Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

3 Kedd, 1959. január «. Szélesítik a termelői igazolványok rendszerét Csongrád megye területén A forradalmi munkásparaszt kormány nemrégiben megtárgyalta a termelői igazolványok bevezetéséből szerzett tapasztalatokat és megállapította: mind a debreceni, mind a szegedi piacon sikerült visszaszorítani a spekulációt, anélkül, hogy a felhozatal csökkent volna. A fentiek figyelembevételével a kormány 3268/1958. számú határozatában hozzájárult a termelői igazolványok rendszerének fokozatos kiszélesítéséhez. Ennek megfelelően az élelmezésügyi miniszter 26/ 1958. számú rendelete alapján Csongrád megye területén is engedélyezte a termelői igazolványok kiterjesztését Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Csongrád városokra, valamint Kistelek községre, A termelői igazolványok bevezetésére a felsorolt városokban és községben 1959. január 1-én került sor. A rendelet értelmében ettől az időponttól a termelők a fent említett piacokon búzát, rozsot, kétszerest és ezek őrleményeit, továbbá árpát, zabot, kukoricát, rizst, napraforgómagot, burgonyát, zöldségféléket, hüvelyeseket, 'gyümölcsöt íaz erdei gyümölcsök kivételével), tejet és tejtermékeket, élő és vágott baromfit, tojást, füstölt húst, sózott és füstölt szalonnát, valamint zsírt, csak termelői igazolvány birtokában árusíthatnak. Tájékoztatásul közöljük az érintett városok és Kistelek község termelőivel, hogy a termelői igazolványok kiadását szóbelileg kell kérni a városi tanácsok fl földmővesszövevke?etekre és a magánkereskedőkre is kötelezd a hatósági baromfiár A belkereskedelmi miniszter rendelete értelmében az állami kereskedelem által forgalomba hozott élő és vágott baromfira, valamint azok bontási termékeire megállapított hatósági árak megtartása a földművesszövetkezetekre és a magánkereskedőkre is kötelező. A rendeletet a részenként forgalomba hozott baromfi bontási termékeire is alkalmazni kell. Az élő és vágott baromfi, továbbá a tojás felvásárlásának korlátozását 1959. december 31-ig meghosszabbították. igazgatási osztályainál, illetve a községi tanács titkáránál, ahol a hivatalos idő alatt bármikor megkapják. A termelői igazolványok kiadása az alábbi illetékek lerovásával történik; ha a termelő földingatlana az egy holdat nem haladja meg és ezen belül a szőlő, kert és gyümölcsös együttes területe legfeljebb 600 négyszögöl, 20 forint az illeték; ha a termelő földingatlana egy holdnál nagyobb, de az öt holdat nem haladja meg és ezen belül a szőlő, kert és gyümölcsös együttes területe legfeljebb 2 hold, az illeték 50 forint; ha a termelő földingatlana 5 holdnál nagyobb, illetőleg a szőlő, kert és gyümölcsös együttes területe meghaladja a 2 holdat, az illeték 100 forint. Felbivjuk a termelők figyelmét arra, hogy saját érdekükben kérjék a termelői igazolványok kiadását mert e nélkül a felsorolt piacokon árusítani nem szabad. A termelői igazolvány nélkül árusító személy szabálysértést követ el és 3 ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. A felsorolt piacokon az illetékes szervek rendszeresen ellenőrzik az igazolványokat, ezért minden termelő saját érdekében mielőbb szerezze be azokat. Ülnökök a bíráskodásban Az igazságszolgáltatás mint az államha® talom egyik gyakorlati megnyilvánulása, fontosságánál fogva adja magyarázatát annak a nagy változásnak, amelyen Szervezete átment a felszabadulás óta. Történt pedig ez annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás a dolgozó nép hatalmi szerve legyen. Ezt az utat jelzik a már kezdetben megalakult népbíróságok, majd a munkásbíróságok, utóbb az 1949:XI. tv., amely a büntetőbíráskodásban már általánossá teszi az ülnök-rendszert. Mindezt regisztrálja alkotmányunk 37. paragrafusa, midőn kimondja, hogy »a bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek--. Ezen törvényi rendelkezés gyakorlati megvalósulását jelenti végül is, hogy nemcsak a büntető, de a polgári bíráskodás is népi ülnökök részvételével történik. Bizonnyal többen emlékeznek még azokra a cikkekre, amelyek annak idején a népi ülnököknek a bíráskodásban való részvétele fontosságát taglalták — a Délmagyarország hasábjain is. Ezek a cikkek azonban csak a kérdés politikai jelentőségével foglalkoztak. A kérdés gyakorlati, az érdemi intézést érintő részéről azonban nem is igen szólhattak. Az azóta eltelt évek tapasztalatai alapján most már azt hiszem, erről is nyugodtan beszélhetünk. A lakosok és a tanács közös munkájával tavaszra már elkészül a mihálytelki napközi otthon Az ösz elején már irtunk a mihálytelki napközi otthon születéséről. Akkor még épp, hogy csak megkezdődött a munkálat, a próbaásás és a helykimérés az orvosi rendelő mögött, ahol mostanra már lassan kiemelkednek a falak is az alapból. Az alapozással teljesen elkészültek, s már artézi vize is van a jövendő napközinek: a napokban vezették oda. Közel 500 ezer forintos költséggel épül ez a Mihályteleknek annyira szükséges létesítmény. Az összegnek több mint a negyedrészét a III. kerületi tanács fedezi, a többit pedig társadalmi munkában Mihálytelek munkabíró férfíai, asszonyai és az általános iskolások. Az utóbbiról szólva bővebben: erejükhöz mérten mások is hozzájárultak ehhez, innen a városból. Egyrészt az alapozáshoz szükséges építőanyaggal. A városi nagy építkezéseknél viszszamaradt, eltört, máshoz nem használatos betongerendákat töltésanyagnak adták oda a mihálytelkieknek. Az alapozó munkálatokhoz a Csongrád megyei Építőipari Vállalat néhány emberével kölcsönadta emelődaruját is. A községbeliek viszont eddig már 200 kocsi fuvart végeztek és apránként legalább ezer ember foglalatoskodott már eddig az építkezésnél. Tízezer új tégla, vízvezetékcső, ajtók, ablakok is biztosítva vannak már a további építkezéshez, ösz óta nap mint nap megszakítás nélkül folyik a munka, hogy már kora tavasszal tető alá hozzák a 40 méteres frontszakaszra kiterjedő épületet, amely minden tekintetben korszerű lesz. Foglalkoztató terem, személyzeti és elkülönítő szoba, konyha, két fedett tornác és egyéb helyiségek kapnak majd helyet az épületben, a tetőzeten pedig egy télen-nyáron használható, üveggel fedett napozó létesül. A tervek elkészítése szinte példa nélkül áll ilyen nagyszabású építkezés létrehozásában. A Szeeedi Tervező Vállalat vezetője, Szebellei Mihály és még három társa, Füzér István. Tarnai László és Kósa Mihály készítette el a terveket — ugyancsak társadalmi munkában. Ez azonban nincs "ráírva- a tervekre, amelyek olyan precízek, mintha a laHciismeretas munka több tízezer forintért készült volna. Nem történt itt más, minthogy a tervezők együtt éreztek a mihálytelkiekkel, akiket a nyáron egymást követő két tragédia is meghökkentett és elszomorított. A legtöbb családból mindkét szülő dolgozik Mihályteleken is, vagy a városban, vagy a földeken. A gyerekekre pedig nem mindig marad otthon