Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

141 Kedd, 1959. január 27. Felemelték a hadigondozottak járadékát A nyugellátások rendezésével egyidejűleg rendelet intézkedett a hadigondozottak járadékának és a kereseti (jövedelmi) értékhatároknak felemeléséről is. A rendelet megszüntette az első (tiszti állománybeliek) és a második (legénységi állománybeliek) ellátási csoportba tartozó hadigondozottak pénzellátásának öszszegében mutatkozó eddigi megkülönböztetést és mind az első, mind pedig a második ellátási csoportba tartozó hadigondozottak járadékát az alábbi összegekre emelte fel: I. járadékosztályú 100 százalékos hadirokkant járadéka: 60. életévének betöltése után havi 330,- Ft. 60. évének betöltése előtt havi 300,— Ft. (azelőtt 155,-, illetve 130,- Ft.) II. járadékosztályú 75 százalékos hadirokkant járadéka: 60. életévének betöltése után havi 180,— Ft. 60. életévének betöltése előtt havi 150,- Ft. (Azelőtt 75,—, illetve 62,— Ft, 60 éven felülieknél: 95,-. illetve 82.- Ft.) III'a. járadékosztályú 65 százalékos hadirokkant járadéka: 60. életévének betöltése után 130,- Ft. 60. életévének betöltése előtt havi 100,- Ft. (azelőtt 44,-, illetve 38,- Ft.) Az első járadékosztályú 100 százalékos hadirokkantak kivételes pénzellátása legfeljebb havi 300 forint. Kivételes pénzellátásban azok a 100 százalékos hadirokkantak részesülhetnek, akiknek fogyatkozása a hadiszolgálattal, illetve a háborús behatással összefüggésben keletkezett, tehát nem a már korábban fennállott baj súlyosbodásának következménye. Kivételes pénzellátásban azonban c.sak abban az esetben részesülhetnek, ha a járadékon kívül más jövedelmük, keresetük nincs, vagy ha van is, az nem éri el a járadék összegét. A 100 százalékos hadirokkant járadéka tehát a havi 630 forintot is elérheti. Hadiözvegy járadéka hatvanadik életévének betöltése után 120 forint. Ugyancsak 120 forint járadékban részesülnek azok a hatvanadik életévüket be nem töltött hadiözvegyek, akiknek tartós jellegű munkaképességcsökkenése a 75 százalékot eléri, vagy meghaladja, A hatvan éven aluli hadiözvegyek járadéka egyébként továbbra is 47 forint. Nem állapítható meg járadék annak a hadigondozottnak, akinek bármely forrásból származó keresete (jövedelme) a havi 500 forintot meghaladja. A 100 százalékos világtalan hadirokkant kereseti (jövedelmi) értékhatára azonban havi 1000 forint. Ugyancsak nem állapitható meg a hadigondozott részére pénzellátás, ha a vele közös háztartásban élő tartásra köteles hozzátartozó keresete (jövedelme) a havi 1400 forintot meghaladja. Ha a hadigondozottal közös háztartásban élő hozzátartozónak még más személy tartásáról is gondoskodnia kell, ez az értékhatár személyenként 400 forinttal emelkedik. Az a hadiözvegy, aki hatvanadik életévét még nem töltötte be, s munkaképesség-csökkenése a 75 százalékot eléri, vagy meghaladja, a felemelt összegű hadiözvegyi járadék folyósítását a kerületi tanácsok egészségügyi csoportjánál kérelmezze. A pénzellátá-ban részesülő hadigondozottak temetési segélyét a rendelet 330 forintban állapítja meg. Februárban megalakul a szegedi illetékkiszabási és vállalati adóhivatal A szegedi járási tanács pénzügyi osztályának keretében m űködött eddig az illetékkiszabási és vállalati adóhivatal, amely a