rendszercsen be Minden ' földmúvesszövet- tuóják szerezni, kezeti tag tartsá szem előtt, r^delkezósre álló ta­hogy felvilágosító .múnká- pasztalatók alapján helyes- kezeti feladatainak megolda­juknak. illetve szavuknak nek tartja, az Országos Föld- sa érdekében az , Qrjzágos csak akkor adnak hitelt, ha müwsszövetkezetl Tanács, Földmüvesszövetkezeti Ta­maguk és családjuk is pél- ha ; községekben működő náes országos tejtermelési damutatóan a szövetkezeti különböző szövetkezetek kö- tanács alakítását határozta gazdálkodás útjára lép. zös bizottságot szerveznek és: el. A tanács elnöki tisztsé­\z Országos Földműves- a rendelkezésükre álló erő gének ellátására Schandl vüv-tkezetl Tanára kötelezi összehangolásával még ked- József akadémikust kérték 6 földműveso,'7övetkezetl szer- vezőbb feltételeket teremte- fel. vÁet bo^ gaT'dasári tevé- nek a termelési szövetkezet A határozatok tárgyalása kSloükJavításával bZ. eltertesztésére. után a tanács tagjai inter­;^^?^ta a tanára . pellációkat terjesztettek elő. lek erősítését földmüvesszövetkezeti rend- majd az ülés véget ért A határozat kimondja, hogy 1959-ben fokozottan kell gondoskodni a főváros és az iparvidékek lakossá­a nagyobb tájtermelő te­rületeken — Szabolcsban, Csongrádban — az alma- Il­letve hagymatermés átvé­telére és feldolgozására megfelelő raktártereket kell létesíteni. A szarvasmarha-tenyésztés, valamint a tejtermelés és értékesítés földművesMövet­Román kormchyny latWoxat a német békeszerződés megbö'ésének kérdésében A földmüvesszövetkezeti szervek vezetői és szak­emberei rendszeresen se­gítsenek egy-egy termelő­szövetkezetet Az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács megálla­pította. hogy a szántóföldi január 18-án átadták a fegyveres erőikkel részt vet­növénytermesztésben ma már Roman Népköztársaság tek a Németország elleni há­mtndenütt megvannak an- kormányának nyilatkoza- borúban, a másik részről pe­nak a feltételei, hogy me- tát a német békeszerző- dig a Német Demokratikus zőgazdasági termelőszovetke- dés al61rására javasolt or- Köztársaság és a Német Szö­zetek vagy termelőszovetke- gzA k diplomáciai képvise- vetségi Köztársaság vagy a csoportok alakuljanak. leteinek A román kormány két német állam és a német A határozat részletesen teljesen méltányosnak és a államszövetség, amennyiben foglalkozik a különböző nemzetközi jog elveivel meg- ez időközben létrejönne. A szakcsoportok és társulá- egyes.őnek tartja a szovjet román kormány mindenben sok fejlesztésével. kormánynak azt a Javaslatát, egyetért a szerződéstervezet Rámutat: segíteni kell a hogy az értekezlet résztve- tartalmával és hajlandó részt meglévő szakcsoportokat, vői és a békeszerződés alá- venni a német békeszerző­hogy tsz-ekké, vagy terme- írói egyik részről azok az dés tervezetének megvltata­lőszövetkezeti csoportokká államok legyenek, amelyek sára javasolt értekezleten. 13 százalékkal, a cikkek Importja, tavalyhoz mint 1957 októberében. A személvsTáttitás 12 szá-nlék- képesít általában nőtt. 1958­sertósáttnmánv csak 1955 ha- kai múlta felül az 1957. évi ban többek között személy- kai volt több, mint 1957-ben, Az általános iskolákban Az ipari, kereskedelmi és son'ó időszakában volt no- teliesítmőnyeket gépkocsiból megkétszerező- megközelítette a három mii- az 1958—1959. tanévben kö- a mezőgazdasági tanulók szá­gyobb. A vasút az 1958. évi szál- dött a behozatal. Narancsból liárd devlzaforintot, az ösz- zel 1 269 000 gyermek tanult, ma az 1958—1959. tanévben # lítáai igénveket kielégítette: és banánból mintegy kétszer széf? kivitel 36 százalékát. A tanköteles korú gyerme- több, mint százezer, csaknem A. állami sazdasáeok és hM szAza1,,'k,ka,1 árutt anny'. datolyából és borsból Különféle mezőgazdasági és kek 98,6 százaléka járt álta- háromnegyed részük az Ipari A* állami gazaasagoK es Rx4zal«kkal több utast pedlg több, mint két és fél- Y^^Yv,., lános iskolába. Az elméleti szakmunkás utánpótlást btz­yállalatok 1958 végén az or- szánftott, mInt ,957-ben. Az Ler annyi volt a behozatal, flü P , ^ .e.J oktális mellett megindult a tosítja. 