nagyszülői felügyelet. S így történt meg, hogy a háromesztendős kis Gergely-gyerek a Holt-Tisza sásába tévedt és belefulladt a vízbe. Egy másik fiú pedig, az 5 esztendős Módra Szilveszter leesett egy átjáró hídról és súlyos fejsérülést szenvedett. A két szerencsétlenség után a szülök örökös rettegésben éltek, hogy mire hazaérnek a munkából, nem történik-e gyermekükkel valami baj. Ez a szükség késztette összefogásra Mihálytelek lakóit a III. kerületi tanáccsal, s közös elhatározás alapján született meg a napközi otthon létesítésének gondolata, amelybe szinte természetes már, hogy beletartozik dr. Fülöp Pál orvos lelkes és aktív szervező munkája is. A III. kerületi tanács már jóelőre gondoskodott a napközi otthon felszereléséről is. Még a falak nem állnak, de az ottani iskolába már beraktározták szinte a teljes napközis-kellékeket. Az Alkotmány Termelőszövetkezet idénybölcsődéje megszűntével ugyanis annak teljes felszerelését átadta a II. kerületi tanács a III. kerületnek. Gyermekruhák, textiliák, matracok, fektetők, konyhai felszerelések és különféle bútorzatok várják már az épület elkészültét, hogy Mihálytelek kicsi emberkéinak szolgálatába szegődjenek. Hatalmas társadalmi öszszefogás eredményeként születik a mihályteleki napközi otthon a II. kerületi tanács legifjabb létesítménye, amelynek külső és belső csinosítására is gondolnak már. Az épület valamelyik kövébe biztosan belevésik majd a tervező mérnökök nevét, de azt is szeretnék, ha falba épített különféle domborművek és festmények díszítenék a belső termeket. A mihálytelekiek itt a szegedi festők és szobrászok jó szívére apellálnak, elsősorban Tápai Antal szobrászművészre, akit hamarosan felkeresnek, hogy művészetével járuljon hozzá majd a napközi otthon belső szépítéséhez. Az ő és más művészek munkáiból készült, gyermekeknek szánt játékos motívumokkal szeretnék emlékezetessé tenni azt a társadalmi összefogást, amely további nagy dolgok létrehozására képes még Mihályteleken. a-) Tölggyel telepítik be Külső-Baktó egyes részeit Köztudomású, hogy Külső-Baktóban igen rossz minőségű a föld. A mélyfekvésű és csaknem terméketlen részeket azonban erdőtelepítésre mégis hasznosítani lehet Az 1958/59-es gazdasági évben csaknem hatvan hold erdőt telepítenek majd ezen a részen. Az ősszel — részlettervként — mintegy tizenhét holdon kocsányos tölgy telepítését kezdték meg az erdészeti szakemberek útmutatásával. A tölgycsemetéket kettős ekével, harminckét centi mélyen felszántott és jól elboronált földbe ültetik folyamatosan. Elsősorban magának a jogkereső közönségnek, a dolgozó népnek kell éreznie, hogy a ma bírósága nincs elszakadva az élettől, hanem abban élve és haladva igyekszik intézni a hozzá fordulók ügyes-bajos dolgait, vagy sújt le arra, aki életünk rendjébe gázol. S hogy ez így van, abban nem kis része van népi ülnökeinknek. Ezt mi, ítélőbírák tudjuk a legjobban, hogy milyen komoly gyakorlati segítséget jelent sokszor egy-egy ügy érdemi intézésénél a tanácsunk tagjaként eljáró ülnök élettapasztalata, helyes politikai meglátása, a helyi viszonyok ismerete, vagy éppen a konkrét ügyhöz vágó szaktudása. De hogy konkrét eseteket is említsek. A fiatalkorúak tanácsa a közelmúltban az egyik vidéki városban tárgyalta egy fiatalkorú bűnügyét. Csirkelopásokat követett el a város környékén és az ellopott baromfit az állami felvásárlótelepnek adta át. A vádlottra vonatkozóan a környezettanulmány azt tartalmazta, hogy