különböző illetékekkel, valamint a tanácsok alá rendelt vállalatok és a szövetkezetek adóival foglalkozott. Ennek a hivatalnak hatásköre az egész megvére. ós Szeged városára ls kiterjedt. A kormány egyik legutóbbi rendelete most úgy intézkedett, hogy külön megyei, illetve fővárosi, megyei jogú városi illetékkiszabási és vállalati adóhivatalokat kell felállítani. A rendelet értelmében Hódmezővásárhelyen megalakul — az egész megyére illetékességgel — a Csongrád megvei ilyen adóhivatal, Szegeden pedig a Szeged megvei jogú városi illetékkiszabási és vállalati adóhivatal. Az utóbbi a szegedi városi tanács pénzügyi osztályának szakirányítása és felügyelete alatt működik. A szegedi illetékkiszabási és vállalati adóhivatal *r a Csongrád megyeihez hasonlóan — február elsején kezdi meg működését. * CSZÚ rőíaifiei adsár Musszorgszkij népi daljátékát lelkesen tapsolta végig a zsúfolt nézőtér a Szegedi Nemzeti Színházban Sikert aratott a Nemzeti Színház évadjának második operai premierje: Muszszorgszkijnek, a múlt század orosz zenedrámai lángelméjének kevésbé ismert, népi meséjű és muzsikájú vígoperája, a Szorocsinci vásár, amelynek Gogoltól eredő alapötletét a zeneköltő maga gyúrta át pergő librettóvá. Érdeme színházunknak, hogy a vasárnapi előadással beigazolta a darab életképességét, ami annál jelentősebb, miután a Szorocsinci vásár a budapesti Operaház műsorán alig szerepel. Friss dallamfolyam, a mezei virágok illatával és tarka színeivel a partitúra ékessége. A hulmok éles hangsúlyai megmegszakítanak. A II. felvonásban Kivria enyelgő dala, a III.-ban Paraszja íinomszövésű áriája egy-egy zenei drágakő. Az operára emlékeztető Grickó és szerelmesének, Paraszjának mesteri felépítésű, magával sodró duettje. Az előadás központjában Vaszy Viktornak az egész művészi apparátust kézben tartó, lendületes vezénylését emeljük ki. Kár, hogy a zenekari hangzás tömörsége helyenként a szöveg érthetőségét befolyásolta. A zenekari játék szikrázó fényében és a hangzásárnyalatokban egyébként Vaszy Viktor sa, hogy az ugráló, mókázó, ijesztgető »mumust* táncos színész játszotta, aki az énekes részeknél átadja helyét az "éneklő kísértetnek*. A kavargó felvonásvégi jelenetek nem tévesztették el céljukat. Magas elismeréssel emiitjük a Komarniczky Tamás által példamutató pontossággal és hangzásbeli kiegyenlítettséggel betanított énekkar művészi teljesítményét. Nem kisebb jelentőségű a Sándor Lajos tervezte színpadképek elevensége, amely méltó, meseszerű keretet ad a játékhoz. A tánckar pattogó ritmusú forgataga a záró Hopakban teljes illúziót kelKecskeméti és szegedi dalosok sikeres hangversenye Turján Vilma és Vargha Róbert Horváth iz- » hangversenyt rendezett a KecstAOZOS keméti szövetkezeti Bizottság Kodály-Kórusa, Valamint a Szeged városi' Szövetkezeti Bizottság »Szocialista Kultúráért* jelvénnyel kitüntetett énekkara. Örömmel üdvözölhetjük ezt a kezdeményezést. Dicséret illeti mind a két kórus vezetőségét, mind pedig a kórusokat fenntartó szervek vezetőit. Egyfelől lehetőséget nyújtanak a testvérüzem munkásainak közös problémák megbeszélésére, tapasztalatcserére, másfelől a magyar föld egy-egy tájegységének a megtekintésére, s nem utolsó sorban a pódiumon virágzó magyar «- egyre magasabb művészi fokra lendülő