Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

5 Kedd, 1959. január 6. SZÍNHÁZTÓL SZÍNHÁZIG Csehszlovákiában A múlt év végén magyar lemmel tanulmányozta Cseh- ről, s különösen saép, tar-1 szakszervezeti tnüvészküI- Szlovákia vidéki színházai- talmas filmjeinkről. döttséo tanulmányozta Cseh- nak életét, megismerkedett Á » ... Szlovákia filmgyárainak, művészkollektívákkal és több A 'ramciOK szeretete | színházainak és egyéb kul- vidéki előadást is megtektn- — Minden városban meg­turális intézményeinek mun- tett. Az itt szerzett tapasz- kapott a Cseh színészek és káját és a csehszlovák mű- talatokról a következőket nézők ragaszkodása a nemes vészetet. A delegáció egyik mondta: tradíciókhoz. Művészeti éle­tapjaként Kormos Lajos — Csehszlovákiában a vi- tük minden régi és friss szegedi színművész utazott déki színházak csak földraj- eredményét nagyon számon Csehszlovákiába. Két hét zilag vidékiek. Műsoruk tartják, megbecsülik, s óv­atott sokat látott a cseh nép olyan színvonalas, mint a Ják. Különösen érvényes ez munkájából, sok színházban prágai színházaké, s tagjaik a híres prágai Burlén szín­megfordult, s tapasztalatok- között számosan vannak, házra, mely már a 30-as kai megrakodva tért vissza, akik a legmagasabb művészt években ls sokat tett a ha­Erdekes és tanulságos útjá- kormánykltüntetéseket vlse- ladó színházi kultúráért. ról munkatársunknak rész- lik. Rendszeresen szerepel- — Láttam egy nemzeti letesen beszámolt. A kiadós nelc 'a rádióban és a televí- operát, a Russzelká-t. Itt utazós egy-egy állomását ol- zióban — jóllehet ez azért tudtam meg, hogy a közön­vasóinknak is közreadjuk, könnyebb számukra, mert ség kritikai véleményével hiszen a közönség is tanul- több adóállomásuk van. A mennyire beleavatkozhat a hat egy ilyen hasznos láto- fizetések között nincs meg- színház életébe. A rendező gatásból. különböztetés, s így anyagi- túl modern formák között lag Kolln vagy Osztrava próbálta színre hozni - s Mindenütt ugyanazt nyújtja hasonló ké- egy nagy és forró társadalmi a bontakozó jövő pességű művészeknek, mint vita után ebben a rendezés­Prága. ben kénytelen Volt a színház A delegáció nagy utat járt — Ezekben a színházakban levenni a műsorról, be Csehszlovákiában. Leg- nagyon meleg, családias lég- — Hogy olyat is mondjak, tovább Prágában időztek, de kör uralkodik, s ez igen ked- ami élményeimből Szegedet több olyan színházi, film és vező a fiatal tehetségek szá- is érinti, befejezésül közlöm: rádiókultürájáról ismert vá- mára, akik számosan vidé- látogatásunkat egy csehszlo­rosba is ellátogattak, mint ken indulnak a művészi pá- vák delegáció még január­lyán. Gazdag kivitel, modern technika ban viszonozza, s a küldött­ség felkeresi a Szegedi Nem­zeti Színházat is. Remélem, éppen olyan kedves élmé­nyeket szereznek, mint mi Osztrava, Kolin és Pozsony. Az utazás maga is élmény volt, s először azok az em­lékek tolulnak elő, amelye­det a szem őrzött meg HPI — Sohasem felejtem el azt - Hogy nincs különbség a Csehszlovákiában mindenütt, a 12 órás autóutat - mondja fővárosi és vidéki színházak Kormos Lajos —, amely a között, arra mondhatok még Tátrából indulva Pozsonyig egy példát. Ez egyúttal példa telt el, a Vág völgyén ke- lesz arra ís, hogy csehszlo­résztül. A Tátra az üdülő- vák barátaink sokat áldoz­városok dajkája. Gyönyörű, nak