Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

7 Szerda, 1959. Január 78. > 7 Lelkes hangulatú békegvűlésen beszélt Vásárhelyen Komócsin Zoltán elvtárs A hódmezővásárhelyi Petőfi Művelődé­Ki Ház zsúfolásig megtelt nagytermének közönsége előtt tartott érdekes előadást a háború és a béke kérdéseiről Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a KISZ első titkára és Csongrád megye országgyűlési képviselője. Előadását a Hazafias Népfront vásárhe­lyi békebizottságának gyűlése alkalmából tartotta. A megjelent több száz főnyi résztvevő lel­kes helyeslése közepette jelentette ki a többi között, hogy egyre erősödik a békét akaró szocialista tábor ereje. E tábor szí­vesen verseng a másik táborral öt, t'z vagy akár ötven esztendeig is, de békében, fegy­verek és háború nélkül akarja összemér­ni erejét, gazdasági fejlődését, népei élet­színvonalának emelésében megnyilatkozó erősödésót. Komócsin elvtárs részletesen szólt a Szovjetunió vezette béketábor tevékenysé­géről külön kitért az ifjúság fel­adataira is a béke megvédése érdekében. Hosszantartó tapssal fogadott beszéde után dr. Horváth Árpád, a Hazafias Nép­front vásárhelyi békebizottságának elnö­ke tízezer aláírást tartalmazó béketarisz­nyát nyújtott át továbbításra. Az aláírók a békeíveken az atom- és hidrogénfegyve­rek gyártása ellen tiltakoznak. Pillanatkép egy tanyai iskolából Kivülröl nem érdemes megrajzolhi az iskola képét, úgyis csak egy rozoga tanya jönne ki belőle, amelynek rosszul záródó ablakain be­süvít a havat röpítő, metsző északi szél. Bent a félig üres, hodály­szerű tanteremben alig pár fokkal enyhébb a hőmérsék­let: az apró vaskályhában csak kínlódik a tűz. Szám­— öt órakor — feleli az erős testalkatú, bánatos szemű kislány. — Miért olyan korán? — A Rozika néni felkeltett vasalni... Megdöbbentő! A tizenegy esztendős Juhász Erzsi nem azcrt bukik meg számtanból, mert -nehezen fog a feje*, hanem a szülei miatt, akik máris szolgálónak adták va­és legény voltak, annak pe­dig már idestova fél eszten­deje. Mikor, hogyan menné­nek? A Köznevelés című fo­lyóirat, a Társadalmi Szemle és a másnapos Népszabadság jóformán az összes olvasni­való. Szépirodalomra nem nagyon jut az ezerszázvala­hány forintból. Sok a társadalmi munka, de csak gyalog, vagy bicik­tanora van. Tizenöt kék sze­mű és barna szemű, buksi gyerek figyel a tanító bácsi­ra, s a padban illedelmesen hátra van téve a kezük. Négy közülük a negyedik, öt a harmadik, hat a máso­dik, egy pedig az első osz­tály tanulója — kisfiúk és kislányok vegyesen. Csak a két Bodor gyerek hiányzik, akiknek nincs édesanyjuk, az apjuk meg jobban törő­dik a borospohárral, mint a családjával. A tanító, Vass Vilmos is jóformán gyerek még. Alig 22 éves, az álla nem­igen adna dolgot a borotvá­nak. Két éve tanít. Ebbe a Zákányszék és Mórahalom közé épült pusztai iskolába azonban csak a múlt év szeptemberében került. Fele­sége, egy vékonycsontú asz­szonyka, is bent ül a tante­remben, a gyermekek háta mögött horgolgat. A lakás­ban csak ebédfőzéskor gyújt be, spórol a szénnel, mert kevés van. Juhász Erzsi áll a nagy, fekete tábla előtt, ö negye­dikes már és egy osztási mű­veletet kellene elvégeznie. A tanító végtelen türelemmel segítgeti, újra és újra meg­magyarázza, hogyan kell egy­más alá írni a számokat, mint egy öreg, tapasztalt pedagógus. Ügy látszik, jó nevelő lesz