szülei rendesen bánnak vele, s megfelelő felügyeletet gyakorolnak felette. A tanács egyik ülnök tagja azonban a tárgyalás során a tanács tudomására hozta, hogy a fiatalkorú személyi körülményeit igen jól ismeri és így tudja, hogy házasságon kívül született gyermek, nevelőapja a családdal nem törődik, részeges, és a gyermek anyja maga is erkölcstelen életmódot folytat. Ezzel — a környezettanulmányban foglaltaktól eltérően — alátámasztotta a fiatalkorú vádlott azon védekezését, hogy miután vele senki sem törődik, eltartásáról nem gondoskodik, és mert fiatal kora miatt még elhelyezkedni sem tud, kényszerült arra. hogy bűncselekményt kövessen eL Egy másik gyermektartási perről volt szó. Az alperesi apa nem jelent meg, keresetkimutatása azonban rendelkezésre állt és így semmi akadálya nem látszott annak, hogy a bíróság a jelenlévő felperesi anya kérelme szerinti ítéletet meghozza. A tanácskozás alka'mával közölte az egyik helybeli ülnök, hogy a perbeni gyermek állami gondozásban van, érte az anya semmit sem fizet. Erre a bíróság újból megnyitotta a tárgyalást, az anya pedig elismerte, hogy a gyermek valóban ingyenes állami gondozásban van, tehát a kereset alaptalan. Egyik, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett nagyszabású bűnügyben az ítélő tanács mindkét ülnöke kereskedelmi dolgozó volt, akik közül az egyik több évtizedes áru- és raktárkezelési ismerettel rendelkezett. Ezzel nagyon megkönynyitette mind a helyes pervezetést, mind a tényállás helyes felderítését. A közlekedési tanács számtalan perét sorolhatnám fel, ahol az eljáró ülnökök műszaki ismerete szinte kivétel nélkül nagyban hozzájárult, a tényállás helyes megállapításához. Az egyik ügyben például komoly nehézségbe ütközött annak megállapítása, hogy a vádlott a balesetet megelőzően milyen sebességgel haladt. Ezt végülis az ülnökök műszaki ismerete alapján tudta a bíróság a gépjárművön keletkezett sérülések nagyságából és elhelyezkedéséből, valamint a bekövetkezett műszaki rongálódásból tisztázni. Számos per volt már, ahol a felmerült gazdasági problémát, vagy valamely iparágat érintő szakkérdést külön szakértő bevonása nélkül is megnyugtató módon tisztázni lehetett, éppen a tanács egyik, vagy másik ülnöktagjának az érintett körbe vágó szakismeretével. S így folytathatnám tovább, de azt hiszem, ez a néhány kiragadott eset is világosan igazolja, hogy népi ülnökeink mennyire aktív részesei az igazságszolgáltatásnak, amiből viszont természetszerűleg következik munkájuk fontossága. Ezzel is magyarázható az igazságügyminiszternek a közelmúltban kiadott egvik határozata, amely célul tűzi a népi ülnökök még fokozottabb aktivizálását, a bíróságokhoz való még szorosabb kapcsolatát, valamint a legfontosabb eljárási és anyagi jogszabályok elsajátításához szükséges oktatási rendszertik kidolgozását. Ezt a feladatot azonban az igazságügyi szervek egyedül képtelenek megoldani. Ehhez az illetékes pártszervezetek, szakszervezetek és munkáltatók megértő támogatása is szükséges. S itt kell rámutatnom arra a sajnálatos jelenségre, hogy bizony a bíróságok sok esetben azért nem tarthatnak igényt a legkiválóbb ülnökökre, mert munkáltatójuk — beosztásuk fontosságára hivatkozva — behívásuk elé akadályokat gördít. Azt hiszem, nem szükséges külön hangsúlyoznom, mennyire helytelen ez! Bizonyára rövidesen sikerül maid ezt a hibát is kiküszöbölni. s így ezzel is közelebb jutni a cikkem elején