Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

5 Vasárnap, 1059. január 4. 5 .RÉGI Miből élt a villatulajdonos? tzeycdi frtyhrtlwzásoU npantáfaut Leleplezték a dorozsmai cigányok uzsorását iiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Híres céhes iparágak fimpra/oe hogy évszá- a mesterség német eredetét, tői kezdve, amikor megtozadokkal ez- A múlt század elejétől kezd- dult az addig sáros utcáik klelőtt fiz iparasok céhokibö ve azonb-aji a céh fokozato- kövezéssé, tömörültek. Eddig eltósor- «tn elmagyaroeoddk. A kö- . . .vlVltJ. bam az úgynevezett szabad télveréB Szegeden bizonyára Regi időkbe n>mUv """ iparágakat: népi iparokat és azért is fejlődött olyan je- . _ -fí* V v", * jellegzetes szegedi házi- tartós iparággá, mert a ha- SS^'h^az Ul iparágakat verttük sorra, józás. fuvarozás, dohány- és Ezekben a foglalkozásokban paprikaszállitás óriási szüka hagyomány olyan erős ségleteket támasztott. A kis- "SW* ^ ^A^ftt volt, hogy a céhek elterje- ipari hagyomány erős voltá- ^ -l ^Lífu d** után «m vettek át az ra jellemző, hogy a Szegedi fZ^^ új szervezeti formát (például Kendergyár kis kötélverő- ~ _ a su perek, vízimolnárok, ha- műhelyből, Bakay Nándor ^mcserseg vagy ^íassag — 1 aszok), aiki pedig az ország- kisüzeméből nóttki. ban sok helyen megtörtént, . , , mertekben visszaesett. Anep Szegeden a céhes iparnak ls A kötélverők Í3££H£S?<K gökníS ÍSiSZ tak a We'M is- még ma' is megél Szegeden »tették azokat a sötétkék ala- a mesterségéből. mátttehT v^TcSdrab* P°n fehér Bár a török hódoltság visz^ a XVI^zázadtöl tót amikWl a s^^dban a szavetette sok szegedi messsw sr sas kendői készültek. amelyékre a törököknek is A legrégebbi szegedi cé- szükségük volt. Ezenkívül hek kö2é tíirtOKrtt a magvar- vannak olyan foglalkozások, diáknak, mészárosoknak es JMbó/c céhe Honnan ered amelyek ez idő alatt hono ez az elnevezés? — Hogy ezt sodtak meg Szegeden. A már megértsük, tudnunk kell, említett tímár- és papucscahogy voltak külön német- mesterségen kívül a pomöutáni időkből maradtak fenn. Csupán annyi bizonyos, hogy a magy ars zabóknak, csizmaötvösöknek mór a török idők előtt volt céhük. A szegedi ipartörténetre vonatkozó első jelentős okmány az 1522, évi ^házi úz^llaistrom s2abók - ^úgy. ahogy lé- kötő- és paszományipart kell ®bbőlTeífcud1tüt hSváb^ *^0tt külön magj-arszűcs és ezek között megemlítenünk. ^ÍZ^nVlSóit SftSft STf^J! A szegedi ^obkötók sokáiK némettímaT céh is. Egy-egy a lévai céhhez tartoztak, de ^ ™ a szakmán belül ennek a meg- 1713-ban önállókké lettek. A b^Ul tS: ^StaTaz különböztetósnek az volt az század elején már csak a A^ ifSTSUE oka, hogy más ízlés szerint "rác papók-nak dolgoztak, „ dolgoztak, különböző i«é- akik sujtásos reverendéte vl^jsto^^ 7 ottös raere- ^ elégi tettek ki. Az Beitek. E mesterség uOtoó pel. A torok elől Kecskemét- J^-^A- •amu-. Nemrégiben keresztül-kasul fényképeztük a dorozBmai cigánysori települést, és kishíjén majdnem mind a kétszáz lakójával elbeszélgettünk az életükről. Ügy véltük, mindenről tendeje már, hogy hatalmá- de az sem ért semmit, mert ba kerítette őket. Amit keresetükből vettek, kullancs módra juk a modern tapadt rá"Volpone*, azt később odahordták hoz- Fábián István 48 éves aggza, amikor megszorultak. Az uzsorás szigorú könyveszóltak, lést vezetett a különféle holami fontos volt nekik. An- mik ellenében kölcsönadott