Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-31 / 26. szám

3 Szombat, 1959. január 31. 125 Megkirosítü k a társidalmi tulajdont a szíregi ktsz-ben Társadalmi tulajdon ha­nyag kezelése bűntette miatt indult eljárás Chilkó Antal, a szöregi ktsz villanyszere­lő-részlege vezetője ellen. A részlegben még a múlt esz­tendő harmadik negyedében tartott leltárnál több, mint 26 ezer forintos hiány ugrott ki, de akkor nem tettek fel­jelentést Chilkó ellen, mert azt ígérte, hogy visszafizeti a hiányt. A vizsgálatnál kiderült, hogy a leltárhiány onnan adódott, hogy bizonylat nél­kül hordták ki a háziraktár­ból az anyagokat, s csak a hónap végén írták be vissza­emlékezésből. Többször elő­fordult, hogy a villanysze­relő-részleg ajtajának kul­csát beadták a szomszédos fodrászüzletbe azzal, hogy amelyik alkalmazott hama­rabb ér a boltba, annak ad­ják oda. A beosztottak közt kézről kézre járt a kulcs, s ilyen módon következtetni lehet, hogy az fogta az anya­gokat, aki érte. Chilkó pél­dául elnézte azt is, hogy vadonatúj huzalokat hasz­náltak fel szállítandó anya­gok kötözésére, majd utána a több méteres huzalokat el­hajították. A járási rendőr­kapitányság Chilkó ügyét hamarosan átadja az igaz­ságügyi szerveknek. Rádióműsor Szombat KOSSUTH-RAUIO 4,36 Rákóczi-induló. 4.30 Hí­rek, idöjárásjelentés. 4,40—7,39 Vtdáman. frissen. Közben 5,30 Hírek idöjárásjelentés 6,00 Fa­lurádió. 6 30 Orvosi tanácsok. 1.59 időjelzés. 7,00 Hirek. idő­járásjelentés. 7,10 UJ könyvek. 7.25 Színházak műsora. 7,45 Naptár. 7,59 Időjelzés. 8.00 Mű­sorismertetés. 8,08 Technikai szünet. 8,10 Lányok asszonyok. 8.25 Népi muzsika. 9,00 Úttörő híradó. 9,25 Lapozgatás az énekeskönyvben. 9,40 Mesemon­dó klstarlsznya. 10,00 Hírek, lapszemle. Időjárásjelentés. 10 óra 10 Gyári sziréna. 10,30 Hat­vani diákjai. Részletek Kemény Egon daljátékából. 11,00 Fe­hérvirágos tavasz. Nguycn Ngok vietnami író elbeszélése. 1120 Kamarazene. 12,00 Déli harang­szó. Hírek, Időjárásjelentés. 12 óra 10 Magyar nóták, csár­dasok. 12,45 Mi újság a köny­vesboltokban? 13,00 Nagyezsda Obuhova és AndreJ Ivanov ope­roáriákat énekel. 13,40 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 13,50 Tánc­zene. 14,20 Az elveszett er­szény. 14,42 Arab fiatalok mu­zsikálnak. 15,00 Hirdetőoszlop. 1510 Időszerű nemzetközi kér­dések. 15,25 Zengjen dalunk! 15.59 Időjelzés. 16,00 Hirek. 16 óra 05 IdÓlárásjelentés. 16.07 Műsorismertetés. 16.10 Élőszóval, muzsikával. 17,59 Időjelzés. 18,00 Hírek, idöjárásjelentés. 18 OS A héten történt. 18,15 Szív küldi szívnek. 18,40 Szórakoztató zene. 19,30 Szilveszteri műsorainkból. Közben: 20,00—20,10 Hirek, Idö­járásjelentés. 21.59 Időjelzés. 22 óra Hírek, idöjárásjelentés. 22 óra 15 Sporthíradó. 23,30 Tán­coljunk! Hanglemezek. Közben 24 00—0.10 Hírek, Idöjárásjelen­tés. 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 6,00—8,00 Reggeli zene 6,20 Színházak és tárlatok műsora. 6,5" Torna. 8—6,10 Hirek, IdÓ­lárásjelentés. 14,00 Hírek, idő­járás- és vízállásjelentés. 14,20 Operakalauz. 15.20 Bélyeggyűj­tők öt perce. 15,25 A Lengyel Rádió esztrádzenekara Játszik, vezényel: Rachon. 16,00 Színes népi muzsika. 16,30 Zenekart hangverseny. 17.30 Miről mesél a pekingi Nyári Palota már­ványhajója? 17,50 Sándor Judit (ének) hangversenye a stúdió­ban. 18,15 Magyar könyvek kül­földön. 