Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

3 Szerda, 1959. Január 78. > 3 Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) Államoké. Az ipari termé­kek egy főre jutó termelé­sében az Egyesült Államok több, mint kétszeresen, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy 40 százalék­kal múlja felül a Szovjet­uniót 4 szovjet termelés emelkedésének lendülete máris nagyobb, , mint az Egyesült Államoké — Nem kétséges — mon­dotta Hruscsov —, hogy az ipari termelésnek a hétéves tervben kitűzött 8,6 száza­lékos évenkénti átlagos nö­velését nemcsak megvaló­sítjuk, hanem túl is telje­sítjük. Feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ipari termelése a legközelebbi időszakban évente mintegy két százalékkal fog növe­kedni. Több fontos iparcikk te­kintetében (acél, nyersvas, vasérc, kőolajt szén, cement, gyapjúszövet) a Szovjet­unió termelésének abszolút számokban kifejezett növe­kedése a legutóbbi nyolc évben felülmúlja az ame­rikai mutatószámokat — hangsúlyozta Hruscsov. A Szovjetunió tehát a terme­lés növekedésének ütemé­ben és évi abszolút mérték­ben is megelőzi az Egye­sült Államokat. A Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok ipari fejlődésének üteme alapján a Szovjetunió a terv tel­jesítésének eredményekép­pen néhány fő termék ab­szolút termelésében túl­szárnyalja, másokéban pe­dig megközelíti az Egye­sült Államok ipari terme­lésének jelenlegi színvona­lát. 1965-re — jelentette ki Hruscsov — a Szovjetunió a legfőbb mezőgazdasági ter­mékek egy főre jutó terme­lésében is túlszárnyalja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. A hétéves terv teljesítése után valószínűleg öt évre lesz szükségünk, hogy utóiérjük és megelőz­zük az Egyesült Államokat az ipari termékek egy főre jutó termelésében. A Szovjetunió erre az idő­pontra, sőt talán már előbb is, világviszonylat­ban az első helyre kerül mind az abszolút számokban kifejezett ipari termelés, mind pedig az egy főre jutó termelés tekintetében. Ez a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz a kapitalizmus felett a nem­zetközi porondon megvívott békés versenyben — hang­súlyozta Hruscsov. A gyorsatemu fejlődés a szocializmus általános törvényszerűsége Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára rámu­tatott, hogy a fejlődés gyors üteme a szocializmus általá­nos törvényszerűsége, ame­lyet ma a szocialista tábor valamennyi országának ta­pasztalata igazol. Hruscsov számokkal és tényekkel jel­lemezte a Kínai Népköztár­saság, Lengyelország, Cseh­szlovákia, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia, Magyarország, Bulgária, Albánia, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ipa­ri termelésének fejlődését. A szocialista országok ipa­ri termelése 1958-ban el­érte az 1937-es színvonal ötszörösét. Egyes népi de­mokratikus országok már beléptek a szocializmus építésének befejező Idő­szakába. Közeledik az az idő, amikor ezek az országok is, miként a Szovjetunió, a kommunis­ta társadalmat fogják épí­teni. Az egy főre jutó ipari ter­melésben — folytatta Hrus­csov — a szocialista világ­rendszer egészben véve már utolérte a kapitalista világrendszert. A közgazdá­szok számításai szerint a hétéves népgazdaságfejlesz­tési terv teljesítésének és túlteljesítésének eredménye­képpen, valamint a népi de­mokratikus országok gazda­sági fejlődésének gyors üte­me következtében a szocialista világrendszer országai a világ ipari ter­melésének löbb mint felét szolgáltatják majd. A szocialista tábor