aYatt nak idején lapunkban visz- százasairól, hogy aztán 200 , ... sza is tükröztük életük so- —300 százalékos kamatot Motorok a Tésxtogyarbol rát és azt hittük, hogy tel- szedjen értük. A modern Volpono A cigányok nem tudtak Jes róluk a kép. Most derült ki azonban, hogy egyről mélyen hallgattak, pedig olyan rákfenéje volt ez éveken át mindmostanig a cigánysornak, hogy sokszorosan vé- , tek volt róla hallgatni. Hogy az egeszet, akkor a cigánysoriak félelme a tör- követelt " vénybe-menéstől, vagy bizalmatlanságuk volt-e a nagyobb, nem tudni, de hallgattak róla, amíg csak a járási rendőrkapitányság szóra legény, egy pazarul berendezett villa tulajdonosa a dorozsmai Északi sor 2. szám Mellesleg pár hold földdel is bíbelődött, s ugyanakkor mint asztalos, engedély szabadulni'tőle, mert csak ő nélküli iparűzést folytatott a adott nekik kölcsönt. Ha házában. Saját bevallása megadták az adósság felét, szerint 15 ezer forintnyi is "kintlevősége* van a cigánykönyörtelenül az telepen, kisebb-nagyobb kölhiszen "ügyfelei* csönökben. Ezzel a pénzzel olvasni és nyomorgatta a cigánytelep uzsorás nem tudnak ími számolni. Annyit írt be ne- lakóit, vagy esetenként dolkik, amennyit akart. Kolom- goztatta le velük házában, pár Sándor 31 éves fiatalnem bírfa őket. Akkor aztán embernek például 300 forinbe«2éltek! Három zsák zálog szinte egyazon, a dotot adott kölcsön és 600-at vagy földjén az adósságot. Arról azonban nem vezetett könyvelést, hogy melyik adókövetelt vissza. Kolompár sa mennyit dolgozott neki: Aranka 180 forinttal tartó- filléreket írt csak javukra. zott neki akkor is, amikor ha megfeszültek is már a felét megadta. Ko* végzett munkában. a neki A cigányok tudatlanságából "Pannónia* motorkerékpárt ts vásárolt Fábián, az uzsorás kiskirály, aki szívere és Debrecenbe menekültek, ahol származásúik után egyszerű, "kiivtvaló* nép kö- képviselője Szegeden Ötottrében tovább éltek a régi Kovács Ferenc. viseleti hagyományok. Az ő SzTtJt tÜJ^Z zunk velük a későbbi száza- ^vétokra is a magyamzabók a dókban. A török kiűzése után Szegeden nem tudott Juhász Anial muzeológus A SL^n^"1'11' lompór Antel 300 forintot mindmegannyi felnőtt tagja, kért az UJSOráatól. aki vl_ A Jjn V J V szont 200 forint kamatot kért Asszonyok, lányok, férfiak es utána fcíSÍÍ!ÍK!L * ^inte vég nélkül lehetne sen foglalkozott egyéb ügyholmijaikat annak lattan soroini a Kolompárok a letekkel is, lehetett az bár"a«-v többiek kizsákmányolását, és milyen piszkos, ha jövedel etejük öntöttek a rendőrse- a2t ls hogy hány ^^^ me2ett neki. Hozzá - ^•n^L^J^i^ P°f°*a; vagy. rfűdosta meg " " uzsorás, tudták, női nagykabótok gyermekti- a clgányokat a2 pegők, sapkak, női és férfi- amlkoBr nem cipők, csizmák, pantallók, vándorolt* az ellenforradalom után a Szegedi Tésztagyárból ellopott két villanymoIngek szoknyák blúzok, kar- kora Kamatokat. Egy alkadigánok, babakelengyék nagykendők stb. A dorozsmai cigánysor valósággal puvagy vonakodtak fizetni ak- tor egyike is, potom három••• ezerért. A nyomozás most már kiderítette, hogy a motorok Mak György, a Szeged környéki Sütőipari Vállalat anyagbeszerzője • lommal azonban elszakadt a türelem húrja, s a pofonokra Kolompár Sándor kés* és a magyarszűcsök. Ugyancsak már a török ismét jelentőssé válni ez az előtt fenn611t a iparag _ . .. . csizmadiák céhe. CéhszaHa azt ute^ r^^jf: bélyzatukat 1507*ben