18,25 Túrán László zon­gorázik. 18 45 A zenéről és a zenélésről. 19.00 Hirek, időiá­rásjelentés. 19,05 Verbunkosok. 19.30 Falurádió. 19.50 Jó éjsza­kát gyerekek. 19,55 Goldmark: Sába királynője. Az Állami Ope­raház előadásának hangfelvéte­le. Az I. felvonás után: 21,00 —2105 Hírek. 23,00 Műsorzárás. (>) (f) FÉL ESZTENDŐ MUZSIKÁVAL SZÓFIÁBAN Félévi bulgáriai vendég­szereplés után csütörtökön este érkezett haza Szegedre a Dankó Pista-cigányzene­kar. Sok-sok élménnyel gaz­dagodva tértek vissza —, amint azt tegnap szerkesz­tőségünkben a zenekar ked­velt prímása, Lakatos Géza elmesélte. A szófiai közön­ség nagy szeretettel vette körül mindannyiójukat: ifj. Lakatos Gézát, az édesapja nyomdokaiba lépő tehetsé­ges, fiatal prímást, aki több alkalommal maga vezette a zenekart, valamint Hosszú Zoltán cimbalmost, Kecskés István csellóst, Nagy Gyula brácsást és Virágh Zoltán cimbalmost. (Sajnos Nagy Gyula nem jöhetett haza, mert szívtrombózissal fel­tétlen kórházi ápolásra szo­rul Szófiában). Elgondolkodva válogatott kérdésünkre Lakatos Géza a számtalan kedves emlék kö­zött, s végülis saját szavai helyett előhúzott néhány pecsétes írást. — Ezek többet beszélnek nálam — mondotta, és való­ban számtalan sikerük ta­nújelei e különféle hivatalos helyekről kapott elismeré­sek. Az egyiket a Balkántúrist állami vállalat küldte eluta­zásuk előtt nekik, Gavrilov igazgató aláírásával. "Szív­ből köszönetet mondunk kol­lektívájuknak a magas szín­vonalú munkáért, amelyet hat hónapon át a szófiai ma­gyar étteremben végeztek* — mondja a levél a többi között és egyben nagy meg­elégedésüknek adnak kifeje­zést benne. Ugyanilyen elis­merésről tanúskodik a Ma­gyar Népköztársaság nagy­követségének kereskedelmi tanácsosa is, aki levelében azt írta, hogy a zenekar munkájával a legnagyobb mértékben meg voltak elé­gedve és mind a magyar, mind a bolgár vendégek tel­jes elismerését érdemelték ki. Köszönetét fejezte ki le­velében a szófiai magyar művelődési intézet is. Juhász Péter igazgató aláírásával. »Bulgáriai tartózkodásuk alatt — hangzik a levél — hazafias feladatnak tekin­tették a magyar népzene és a magyar cigányzene nép­szerűsítését. Szabad idejük­ben több hangversenyen vettek részt és néhány üze­met is felkerestek, hogy a munkások között is népsze­rűsítsék — társadalmi mun­kában — a magyar népze­nét*. Igy szólnak a levelek, de mégis kíváncsiak lennénk a zenekar legnagyobb élményeire. — Egyik kiemelkedő él­ményünk az volt — mesélte Lakatos Géza —, amikor Münnieh Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnöke fel­kereste a szófiai magyar ét­termet bulgáriai tartózkodá­sa alkalmával. Melegen meg­szorította a kezünket és úgy köszönte meg a muzsikálást. De valóban nagyon szívből is játszottunk kedves vendé­günknek ... Aztán az is nagyon jóleső volt, ahogyan az üzemekben fogadtak ben­nünket. Voltunk például egy nagy szófiai textilgyárban. A kultúrterem, amely való­ságos színházteremnek is be­illett, megtelt az üzem dol­gozóival. Egy teljes órahosz­(30) Smith, a Greenhouse védelmére szánt kapcsolótáb­lához rohant, bekapcsolta az őrtornyok mikrofonjait, és a suttogó hangra állította át őket. Most már bárhová megy is az a lány vagy férfi, aki az előbb suttogott, a mikro­fonok hangfogócsápjai utána nyúlnak, aztán