orszá­gai minden szükséges felté­tellel rendelkeznek ahhoz, hogy megszerezzék az első­séget a világ termelésében. Az egész szocialista tábort tekintve az ipari termelés átlagos évi növekedése az utolsó öt évben (1954—1908) 11 százalék volt, ugyanak­kor a kapitalista világ egé­szében nem érte el a három százalékot. A szocialista tá­bor gazdasági fejlődésében nagy szerepet hivatott betöl­teni a nemzetközi munka­megosztás, különösen ennek legmagasabb rendű formái, — a szakosítás és a gazdasá­gi összehangolás. Egyed ül­állva egyetlen ország sem fejlődhetne olyan rohamos ütemben, mint a szocialista államok rendszerében. A hétéves terv a világ közvélemény érdeklődésének középpontjában Hruscsov megállapította, hogy a hétéves terv a világ­közvélemény figyelmének középpontjában áll. Baráta­ink szívből üdvözlik a Szov­jetunió Kommunista Pártja építésének programját. El­lenségeink táborában az el­lenőrző számok zűrzavart és fejvesztettséget okoztak. Nyugaton szovjet "kihí­vásról* beszélnek — muta­tott rá Hruscsov. — De ez a kihívás verseny­re szólít a gazdasági élet békés fejlesztésében, a nép életszínvonalának eme­lésében. A nemzetközi helyzet kér­déseire áttérve, Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem a háborúra, hanem a békére orientálódik az az állam, amely hatalmas arányokban épít új gyárakat, üzemeket, villanytelepeket, bányákat és egyéb vállalatokat, majd­nem 400 milliárd rubelt fo­lyósít lakások és közművek építésére és a nép életszín­vonalának számottevő eme­lését tűzi célul maga elé. Másodszor, a terv teljesí­tése olyan mértékben növeli a Szovjetunió gazdasági po­tenciálját, amely a szocialis­ta országok gazdasági IJO­tenciáljának növekedésével együtt biztosítja a béke erői­nek döntő túlsúlyát a nem­zetközi küzdőtéren. Teljesen beigazolódott a XX. pártkongresszusnak az a* következtetése, hogy a há­ború nem végzetszerűen el­kerülhetetlen — jelentette ki Hruscsov. — Mór vannak óriási erők, amelyek képe­sek szembeszállni az impe­rialista agresszorokkal, és vereséget mérni rájuk, ha kirobbantják a világháborút. A szocialista országok további fejlődése döntően megváltoztatja a nemzetközi erőviszonyokat is Ha majd a Szovjetunió a világ első ipari hatalmává válik, amikor a Kínai Népköztársaság erős ipari hatalom lesz. s a szocialista országok együttvéve a világ termékeinek több mint a Cé­lét állítják elő, a nemzet­közi helyzet gyökeresen megváltozik — hangsúlyozta Hruscsov. — Az új erővi­szony annyira nyilvánvalóvá lesz. hogy még a legkemé­nyebb fejű imperialisták is belátják, mennyire remény­telen minden kísérlet, amely­nek célja háborút kirobban­tani a szocialista tábor el­len. így tehát még a szocializmus teljes győzelme előtt — mikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus — reális lehetőség nyí­lik rá, hogy a társadalom életéből kikapcsoljuk a vi­lágháborút. tékben elősegíthetné a béke megőrzését a Csendes-óceán térségében. Az említett or­szágok kezdeményezését tá­mogatnák Japán és a csen­desóceáni medence más or­szágainak népei. A Távol-Keleten és az egész csendes-óceáni meden­cében a békeövezetet, s első­sorban pedig az atomfegy­ver-mentes övezetet lehet és kell teremteni. Hruscsov beszámolójában üdvözölte az arab népek, va­lamint a gyarmati elnyomás alól felszabadult más ázsiai és afrikai népek nemzeti­felszabadító mozgalmát. •A szovjet nép és a többi szocialista ország népei te­vékenyen támogatják az arab népek igazságos har­cát. A szovjet emberek forró ro­konszenvét érdemelték ki e