Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

Péntek, 1959. január 30. álmodik Karácsonykor már bevezettük olvasóinkat a mai lányok rejtett álomvilágába. Nyilatkoztak akkor a 16 éves álmodozók, a 20 éves férjhez készülők és a húszon felüli komoly, reálisan gondolkozó nők. Elmondták, hogyan képzelik jövőjüket, miről álmodoznak a gépek, a munkapudok, íróasztalok mellett. E nyilatkozatokból nem is egy visszhangra talált, a legények, a nösülőkorban lévő fiatalemberek körében. Legalább is ezt bizonyítják a lányokhoz — a nyilatkozatok nyomán küldött levelek. A levelekben megírt cím nyomán felkerestem néhány fiatalembert, mondják el lapunk husábjain, milyen egy mai, nősülőkorban lévő fiatalember elképzelése a jövőről, milyen az ideálja. Titiged, Ha a {eleaig. U dőlgwúk — Nem szoktam álmodozni, csak tervezni. Általában a reális dolgokat szeretem — mondja Kocsondi András, a Tudományegyetem Filozófus Tanszékének fiatal gyakornoka. — Az ideálról az a véleményem, hogy nem a külső számít. Persze azért nem árt, ha emellett csinos, jóalakú, szőke, hosszúhajú kislány az ember szíve választottja. Magassága legyen úgy körülbelül 170 centi, persze tűsarokkal együtt, mert én körülbelül 174—175 cemtl magas vagyok. Foglalkozása lehetőleg hasonló legyen. öltözzön modernül, de nem feltűnően, legyen mindig vígkedélyű, a főzéssel kapcsolatban én nem vagyok gyomorpárti, nem elengedhetetlenül fontos számomra, hogy a feleségem tudjon főzni. Hiszen, aki évekig egyetemre, iskolába jár, annak nincs se ideje, se alkalma megtanulni főzni. Ugyanez a véleményem a staíirungról is. Anynylja legyen, amiben megesküdünk, a többit majd megszerezzük együtt. Egyébként az a véleményem, hogy helyes, ha a feleség is dolgozik. Persze hiába ls mondanék mást, mert a menyasszonyom úgyserrw hugyná ott a pedagógus pályát —, szólja el magát Kocsondi András. Delem, ommo culagtieteíü ieggett — Vállig érő barna kislány, rövid, modern frizurával — ez Torma Károly, a Szőrme és Bőrruhakészítő Vállalat 23 éves dolgozójának elképzelése az Ideálról; — Inkább fiús típusú, modern, persze azért szolidan öltöző dolgozó nő legyen. Nagyon fontos, hogy velem azonos világnézetű legyen és az élet fő kérdéseiben megértsük egymást. Nagyon fontosnak tartom, hogy mielőbb megismerjen), milyen a kislánynak szüleivel a kapcsolata, mert ebből sok mindenre következtethet az ember. Általában az az elvem, hogy csak alapos megismerés után fogok megnősülni. Mivel én KISZ-tag vagyok és szeretem a szervezeti munkát, szeretném, ha jövendőbelim is részt venne a szervezeti életben. Segítse és ne pedig gátolja a munkámat. Ne veszekedjék, ha el kell mennem valami gyűlésre vagy megmozdulásra. Ügy képzelem, kialakítunk majd egy közös, fiatal házaspárokból álló társaságot, akikkel együtt járunk majd szórakozni. Idővel öröklakást szeretnék majd venni az üzem közeiéhen, vagy pedig közös társasházat építünk majd a kiszesekkel. Nincs kedvem a régi elképzeleshez, nem tartom Ideálisnak a kis családi házat, valahol Szeged környékén, kis kerttel. Modern kétszoba, öszkomfortos lakást szeretnék. A jövömre vonatkozólag: szeretnék tovább tanulni, már az idén be akartam iratkozni a marxista—leninista egyetemre, de mivel ez nem sikerült, jövőre szeretném pótolni. Fizetésem átlagosan 1300,— A LEGENY... forint, de ha elvégzem a néhány év múlva, ha felketechnikai minimumot, akkor