megmozdul­nak a géppuskacsövek és egyenesen a szívét veszik célba. Csak meg kell nyomni a kapcsolót... Smith valósággal élvezte ezt az egyszerű mód£2sert. A lövések megdördültek... — Fuss, Mi-Ha-Lo! — kiáltott a lány. — Ugye, mondtam, hogy veszélyben vagyunk! Tovább cuppogott az iszap. Ketten futottak, vagy talán többen is, majd meglassították lépteiket. A gép­puskák elhallgattak. A menekülők valószínűleg túljutot­tak a szórási zónán, s egy mély hang így szólt: — Nincs semmi baj, Parima, ez csak felderítés volt! Smith felmordult: — Megszöktek a disznók! Na, várjatok csak! ... Greenhouse főintegrátora ettől az estétől kezdve szakadatlanul működött De az őrtornyok kereső mikro­fonjai és a géppuskák némák voltak. XII. fejezet A "FELSŐBBRENDŰ EMBER* VALLOMÁSA Scscglov mérnök nyitott szemmel feküdt. Gondolatai ébrentartották. Több mint két hete már annak, hogy ebbe a kom­fortos börtönbe került, és Wagner professzorral megis­merkedett, de jottányit sem jutott közelebb céljához. Az integrátor vázlatát még mindig nem sikerült megszerez­nie. Fogalma sem volt tehát, hogyan erősítik fel az agy elektromágneses rezgéseit? Harwood látszólag egészen megfeledkezett Scseglov­róL Wagner professzor sem zavarta. Egy idő óta csak Peterson untatta kitartó jóindulatával. Jack mindunta­lan a humanizmus örökérvényű törvényeire hivatkozott, s eléggé átlátszó módon sürgette, hogy fürkésszék ki Wagner titkát. Scseglov kerülte az efféle beszélgetéseket. De végül is kijött a sodrából. — Idehallgasson, én már unom a fecsegését. Magá­nak azt a parancsot adták, hogy kémkedjék, tegye hát a dolgát! De ne ilyen unalmasan, kérem! Az aljasság­nak ls vannak határai. Peterson elvörösödve felgurott: — Én nem vagyok aljas! Ezerszer becsületesebb va­gyok magánál... — lesújtó tekintetet vetett Scseglovra, majd kárörvendő hangsúllyal hozzátette: — ...Csekloff elvtárs! Amikor Scseglov ezt a nevet, igazi nevét meghal­lotta, nem lepődött meg, hanem még biztosabbra vette, hogy Harwood kémjével van dolga. — Észnél legyen, Jack!... Még szerencse, hogy az integrátor áll, s Wagner nem hallgathatja ki a beszélgeté­sünket. Ha az öreg megtudja, hogy én nem Vogel va­gyok. Harwood nem fog többé megbízni magában. Peterson a fejét fogta, a laboratórium túlsó sarkába szaladt és gyűlölettel nézett Scseglovra: — Maga egy közönséges gazember! Kettős kém!... Vogel. Csekloff. és ki tudja hány r.eve van még! Emlék­szik arra az időre, amikor az egyik észak-norvégiai fjor­don hó6 szovjet tisztnek adta ki magát... Maga reme­fORDÍTOTTA: QAISAI FOMSRM kül színészkedik... Most már átlátok a szitán!... Ha akarnám, meg is ölhetném magát. De másképp fogok bosszút állni! Becsületes embert faragok magából. És dühösen kiszaladt a szobából Scseglov értetlenül nézett utána:x megőrült ez az ember, vagy mi történt vele?... És hogy kerül ide Norvégia? Miért ez az "ijesztő* fenyegetés? A mérnök igyekezett visszaemlékezni arra az időre, amikor még a szovjet hadsereg tisztje volt... De a nor­vég hadjárat csak rossz emlékeket hagyott benne: a Szovjetunió szövetségesei ott mutatták meg először el­lenszenves arcukat. Mindent elkövettek, hogy a "nehéz­vízgyárak* közelében meggátolják a szovjet hadsereg előrenyomulását, és szándésosan meghamisították az ada­tokat. Scseglovnak egyik szövetséges katonával