1958-ban a kivitel az 1957. gyak()riati képzés is. 280 la- Az elmúlt év folyamán, 23 százalékkal több, vezettek be. Az mint 1957-ben. A kinyomta-i 1958—1959. tanév elején 636 tott művek példányszáma 49 tanteremmel több állt a ta- millió, 14 száza'ékkal maga­nulóli'júság rendelkezésére, sabb, mint ez 1957. évi. mint az elmúlt évben. A fjinwzínhézak száma az A középiskolák nappali, elmúlt évben, mintegy 200­esti és levelező tagozatain zal emelkedett. A moztláto­^i^SiMtak Á« utasforgalmon belül elsósor- mint az "előző "évbe"^ „tiv^ftb.' I ban a félárukedvezménnyel . kIvitelben . _éoek ^ évi alacsony szintet több. kólában ipari, 270 iskolában mintegy 15 000 mű jelent gabona vetSüteté? ^^Tók^^S ^ ^ron^k l^tfa mint 20 százalékká, me.ba- gyakori.tí meg, - ­csökkentették, a főbb ipari gjg utazók száma emCl 1958-ban közel 30 százalék- ladta. fogalkozást vc vátto^ít tttyte^ JJllVT^Zr^í Népmozgalom., egészségügy lés összetétele ls. A lucerna érut gzdllítottak, mint 1957- es kuituraiis eredmények és a vóröshere vetésterüle- J tét 58 000 kat. holddal növel- ben- A halózíl9 aruaaaunaoa A n4pPsség BZ év gyermekbénulás az 1957— ték, ugyanakkor 25 000 kat. 22 százalékkal nőtt végén megközelítette a 9,9 1956. években végrehajtott holddal kevesebb kukoricát 1958-ban a városi vlllamo- milliót. A természetes szapo- védőoltások hatására már az 1958—1959. tanévijen 178 gatók száma 131 millió fó vetettek, mint 1957-ben. A _nk „.„sforanlma 8 százalék- r°dás 1958-ban körülbelül csak elvétve fordult eló. A ezer tanuló részesült okta- volt. 1958 évben 130 új fil­kalászosok termésátlagai , , u " . azonos volt az 1957. évivel, vérhasmegbetegedések szá- tásbai, 12 száz.a'ékkal több. ™et mutattak be a fllmszín­nem érték el az 1957. évi kal- az autóbuszosé 13 sza- 1958.ban kevesebb gyermek ma 24 százalékkal volt keve- mint az előző évben. 1958- házakban, 15-tel többet, mint magas szintet, de az egyéni zalékkal volt nagyobb, mint született ugyan, mint a ko- sebb, mint 1957-ben. A skar- ban 31 500 tanuló szerzett 1957-ben. gazdaságok ez évi termését- 1957-ben. A távolsági autó- rébbi években, de a halan- lát megbetegedések száma az érettségit, illetve technikumi Az elmúlt év folyamán a lagának másfélszeresét tet- buszok 25 százalékkal több dóság kisebb volt. A csecse- év vége felé jelenfősen nőtt. képesítő bizonyítványt. rádióelőfizetők száma, miot­ték ki. A szilastakarmányok „,,IM(,t _lnt az móbalandóság is alacsonyabb 1958-ban az egészségügyi Az egyetemek, főiskolák egy 200 000-rel nőtt. Ez év­termésátlaga továbbra is ala- Ula" "al o\ . , ~ volt, mint az előtó években, hálózat 700 ÚJ kórházi ágy- ....... ben helvezték üzembe a Sza­esony volt el6zö évben- A f°rgalom nő- Az év folyamán a fertőző gyal bővjtet. Növekedett a ." I8'1® " SFMA FZ ,, badság-hegvi televíziós adót Az állami gazdaságok velése • hálózat ezer kilómé- megbetegedések száma álta- társadalombiztosításba b«- Iktatási év elején 31 600 A televízió eWizetőteek «zá­1 szarvasmarhaállományukat teres meghosszabbítása és a Iában csökkent. Járványos vontak száma is. volt ma meghaladta a 16 000-et 3

Next

/
Thumbnails
Contents