belőle, olyan, aki élethiv itámak tekinti ezt a nehéz és áldozatos munkát. De hiába, Erzsi mégsem tudja ki javítani az elégtelen osztályzatot. A ta­nító bácsi helyére küldi és megkérdezi tőle: — Ma mikor keltél fel, Erzsi? lanii Rozika nénihez. A gye­rek egész nap nem veheti késbe a tankönyvet meg az irkákat, mert a gaz­dája dolgozni fogadta meg, nem pedig tanulni. De ugyanilyen okok miatt kerül vissza az első osztályba Ma­róti Béla és Fehér Eszti is. Ezek a kis apróságok pász­torkodnak, vizet cipelnek, jószágot etetnek, szóval nincs megállásuk egész nap. Gazdájuk, vagy -gondvise­lőjük* bűne, hogy még az egyszeregyet sem tudják ren­desen megtanulni. Mert Szélpál Mária, ördögh De­zső vagy Horváth Mária nem véletlenül jó tanulók. O nem szolgálnak, nem más keze­lábai, hanem édesanyjuk édes gyermekei. És mi vár Vass Vilmos ta­nítóra a nap második falé­ben? Hiába mondják egyes szegedi pedagógusok, hogy -gyöngyélete van annak, aki tanyára kerül*, ez — eny­hén szólva — nem igaz. Se villany, se rádió, se szórakozás. Moziban és színházban, még mint lány (Siflis felv.) livel lehet bejutni Zákány­székre. Attól függ, milyen az idő. Meg kellene látogatni a szülőket és azokat a -jó­lelkű* gondviselőket, de még csak hat tanyába jutott el a fiatal tanító. Tanulás, to­vábbképzés helyett néha az­zal foglalkozik, hogy a pad­lásról lelapátolja a havat, amit a hasadékon hordott be a szél vagy járdát épít a legfontosabb melléképüle­tekhez. Nagyon jól esett ne­ki az a segítség, amit Ábra­hám Vilmos, Ördögh Dezső, Király Ferenc és más dolgo­zó parasztok nyújtottak az­zal, hogy néhány fuvar ho­mokot szállítottak neki. Ml nem csodálkozunk, ha a főiskola elvégzése után egyes ifjú pedagógusok csak nehezen akarnak falura és tanyára menni tanítani. Mert ez — hiába minden mellé­beszélés — nagy áldozat, na­gyon nagy áldozat napjaink­ban ls. S ez csak akkor szű­nik meg, ha szocialista me­zőgazdaságunk lesz, s eltű­nik az elhagyatott tanyavi­lág... N. I. Hat úi fanterem épül Icözségfe.lesztési a'apból Több m'n! 22 ezer hold kender termelésére kö ölt szerződés! a Dé rost A Délmagyarországi Rost­kikészítő Vállalat 1959. évi kendertermesztési terve 20 ezer 600 katasztrális hold. E tervet az elmúlt hetekben 7,8 százalékkal már túltel­jesítették. Az egyéni terme­lők nehezen kezdték el a szerződéskötést, s mire ész­be kaptak, a termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok lekötötték a terület nagy részét. Békés, Bács és Csongrád megye termelő­szövetkezetei kétezer hold­dal teljesítették túl a tervet, s mintegy 8615 holdra kö­töttek szerződést. Állami gazdaságaink 700 holddal termesztenek több kendert a tervezettnél. Mire megin­dult az egyéni termelők "áradata*, csak 7377 hold lutntt számukra. Nyolc évvel ezelőtt, 1951­ben a Délrost a három me­gye 32 000 termelőjével állt kapcsolathan. Ez a szám az­óta évente átlag 3000-rel csökkent. Az 1959-es terv­ben, bár az összes szerző­dött terület nagvsága nem kisebb, mint 1951-ben volt, ma már csak 3394 egvéni gazda termel kendert a Dél­rost számára. Érthető ez a nagyfokú eltolódás a nagy­üzemi gazdálkodás javára, mert a fe-ilett technikát, a nehéz kenderarató munkától megszabadító kombájnokat, aratógépeket csak a nagy táblákon lehet eredménye­sen alkalmazni. Ezért igye­keztek minél több területet leszerződni a termelőszövet­kezetek és maradtak el rész­ben az egyénileg