sem volt személyes ellentéte Norvégiában. Dehat akkor honnan is­meri őt Peterson? Sorra felidézte azokat az angolokat és amerikaiakat, akikkel a második világháborúban találkozott. S a ka­tonák hosszú sorában nemsokára felvillant egy arc. amely kissé hasonlított Petersonhoz. Valószínűleg vélet­lenül találkoztak... Üjabb provokációról van tehát szó. De mi lehet a céljuk? Ez a gondolat egész nap nem ment ki Scseglov fe­jéből; folyton a Harwood-ügynök viselkedésének okát kereste. Míg egyszercsak megszólalt a házitelefon. "Aha, már türelmetlen!* — gondolta Scseglov. Leemelte a kagylót és így szólt: — Hallom, Jack! — Én nem Jack vagyok, hanem Wagner. Ottó Wag­ner, tisztelt... Csekloff elvtárs!... Azonnal jöjjön ál hozzám! — Igen ... jól van... — dadogta Scseglov és a kagy­lót a készülékre dobta; úgy látszik, Peterson árulása miatt minden kiderült. Tovább már fölösleges is szí­nészkednie. Elszántan benyitott hát Wagner dolgozószobájába, s már a küszöbön megkérdezte: — ön hallgatózott? — Igen. — Az öreg gúnyosan és szemrehányóan bó­lintott. — Üljön le, kérem, mert ez a beszélgetés sokáig fog tartani. — De hogyan hallgathatott ki bennünket? Reggel tíz óra előtt?! — Most is elmúlt már este tíz óra! — Wagner elő­ször az órájára, majd az integrátor megvilágított skálá­jára mutatott: — a főintegrátor az utóbbi időben szü­net nélkül működik, a maguk készülékeit pedig egysze­rűen kikapcsoltam. De nem bánom, hogy résen voltam, mert sok érdekes dolgot tudtam meg... Nos, tehát maga szovjet kém, ugye, és a titkaimat akarja kikutatni? Csend lett. Wagner a zavar és az aggodalom vonásait kereste Scseglov arcán. De a mérnök uralkodott magán. — Professzor úr, azt hiszem itt lenne az Ideje, hogy megkezdjük a beszélgetést — mondta Scseglov, amikor a csend már kínossá vált. — Én mindent megmagyará­zok önnek: nem vagyok kém, de a titkait kierőszako­lom. Ha nem öntől, akkor Harwoodtól. Vagy önállóan jö­vök rá. Mert ennek a találmánynak az emberiséget, s nem a gyilkosokat kell szolgálnia. (Folyt, köv.) szat játszottunk, és utána olyan meleg szeretettel vet­tek körül bennünket, hogy sohasem felejtjük el. Töb­ben még a címünket is fel­jegyezték. Amint Lakatos Géza el­mondotta, a bolgár dolgozók mindenütt nagy szeretettel, barátsággal fogadták őket. A magyar éttermen kívül összesen harminc helyen lép­tek fel. Nyitószámuk min­denütt ez a Dankó-nóta volt: "Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány...* Érdckességk ént tapasztalták vendégszereplé­sük alkalmával azt ls, hogy a bolgárok sok magyar mű­dalt ismernek és azokat bol­gár szöveggel éneklik. Szám­talanszor énekelték bolgárul például a "Csak egy kls­lány«-t, az "Erika, hajlik a bűzakaiász*, a -Szép a ró­zsám, nincs hibája, az "Esik eső hegyen völgyön* meg »Az a szép, az szép* kezdetű dalokat. Szép volt, kellemes volt, de mégis a legjobb itthon. Pedig Lakatos Géza zsebében ott a szerződés, csak alá kellene írnlok egy háromhónapos tö­rökországi vendégszereplésre, aztán meghívás Kairóba. De egyelőre mégis inkább Szegeden maradnak, váro­suk közönségének muzsikál­nak. Jó lenne, ha a zenekar — amelynek tagjai különbö­ző vendéglőkben dolgoznak — együtt maradhatnának itt­hon is. Mint a város egyik reprezentáns cigányzenekara biztosan kedvelt lenne a szegedi és az ideérkező ide­gen