resnénk őket, mit valósítotemelkedik. tak meg e szép tervekből? Nem vagyok féltékeny ter- Vajon csakugyan nem menmészetü, tőlem a feleségem nek el a feleség nélkül szónyugodtan elmehet akár rakozni? És valóban olyan kultúrcsoportba játszani szorgalmasan segítenek életvagv esti iskolába tanulni, társuknak? A könyveket nagyon szere- „oruczi Lásrióné Vidám műso/os délután az mttőröházban Vasárnap, február 1-én délután fél 4 órai kezdettel vidám farsangi műsoros délutánt rendez a Tanítóképző gyakorló általános iskolájának úttörőcsapata az Üttörőházban. A műsorban kedves jelenetek, mesejátékok, népi táncok és más vidám számok követik egymást. A farsangi hangulathoz illően tombolát is rendeznek az úttörők. Opera- és operetthangverseny Nem volt túlságosan merész vállalkozás? Valóban szép dologra vállalkozott a Juhász Gyula Művelődési Otthon nem nagy létszámú, de a művészi zenének lelkes, odaadó híveiből álló Bartók Béla kórusa, Kertész Lajos karnagy vezetésivel. Mindjárt meg kell azonban mondanunk, a vállalkozás értékéből sokat levont a kivitelezés számos kisebb-nagyobb hibája, amelyek oka főleg az, hogy az együttes erejét, kvalitásait meghaladó feladatot vállalt, s ebbe bizony Mcstt beletört a bicskájuk. Szerdán este 7 órai kezdettel igazán hálás publikum előtt tartották meg hangversenyüket. A hangverseny legjobb részletei: a kórus nyitó és záró száma voltak. Nem értjük, miért csak kit alkalommal jutott szóhoz a kórus a tem és az az elképzelésem, hogy otthonomba gyűjtök plillllllllttlIIIIIIIIIIHilllllMi;^ nagyon sok magánénekszámmal szemben. Mert túlságosan majd egy szép \tagy könyv- = tárat, különböző szakmai és szépirodalmi művekből. * lÁModög&a. cdak együtt játunk Kisfaludi-Strőbl Zsigmondi 75 éves — Ismerje meg tetőtől talpig az ember szíve választottját, mielőtt házasságra lépne vele. — Igy nyilatkozik Fehér István KISZ-titkár. — Az ideál öltözzön szerényen, de szépen, ahogy az egy dolgozó lányhoz illik. Bár valamikor az elképzelésem hosszú, fekete hajú lány volt, a menyasszonyom most alacsony, 6zöke, de ez semmit nem változtat a lényegen, hiszen nálam nem e hajszín a lényeg. Ha minden jól megy, a mai korhoz illően együtt fogunk majd dolgozni továbbra is az üzemben, minden nagyobb vásárlást közösen megbeszéA magyar szobrászművészet reprezentáns alakja, Kisfaludi-Stróbl Zsigmond, akinek nevét immár közel ötven esztendeje a világhír is szárnyán hordja, ma tölti be munkás életének 75. évfordulóját. Egyszerű szülők gyermekeként indult művészi pályáján, sok gonddal és anyagi nehézséggel küzdött meg, amíg művészi alkotókészsége kibontakozott, és felfigyeltek rá. Élete ettől kezdve a szüntelen tanulásban és művészi munkálkodásBan telt el. Megmintázta a magyar történelem számos kilünk, persze azért a pénzt g váló személyiségét, nagy az asszony fogja kezelni. Otthon mindenben segíteni akarok a feleségemnek, mert nem azért veszem eb hogy cselédem legyen, nanem azért, hogy élettársam legyen, akivel egyformán megosztok örömet, gondot Én bizony nem értek egyet azzal a felfogással, hogy gyerek majd akkor legyen, ha minden megvan. Legyen az meg csak akkor, amikor ép-3 pen lennie kell. És nagyon; elítélem azokat, akik az első; gyereket nem fogadják. Társaságba természetesen ; csak együtt fogunk járni,; olyan barátokra és barátnőkre, akikkel külön útja-; ink lenne, nincs szükségünk,, majd kialakítjuk idővel a magunk közös, fiatal házasokból álló társaságot. Fele-2 ségem legyen mindig meg értő, szorgalmas, rendes,; akkor én is mindent el fogok követni, hogy szép le-; gyen a házaséletünk, \fegileni aiutAok majd neki: Nem •« o»l«.-Jn a lényeg, 3 hazai és külföldi kor= társait; magyar városok 1 tereit és fő épületeit dili szftik legszebb kompo1 zfciól. Számos alkotása 1 külföldön öregbíti a | magyar szobrászat jógi hírét és Kisfalud!1 Stróbl nevét. g Művészetét az egyszegj rű néppel való szűnteIwüBllilllllllllHIIHIHWIinilllilli! len rokonszenve táplálta, s témái között a szabadság ós emberség mindig vissza-visszatért. Élete legnagyobb alkotásával, a monumentális budapesti felszabadulási emlékművel is a szabadságot dicsőíti. A hatalmas emlékművet a szabadság géniusza uralja, magasba emelve a dicsőség pálmaágát a hősök emléke felett. Jobbról és balról az emberi őserő és kultúra szimbólumaként emelkedik a két szoborcsoport. Munkásságának gazdag eredményéből Szeged is őriz néhány kincset. A nemzeti emlékcsarnokban Benczúr Gyula mellszobra és a Nagy Lajos-relief emlékeztet eddigi fáradhatatlan művészi munkálkodására, életére, melyhez 75. születésnapján vidám, derűs, alkotó évek újabb hosszú sorát kívánjuk az idős mesternek. sok volt a szólóének és a sok magánszám között kevés a könnyen énekelhető, éppen ezért hálásabb operettmelódia. A Bohémélet, vagy akár a Traviata egy-egy áriája csiszolt, gyakorlott és kiművelt énekkultúrájú művész számára is komoly feladatot jelent. A műsor második része, amely operettmelódiákat tartalmazott, lényegesen jobb is volt az elsőnél. Ezekben a számokban tudták igazán megmutatni ügyességüket és énekkészségüket a kórus szólistái: Szegszárdy József né, Révész Mihályné, dr. Zsolt Jánosné. És mintha a közönség tapsa is melegebb, szívből jövőbb lett volna. Végső tanulságként annyit tehát: többet ér egy jól elénekelt operett-dal, vagy akár népdal, egy rosszul előadott operaáriánál. (P - p) AfuiékUdelu-eic = tllASVlti I 1 Í

Bályeggyüjtemányt, _ tömegbélyeget, régi = levelezést veszek. = Falus bélyegkeres= kedés. Kelemen u. - 4. szám. X597S Egy 200 kg körüli prima zslrsertés eladó. Kormányos u. 30. 5960 Bőrkabátját festesse, alakíttassa Csordás bőrruhakészítőnél, Szent Miklós u. 1 Felsőváros. x Kétszemélyes sezlon, egy férfikerékpár eladó. Oroszlán utca 4. II. em. 9. ajtó. 5020 2«0 kg felüli hízott sertés hasítva részben eladó. Szatymaz utca 33. 5996 220 kg hús- és zsírsertések eladók. — Csaba utca 49. Elsőrendű szár eladó. Szentháromság utca 50. cori 130 és 230 kg hízott hússertések eladók. Csendes u. 3. szám. X6009 Használt bútorok olcsón eladók. Dugonics utca 18. Balázsné. Gyalupadot megvételre keresek. Szt. László utca 15. I. em. 1. EGYÉB Bőrkabát, irhaounda szakszerű festése, javítása* Mértékutánl megrendelések kéazltése. — Szegedi Szűcslpari Ktsz. Kossuth Lalos sgt. 34 X 5 és 8 éves gyermek mellé napi 4 órára gyermekszerető asszonyt keresek. Erd. Ujszegedt Ládaayár. 5098 Német, angol nyelvtanítás, fordítás. — Gutenberg u. 26. tanárnő, háromtól. 5970 (29) Smith szuszogva elfordult. Fullasztó irigység, keserű gyűlölet szorította össze a torkát. Miért ilyen igazságtalan az élet? Az egyik embernek gyermekkorától kezdve minden sikerül, a másiknak meg foggal-körömmel kell kiharcolnia a boldogságot... A boldogság olyan, mint egy sima gömb: könnyen kicsúszik a kézből... Akkor aztán keresheted, futhatsz utána!... Wagnert Smith emelte ki a koldus-nyomorból, sőt az is neki jutott eszébe, hogy a milliomos Rnipps érdeklődését meg kell nyerni az integrátor számára. S talán nem az ő nagy, erős keze kaparintotta meg Wagner kéziratát, ezt a felbecsülhetetlen értékű dokumentumot? Mégis Henry Harwoodé a dicsőség. Mert Harwood h«mem az számít, ami a "haj 3 fiatal es szép, ö pedig öreg és rút, akár Quasimodo... alatt van, mondja Hercz Fe-; reme raktárkezelő fiatalem-; ber. — Akkor fogok csak; nősülni, ha megtalálom el-; képzeteseimet. Ezek pedig a; kővetkezők: ismerjük meg; jól egymást, hibáival együtt.; Mert, ha én egyszer megnő-: sülök, akkor azt szeretném,: ha az egy életre szóló lenne,: nem pedig úgynevezett pró ba-házasság. Jövendőbelim' szeresse a természetet, sze resse a vizet, tudjon jól úsz-s maeáról ni, kedvelje és értse a ze-3Kat _ magciroi' mindene. Ne legyen túl ki-: esi, én körülbelül 180 centi magas vagyok és egy körül-: beiül vállig érő kislányt sze-: retnék majd magamnak. Tá-3 volabbi tervem, családi há-í zat szeretnék, kis kerttel, fe-3 leségem dolgozzon, amíg. tésekel! Most sok pénze van. De mit ér a pénz? Fiatalságot és szépséget venni nem lehet rajta, s az öregséget sem háríthatja el vele. Smith még egy tekintetet vetett a parki a. Harwood és Betsy a szökőkút mellett, a padon ült. Henry lelkesen beszélt, és izgatottan gesztikulált. — Hogy szédít! — irkirogla Smith. — A -Világ uralkodója*!... Ha-ha! Kis senki! Aztán bement a szobába, felöltözött és a laboratóriumba ment. A főintegrátor bekapcsolása még korai volt, Smith azonban nagyon szerelte volna hallani, miről is beszélget ez a két fiatal és boldog ember? De nem hiába mondják, hogy aki hallgatózik, legtöbbször kellemetlen dolgo, .... , „- — Brrr! — mondta Betsy. — Milyen csúnya és m- i«JL„ dm ih! 3 Ijesztő!... Én mindig összerázkódom, amikor betoppan """ " " " a szobába! Szinte attól félek, hogy koszos körmeivel mindjárt belémkap... Könyörgöm, Henry, bocsássa el! Nekem olyan ellenszenves... Smith az ujjaira pillantott. Körme valóban hosszú volt, de hogy piszkos lett volna?... Aztán ökölbe szorította kezét, de úgy, hogy körmei a tenyerébe vájtak. Várj csak, átkozott szajha! Smith nem felejti el a sér— Téved, drágám! — felelte Harwood. — Smith semmi több, csak egy jól idomított vadászkutya. Most még szükségem van rá. De mihelyt befejeztem a kísérleteket, kiadom az útját... Smith összerándult. »Még hogy kiadod az utam! — szinte kiabált. — Na, nem lesz egy-két család, az-. tán pedig nevelje a gyere-5 k at. Egymás nélkül nem megyünk szórakozni. Jó lenne, ha stafirungja lenne, esetleg lakása is. Mert ma .. elég nehéz Szegeden de azt3 majd"m^játiúC nem 'te keriiiszr-e Tbba a "vaskriptába, hiszem országszerte is a la- * ahol otto Wagner már az utolsó napjait éli!* segije° legyen ^ leheTölegl Smith mar régen tudta, hogy Harwood utálja, mint í!