s— kóruskultúránk terjesztésére. A vendégkórus az elfogódott kezdés után szép szövegkiejtéssel énekelte számait. Különösen átélt volt Palestrina: Már búcsúmat veszem, Haydn: Csalogány az erdőn; a tüzes, lobbanékony Bárdos: Dana-dana és Kodály: Karádi nóták című müve. Lőrincz Béla megyei karnagy stílusos vezénylése, majd Ádám József a közoktatás kiváló dolgozója, zeneiskola-igazgató temperamentumos, szuggesztív dirigálása aratott megérdemelt sikert, örömmel láttuk ismét pódiumon Garamszegi József főiskolai adjunktust. Szegeden még sokan emlékeznek országoshirü úttörőkőrusára. Aprólékosság, művészi ízlés, vérbeli muzsikálás-jellemző tulajdonságai. Ez meg is látszik az eredményen. A Szeged egyik legnagyobb kórusává felfejlődött Szegedi Szövetkezeti Énekkar egyaránt tisztán énekelte Dowland: Drága perc, Lassus: Hogyha a férjem; Mendelssohn: Búcsú az erdőtől, Svesnyikov: Egyedül a pusztán, Sikorszki: Mazurka című műveket. Különösen nagy produktumnak számít Kodály: Esti dalának benső átérzéssel, hiba nélküli eléneklése. Novikov Béke-dálát is vastapssal hálálta meg a közönség. A virágénekeket éneklő Forró Józsefet (Kecskemét), Schubert Stándchenét éneklő Szabó Júliát (Szeged), Puccini: Tosca imáját előadó Góg Józsefnét (Szeged) is őszinte tapssal jutalmazta a közönség. Dr. Bárány Pálné különleges művészi tehetséggel adott elő népballadákat. A Zeneművészeti Szakiskola nagytermét betöltő hálás közönség több egyéni és kórusszámot megismételtetett. „ -f-t. hogy a közeljövőben több KeTtiei 1UKs ehhez hasonló zenei élményben lesz része Szeged város kóruskedvelő közönségének. • Mihálka György ! lámzó népdalok és néptán! cok mellé a zeneszerző is "tiszta népi hangot üt meg, í amely játékosságával, egész' séges humorával, ötletgazj dagságával pillanatig sem • lankad. A vígopera cselek•ményét és zenei hangulatviliágát a ragyogó kartételek | emelik a bekezdő vásári [képtől a záró Hopakig. A | kevésszámú áriaszerű jele| netből kiemelkedik Gricko, iaz ifjú ukrajnai paraszt saIjátos, éjszakai monológjának ! keleties melódiaíve, a kife! jezés puha érzelmességével, • amelyet a cigányos motívuszabta meg a stílus helyes vonalát. A II. és III. felvonás zárójeleneteiben kirobbanó hatású volt a zenekar nagyszerű lendülete, ritmusa és precíz összjátéka. Az előadás másik vonalán Abonyi Tivadar főrendezőé az érdem, hogy a színpadképek és játék, a nagy együttesnek mozgása és a végig emelkedő jelenetépítkezés tökéletes harmóniába olvadt a vígopera -daljátékos hamvasságával és a muzsika természetes bájával. Milyen remek ötlet volt az ördög figurájának olyatén kétfelé osztá: Termelés' tanácskozáson jutalmazták meg a legfőbb munkát végzett dolgozókat a 42. AKÖV-nél Szolnoki énekkar hangversenyezett Szegeden (Siflis felv.) Vasárnap Szegeden vendégszerepelt a "Szocialista kultúráért« jelvénnyel kitüntetett szolnoki népi együttes énekkara. A kórus önálló hangversenyt adott a Zeneművészeti Szakiskolában és szép műsorával, valamint kitűnő előadókészségével megérdemelten aratott nagy sikert. Képünkön az énnekkar «=* vezényel Kóbor Antal. • Vasárnap délelőtt termelé•si tanácskozásra gyűltek ösz•sze a 42-es AKÖV dolgozói. J Mivel a gépkocsivezetők S hétközben az ország különSböző tájait járják, ezért 'csak vasárnap kerülhetett • sor