adta kJ hes ipar teremtett híressé . a városi tanacs. A rennmaradt ******* ^ megemlítenünk; Mesterségüket különösen a szegedi halbicska tette híressé, arnáSzlráky József késesmester távolt a legnépesebb és egyben leggazdagabb szegedi céh. Nem is csoda, hiszen a cipészipar Szegeden csak a lálmánya. A haibicka még StS^tf^^ honosodott meg. Még kevésbé csodálkoI zunk ezen, ha tudjuk, hogy A X VIti század a P^ösztóég körében a cipő/\ \r m. s^u^uu a viselet a századforduló óta ma is országszerte tett kuriózum. emlegelegjelentŐsébb szegedig céhek hódított tért, — addig a férközé tartoztak a kötélverők, fiak és asszonyok egyaránt vágj- kötelesek. Első céhleve- csizmát vagy bocskort hondlük 1743-ból való. ez német- tak, no meg papucsot, de nyelvű, ami egyébként jelzi csak a század második felé'ÍA" Salgótarjánban a bányászok birtokukba vették a ^ bányákat és a hivatalokat. Az egyik fővárosi lapnak adott nyilatkozatában az egyik bányászbizalmi ezeket mondotta: »A telepek munkássága a kommunizmus alapján áll, de ezt megegyezéssel és rendzavarás nélkül vitte keresztül, míg a rablást és lázongást az éretlen csőcselék végezte, akik ellen mi magunk lépünk fel fegyveres rendcsináló munkával-. A zavarosban halászék, fosztogatók ellen a gyár 150 főnyi munkásőrsége fellépett, s ennek következtében már másnap teljes rendben folyt a termelőmunka. A kormány ennek ellenére a kommunistákra hárította a felelősséget is Peyer Károlyt küldte ki »rendcsinálásrat Hasonlóképpen a munkásság vette át a Ganz Villamossági Gyár vezetését is. Minden rendzavarás nélkül eltávolították a régi igazgatóságot és újat választottak. Igazgatónak a gyár főmérnökét tették meg, az igazgatóság tagjai között kettő műszaki értelmiségi, kettő a munkásság képviselője. Az új igazgató az egyik polgári lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a tisztviselők szolidárisak a munkásokkal; a munka változatlanul, sőt lelkesebben folyik a gyárban, mióta a munkások vették birtokukba. i A budapesti Munkástanácsban Vágó Béla javasolta, hogy a szociáldemokrata párt keressen összeköttetést az orosz szovjetköztársasággal. Bőm Vilmos azzal tért ki e javaslat elől, hogy előbb meg kell teremteni a bomladozó pártegységet. A szegedi Munkástanács figyelmeztető felhívást bocsátott ki. Ebben először a szesznagykereskedőket és a kocsmárosokat hívja fel a szesztilalom szigorú megtartására, majd a tőkéseket figyelmezteti, hogy az előző nap megalakult -házépítő részvénytársaság* (Iparfejlesztő és Anyagbeszerző Rt.) tőkéjéhez, ki-ki vagyona mértékének megfelelően járuljon hozzá: »Ova figyelmeztetünk mindenkit (különösen Winkler, Holczer és társai urakat), használják ki a pár napot, mert ha a Munkástanács üléséig nincs döntés, akkor ott dötenek". A közleményt a Szegedi Naplóban valószínűleg maga Móra Ferenc főszerkesztő kommentálja, egyebek közt így: »Lesznek, akik terrort fognak emlegetni, ha óvatosan is, és mi szeretnénk, ha éppen ezek megértenék, hogy még a terror is igazolt, ha egyetemes cél érdekében történik s még hozzá azok érdekében is, akik ellen irányul*. Vanderveldét, a Második Internacionálé brüsszeli irodájának elnökét, a nemzetközi munkásmozgalom híres szociáldemokrata vezérét, egy belga munkásgyűlisen n kommunista eszméket magukévá tévő belga munkások lehurrogták. Ötezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak a szegedi Ingatlankezeld Vállalat kiszesei Munkájukról, terveikről beszéltek a tagkönyvkiosztó ünnepi gyűlésen A KlSZ-szervezetek életé- ziil is csatlakoztak. Ezeken ván, a vállalat KISZ-titkára «' társadalmi munkában a taggyűlés alkalmával, aki részt a többi között egyébként az elvégzett munválialati szerelőmű- káról, a még megoldásra nek egyik legjelentősebb kívül társadalmi munkában ténykedése zajlik ezekben a vettek hetekben: ünnepélyes tag- az új nagy esemény jelentőségét rült megtakarítaniok a könöveli, hogy ugyancsak ezek- zöíségnek. ben a hetekben emlékeznek E jó munka nem is mameg hősi elődeik harcairól, radhat elismerés nélkül. A az egykori KIMSZ-nek, a vállalat vezetői értékelik és Kommunista Ifjú a Szegedi Vállalat Kilián . elnevezett KlSZ-szervezeté- nosné szakszervezeti elnöknek taggyűlése, amelyen a kel az egész vállalatvezetővárosban a2 elsők között vet- ség az ünnepi taggyűlésen, ték át pirosfedelű új igazol- Többen megtisztelték a fiaványaikat. Felelősségérzetü- talokat a munkásmozgalom ket és komolyságukat bizonyította, hogy a 27 fős tagságból cérra vetkőzött egy uzsorás szúrással válaszolt az uzso- _ előtt, aki három-négy esz- rásnak. Belévágta bicskáját. Szögi Józsefi volt "tésztagyári fűtő, Ki6kundorozsma, Nádor utca 34. szám alatti lakos közös tolvajlásával kerültek kl a gyárból. A motortolvajok aztán "riszteltek*: az egyik motor Maké, a másik Szögié lett — végül az uzsorásé. Nem csoda tehát, és most már érthető, hogy miből tellett Fábián Istvánnak a jól berendezett villára, Pannóniára, s a gondtalan életre: a cigánysoriak szemtelen meglopásából, s a tolvajlások orgazdaságából. A járási rendőrkapitányság őrizetbe vette. flődl) Magyar regénvek a párizsi könyvpiacon A karácsonyi könyvpiac nagysikerű újdonsága volt a kitűnő francia humorista; Pierre Danioos válogatásában megjelent kötet: "Az egész világ humora*. Tizenhárom ország legjobb humoristáinak negyven vS dám írással szerepelnek a kötetben. A magyar humort Karinthy három, Heltal Jenő és Molnár Ferenc egyegy karcolata képviseli. váró problémákról, s tervegyűléseken veszik 6t új hely kitakarításában, s küKlSZ-tagsági igazolványukat löníéle munkákkal végülis ikről beszélt szép beszámoa kommunista fiatalok. E közel ötezer forintot sike- lójában. —-> r- - Remélhetően az elhangzott tervek — elmélyültebb politikai képzés, heti klubnapok, üdítő szórakozások, a «. i ^ . tagsággal való rendszeres - megbecsülik a fiatalok igye- foglalkozás — meg is valóSzövetségnek megalakulasa keretet es amiben lehetsé- suinak a taggyűlés fiatatnegyvenedik évfordulójáról, ges, támogatást nyújtanak a jainak' felszólalásai magaA kettős ünnepi esemény- KISZ-nek. Ezért is jelent tartása jogot ad erre a rehez méltó volt pénteken este meg Koszo József vállalat- ményre - E JI ingatlankezelő vezetővel, Szabó Gábor pártGyörgyről titkárral és Mészáros Jáveteránjal közül is, mint Babbá. Komócsin Antal, Galiba és Kocsis elvtársak. — Csakis így, az Időseb- • bek, a tapasztalt elvtársak sőt többen meg csaladtag- segítségével, vállalatvezetfiséggel együttműködve Az ünnepi taggyűlést baráti beszélgetés, tánc fejezte be, amelyet a vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága sörrel, kis uzsonnával tett még hangulatosenkí sem hiányzott, jaikat is elvitték. Hiszen valóban — mint hangoztatták — életre szóló ünnepi alkaIdén sok külvárosi élelmiszerüzletei korszei íísítenek érhetünk el jó eredményeket lenni a kommunista fiatalok nagy táborának. Az Ingatlankezelő kiszesei már az eddigiek során is nemegyszer bizonyságát adták, hogy ebben a szellemben gondolkodnak. Lelkesen tettek eleget a pártszervezet felhívásának, amely a ságváritelepi családi házak építéséhez szólította, takarékosságra és munkafegyelemre hívta fel őket. A családi ház építésekhez 130 munkaórát ajánlottak fel és ezzel szemben 187 órát teljesítettek. A takarékosság érdekében a használt ólomcsöveket hasznosították és ezzel a vizvezetékszerelók munkáját is biztosíthatták, Külön — mondotta Ábrahám Istmozqaimat kezdeményeztek a lakásokban, s másutt félredobott rossz kályhák öszszegyű jtésére, amellyel egyedül kétezer forint értékű hasznot hajtottak a MEH útján a vállalatnak, s végeredményben a népgazdaságnak. E mozgalmukhoz Haszonnégyezer televíziós készülék tulajdonos hazánkban Az Orion Rádiógyár 1955-ben szerkesztette az első magyar televíziós készüléket. A tömeggyártás 1956 elején indult meg és három év alatt olyan fejlődési fokot ért el, hogy ma már a belföldi szükséglet kielégítésére elegendő , , mennyiségű televízió áll folyamatM rendelkezésre, sőt külföldre is szállítunk. A magyar közönség érdeklődése a televízió iránt napról napra növekszik, ve Csupán novemberben a belkereskedelem és az ipar több, mint négyezer készüléket vásároltak, s december végén már 24 009 televíziós készülék tulajdonos volt Magyarországon. Az Orion Rádiógyár 1959-ben öt újfajta televíziós A Szegedi Élelmíszerkiskereskedelmi Vállalat elkészítette az 1959-es évi hálózatfejlesztési tervét. Ebben az évben is nagy gondot fordítanak a modern kereskedelmi fonnák meghonosítására. De nem ez a jellemző a tervre. Ha röviden összegezni akarnánk, így fogalmaznánk meg: arccal a külváros felé. Ez azt jelenti, hogy 1959ben sok korszerűtlen külvárosi árudát modernizálnak, újítanak fel. Elsősorban a rókusi 3-as számú árudát kell megemlítenünk. Ezt a Puskás utcai üzletet mér jónéhányszor le akarta tiltani a Szegedi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás. Az eladótér sem volt megfelelő, nem beszéla raktárról. Az új év első munkája lesz a 3-as számú üzlet felújítása. Ebben az évben kerül sor a 120-as (Kossuth Lajos sugárút 8. szám alatti), a 27-es (József Attila körűt és a Nagykörűt sarkán), a vevő- ®5-ös (Bajai úti, Téglagyár) felújítására, a Petőfitelepen 3 üzletet hoznak rendbe. A 20-ast, a III-as utcában, a 49-est a XlI-es és a 100-aífc a XlV-es utcában. A József Attila sugárút elején a 98-as számú fúszerüzletet és a mellette levő húsárudat korszerűsitik és gyorskiszolgálóvá alakítják át. A Széchenyi téri 8-as számú árudát az év első negyedében alakítják át ugyancsak gyorskiszolgálóvá. Aránylag kisebb, de igen jelentős munkát végeznek még el jónéhány külvárosi árudéban. így az 56-os (József Attila sugárút), a 62-es (Sziliért sugárút), a 88-as (Kossuth Lajos sugárút), az 51-es (Tápéi utca 40), a 14-es (Petőfi Sándor sugárút 89) üzlet belsejét festik, meszelik, a belső berendezést felújítják, kijavítják. Ezeket a munkákat sas Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 14-es létszámú karbantartó részlege végzi el. A vállalat a felújításokra, a tatarozásokra kSyállalat felnőtt dolgozói kö- készüléket boz forgalomba, üzletek korszerűsítésére, zel 700 Q00 forintot fordítj