üami fdminríztrativ brt gengszter a cinkosát, amikor meg keU osztani a zsákoslinlSgozton Term^í ^nyÜt vallomást most haUoU elsö ízben szetesen, amíg feleségem J w smith re azért van szükség, mert Wagner nagy dolgozik, en is akarok majd 3 titkát"^'ég nem sikerüu megszerezni... Aztán kirúgják. segít- neki. 4 Eltiporják, megsemmisítik. Elmondta tehát a szegedig Smith dühösen lerántotta a "rádiósisakot*. Legyen fiatalemberek nehany kepvt- j atkozott ez HZ integrátor, és az óra is, amelyben Harselője is véleményct, elkép-3 WOoddal találkozott! zelését az ideálról, a jövő-3 Szinte ellenállhatatlan szükségét érezte annak, hogy rol. A tervek, az clkepzete-* va]akjn kitöltse a haragját. Ezért a "kísérleti* felé insek nagyon szépek, reálisak.S duR jgy hívták azokat a szobákat, amelyekben a raboKiváncsiak lennénk, vajon 7 kat kínoztak, hogy aztán filmre vegyék a gyötrődő agy fORDÍTOTTA GAL3AI PONfiftfc rádiórezgéseit. Smith most minden eleven embert elpusztított, fhegnyomorított volna, a szép és egészséges fiatalokat azonban — külön gyönyörűséggel is. De megzavarták. Alighogy leereszkedett az alagútba, Betsy suttogására lett figyelmes: — ...Ez igazán mesés palota!... Titkos ajtók, labirintusok ... S mintha kísértetek imbolyognának bennük ... Smith köpött egyej;, és hátrálni kezdett, vissza a laboratóriumba ... • Átkozott készülék! Milyen páratlan gyönyört okoz!... Alighogy felveszed a "rádiósisakot*, eltűnik a gyengeséged, tompul a fájdalmad és kitisztul a fejed. Alkotóerőtől duzzadó fiatalnak érzed magad... És micsoda távlatokba látsz! Milyen nagyszerű ötleteid támadnak! Aztán, ha kikapcsolod az áramot, újra örömtelennek és színtelennek tűnik a világ, talán még színtelenebbnek is, mint azelőtt. Igen, ez a természet rendje: a boldog részegséget a "iriásnapos« fejfájás váltja fel. Smith-t ma még az integrátor sem tudta üdvözíteni. Fokozta iiát az áram erősségét. Egy idő óta, beteges kimerültsége ellen védekezve, elég gyakran folyamodott ehhez a módszerhez. Amikor nagyon elkeseredett és szomorú volt, magasabb fokra állította az erősítő mutatóját, hogy örömérzete megnövekedjék. Most is fordított a kapcsolón, de a vörös nyilacska nem mozdult. A szemközti oldalon levő nyíl pedig szabadon lengett. Ami annyit jelentett, hogy ebben a periódusban már eljutott az erősség szélső határáig. Smith rákapcsolt hát a következő periódusra és nyugtalanul figyelte a készülékeket: de az sehogysem tetszett neki! Még két periódus van hátra. És mi lesz azután? f Nem baj, legfeljebb egyesíti az impulzusokat. Smith megnyugodott, és nemsokára már fél-öntudatlan állapotba került. Az élmények, mindaz, amit látni és hallani akart, újra megjelentek előtte, újra átélte azokat a kellemes eseményeket, amelyekben eddig csak része volt. Közben nem zavarta senki: Harwood, Betsy Knipps megérkezése óta ritkán kereste fel. Azzal foglalkozott tehát, amivel akart, \ Ebéd után le sem feküdt aludni, hanem újra a laboratóriumba sietett. A vörös nyilacska most két fokkal visszaugrott; valószínűleg a kimerültségét jelezte. Már este tíz, sőt tizenegy óra is elmúlt, de Smith még mindig nem kapcsolta ki a főintegrátort. Semmi kedve sem volt ahhoz, hogy megfossza magát az erő és frisseség örömétől. De végül is, akarata ellenérc ott kellett hagynia a gépet. Smith, mielőtt eltávozott volna a laboratóriumból, mindig figyelmesen meghallgatta a hangokat. Betsy csicsereg... Harry BlackweJl asztmásan köhög: ez már a végét járja ... Knipps harsányan horkol... Or lépked az északi toronyban ... Hát ez meg miféle suttogás? ... Fegyver zörög, vagy valami más?... Iszap cuppog a léptek alatt... A hang az északi mocsár felöl szűrődik ide. — Nézd, Mi-Ha-Lo! — suttogja valaki, tűrhető angolsággal. — A csapatszállító páncélautók ezen a kapun jönnek ki. Ott, a szélső lámpánál van a mühelv... (Folyt, köv.)