a műsor kivitelére és a pazar berendezésű üdülő- színpadtechnikára, széllók légiója sorakozik a — Olyan modern színpado­hegyek között. Minden fel- kat láttam, amelyeket jelen szerelés a legmodernebb, pillanatban a legideálisabb Nagy idegenforgalmat vonz felszerelésűeknek tekinthe­ez a csodálatos táj. tünk. A világítási berende­— Láttam hatalmas építke- zés különösen modern. S ha zéseket, melyek a bontakozó ezt veszem, el kell ismerni, jövőt illusztrálják. A folyó hogy egyelőre mi hátrább ffl^ vülamoserőrnűvet ^unk, legalább is annyi­számláltunk meg. Minden val- amennyivel az ellenfor­faluban épült gyár. Csehszlo- radalom visszavetett ben­vák barátaink építőmunkája nünket. Kicsit érvényes ez is monumentális. Jártunk mi1<.orwrk„„tA,.hpn T át például olyan filmgyárban, műsorszerkesztésben is. Lat­amely szinte egész városrész. t0m eSy varietéműsort, s — Ezek után érti meg az igen jól esett, hogy az végig ember igazán, hogy Cseh- foiéses volt és a ma emberé­hez szólt. Bizonyára nem a ritka kivételt képviselte. — Szégyenkeznünk sem kell azonban, mert a cseh­szlovák nézőközönség igen elismerő véleménnyel van a Mintegy 95 százalékkal nőtt a takarékállomány az elmúlt évben Szegeden Több mint tizenháromezer tagja van a Kölcsönös Segítő Takarékpénztáraknak Az évközben kiadott jelentések arról számolnak be, hogy a lakosság egyéni megtakarításának összege gyarapodik. Mind a takarékbetétkönyvek száma, mind az egyes betétkönyvekben elhelye­zett összeg hónapról hónapra növekedik. Az Országos Takarékpénztár szegedi fiókjának adatai szerint a fenti tapasz­talatok Szegedre és a szegedi járásra is éi vényesek. Az 1959. Január elejei kimu­tatások szerint 1958-ban majdnem ötezer új takarék­betétkönyvet váltottak Szegeden és a járásban, az OTP-fiókoknál és a postahivataloknál. Az új betétkönyvek kétharmadát a vá­rosban, egyharmadát pedig a környéken állították ki. Megállapítható, hogy a takarékoskodás Üteme Szegeden jóval erősebb, mint a környező vidéken. A városi lakosság Jobban megbarát­kozott a rendszeres takarékoskodás gondolatával, ez abból ls kitűnik, hogy mintegy huszon­hétezer szegedi lakosnak van takarékbe­tétkönyve. Még kedvezőbb lesz a kép a városi la­kosság számára, ha az OTP által szerve­zett Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak jelenlegi taglétszámát is hozzászámítjuk a takarékbetéttulajdonosok hatalmas cso­portjához. Ugyanis a takarékbetétkönyv tulajdonosokon kívül még több, mint ti­zenháromezer üzemi, vállalati dolgozó rendszeresen, havonta egy bizonyos ösz­szeget helyez el a szegedi gyárakban, in­tézményekben eddig létrehozott, összesen száz Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tárban. 1958 folyamán majdnem tízmillió forint folyt be ezekbe a vállalati kisbankokba, amiből novemberben, decemberben mint­egy nyolc és fél millió forintot fizettek vissza a tagoknak. Ez a takarékoskodás! mozgalom sze­rencsésen átterjed a fiatalabb korosztá­lyokra ls. A pedagógusok megértő támo­gatása, ilyen irányú nevelő munkája is hozzájárult ahhoz, hogy Szegeden és a járásban, valamennyi iskolában vásárolják a gyerekek a takarékbélyegeket. Az elmúlt évben több, mint huszonhat­ezer kisdiák, úgyszólván fillérenként, majdnem négyszázezer forintot gyűjtött össze. Mindent egybevetve, az elmúlt évben mintegy 95 százalékkal növekedett a ta­karékbetétdllomény Szegeden és környé­kén. Szlovákiában már a kommu­nizmus építésének gyakorla­táról kezdenek beszélgetni... Csak földrajzilag vidék Kormos Lajos — vidéki színész lévén — nagy figye- magypr színpadi művészet­Leszerelíék a Fa'emez»yár farost emez üzemét Még 1954 szeptemberében a Falemezgyár mérnökeinek javaslatai, tervei alapján ké­szítették el Szegeden a kí­sérleti farostlemez-üzemet. Akkor három hónap alatt csupán 18,7 köbméter le­mezt készített. 