az elmúlt év eredmé"nyeinek megbeszélésére, a "jutalmak kiosztására, vala• mint az 1959. évi tervfelada5 tok ismertetésére. i A beszámolóból kiderült: • jó munkát végeztek a múlt • évben a 42-es AKÖV dolgo• zói. Az első negyedévben • még 800 ezer forintos vesz• teségre állt az üzem, év vé•gére viszont ezt a vesztesé•get 800 ezer forintos nyere•ségre változtatták át a szorS galmas gépkocsivezetők. A S takarékosság jegyében indíStott munkaverseny eredmé• nyelt a tanácskozáson is! mertették a dolgozókkal. Az • értékelés alapján a legna"gyobb tárgyjutalmat, a vi•lágvevő rádiót Hajdú Antal • gépkocsivezető kapta, aki •fél év alatt 13 490 forintos •megtakarítással járult a vál•lalat takarékossági tervéhez. •A második jutalmat, egy keJrékoárt. Telgarecz László S gépkocsivezető kapta, aki ! 12 300 forint megtakarítást "ért el. A harmadik dijat, egy Pobjeda karórát, Kelemen Ferenc, a negyedik díjat, egy másik Pobjeda karórát Nagy Istvánné, egykéttonnás gépkocsi vezetője, szegedi lakos kapta. Utána a 30 ezer forint pénzjutalom szétosztására került sor. A termelési tanácskozás végén a vállalat dolgozói Ígéretet tettek: az új évben még jobban vigyáznak kocsijukra, még takarékosabban dolgoznak. E heti étrendünk Kedd: Sóskaleves, babfőzelék, sertéssülttel. Szerda: Gulyásleves, túróspalacsinta. Csütörtök: Paradicsomleves, marhapörkölt nokedlivel, savanyúság. Péntek: Rántottleves, rakottkrumpli. Szombat: Tejfölös-bableves, lecsó. Vasárnap: Raguleves, töltöttcslrke, pároltborsó és rizs körítéssel, kompót, piskótatekercs. Hétfő: Zöldborsóleves, székelygulyás. (Siflis felvj József, Roxln Demeter ét Szalma Ferenc tett Az akrobatikus mutatványok és az qrosz néptánc koreográfiai tervezése Árkos Juditot dicséri. A Szorocsinci vásárnak nincsenek főszereplői a szónak operai értelmében. A karegyüttes visz el bennünket a kis ukrajnai falu színes vásárba, közöttük pillantjuk meg a falu társadalmának egy-két hangadóját. Az öreg, részeges Csereviket jól formázta meg Szalma Ferenc, aki operai szerepei után meglepett a népi hangvétel nyers erejével és lendületével. Komája Horváth József mind remek maszkjával, mind énekének tüzével és alakításának paraszti darabosságával pompásan vitte a II. felvonás cse'ekményét. Turján Vilma Kivriája sok temperamentummal élénkítette a II. felvonást. Az Ifjú szerelmespárt Berdál Valéria és Megyesi Pál ruházta fel a szfnpadművészet zenei és játékos eszközeivel. Különösen Megyesi érdemel dicséretet első felvonásbeli monológjának szárnyaló előadásáért. Kivria szeretőjének mulatságos alakját Vargha Róbert jóízű éneke és groteszk játéka avatta élménnyé. Végül, de nem utolsósorban regisztráljuk az akrobata ügyességű, minden mókában ludas, pompás maszkjával is kiemelkedő Roxin Demeter ördögét s énekes mását, az együttesbe jól beülő Sinkó Györgyöt. A II. felvonás férfiötösében feltűnt az énekkar három széohangú szólistája. akik játékukkal jó' kiérték végig a "Vörös ködmön*-ről szóló mesét. Ezúttal egyformán Jó munkát végzett Minik László maszkmester, aki nem egyszer szívből megnevettette a nézőket és Bene Jánosné a női ruhák, valamint Horváth Ferenc a férfijelmezek ízléses kezű kivite'ezője. Vastapsokban sem volt hiány, amit ez a kedves, szórakoztató darab nagyon megérdemel. Szatmári Géa