Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Csütörtök, 1999. január l fí kezdet bíztató Fontos új tantárgy a szegedi Radnóti Gimnáziumban HOGYAN LEHETNE joti- rekvéseit igyekezett erkölcsi ja az erkölcs, valamint az ban, eredményesebben ok- köntösbe öltöztetni, tekintet állampolgári élet összefüggé­tatni és nevelni? Ez az ál- nélkül az alapvető igazsá- seit, s tudatosítja a legfon­landó és legfőbb probléma, gokra, a tényleges erkölcsi tosabb állampolgári köteles­különösen középiskoláink követelményekre. ségeket. előtt, mert hiszen nemcsu- Az erkölcsi és állampol- AZ ŰJ TANTÁRGY az pán egyéni, de közösségi ér- gári ismereteket — új és kí- eltelt rövid néhány hét alatt dek is, hogy az életbe kilé- sérleti tantárgyként — Sze- is felkeltette a tanulók ér­pő érettségizett fiatalok a geden ugyancsak a Radnóti deklődését, annak ellenére, lehető leghamarabb megta- Gimnáziumban, a negyedik hogy tankönyv e tárgyból lálják adottságaiknak is leg- osztályban vezették be, kö- még nincs, s a tanárnak megfelelőbb helyüket társa- rülbelül két hónapja, heti négy-öt órán át kell készül­dalmunkban. másfél órában. Az új tan- r.ie egy-egy előadásra. A ta­Ezt a célt szolgálja többek tárgy — amely nem illem- pasztalatok mégis biztatóak, között a politechnikai okta- tan és nem is az osztályfő- s reális az a feltevés, hogy tás, amelyet Szegeden a nöki órák anyaga — felöleli az erkölcsi és állampolgári Radnóti Gimnáziumban is az erkölcselmélet alapvető ismeretek oktatása jelentő­bevezettek néhány hónappal kérdéseit, a jelentősebb filo- sen megerősíti a Radnóti ezelőtt, a szerzett tapasztala- zófusok erkölcsi rendszerét, Gimnázium ez évben végző tok szerint máris jelentkező a szocialista erkölcs alapve- fiataljainak felkészültségét eredményekkel. Nem kétsé- tő kérdéseit és követeimé- és az előttük álló feladatok ges: a munka elemeinek, lé- nyeit, kétséget kizáróan bi- jobb megoldásának lehetősé­nvegének megismerése ma zonyítja a szocialista erkölcs geit. már nélkülözhetetlen a fia- magasabbrendűségét, feltár- Perényi István talok számára, mert bármi­lyen pályát választanak is, az elmélet és a gyakorlati élet összefüggéseinek isme­rete nélkül nem boldogul­hatnak. AHHOZ azonban, hogy a szerzett elméleti és gyakor­lati ismeretek célja és ér­telme tudatossá váljék, fel­merült a szükségessége az erkölcsi és állampolgári is­meretek oktatásának is. Szo­cialista társadalmunkban ugyanis már kialakultak azok az alapvető erkölcsi szabályok és törvények, amelyek ismerete, megtar­tása és elmélyítése elen­gedhetetlen fiatalságunk kö­zépiskolai tanulmányaínak befejező szakaszában lévő csoportjai számára is. Igaz, úgynevezett erkölcstant ta­nítottak már a felsza­badulás előtt is a gim­náziumok utolsó osztá­lyában, ez a stúdium azon­ban lényegében a kizsákmá­nyoló osztályok elnyomó tö­Gazdag programmal váriák az új esztendőt a szegedi írúk Szép programot készül alább két szegedi Irodalmi megvalósítani az új eszten- estet akarnak rendezni kör­dő első hónapjaiban a Ti- nyező városokban. Február­szatáj. Az Irodalmi Színpad ban a Magyar—Szovjet Ba­rendszeres előadásai mellett rátsági Hónap keretében, a az eddigihez képest sokkal baráti népek irodalmi estjei szélesebb területen, sokkal sorozatban többirányú munka vár a sze- reprezentatív szovjet iro­gedi írókra. Tovább folytat- dalmi estet ják és rendszeressé teszik a rendez a Tiszatáj, karöltve megyei tanács művelődési a Hazafias Népfront városi osztálya által létrehívott, a bizottságával és a városi ta­megye öt községében műkő- nács művelődési osztályával. dő népfőiskolákon a szegedi Márciusban írók a Tanácsköztársaság meg­,_..„, ,, alakulásának 40. évfordu­irodalmi estjeit, ,ója aIkaImáb61 amelyek bizonyára kiszelesí- rendezendő ünnepségek ke­tik majd a Tiszatáj olvasó- cetében többek között meg­táborát is. Január-február rendezik a szegedi írók nagy hónapokban ugyanakkor út ircKjalmi estjét is. Április­Szegeden legalabb három ban csehszlovák irodalmi üzemi irodalmi estet kíván- esU:t rendez a Tiszatáj és a nak rendezni. városi tanács művelődési Ezalatt az idő alatt leg- ceztálya. cAz úllMUÁ KEZÉBEN A kereskedelmi szakember, a nyomdász, az orvos, a házfelügyelő, a tanár, a háziasszony és a színész kiegészíti az újságíró munkáját Az élet -forgatagában.«, ségét, a Horthy-korszak ide- gan szedetné Liptai Janosné munkahelyeken, üzletben, jén kifejtett munkáját. De házfelügyelő. autóbuszon és villamoson el- Szeged munkásmozgalma még . 11Ju-r:a.«inrAi elhangzik félig bosszúsan, nem feldolgozott. Például AZ uavariassagroi ingerült kifakadás: -Ezt kel- kevesen tudnak arról, hogy Egyre több udvarias errv lene az újságnak megírnia". 1942-ben a szegedi ifjúsági berrel találkozunk ma már. A csendesebb órákban vi- mozgalom közvetlen kapcso- \ villamosan átadják azidő­szont, a munkából hazatér- latot tartott Ságvári Endné- sebbeknek a helyüket, az ve, míg odakünn a konyhá- vei. üzletben előreengedik az ban melegszik a vacsora, az A harmadik cikkem — öregeket. Sajnos, azonban ta­újság átlapozása után, van. mint kereskedőember — a íálkozunk még mindig en­amikor így szól a ház ura a szocialista kereskedelemről, nek ellenkezőjével is feleséghez: -Nincs ebben a az itt dolgozó emberekről ír­lapban ma semmi". nám — mondotta Halász A mai napon szerepet cse- György, a Kiskereskedelmi rélünk, kedves olvasó. Fel- Vállalat igazgatója. kerestük az önök néhány . , ..... A buszmegállókról, amelyekben nincs köszönet — különböző foglalkozású — képviselőjét. Papírt és ceru­zát nyomtunk a kezükbe és megkértük őket: írjanak va­lamit. írjanak, arról, ami Sokáig vártunk a petőfl­A felsővárosi postahivatal­ban már nemegyszer ért kellemetlen meglepetés. Most legutóbb, közvetlen kará­csony előtt történt. Három óra előtt öt perccel lagalább 20 kilós csomaggal érkeztem a hivatalba. Mikor beléptem, az -udvarias-" postásnő kö­zölte- vélem: -sajnos, elké­szerintük közérdeklődésre telepi autóbuszra. Végre g^tt, háromkor lezárjuk számít, amivel a lapnak fel tétlenül foglalkoznia kell. A műemlékekről, a munkásmozgalomról és a kereskedelemről megkaptuk, könnyeni, gyor- pénztárt". Az ő óráján és san közlekedhetünk e váras- az enyémen is három óra részből is. Buszjáratunk már volna öt perc múlva, van, csupán megállóhely Hiába méltatlankodtam:-há­nincs. rom órakar« lezárták a pénz­Jobban mondva: van tórt _ Sarnyai Istvánné pe­ugyan, csak ezekben nincs dagógus így írna cikkében. — Három dologról innék sok köszönet. A Petőfitelep nagyon részletesen. ELsősor- ll-es utcai megállónál pél­ban Szeged történelmével, dául bokáig süpped az em­műemlékeivel foglalkoznék, ber a sárba. Még ha haza­Kevés szegedi ember ismeri felé tartunk, elnézőbbek va­városát. A csonka toronyról, gyünk. De ha színházba in- az újság néhány cikke. Ezek­a várromról, a történészeken dulunk, bizony igen kelle- ben arról