mozgalom kiváló képviselői: Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Abdel Karim Kasz­szejn, az Iraki Köztársaság kormányának vezetője. Országunk — miként a többi szocialista ország, tá­mogat és támogatni is fog­ja a nemzeti felszabadító mozgalmat. A Szovjetunió nem avatkozott bele és nem szándékozott beavatkozni más országok belügyeibe. De nem maradhatunk közömbösek az iránt, hogy egyes országokban a kom­munista-ellenesség hamis jelszavával hadjáratot foly­tatnak a haladó erők ellen, Hruscsov a következőket mondotta: "Minthogy az Egyesült Arab Köztársaság­ban nemrégiben előfordult, hogy támadták a kommu­nizmus eszméit és vádat emeltek kommunisták el­len, én mint kommunista, kommunista pártunk kong­resszusán szükségesnek tar­tom kijelenteni: helytelen a kommunistákat azzal vá­dolni, hogy gyengítik, vagy megbontják a nemzeti erő­feszítéseket az imperializ­mus elleni harcban. Ellen­kezőleg, senki sem harcol nagyobb odaadással és állhatato­sabban a gyarmattartók ellen, mint a kommunis­ták*. Ir ideológiai különbség nem lehet akadály az imperia­lizmus elleni közös harcban Hruscsov rámutatott: -Nem titkoljuk, hogy ideo­lógiai nézeteink eltérnek az Egyesült Arab Köztársaság egyes politikusainak ideoló­giai nézeteitől. De az im­perializmus elleni harc kér­désében, a gyarmati ura­lom alól felszabadult orszá­gok politikai és gazdasági függetlenségének erősítésé­ben, a háborús veszély el­leni harcban álláspontunk egyezik ugyanezeknek a politikusoknak az állás­pontjával. Az ideológiai nézetekben mutatkozó eltéréseknek nem szabad gátolnia or­szágaink baráti kapcsola­tainak fejlődését és az im­perializmus elleni közös harcot. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erősíti a gyarmati elnyomás alól fel­szabadult országokhoz fű­ződő baráti kapcsolatait, se­gítséget nyújt, és fog nyúj­tani ezeknek az országok­nak. A hétéves terv újabb lehetőséget nyit meg a Szovjetunió előtt az ipari tekintetben gyengén fejlett országokkal való gazdasági együttműködésben. Napjaink feladatai között — hangsúlyozta Hruscsov — a legfőbb az, hogy kimoz­dítsuk a holtpontról a lesze­relés ügyét. Különösen meg­érett az atom- és hidrogén­fegyver-kísérletek betiltásá­nak szükségessége. Most, amikor mindenki elismeri, hogy felderíthetők a földke­rekség bármely pontján vég­rehajtott atomrobbantások, semmi ok sincs arra, hogy hátráltassák az atomfegyver­kísérletek betiltása problé­májának megoldását. A mi kiinduló pontunk az, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyá­nak a békés együttélés alap­jára kell épülnie. Szolgálja a technika az emberiség békéjét! ka, amely emberiség előtt a világmin­denségbe vezető utat. Ma már mindenki elisme- rakétatechnika fejlesztésé- A kapitalista országokban ri, milyen sikereket ért el a ben, ismét javasoljuk az a reakció és a fasizmus szovjet tudomány és techni- Egyesült Államoknak, Ang- nyomásának baljós jelei megnyitotta az liának és Franciaországnak: mutatkoznak — folytatta • . _ . Hruscsov. Most amikor lé­tfltsak be orok időkre az tezik a hatalmas szocialista atom-, a hidrogén- es ra- tábor, amikor a munkás­ketalegyverek kiprobala- mozga]omnak a reakció e,_ sat gyártását és alkalma- len vívott harcban nagy sását semmisítsük meg e tapasztalata van, amikor hala t hozo fegyverek ossz- fokozódott a m„nkásosztá]y ^ L^TÍLS szervezettsége. a népeknek emberi lángelme csodala- naavobb lehetőséeeik van­tos felfedezéseit kizárólag , ?f f hékés rólnkra a, aroh.ret *ak arra* "Üat alljak Nyilvánvaló, hogy