1955-ben már 350, az elmúlt évben pedig már 720 köbméter lemezt gyártottak. Az üzem fennállása óta összesen 2338,6 köbméter lemezt készítettek. Nem nagy teljesítmény, de nem is akarták megoldani a bútoripar farostlemez-ellá­tását. Űttörő szerepe volt az üzemnek, feladatul kapta a gyártástechnológia kidol­gozását, mire elkészül a mo­hácsi nagy farostlemez-üzem első lépcsője. Ezt a felada­tát betöltötte és miután fe­leslegessé Vált munkája, le­szerelik a gépeket, mert a gyártást a mohácsi üzem veszi át, amelynek eleő lépcsője egy évben 12 ezer köbméter fa­rostlemezt gyért. Most szerelik le az utolsó gépegységeket, s helyüket elfog'alják más faipari gé­pek, hogy a vállalat eleget tehessen 1959. évi tervköte­lezettségeinek. „M M elhagyni flnglfáI" Dr. Kalmár László szegedi egyetemi tanár levele Kínából Mint korábban közöltük, ségét és a kínai nép gigan­meghívásra, hosszabb elő- Ukus építőmunkáját. Leg­adókörútra utazott a Kínai utóbb Pekingből írt, a ment Népköztársaságba dr. Kai- december 27-éin keltezett le­mér László szegedi egyetemi veiéből Idézünk érdekes rész­tanár. Kínai látogatása ide- letet. Ezek a sarok képet ad­jén több levelet küldött ha- nak Kalmár professzor kínai Za barátainak és hozzá tar- ~ toaóinak. Ezekben a leve- tertozkodásáró1 69 a k£nal lekben érzékelteti a kínai tudósok tevékenységéről, cél­tudomány rendkívüli fejlett- kitűzéseiről. "Ma meghívtak a Kínai Tudományos Akadémia Ma­tematikai Intézete matematikai logikai osztálya kétéves tudományos tervének megbeszélésére, hogy tanácsaimmal hozzájáruljak a jó tervezéshez. A matematikai logikát gyakorlati alkalmazásai miatt nagyon fontos tudomány­ágnak tartják az itteni elvtársak, sokszor megbírálnak vidéki egyetemeket, mert nem foglalkoznak vele ott a matematikusok. Rövidesen minden egyetem részére ne­velnek matematikai logikus kádereket Pekingben. Főleg számológépek tervezésére alkalmazzák jelenleg, szinte minden egyetemen építenek a diákok, tanársegédek veze­tésével elektronikus számológépet. (Magyarországon egy épül, jaj, de nehezen egyeztek bele ebbe is az illetékesek!) E téren is, mint mtnden másban, az itt a jelszó: mi­előbb elhagyni Angliát Hogyan vásárolhat állami sxerv magánszemély tői ? A Hivatalos Lap kormány- ba vétele közületi elhelye­rendeletet közölt az állami zéssel nem biztosítható és a szervek magánszemélyektől vásárláshoz szükséges pénz­történő árubeszerzéseinek és ügyi fedezettel az állami Ingatlanvásárlásainak szabá- szerv rendelkezik. Az álla­lyozásáról. A rendelet a töb- mi szerv az ingatlant ma­bi között kimondja, hogy ál- gánszemélytől csak ingat­laml szerv magánszemélytől lanközvetítő szerv útján az csak akkor szerezhet be általa megállapított forgal­árut, ha a beszerzés állami mi áron vásárolhatja meg. vállalatnál vagy szövetkezet- Az előzőkben felsorolt ren­nél nem lehetséges. Magán- delkezések az állami szerv személytől történő árubeszer- részéről történő bérletre is zés esetén 1000 forintig az kiterjednek. A rendelet a állami szerv vezetője, 1000- kereskedelmi és közétkezte­től 10 000 forintig a felügye- tési vállalatok áruvásérlá­lő szerv vezetője, 10 000 fo- saira, a felvásárlásra és a rinton felül pedig az illeté- termelési szerződésekre, a kes miniszter (megyei ta- haszon- és tenyészállat vá­riács elnöke) adhat enge- sárlásra, a múzeumok, nép­délyt. 800 forintot meghaladó művészeti intézmények, fényűzési cikk csak az illeté- egyetemek, levéltárak gyűj­kes minisztérium engedélyé- teményeit növelő beszerzé­vel szerezhető be. Állami sekre, a szellemi szolgálta­szerv magánszemélytől ingat- tás igénybevételére, műalko­lant csak akkor vásárolhat, tás beszerzésére, a fuvaro­ha az ingatlan kisajátítás út- zásra és a bizományi áruhá­ján nem szerezhető meg, zak vásárlásaira nem vonat­vagy ha az ingatlan birtok- koznak. Elektromos jótékszámoióg p gvártástt ltoidik meg A szombathelyi Csökkent Munkaképességűeket Foglal­koztató KTSZ két szakem­bere, Simon Gyula és Ditt­rich Gusztáv, elektromos­játékszámológépet szerkesz­tett. A gépen a kisdiákok öt­letes módon tanulmányozzák az egyszeregyet. A két szám szorzatát fémpál­cika segítségével a feltün­tetett számok között kell megkeresni, s ha eredmény­hez értek a pálcikával, azt egy zöld lámpa kigyulladása jelzi. A számológép sorozat­gyártását hamarosan meg­kezdik. Több mint kéfezerhatszáz hízott sertés kelt el decemberben a szegedi pi c^kon Az Álla tforgalmi Vállalat sertésakciója kedvezően befolyásolta az árukat Az iskolából kitó­duló gyermeksereg boldog tervezgetésbe kezdett. A téli szün­idő alatti esélyeit la­tolgatva ki-ki ked­venc szórakozásiról ábrándozott. De a tervek csak tervek maradtak, a szánkók és korcsolydk régi helyükön pihentek tovább. Megtréfált bennünket a tél, ta­vaszt hozott a de­cemberbe. A gyere­kek így is örültek a szabadságnak, de a jégpályák helyett a terek, az utcák, az udvarok csendjét ver­te fel a gyermek­zsivaj. Néhány nap után aztán unni kezdték a csatango­lást, ú) szórakozást keféitek. A Földműves utcai általános fiúiskolá­Szánkázás helyett ban előre gondolt er­re Mészáros Mihály, a politechnikai kép­zést vezető tanár: a miihelyterem ajtajá­ra kifüggesztett prog­ramból minden ta­nuló kiválaszthatta a neki legkedvesebb foglalkozások ideiét. Néhány napi pihenő Után már gyülekez­tek a kis diákok, a legszorgalmasab­bak: Nyári Feri. Do­rozsmai Pali, Kószó rací, Vass Fecő. Ele­kes Győző, Kancsár Feri és Molnár Pista, hogy munkájukkal ho"záiárulianak a sok örömet tartogató nyá­ri táborozás költsé­geihez. Uoyes kis ke­zek hatalmas vas vo­nalzó mellett, éles késsel hasították a kartont, a többi ol­lóval szabta a színes betétlapot. Majd a Ruhagyártól kapott műbőrből kivágták a fedélhez szükséges ré­szeket. Az anyaghal­maz közül aztán las­san kibontakozott a készülő darab. S ahogy múltak a na­pok, úgy nőtt a »kész­áruraktárPuha, vattázott műbőr­és VIASZOS fedelű fény­képalbumok kerül­tek Ki kezük alól. hal^áryrfi-sttszír ct>­Infánbofítós betéttel, Kevesen hinnék el, hogy ezek a szép ké­szítmények 10—II éves gyerekek keze­munkái. Most, hogy vége a téli szünidőnek, a ki­pirult arcú, itt-ott ragasztós kezű ötö­dik osztályos, kis ezermesterinasok bot­dog dicsekvéssel mondhatják el, hooy a szórakozás mellett nagyon eredményes munkát végeetek, A fáradságot nem ismerő tanár számá­ra pedig az a legna­gyobb öröm, hogyta­nitványai boldogan cserélték fel a játék Időt munkával. Ezek a gyerekek érzik a munka szükségét, be­tölti őket. az alkotás öröme, fejlődik kö*e­lesHptüdatuk, s így alakul ki belőlük a szocialista ember. R. F. Decemberben szerdán­ként, szombatonként igen sok hízott sertést hoztak a szegedi piacra a közelebbi és távolabbi falvak, tanyák gazdái. Mint minden évben, most is szívesen vásárolták a szegediek. Az elmúlt két évben egyre több üzemi dolgozónak Vélt lehetővé, hogy családja számára meg­vásárolja az évi zsír- és hússzükséglet jelentős ré­szét biztosító hizót. A sertésfelhozatalra jel­lemző, hogy volt olyan he­tipiac, amikor a Marx tér­től a Kossuth Lajos sugár­úton végig, a Ruhagyárig álltak a szekerek a hízókkal. A szekerek gazdái várták, mikor kerülnek sorba, hogy lemérhessék a piacra ho­zott és már elkelt jószágu­kat. | Az árak az idei sertésvá­gási szezonban igen kedve­zően alakultak a fogyasz­tók számára. Az egyéni gaz­»dák megnövekedett terme­Ilésl kedve folytán 195B-ban íis nagyon jelentős mennyi­ségű sertést állítottak be ;hízónak Szeged környékén. *A nagy felhozatal, nem utolsósorban nedig az Al­latforgalmi Vállalat meg­hirdetett kedvezményes ser­tésvásárlási akciója, amely­nek során a városi dolgo­zóknak olcsó áron hízót biztosítanak nagyon jelen­tősen befolyásolta a sertés szegedi piaci árait. Általá­ban 14—15 forintért kilónként már igen jó hízót lehetett Szegeden vásárolni de­cemberben. Érdekes, hogy az idén már kialakult a termelő­vevő közötti részletakció. is. Számos esetről tudunk, amikor az eládók két-há­romszori lefizetésre adták oda a hízott sertést a ve­vőnek. A gazdák, a közvetlen termelők sem panaszkod­hatnak a hízott sertés-for­galomban kialakult árszint miatt, mert az ilyen árak mellett is gazdaságos szá­mukra a hizlalás. Viszont azok a személyek, akik ma­guk nem termelők, saját takarmánnyal nem rendel­keztek, azt másodkézből vásárolták és a sertést to­vábbeladásra — tehát nye­részkedésre — hizlalták, a korábbi évektől eltérően már nem találták meg a számításukat. A szegedi városi tanács szolgáltató üzeme kimuta­tásai szerint — ez a válla­lat üzemelteti a piaci mér­legeket ls — 1958. decem­berében összesen 2674 hí­zott sertést hoztak fel a szegedi piaokra. E számok­ban természetesen nem sze­repelnek azok a sertések, amelveket közvetlenül a há­zaktól adtakel és az eladók, vevők nem a piaci mázsá­kon mértek le. Ezek száma ls több százra becsülhető. A fehtiek egyébként sem nyújtanak teljes képet a decemberi szegedi disznó­torokról, hiszen köztudomá­sú, hogy több százan köz­vetlenül saját fogyasztá­sukra, odahaza hizlalnak sertést. Két szegedi egyetemi kiadvány A Szegedi Tudományegyetem Acta-sorozatában leg­utóbb a történelmi szekció két kiadványa jeieht meg. Az 1958. évi III. kiadványt Karácsonyi Béa szerkesztette. E füzet Kulcsár Péter "A magyar államszervezés néhány , problémája — István és Ajtony harca- című tudományos dolgozatát adja közre. A IV. számú kiadványt Mérei Gyula szerkesztette E füzet Köpösdi Vera "A mezőgaz­dasági munkásság mozgalmai Békés megyében 1905— 1907-ben- című tudományos munkáját közOi.

Next

/
Thumbnails
Contents