hivatkozott jogszabályok íénvegét képező célkitűzések megvalósításához. Dr. Kadocsa György járásbiró Iskolavédffnü? ankét Budapesten Hétfőn délelőtt Budapesten megkezdődött az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete iskolavédönői- szakcsoportjának háromnapos ankétja, amelyen az iskolaegészségügyi szolgálat időszerű kérdéseit vitatják meg. Dr. Pál Ferenc szakszervezeti főtitkár megnyitója után dr. Melly József egyetemi tanár és Járó Miklósné, az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács titkára tartott előadást. D eriinben a Spartacus-csoporthoz tartozó Eichhorn *-* rendőrfőnök elbocsátása miatt általános sztrájk tört ki, mely fölkeléssé fejlődött. A jobboldali szocialista kormány helyzete megrendült. A rendőrség és a fővárosba rendelt tengerészhadosztály a fölkelőkhöz csatlakozott. A fölkelők megszállták a berlini lapok szerkesztőségeit. A kormány fölhívta híveit, hogy fegyverrel nyomják el a Spartacusokat. A környékről több hadosztályt a fővárosba vontak össze. Véres harcok zajlanak Berlin utcáin. Salgótarjánban statáriumot hirdettek. A »kommunista agitációt« teszik a polgári lapok felelőssé a történtekért, elsősorban Kun Bélát és Szaton Rezsőt, akik karácsonykor, valamint Rudas Lászlót, aki újévkor tartott beszédet Salgótarjánban. Az eseményeknek 27 halottja, 40 sebesültje van. Eddig 180 embert tartóztattak le. A munkásság sztrájkot hirdetett mindaddig, amíg a karhatalmat el nem távolítják a bányákból. Chorin Ferenc, a bányák főrészvényese kijelentette: -A statárium kihirdetése üdvös hatást tett...- (Világ). Nyíregyházán Szamuelly Tibor előadást tartott. A belügyminisztérium telefonon, virágnyelven utasította a nyíregyházi polgármestert Szamuelly Tibor meggyilkolására. Az esti órákban ellenforradalmi tisztek a lakásukra hazatérő Szamuelly-testvérekre rálőttek.: György haslövést kapott, Zoltán a lábán sebesült meg; Szamuelly Tibor időközben már elutazott a városból. A budapesti Fegyver- és Gépgyár munkássága qlmozdította a régi igazgatóságot; munkástanács vette át az üzem vezetését. A sorozatos üzemi kollektivizálások, ún. »kommunizálások- ellen a kormány úgy akarta magát biztosítani, hogy igyekezett kifogni a szelet a vitorlákból: Méhely Kálmán kereskedelmi államtitkár »üzemi választmányok« megalakítását helyezte kilátásba a munkások részére. -Tovább azonban nem szabad mennünk ..." — mondotta, s nyilván az államosításra gondolt. Kozma Miklós naplójában leírja, hogy ellenforradalmár tisztek reggel 8-fcor a Friedrich hadügyi államtitkár szobája mögötti teremben gyülekeztek. Schnetzer Ferenc tábornok előadta tervét: ha a kormány teljhatalmat ad neki, »Budapesten 24 órán belül rendet teremt«. íme a terve: »A Magasházy-üteggel a Gellért-hegyről néhány tucat gránátot és srapnellt bocsáttat át a város felett jó alacsonyan, hogy visítson s hogy a rákosi gyakorlótéren csapjon be, s kihirdeti a statáriumot. Mindez elég lesz arra, hogy az eddig szanaszéjjel lévő ellenforradalmi szervezetek egy központba gyülekezzenek. A többi aztán erély és határozottság dolga. Friedrich teljesen a terv mellett volt, Lovászy nem jött el, de úgy hallottuk, hogy habozik.« Festetich hadügyminiszter és Lovászy Márton a tervre nemet mondtak; még nem merték kockáztatni pozíciójukat. Szegeden megalakult a szociáldemokrata párt 1. kerületi vártszervezete. Az alakuló ülésen Wallisch Kálmán elmondotta, hogy a pártnak Szegeden több mint 20 000 tagja van.