ha a Szovjetunió tud rakétát küldeni több százezer ki­lométeres távolságra a vi­lágűrbe, minden különö­sebb nehézség nélkül nagy teljesítményű rakétákat küldhet a világ bármely részére. békés célokra, az emberek javára. a fasizmusnak. Ezekből a tényekből azon- Kormányunk kész akár hói­ban — állapította meg Hrus- nap, aláírni az erre vonatko­csov — mi egészen más kö- zó szerződést. Ifi kell dolgozni a munkásosztály közös akcióit A munkásosztály egységé­vetkeztetéseket vonunk le, Hruscsov emlékeztetett ar­mint bizonyos nyugati kö- ra, hogy a szovjet kormány __ rök. Nem harcias politika több, mint egy éve javasol- nek kialakítását "az impe­folytatására használjuk fel a ta a keleti és nyugati orszá- rialista reakció és a mun­szovjet tudomány és techni- gok kormányfői értekezleté- kásmozgalomban megtalál­ka történelmi sikereit, s nem nek összehívását, majd ható segítőtársai fékezik, arra. hogy más államoknak hangsúlyozta —, a Szovjet- például a kommunista-elle­diktáljunk. Arra használjuk unió valamennyi nép iránti nes szociáldemokrata veze­kötelességének tartja, hogy tők, mint Guy .Mellett és V, , Spaak. A szociáldemokrata kiharcolja ennek az ertekez- pártok tagságának többsé­fel őket, hogy kettőzött erő­feszítéssel harcoljunk az egyetemes békéért. És most, A német kérdés megoldását a Németországgal megkötendő békeszerződés jelenti A nemzetközi helyzet egyes kérdéseinek vizsgálatára át­térve Hruscsov elsősorban a német kérdést érintette. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a német kérdés sar­kalatos megoldását a Német­országgal való békeszerző­dés megkötése jelenti. Ez nagy lépés lesz előre Né­metország egyesítése felé. A békeszerződés megköté­se elvezet a berlini kérdés békeszerető és demokratikus elveken nyugvó megoldásá­hoz is. módot nyújt rá, hogy Nyugat-Berlin szabad város­sá váljék, s megkapja a kel­lő biztosítékot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. E ga­rancia szavatolásába be kell vonni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Tárgyalni akarunk mind­ezekről a kérdésekről, hogy megtaláljuk ésszerű meg­oldásukat — mondotta. Mivel most két szuverén állam létezik, s egyikük sem szüntethető meg anélkül, hogy ezzel lángra ne lobban­jon a világháború — így hát Németország egyesítése csak­is a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti tárgyalások útján érhető el. Más út nincs — hangsúlyoz­ta Hruscsov. Nem elleneztük és nem ellenezzük a szabad válasz­tásokat —, de e kérdést megi nt csak maguknak a németek­nek kell megoldaniok. A két német állam megállapodása útján, nem pedig úgy, ahogy Adenauer akarja, azaz kül­földi hatalmak nyomásával, a német nép belügyeibe való beavatkozásukkal és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság bekebelezése útján. Szeretnénk megkönnyíteni a két német állam számá­ra Németország egyesíté­sét, s ezért támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az államszö­vetség megalakítására vonat­kozó ésszerű javaslatát, mint első lépést az NDK és az NSZK közötti állandó kap­csolat létesítésére és az össz­német szervek létrehozására. amikor fölényben vagyunk a letnek az összehívását. Mikojan egyesüllállamokbeli Jögad atása az amerikai nep baráti érzelmeinek k'fejezője Hruscsov külön kitért a Szovjetunió kfilkereskedcl­Szovjetunió és az Egyesült mének fejlesztése előtt. Államok viszonyára. Nincs Legalább kétszeresére nö- niuk a közös nyelvet, ok az összeütközésre népe- velhetjük külkereskedel­ink között — mondotta —, műnket — mutatott rá mégis a Szovjetunió és az Hruscsov. Egyesült Államok között a Békés versenyt javaso­viszony hosszú idő óta nem lünk a kapitalista országok­normális. Viszont Ameriká- nak, nemcsak a hétéves terv ban növekszik azoknak a időszakára. Kidolgozzuk a száma, akik baráti, jó szom- Szovjetunió másfél évtizedet s a közös tárgyalóasztalhoz szádi viszonyt akarnak a felölelő távlati fejlesztési ülve, a saját érdekeik és Szovjetunióval. tervét, amely ugyancsak a a béke védelmében kidol­békés ^ gazdaságig ^versengés gozzak a munkásosztály kö­zös akcióinak kölcsönösen ge a béke és a társadalmi haladás hívei, bár ők más­ként képzelik el a hozzáve­zető utat, mint mi, kom­munisták. A kommunisták­nak és a szociáldemokra­táknak éppen a reakció és a fasizmus ellen) vívott harcban kellené megtalál­Itt az ideje, hogy a mun­kásmozgalom különféle irányzatainak képviselői félreállítsák az antikom­munista szemfényvesztő­ket. Ékesszólóan bizonyította eivi alapján épül fel ezt az a fogadtatás, amely- A hétéves terv a nemzet­ben Anasztász Mikojant közi munkás és kommu- elfogadható alapelveit. részesítették az Egyesült nis,ta . mozgalom számára, 1957 novemberében ­... ,, BJ valamint minden demokra- a kommunista es munkás­A közel• és távol-keleti az Egyesült Államok agresszív politikája idézi elö Hruscsov ezután rámuta- társaság, a Vietnami Demok­tott, hogy a távol-keleti fe- ratikus Köztársaság, továbbá szültség fő forrása az Egye- India, Indonézia, Burma és a sült Államok agresszív poli- világ e vidékén fekvő más tikája a Kínai Népköztársa- államok a békét védelmezik, sággal és más békeszerető Közös fellépésük az atom­államokkal szemben. A fegyver és a vele való kísér­Szovjetunió, a Kínai Népköz- letek betiltásáért döntő mér­Államokban A hétéves terv — javaslat a kapitalista országokkal való békés versengésre A nemzetközi feszültség enyhítésében és a kölcsönös bizalom megszilárdításában fontos szerepet tölthet be a világkereskedelem nagyará­nyú fejlesztése — mondotta Hruscsov. — A Szovjetunió­tikus erő számára hatalmas pártok képviselőinek ta­erkölcsi támogatás abban a nácskozása a testvérpártok harcban, amelyet a reakció nézeteinek teljes egységét és az imperializmus erői bizonyította. A novemberi folytatnak — folytatta tanácskozások után még Hruscsov. jobban tömörült az egész Ma 83 országban van kom- kommunista mozgalom. A munista és munkáspárt, revizionisták egyetlen test­tagjaik létszáma mégha- vérpártot sem tudtak leté­ladja a 33 milliót. ríteni útjáról. A ju ószláv veret'lk t c izionista politikájáról , Hruscsov megjegyezte, pontjait. A jugoszláv revi­nak az európai és amerikai hogy a nemzetközi kommu- zionisták tagadják a nem­kapitalista országokkal foly- nista mozgalom elítéli a zetközi osztályszolidaritás tátott árucsereforgalma 1958- jugoszláv revizionisták né- szükségességét, letérnek a ban az 1950-es színvonalnak zeteit és politikáját, s hang- munkásosztály alláspontjá­majdnem háromszorosára súlyozza, hogy a jugoszláv ról. emelkedett, bár a kapitalista vezetők éppen a nyilatkozat A jugoszláv vezetők azt országok akadályozták e ke- ellensúlyozása vegett lep- állítják, ho$y tömbökön kf­reskedelem fejlődését. tek fel revizionista prog- Vül, táborokon felül állnak, A békés építés 1959-1965. támadták^' T^EUSS bár a Jugoszláviát, Görögor­szagot és Törökországot ma­évi gazdasági programja kommunista mozgalom új távlatokat nyit meg a marxista—leninista állás­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents