Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-10 / 8. szám

Szombat, 1959. január 10. 2 Mikojan: A különböző társoda'mi rendszer nem lehet akadálya a szovjet— amerikai viszony megjavításának A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, csütörtökön repülőgépen Detroitba, az ame­rikai gépkocsiipar központjába érkezett. A detroiti repülőtéren rövid beszédet mondott, kife­jezte azt az óhaját, hogy béke legyen az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió között- Megjegyezte még, hogy a két ország különböző társadalmi rendszerben él, ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy együtt haladjanak. Mikojan megtekintette a Ford, a General Motors és a Chrysler művek üzemeit. Elismeréssel nyilatkozott a lá­tottakról. Elmondotta, hogy 22 esztendővel ezelőtt már járt Detroitban, de most ez az óriási üzem, ahol minden 48 má­sodpercben egy-egy kész új gépkocsi gördül le a futószalag­ról, most még nagyobb hatással van rá, mint volt akkor Látogatása során Mikojan elbeszélgetett az üzem dol­gozóival, sok munkás hozzálépett, hogy kezet fogjon vele. Az üzem megtekintése után Mikojan együtt ebédelt II. Henry Forddal, a világhírű autókirály fiával­Mikojan pénteken reggel Chicagóba utazott. A Dunántúlon sok országút járhatatlan Kisebb károkat okozott az első téli nap Anton Jugov: \ Pénteken hajnalban ha­zánkba is megérkezett az igazi tél, mégpedig mindjárt nagy erővel: a Dunántúl több részén a havazást or­kán kísérte. A tél első napja különösen a posta dolgozóira rótt nagy feladatot. Az orkánszerű szél ugyan­is Budapest környékén, to­vábbá a pécsi és a szegedi postaigazgatóság területén igen sok távíró- és táv­beszélőoszlopot döntött ki és ezek a vasúti forgal­mat is akadályozzák. Természetesen minden lehe­tőt elkövetnek a posta sze­relői, hogy az orkán okozta károkat a leggyorsabban helyreállítsák. A Dunántúl egyes részein. Eisenhower üzenetet inlézett az anierrkai kongresszushoz Eisenhower elnök pénte­ken este az Egyesült Álla­mok kongresszusához inté­zett szokásos évi üzeneté­ben beszámolt az Egyesült Államok helyzetéről. Kije­lentette, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is fenn kell tar­tania a tengerentúli szö­vetségesekkel szemben vál­lalt kötelezettségeit, majd kérte, hogy az állam­polgárok támogassák az olyan politikát, amelynek célja a gazdasági élet egész­séges fejlődésének biztosí­tása, az infláció veszélyé­nek csökkentése. Bejelentette, hogy az T960-as pénzügyi esztendő­ben az Egyesült Államok 47 milliárd dollárnál is többet szándékozik fordítani had­ügyi célokra, atomkutatásra és külföldi katonai segít­ségre. Ezután részletesen foglal­kozott az Egvesült Államok katonai erejével, valamint azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket az űrrakéták és a ballisztikus lövedékek terén több mint négy esztendő óta kifejtettek -Ugyanakkor nyíltan el kell ismernünk — mon­dotta az elnök —, hogy a legújabb szovjet eredmé­nyek ezen a különleges té­ren valóban ragyogóak*. Az Egyesült Államok kül­Guy Mollet lemondása a szocialista munkásság elégedetlensége ele: való menekülés — írja az Humanité című f rancia lap Az Humanité cikket ír a állapítja meg az Humanité. Debré-kormány megalakuló- Ami a manőver sikerét íl­sakor kialakult francia bel- letl, ez végeredmnéyben a politikai helyzetről s arról a szocialista dolgozóktól függ. szerepről, amelyet Guy Mol- Ha Guy Mollet, hogy meg­let szocialista főtitkár e tévessze őket, hasznosnak helyzet előidézésében ját- ítélte most az ellenzékiseg szőtt. meg játszását, ez azért van, Üj tény — írja a lap —, hogy mert a szocialista dolgozók Guy Mollet. a de Gaulle-kor- nyugtalanok és elégedetle­mány fontos tagja nem sze- nek a k0rmány döntéseinek repel a Debré-kormányban. láttán. Máris indokolt az a Guy Mollet nyolc honapon vélemény, hogy ezek a dol­át fáradhatatlanul dolgozott, gozók akik nem elégszenek hogy elhárítson minden aka- meg a szakítis komédiájá­dalyt a reakció utjáuul Ma- val% hoinap részt fognak ven­amint sztrájktö- ni az áUaiuk ezíí(sl£ politikát rőhöz illik - mindent meg- eüenzö akcióban. A tcom­tett, hogy a személyi uralom munistá,k mindent megtesz­ellen felkelt hatalmas mun- neJc> hogy igy is ieggeni kás és demokratikus mozga- hogy Guy Mollet »okos* el­lom erejét csökkentse. Guy ienzékiségére a francia mun­Mo> l tisztította meg az utat kásosztáiy és a francia nép de Gaulle tábornok előtt. is;azi ellenállása adja meg a Részt vett az alkotmany, váiaszt majd később a választási rendszer kidolgozásában. amely rendszer a fasisztáké „ _ „ , ... .. tömeges bevonulását biztosí-E A u- S• News and World földi támaszpontjaival fog­lalkozva azt mondotta, hogy "ezekben a közös vállalko­zásokban minden országnak mindent el kell követnie, hogy vállalni tudja a legsú­lyosabb terheket is*. Beszédének további részé­ben az elnök az Egyesült Államok libanoni és tajvani agresszív politikáját igyeke­zett igazolni, majd megis­mételte a nyugati hatalmak Berlin kérdésében már is­mert álláspontját. Végül bejelentette, »fokoz­ni kívánja az erőfeszítéseket az elkövetkező két évben, hogy kiegészítsék az ENSZ és más hasonló célú testüle­tek eljárási szabályait...« a Bakony környékén, So­mogyban és Pécs környékén hóakadályok keletkeztek A repülőjáratok egy ré­szénél is akadtak zavarok. A belföldi gépek reggel nem tudtak indulni, több külföldi gép Budapesten rekedt. illetve Budapesten nem szállt le. A repülőforgalom­ban előreláthatólag továbbra is lesznek nehézségek. Az orkánszerű szélvihar pénteken délután és az esti órákban a vártnál nagyobb erejűvé vált. A Közlekedés­és Postaügyi Minisztérium útügyi osztályának késő esti tájékoztatója szerint a Dunántúlon tovább rosz­szabbodott a helyzet. Ba­racska környékén és a Ba­konyban pillanatnyilag szinte áthatolhatatlan hó­torlaszok keletkeztek, s Közép-Dunántúlon szinte minden út járhatatlan. A Mátrában is igen erős a hó­fúvás. Az útügyi szervek el­sősorban arra törekszenek, hogy a hóakadályok közé szorult kocsikat kimentsék. A MÁV-nál — kisebb-na­gyobb késésektől eltekintve — zavartalan a közlekedés. Ezekben a napokban azon­ban az utasok helyesen te­szik, ha előzőleg minden esetben érdeklődnek a köz­lekedési lehetőségek iránt. A MAV Vezérigazgatóság kéri a közönséget, hogy a hófúvások okozta közleke­dési nehézségek miatt csak a legszükségesebb esetben utazzék. A fegyverkezési politika nem mozdíthatja elő a bé&e megszilárdulását Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke interjút adott a Vie Nouve című olasz folyóirat szófiai tudó­sítójának. Belpolitikai és gazdasági kérdések után fog­lalkozott az Olaszországban épülő amerikai rakétatá­maszpontok kérdésével. Saj­nálattal állapította meg, hogy az olasz kormány az e tárgyban adott bolgár jegy­zékre mindmáig nem vála­szolt. A rakétatámaszpontok épí­tésének, az atomfegyverek gyártásinak politikája és ál­taliban a fegyverkezési po­litika semmiesetre sem moz­díthatja elő a béke megszi­lárdítását és a nemzetközi békés együttműködés fej­lesztését — mondotta többek között. Bemutatták a háziipari szövetkezetek < xportgyártmáoyait Pénteken Budapesten meg­nyílt a kisipari szövetkeze­tek exportgyártmányainak bemutatója. Tavaly a kisipari szövet­kezetek 200 millió forint ér­tékűvel több árut exportál­tak, mint 1957-ben. Briisz­szelben 46 díjat nyertek a magyar pavilonban kiállított készítmények, és ezek közül nyolc díj a szövetkezeti gyártmányoknak jutott. Az exportgyártmányok be­mutatóját Erdős József, az OKISZ elnöke nyitotta meg, majd tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy a kis­ipari szövetkezetek mit tesz­nek ebben az évben a lakos­ság jobb ellátásáért. A háziipari szövetkezetek­nek az a tervük, hogy or­szágszerte megszervezik a ruhajavító szolgálatot. A megyeszékhelyeken és szá­mos járási székhelyen meg­szervezik a szövetkezetek a háztartási gépek garanciális javítását, a mosó- és por­szívógépeket gyártó vállala­tokkal kötött szerződéseik alapján. Nagy összegeket fordítanak a bútorgyártó szövetkezetek gépesítésére is. A textilruházati szövetke­zetek ebben az évben 3 me­gyében is megkezdik a fél­kész ruhák árusítását és elő­reláthatóan százezer félkész öltönyt készítenek majd — mondotta Erdős József. Jelentős intézkedések a munkásosztály áruellátásának megjavítására Több mint harminchatezer lakást ad át ebben az évben az építőipar A Belkereskedelmi Minisz­térium kollégiuma a párt és a kormány által kidolgozott irányelvek alapján több fon­tos határozatot hozott az Ipari telepek és a munkás­lakta kerületek áruellátásá­nak megjavítására. A minisztérium idei ter­veiben fontos szerepet tölt be az ipar- és bányavidé­kek. továbbá munkáslakta telepek kereskedelmi háló­zatának fejlesztése, bővítése. A fejlesztési terv kitér az úgynevezett kertváros-tele­pülések lakosságának áruel­látására is. Részletes Intéz­kedési tervet dolgoztak ki az új üzletek berendezésére és a meglévők fejlesztésére. Hasonló tervet dolgoztak ki a vendéglátóipar fejleszté­sére. Minden remény megvan arra, hogy végérvényesen rendeződik a kereskedelmi és vendéglátóipari üzemek nyitvatartásának időpontja is. A munkásosztály áruellá­tásának megjavítására ki­dolgozott programban jelen­tős helyet foglal el az ipar­és bányavidékek zöldség­gyümölcsellátásának kér­dése is. Az Építésügyi Miniszté­riumban most értékelik az 1958. évi tervteljesítés ada­tait. 1958. évre a népgazdasági terv 32 200 lakás átadását irányozta elő. Előzetes szá­mítások szerint ezt az elő­irányzatot túlteljesítettük — hangzott a válasz. 1959-re a hároméves terv 36 250 lakás építését irányoz­ta elő, a népgazdaság a várt­nál gyorsabb megerősödése következtében azonban az 1959. évi terv 37 354 lakás átadását tűzte ki feladatul, tehát 1104 lakással több épül majd, mint eredetileg ter­veztük. A tavalyi több mint 32 2f"), az idei 37 354 és az 1960-ra előirányzott 41 355 lakással együtt a hároméves tervben mintegy 110 ezer la­kást kell átadni. A 15 éves távlati lakás­fejlesztési terv körülbelül 1 millió lakás megépítését tűzi ki célul. Ez azt jelenti, 'nőt/ 1975-ben — noha ez időszakban sok korszerűtlen, elavult lakást lebontanak — előreláthatólag a családok számával egyező lakás áll majd rendelkezésre, tehát a lakáshiány a számítások sze­rint megszűnik. Kormányi endelet a hadigor.dozolak járadékának emeléséről A kormány az egészség­ügyi miniszter előterjeszté­sére rendeletet hozott a ha­digondozottak — hadirok­kantak, hadiözvegyek, hadi­árvák — járadékának eme­léséről. A hadirokkant-járadékok kifizetésére szolgáló össze­get csaknem megkétszerezte a kormány. Ezzel az ősz­szeggel elsősorban a 60 éven felüli hadigondozottak és a magasabb százalékban rok­kantak helyzetén könnyíte­nek. A hadigondozottak já­radéka általában a réginek kétszeresére, egyes kategó­riákban pedig több mint há­romszorosára emelkedett. totta a parlamentbe. Tovább­ra is helyén maradt, hogy megkönnyítse megalkotását azoknak a rendeleteknek, amelyek súlyosan nehezed­nek a dolgozó népre, bizto­sítják a gazdagok profitját, s veszélyeztetik a demokrá­ciát. Miután befejezte fel­adatát, s miután a nemzet­gyűlésben már 400 reakciós •Report, az Egyesült Államok •egyik vezető folyóirata leg­j utóbbi számában nagy cik­jket szentel a négerkérdés­•nek: »A négerek hatalmas • előrehaladása munkában, • gazdaságban, társadalmi • helyzetben*. Vegyünk ki eb­iből néhány adatot: Nemrégen nevezték ki t Maria Andersont, egy né­Az amerikai néger — avagy az érem két kérdésről oldala képviselő van, a nagytőkét gert, az USA egyik ENSZ­képviselői és Guy Mollet* delegátusává. Ralph Buncne, úgy vélték, a szocialisták je-t szintén néger, altitkára az lenléte a kormányban im-t Egvesült Nemzetek Szerve­már kevésbé szükséges. AÍzetének. Az USA romániai nagytöke képviselői arra szá-t követe. Clifton R. szintén mítanak, hogy a párt -okos* néger. Washingtonban a né­ellenzékisége* helyes meder-* ger E. Wilkins a legutóbbi be tereli az elégedetlenséget.* időkig a Munkaugvi Mi­jobban megosztja a szörnyű* nisztérium államtitkára volt politika áldozatait, hogy te-f— írja a cikk. hetetlenségre kárhoztassa* 1940-ben minden öt né­őket. Ez az értelme Guyfc gerből négy Délen élt, s Mollet visszavonulásának — * minden háromból egv. far­£ mon dolgozott. A négerek * jövedelme a fehérekének 2*, 32, 73. 77, 83: csak 30 százalékát érte el. • A mai statisztika azt mu­a lotlú e heti nyerőszámait tatja, hogv a népereknek . . T mait kétharmada él Délen A lottó 2. heti nyerősza-:^kcak«p™o1rada dnlgo_ mRinak húzását január 9-én,farmon A négyek iövc­pénteken Komáromban tar-^ dplmp rpdiB a fehérekének totta a Sportfogadási és Lot-j százaléka. A csa­té Igazgatóság. Erre a hctre» 14dok 40 s7áza1ékának ma 3 230 537 szelvény érkezett be> mír ,niát 0fthona van vagy Ez félmillióval több, mint"nl0^t ft7etl ki részleteit, amennyit a múlt héten küld-e A folyóirat pronaganda­tek be a fogadók. tírü összehasonlításainak A kisorsolt nyerőszámok egyike ezt mondia: több a kővetkezők: 21, 32, 73, 77, 83.*néger középiskolás mint a nyugatnémet. Ami a munka­jogokat illeti, több mint két­millió néger tagja valami­lyen szakszervezetnek. 150 lapjuk van, ezek közül egy napilap Atlantában, s há­rom rádióállomásuk. Louis Armstrong és Harry Bella­fonte mindenütt megtöltik a fehér színházakat és elő­adótermeket, bárhol fellép­nek, s a Metropolitan Ope­rában is igen gyakran sze­repel Billiee Holiday és más énekes. Határozottan imponáló szá­mokat sorakoztat fel a U. S. News and World Report, de ez mégis csak a fehér ol­dala a dolognak, derült kép a faji kérdésről. Nem sok dicsekedni való van például azon, hogy az amerikai kongresszus két képviseleti szervében a maid 19 millió négernek csal; r.égv képviselője van A déli államokban például a négernek elméletben van szavazati joga. Gyakorlatban azonban először is ott van a választási adó, amely ugyan csak néhány dollár, de érmen elég ahhoz, hogy a négerek egy jó része mi­atta ne juthasson az urnák­hoz. A második akadálya a választási bizottságoknak az a joga, hogy meggyőződjék a szavazó értelmi fokáról. A vizsgáztató, a kentuckyi jenki farmernek föltartja négy ujját, s megkérdezi: — Mennyi ez, Joe? S ha az hosszú gondolkodás után ki­nyögi, nyugodtan mehet szavazni. A négertől viszont azt is elvárják, hogy Ein­stein relativitáselméletét is­merje. Délen külön szava­zóhelyiségük van a négerek­nek, vagy külön bejárat a szavazóhelviségbe. Választási agitáció idején az előadó­termekbe külön bejáraton kell a négereknek bemen­niök. 1948-ban például ha­talmas botrány volt, amikor Taylor demokrata szenátor véletlenül a négerek aita­ján akart a terembe lépni, s az ott álló rendőr le akar­ta tartóztatni a »mrgáról megfeledkező fehért*. N~m csoda aztán ha rengetegen meg sem nróbáliák érvénye­síteni jogukat, mire a fehé­rek oersze diadalmaskodnak: — íme. mire ió szavazati jogot adni nekik? Való igaz az is, hogy két­millió néeer taeia a szak­' TTTTTTTT. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAA Harry Bellafontet említik, mint a néger érvényesülési lehetőségek példáját. Mit ér azonban a neve, a vagyona, a népszerűsége, ha mindez nem elég neki ahhoz, hogy New Yorkban Jakást szerez­zen magának. Billie Holiday néger énekesnőt pedig — hiába tombol előadásain a fehér közönség — az étte­remben nem szolgálják ki. Maga írja le, hogy egy elő­adása alkalmával egy vá­rosban nem engedték be a mosdóhelyiségbe. úgyhogy legközelebb, amikor meghív­ták, odamenet megkérte az autóbuszsofőrt, hogy álljon meg egy erdőnél. Á nagyobb néger lakosságú városokban ezen úgy segítenek, hogy ott, ahol nálunk két felirat van: Férfink, Nők, ott ná­luk négy: Gentlemen (Urak), s mellette Colored men (Színes férfiaki, a harmadik ajtón White Ladies (Fehér hölgyek) és a negyediken Colored women (Színes nők). Arra ugyanis még nincs az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának külön határo­zata. hogv a WC-k°n is szün­tessék meg a színes korlá­tot. S ha lesz. a feliratot le­veszik de a négv ajtó meg­marad Maidnem minden­hová beíuthat tehát a néger az USA-ban — a parlament­től a WC-ig —. de csak kü­lön ajtón. Ez az érem másik oldala. szervezetnek, de mit ér, ha csak a legalacsonyabbréndű munkára osztják be őket. ha a néger munkást csak a legvégső esetben veszik fel és a leghamarabb elbocsát­ják? Az iskolakérdést jól is­merjük a little-rocky-i eset óta. De ugyanúgy kijátsz­szák a jogegyenlőséget elő­író törvényeket minden té­ren. 1958. június elsején a Legfelső Bíróság eltörölte a színes korlátot a villamoso­kon és autóbuszokon. A vil­lamos- és gépkocritársaságoh most engedélyezik a fehér utasoknak, hogy két jegyet váltsanak, s a mellettük lévő ülésre ne engedjenek feke­tét. A múltkoriban egv euró­pai újságíró New Orleans­ban az autóbuszon egy né­ger asszonnyal szemben fog­lalt helvet. A fehér utasok igen kellemetlen tekintettel mérték végig, s amikor ő erre nem hed°rített. egv nő felállt s feUűnő éles han­gon odaszólt neki: — Upam. felajánlhatom magának a helyemet? — Olyan volt a hangulat — mondia az új­ságíró —. hogy jobbnak lát­tam leszállni a kocsiról i

Next

/
Thumbnails
Contents