dolgozó pa­rasztok. — Énekkart szervez a KPVDSZ Szegeden. Néhánv hete mutat­kozott be első Ízben a KPVDSZ színjátszó csoportja. A sikeren felbuzdulva, most énekkart is szerveznek. Az énekkart fiatal kereskedelmi tanulókból és ré­gebbi kórustagokból akarják megalakítani'. (VzLiiíik [(hiqoLtál Ady Endre halálának 40. évfordulójára Ki a lázadást onnan hoztad, ahol lázadás volt az élet; az elnyújtózó földek rosszak és minden perc ezerszer hosszabb, mint másutt; mégis kevés az ereit kalász, nagyon kevés. Hátad mögött a kutyabőr, előtted, akik éhen haltak; jöttél Verecke, Dévény felől, kérgesre keményedett a talpad; Esze Tamás komája leitél, bujdosók pajtása végül, s ha üldözve elkeseredtél, ott volt a Bakony menedékül. Piros dalra gyújtott a vér, emlékszünk barna, nagy szemedre; minden csatáért örömért velünk lángoltál, Ady Endre; minden hitünket te is hitted, aztán az első friss babér, s a szép, a gőgös Brüll Adél és forró szíved Párizsba vitted; a honvágy százszor meggyötört La Barre és Dózsa vérzett benned és Hortobágy, az anyaföld üzent akkor, hogy mit kell tenned; megüzente hogy most a tél s az öreg Kunné halni készül, s hogy Dózsa népe visszatér, mint a tavasz: győzőn, merészül; . hogy új jelek a Hadak Utján, vörös jelek! — vihar lesz holnap, hogy az égre csap majd a hullám és az egek földre omolnak. Az Istennel, ha alkudoztál, sohasem láttunk térdepelni, de annál többet énekelni, és néha-néha elboroztál. Piros dalra gyújtott a vér, velünk száguld ma is a lelked, mert van aki csak visszatér; itt vagyok — mindig ezt felelted és átkozhattak, ostobák, lekövhettek úri bi+angok, velünk jöttél tovább, tovább, költő — köztünk ez volt a rangod: föl-földobott kő. földedre hullva harát végül mibennünk leltél, akik vártunk s akik most újra átölelünk: köszönjük testvér. PAPP LAJOS A helyi tanácsok az idei községfejlesztési tervek el­készítése során gondoltak a tanterem-hiány megszünte­tésének elősegítésére is. En­nek érdekében hat új tante­rem épül, 2—2 Földeákon és Hódmezővásárhelyen, míg 1—1 Sövényházán és Rú­zsán. A hat űj tanterem kö­zel 670 ezer forintba kerül. Ezenkívül 24 tantermet felújítanak 270 ezer forintos költséggel. A járási rendőrkapitányság befejezte a nyomozást az erőszakoskodó üllési orvos ügyében A múlt év őszén megírtuk lapunkban, hogy a szege­di járási rendőrkapitányság közbiztonsági őrizetbe vette hivatali hatalommal való visszaélés, személyi tulajdon sérelmére elkövetett csalás és többrendbeli erőszakos nemi közösülés kísérlete bűntette miatt dr. Kubányi Károly volt üllési körzeti orvost. A Legfőbb Ügyészség nemrégiben tanulmányozta a dr. Kubányi bűncselek­ményeit tartalmazó iratokat, majd visszaküldte azokat a járási rendőrkapitányság­nak, hogy a tények birtoká­ban indftson eljárást dr. Ku­bányi ellen. A tanúk, a volt körzeti or­vos páciensei ismét szembe­néztek dr. Kubányival. Férfi tanú m ndössze egy-kettő szerepel az ügyben, a többi mind asszony, akikkel dr. Kubányi erőszakoskodott. Nevüket éppen ezért nem említjük. Mint iskolaorvost ismerte meg 1946-ban az ottani általános iskolában dr. Kubányit egy, most 21 éves fiatalasszony. Szülés után különféle panaszokkal fordult az orvoshoz, aki kez­detben csak "szemtelenke­dett*, később pedig a vizs­gálóasztalon erőszakoskodott vele. Eközben Kubányi új ruhákat ígért neki, s hogy elviszi magával Budapestre is