volt szó, hogy a kívül talán senki sem tud metlen Elég, ha a cipőnkre kereskedelem soha így nem bővebbet. Ugy vélem, most néznek', mindjárt megállapít- készült még fel a téli ünnepei: a várható idegenforgalomra hatják rólunk, hogy a petőfi- forgalmának lebonyolítására! való tekintettel, különösen telepi busszal járunk — fe- mint az idén. És az, hogy fi­sokat kellene ezzel foglal- lelt a kérdésünkre Kozma gyelembe vették a vásárlók Igy vették figyelembe az igényeket? — Sok bosszúságot okozott kőzni. A másik témaköröm Sze­ged munkásmozgalmi múlt­jából adódna. Egynéhány ember ugyan elmondta a lapban az 1919-es tevékeny­István nyomdász. Az egészségvédelmi tennivalókról tAAAAÁAAAAAA FORDÍTOTTA: QAISAI POMORÁC (5) Harwood, anélkül, hogy a sisakot levette volna, hall­gatagon ült az integrátor mellett, mintha a saját gondo­latait figyelné. Hol összevonta a szemöldökét, hol meg elmosolyodott. Hirtelen felugrott, és ajkába harapva, Ideit fogyaszthatták el. ber volt; mint a General Elektric londoni részlegének ta-£ Ha újságíró lennék ezek­nácsadója, háromszáz dollárnál is több fizetést kapott- , . , , , hetenként, és a gazdagon felszerelt laboratóriumokban • ^ hívnam íel az ületekeseik kedvére kísérletezhetett... Az volt a csodálatos, soha t figyelmét. Ezen a téren sok vissza nem térő korszak! Igaz, Maggienek nem tetszett •tennivalónk van. Mert nap igényét is. Karácsony előtt végigjár­tam az összes édességüzletet; a csemegéket, és sehol nem kaptam csokoládé fenyőfa­— A praktikus Svédor- függeléket. Cukorkából van, szágban volt alkalmam csokoládé is kapható, : gyorskiszolgáló éttermeket csupán függelék nincs. Nem­; látni, ahol gyorsan, higiéni- csak én, sokan kerestük. Hát kusan nagy tömeg étkezését ^ ve4ték figyelembe az igé­ibonyolították le. Láttam dié- ny®ket 32 lden! :tA, AttemirtDBt Itt i diétára 0065X3114 32 hogY .tás éttermeket. Itt a detára _Mm ]ehet kapni egy.kétéves .szoruló dolgozok munkáké- gyermek számára gyapjú :pességiik megóvása érdeké- meleg zoknit, és az utóbbi : ben az orvos által előírt éle- időben májat a hentesüzle­tekben. Ez a megírandó kü­lön véleménye Várnai Kál­mánmé háziasszonynak Fegyelmezetlenségről nyugtalanul körülnézett a szobában. Most valóban hall- a ködös, rideg Anglia: egy meghitt kis villáról ábrán-í. _„ +_j4TiLMnl_,, Íjjal forgatta fejét erre is. arra doztak, valahol Kaliforniában, és Jack biztosra vette, • p meg — Rendkívül zavarja sok­sok színésztársamat és eti­gatózott: félig nyitott szájjal forgatta fejét erre is, arra doztak, valahol Kaliforniában, és Jack biztosra vette, fc,,UJU w mcB gem is a fegyelmezetlen né­is. Végül kárörvendően és diadalmasan elmosolyodott, KÍ- hogy mihelyt lejár a szerződése, meg is tudják majd vá--ol>ran jelenséggel, mely ve- ző. A késönjórást szegedi kapcsolta^a készüléket, s a sisakot letéve, gyors léptek- sarolni. • szélyezteti a dolgozók egész- szokásnak mondják, de ezzel kel kiment a laboratóriumból. De Maggienek sokkal hamarabb el kellett hagyniaJgégét itt az élelmiszerkeres- a íaitóval ország minden Két-három perc múlva elegáns, nyitott autó gördült Angliát. Amikor a második világháború kirobbant, ésí, . .' ... , részében találkozunk. • feljárat elé, szinte zajtalanul. Testes férfi szállt ki be- német bombavetők ostromolták a várost, Jack ragasz-tkedelem néhar,y hiányossá- Most^ az „optimista tragé­lőle, egy szép, fiatal lánnyal. kodott ahhoz, hogy Maggie hazájába, Amerikába utaz- - gára és a Köztisztasági Vál- dia- előadásán igen kelle­Harwood professzor lekötelező mosollyal sietett zék. Előrelátó módon egy semleges ország hajójára vál-Malat fogyatékos munkájára metlen találkozásom volt déjük- . , 4044 jegyet feleségének, de az Uruguay, alighogy kifutott" eor)doloilc _ dT egy későnjövővel Az elő­Jack elfordult az ablaktól és vastag, szőke szemöldö- London kikötőjéből, nyomtalanul eltűnt. Csak az Azóri-fg<xnaolok ~ kozoIte <*• Ka" Jooe" AZ e<> két csavargatva, izgatottan járkált a laboratóriumban, szigeteknél szedtek fel egy csónakot erről a hajóról. $ Maggie is elpusztult... Jack Petersonhoz ettől kezdve hűtlen lett a szeren-1 cse. A bánat és a németek Iránti gyűlölete miatt nem ta-fc lálta helyét, elhatározta hát, hogy a hadsereg szolgála­tába áll; átélte Dünkirchen szörnyűségeit, Afrikában! Harwood furcsa viselkedése kíváncsivá tette. Esküdni mert volna, hogy a főnök több kilométer távolságban meghallotta a motor zúgását. Tehát a titokzatos integrá­tor nem lenne más, mint egy tökéletes hangfelvevő? De akkor miért kell a sisak — mikrofon, fejhallgatók nélkül. ;rátson Aladár főorvos. Hát a bérlőnek nincs kötelessége? — Nehéz dolog kérem, adás kezdetén ugyanis Kato­na Andrással, ketten a néző­téren keresztül megyünk fel a színpadra. Sötét a színház, a reflektorok útunkat vilá­gítják meg. Megörült ennek a sötétben he'vét kereső ké­Elmult egy óra, meg egy — de Harwood nem mu- megütközött a németekkel, majd egy hangmérő hajót ve-£ házfelügyelőnek lenni És az *.jTiTV. * kereső Ke­tatkozott, s nem jelezte a munka megkezdését. Jack Pe- zetett át az Északi-tengeren. Ott fogságba is esett. MivelE,-,ÍRáon,v ' fúnJövo. Gyor» n odaszaladt terson, a kényszerű tétlenséget átkozva, a laboratórium­ban ténfergett. Szinte égett a vágytól, hogy gyaluljon, forrasszon, fúrjon, vagy bármilyen bonyolult számítást végezzen. Talán épp ezért szegte meg a szigorú tilalmat, és hozzáfogott, hogy megszerkessze Harwood professzor -rádiósisakjának" mását. Ezen a napon a főnök nem jött be többé a labora­tóriumba, Peterson szabadon kísérletezhetett. Bonyolult műveletekkel sikerült is kiszámítania az antenna méreteit és formáját. De nem jutott kellő ered­ményhez: az építmény a méretek alapján elefántnak is hozzám, s megkérdezte, hova pedig, a többiekkel ellentétben, nem "volt hajlandó el-^f^ is íU]andóan a ház" , árulni a katonai titkokat, Észak-Norvégiában az egyik •felügyelők kötelességeit ham- szol a jegye, legszörnyűbb fasiszta haláltáborba vetették. f goztatják. Hát a bérlőnek A későnjövő rendelkezik Ö, az a tábor!... Jack ott őszült, kopaszodott meg,fnincs kötelessége"' Dehogy- még néhány -jó szokással". és ott vesztette el egészségét... í . ^ , , „ Amennyivel később jön, A mérnököt úgy megszállták az emlékek, hogy észre t mCB- H,szen nem szabad a annyival hamarabb akar tá­sem vette; a laboratóriumi asztalnál elszunnyadt. De íel-£ szőnyeget tíz óra után ki- vozni Még javában tart az zaklatott agyát az álom sem nyugtatta meg; élményeit rázni, a gyerek sem ordítoz- előadás, de már sejti hogy ujn * újra feltámadtak, mind világosabb alakzatokat? bat egész nap. A szemetet is egy-két percen belül véget ér: megindul a ruhatárba. öltve. Azt álmodta. hogy reggel van a táborban: a villa­beillett volna, a sisak egyetlen gyűrűjéhez több mint száz moscsengők élesen felberregtek, s ez a hang a közeli gyötrelmeket, a halál fenyegetését jelezte. Hogy szerették volna akkor fejüket a válluk közé húzni, semmit sem hallani, s elcsigázott, erőtlen testüket legalább még né­hány perccel tovább pihentetni. Jack álmában egészen összehúzódott, s várta, hogy vállán végigcsattogjon a korbács ... ... A laboratórium ajtaja felett pedig csak csengett, csengett a csengő. A munka végét jelezte, öt perc múlva bekapcsolták az elektromos védőberendezéseket: ilyenkor már senkisem tartózkodott a laboratórium épülettömb­jében. ­Jack a második jelet sem hallotta meg. De, mint kilogramm ezüstöt kellene felhasználni. Jack valószínűleg szem elől tévesztett egy jelenték­telen körülményt. S a mikroszkópikus tévedés, amelyet nem vett számba, többször megismétlődve abszurdumhoz vezetett. De agyát bármennyire megfeszítette is, semmit sem sikerült találnia. A mérnök érezte, hogy abba a nyomasztó állapotba, tompa és elkeseredett hangulatba kerül, amely oly gyak­ran szállta meg szürkületkor. A trópusi nap elviselhe­tetlen forróságától meggyötört teste az éjszakai lehűlést várta. Az éj azonban nem hozott enyhülést: a hőség még mozdulatlanabb lett; a földre a rothadás páráival teli, sűrű köd ereszkedett; az elektromosságtól vibráló le- oly gyakran előfordult, alighogy teljes lett a csend, fel VOffrif viharrtc rlöroÁcolr h ACR\CF o f t ó lr • c ot nloncnniron e-eróllA AKRO/ít AC ni Av>m irilnAtá A 1 ^ A Z 1 r vegőt viharos dörgések hasogatták; s az alacsonyan szálló felhők esőözönt zúdítottak alá — mindez azonban mintha csak előjátéka lett volna az igazi viharnak. A természet tikkadtán várta a frissítő hűvösséget, de hiába. Jack az asztalnál ült, nagy, kopasz fejét karjára haj­totta. Ilyenkor, örömtelen perceiben, amikor az életet hiábavalónak érezte, emlékezéssel szokta megnyugtn'r' magát. Valamikor ragyogó jövőt jósoltak neki. A rádió­lokátor egyik első típusát ő alkotta meg, és néhány l.ü ébredt, és az óra világító számlapját azonnal a szemé­hez emelte. -öt perc múlva tizenegy — gondolta ijedten a nök —, most mit tegyek?" Lábujjhegyen az ajtó felé indult, várta, hogy felvil­lanjon a fény, és a magasfeszültségű áram mellébe szúr­jon. Jack Peterson éberen emlékezett a parancs elsó pontjára: a laboratóriumi épülettömb védelmére. Ám nem történt semmi rendkívüli. A bőven meg lönleges rendeltetésű, eredeti készüléket is megszerkesz- olajozott ajtó könnyen engedett. Jack pillanatig elgondol­tett. De aztán ... kozott, majd kidugta fejét a folyosóra. De tüstént visz­A mérnök emlékezetében most a mosolygó Maggie sza is ugrott és gyorsan kulcsra zárta az ajtót. Smithet, rémlett fel. Tizenöt évvel ezelőtt találkoztak és megsze- Harwood segédjét pillantotta meg a folyosón, rették egymást. Akkor még örökké vidám, gondtalan em- (Folyt köv) • idejében ki kell raikni, de .. . , , , • , , ' Ha a három orahosszaig tar­»nem akármilyen edénybe, tó előadást -végigszenvedte", I kisláboeba, meg fatálcára, le- miért neim tudja helyéin Ihetne sorolni a dolgokat, megvárni az utolsó perceket amit legtöbbször nem tárta- is?! ~ íeÍftet a cÍkkek • , ^ „ . . , ., , , . sorozatát Mentes József szi­• nak be. Mert higgyek el ké­írem, a bérlők sem angyalok Összegyűjtötte: • írná és e sorokat vasta- Horváth Lászlóné fl Szegedi Textilművek Vezeiösége KOILOOC* ÚJ ^IlillillllllllllltiililillllllllilllUlllUHHUHIIIIIIIII! ÉVET m és jo egészséget kíván az 1959. évi tervíeladk­tok megvalósításához.

Next

/
Thumbnails
Contents