közönség előtt. A bulgáriai útjáról haza­érkezett Dankó Pista-zene­kar egyébként ma, szómba­• ton este az újságíróbálon a Hungáriában lép fel először ' hazatérte óta. ök kísérik ; majd Katona Andrást is, aki egy elfelejtett és nemrégiben előkerült Dankó-csárdást , énekel a bál közönségének. A Kerti mag- és Gyógy­növénytermelő Gazdaság kiszomborl üzemegységé­nél férfi és női munka­erők részére a folyó évi Idénymunkára szerződés Köthető a kübekházl — Szemeré­dl-tanya — telepén feb­ruár hó 15-lg. 18—35 év közötti 150 cm­nél magasabb. Szegeden lakó dolgozókat FELVESZÜNK kalauznak Jelentkezés munkakönyvvel február hó 2. és 3-án de. 8—12 óra között a Sze­gedi Közlekedési Vállalat telephelyén, Külső-Pulcz utca 2. Szappan bérfőzés mindennap Szegeden Fel­sőtiszapart 32/b, volt mészégetőnél 8-tól 4 óráig, Margit utea 15. szám: 7­től 2-ig. Rákóczi u. 33. sz. egssz nap. Cserepes sor, volt téglagyárnál: 7-től 3-ig Mindazok, kik felejthetet­len Jó férjem temetésén megjelentek, köszörű- és virágadományukkal fájdal­mamat enyhíteni Igyekez­tek, a Szegedi Röv. Köt. dolgozói ls. ezúton fogad­ják hájás köszönetünket. özv. PáUnkó Józsefoé Tóéfvé(J.i a ixínháxbéi A Szegedi Nemzeti Színház vasárnap este mutatta be Musszorg­szkij Szorocsinci vásár című vigoperáját. A további előadások irán­ti érdeklődés máris túl­nőtt Szeged határain. A Magyar Rádió és Tele­vízió értesítette a szín­ház igazgatóságát, hogy február 9—10—11-én rádiófelvételt készít az operáról, s a felvétel után hamarosan műsor­ra tűzi a Szorocsinci vá­sárt. Meghívást kapott az Állami Operaháztól Moldován Stefánia, a Szegedi Nemzeti . Szín­ház énekese két febru­ári vendégszereplésre. Az egyik meghívás a Fidelio címszerepére szól. A Kecskeméti Katona József Színházban feb­ruár 13-án mutatják be Schillernek a múlt évadban Szegeden is si­kerrel játszott Stuart Mária című szomorújá­tékát. A szegedi színház ehhez az előadáshoz ba­ráti segítséget nyújt a kecskemétieknek: kéré­sükre kölcsön adják a kitűnő és gyönyörű jel­mezeket. Ezzel a segít­séggel a kecskeméti színház igen nagy ki­adásoktól szabadul meg. • Két neves vendége lesz a szovjet—magyar barátsági hét idején a Szegedi Nemzeti Szín­háznak. Szegedre láto­gatnak Borisz Puzin és Tatjana Kalisztratova operaénekesek. Itt tar­tózkodásuk idején ven­dégszerepelnek is, még­pedig az Anyegin, a Carmen és a Traviata című operákban. Uj helyiségbe költozint a Járási TST A szegedi járási TST a Sztálin sétány 7. sz. alatt levő Ifjúsági Házban kapott helyet. Ezentúl itt működ­nek a járási szövetségek, a megyei szövetségek azon­ban, amelyek eddig a já­rási tanács épületében tar­tották hivatalos óráikat, to­vábbra ls megmaradtak ed­digi helyiségükben. Húsdaráló, őrök val* u, hurkatötlő l« ö^c ön»é»e a Belkereskedelmi Köl­csönző Vállalatnál, Mik­száth Kálmán u. 12. Tervezői gyakorlattal ren­delkező építészmériM és kifogás, alanul rajzoló épdészteclii! I usi felveszünk. „Azonnali be­lépés" Jeligére Takarék­lár u. Hirdetőbe. Kitűnő minőségű színszdppanra cserélünk háztartási zsi­radékokat. Szabadsajtó u. 72. szám. S-.oppanffizö KTSZ Mindazon Jó barátokna.. ismerősöknek, kik szere­tett Jó férjem temetésén fájdalmunkat vlrágado­mányukkal enyhítették, ez­úton mondok köszönetet, özv. Császár Imrénc és kislánya

Next

/
Thumbnails
Contents