szórakozni, csak kezdjen vele viszonyt. A fiatalasszony — mint más üllési asszonypáciensek is — ki volt neki szolgál­tatva. Legtöbb asszonynak a kisgyermekét ls ő gyógyke­zelte, mert a másik orvos hét kilométerre volt, Bor­dányban. Hirtelen betegség­nél csaX hOzzá szaladhattak s ezért hallgattak aljassá­gairól inkább évekig, legfel­jebb a rendelésre magukkal vittek kísérőül valakit, hogy így védekezhessenek. Dr. Kubányi ki is használta ezt. Ugyanez a fiatalasszony val­lotta, hogy üres SZTK-vényt is aláíratott vele, a gyógy­szert azonban nem kapta meg. Más alkalommal há­rom doboz B/12-es injekciót vitt az orvoshoz, aki három injekció után a többit ma­gánál fogta. Ugyanígy tett 1957 áprilisában, amikor a fiatalasszony kisfiát vitte hozzá gyógykezelésre: 5am­pula penicillinből hármat megtartott magának. A szembesítésnél persze Kubányi mindent tagadott, és "szisztematikusan kidol­gozott hadjárat*-ról beszélt, amellyel ellene fordultak az üllési asszonyok. Egy másik asszonyt ló rúgott meg és igy került dr. Kubányihoz. — A doktor úr viszont — vallotta — egyre csak oda­kapkolódzott, ahová semmi köze sem volt. Kura András SZTK-bizto­sftott üllési lakos felesége 40 darab injekciót vitt betegsé­ge gyógyításához dr. Kubá­nyihoz. aki viszont 15 forin­tot számított fel darabon­ként az injekciók beadásá­ért. Ugyancsak Kura And­rással történt, illetve hat­éves kisfiával, hogy fogat húzott neki dr. Kubányi. De mert a gyerek sírt, az or­vos pofonütötte, viszont utá­na 30 forintot fizettetett a foghúzásért az SZTK-tag Kuráékkal. Harántfekvésű, héthónapos terhességgel ment hozzá egy másik üllé­si asszony. A szükséges be­avatkozást megejtve azonban dr. Kubányi a vizsgálóaszta­lon marasztalta gyanútlan páciensét, majd visszatérve hozzá, erőszakot akart rajta elkövetni. Eközben az asz­szony leesett a vizsgá óasztalról. —. Valami megszakadt ben­nem! — sírta el magát az asszony az orvosnak, aki még ekkor sem hagyott fe! szándékával. Akarata végül is megtört az asszony ellen­állásán. Mire az asszony hazaért, jóformán elöntötte a vér és azonnal hozták is vissza ko­csival a szülei. Kubányi a kocsin hagyta, meg se vizs­gálta már, csak beutalta a Szegedi Szülészeti és Nő­gyógyászati Klinikára. Ez az eset 1953-ban történt, és csak most derült ki, mert az asszony hallgatott róla min­denki előtt, mint ahogy ar­ról is, hogy dr. Kubányi an­nak idején, mikor kiment hozzá a kocsihoz, föléje ha­jolva könyörgött: -Az iste­nért, el ne áruljon, mondja azt, hogy leesett a padlás­ról*. — Látja, doktor úr, mit csinált! — vallotta is­mét egykori szavait az asz­szony, aki a brutalitás után koraszült megzatot hozott a világra, de az másnap meg­halt. — Most ősszel ment volna iskolába! — sírta el magát a szembesítéskor az asszony, sajnálva a csöpp­séget azért is, mert Kubá­nyi erőszakoskodása miatt soha többé nem lehet gyermeke. A felsorolt esetekkel nem is teljes dr. Kubányi Károly volt üllési körzeti orvoa bűnlajstroma. Tetteivel be­mocskolta hivatását, s meg­érett arra, hogy büntetése mellett eltiltsák majd az or­vosi gyakorlattól, jóllehet, minden kapcsolatát latba­vetette korábban és most is, hogy ép bőrrel kimásszon piszkos ügyeiből. A járási rendőrkapitányság befejezte a vizsgálatot, s Kubányi ügyét átadta az igazságügyi szerveknek. A továbbiakban ett kapja meg méltó bünte­tését. Lödi Ferenc \

Next

/
Thumbnails
Contents