Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

7 Vasárnap, 1959. január 25. Sokan tanulnak idegen nyelvet városunkban Az érdeklődés tovább nő fc. Tramvaj jegyet bisztró... segítségére. A Fekete-tenger dés. Ez érthető is. Hiszen az — Látszik, hogy olvasmá- partján töltött felejthetetlen igényekkel együtt kell, hogy nyunk Moszkváról szól — két hétnek ez volt az egyet- emelkedjék a műveltség is. jegyzi meg szellemesen Var- len kellemetlen epizódja. Ha Ma már követelmény a szál­ró György —, nálunk Sze- Ónodi Pólné utazása előtt lodák portásaitól és az étter­geden bizony nem megy nem tanult volna meg né- mek felszolgólóitól az ide­gyorsan a villamos. hány német szót, a tengerbe gen nyelvtudás. Éppen ezért Vidáman kacag, a nyelv- fulladt volna. a Hungária dolgozói nyelv­tanfolyam valamennyi hall- Megmenekülése után erős tanfolyamot szerveztek, gya­gatója. A Szegedi Textilmű- fogadalmat tett. Körülbelül rapítják ismereteiket A ha­vekben vagyunk, pénteken így: -Ha visszautazok Ma- Iadó német nyelvtanfolya­délután fél háromkor. Min- gyarországra, első dolgom mokon részt vesz a szálloda Kérem szépen, panaszom van! Színfoltok a városi rendőrkapitányság panaszirodájáról Délelőtt 8-tól délután 5-ig egymást. Más esetben azért bentülőket. Tartván a kö­tett panaszt egyik lakó a vetkezményektől, a feleség másikra, mert a lakása előbb a férjének mondta el, alatt levő fáspince ajtaját majd a panaszirodán, hogy amaz nyitva hagyja, s ezál- az ismeretlen sofőr két óra­tal klhül a lakása. A másik hosszáig (!?) próbálkozott fl pedagógus­szakszervezetben minden portása, ezenkívül felszolgálók és tisztviselők. A kereskedők sem akarnak elmaradni A pedagógus szakszervezet nyelvtanfolyamainak 180 den héten ilyenkor jönnek lesz a nyelvtanulás" össze az orosz nyelvtanfo­lyam hallgatói. Benedek Nán­dor tanár vezetésével ismer­kednek az orosz nyelvvel. Nem véletlen hogy az orosz fig önodiné óllta a szavát nyelv tanulásat választották A pedagógus szakszervezet az üzem dolgozói. Hiszen által rendezett németnyelv­mlnde" SéPuket a Szovjet- taníoIyam egyik legszorgal- hallgatója van. Legnagyobb unióból kaptak, szovjet em- masabb hallgatója. A kezdő az érdeklődés Itt a német berek szerelték fel, s még németesek részére minden nyelv iránt. De szép szám­most is igen gyakran látó- héten kedden este 6—8 óra mai vesznek részt az angol, gatnak el hozzájuk szovjet között tartja a foglalkozást francia kezdő és haladó tan­szakemberek, segítenek, el- dr Arató Adám A haUga. folyamon is. tők igen pontosak, nagyon A kereskedőknél is igen komolyan veszik a nyelvta- ajánlatos a nyelvtudás. Sót nulást. Most is itt ül hiány- Szeged növekvö idegenfor­talanul az egész társaság. ga]ma ezt meg is követeli, w x w • Az összetétel igen változatos, Budapesten és jó néhány — Ugy szeretnék beszélni a foglalkozást és a kort te- nagyobb városban már a ki­a szovjet elvtársakkal, mikor kintve egyaránt. rakatokban jelzik, hogy az itt Járnak nálunk, ám eddig Vegyük csak sorba a hall- üzletben milyen nyelven tud­nem sikerült — mondja Va- gatókat: Frányó József, Do- nak beszélni. Az elárusítók dászi Rózsa. — Most szor- boczki László, Lengvel Má- köpenyén is feltűnően jel­galmasan tanulok, a leg- ria, Topolvai József né, az zik. g ^ akj beszéli a közelebbi látogatáskor már útszegedi Kender- Lenszövő nyelvet De nemcsak a kö­megköszönhetem saját nyel- vállalat dolgozói. Halász penyén jelzik a nyelvtudást vükön azt a sok segítséget, István a MAV Fűtőházban hanem a fizetési borítékon amit eddig adtak üzemünk- dolgozik. Minden foglalkozó- ts; nyelvpótlékot kap. Éppen son pontosan megjelenik a ezért a kereskedelmi, pénz­mondják tapasztalatalkat. Személyesen elbeszélgetni... nek. Barócn Imréné nem sze- vízvárl-házasoár. A férj a ügyi és vendéglátóipari dol­kisfia mg. Fűtőházban doigo2iki a fele- gozók szakszervezete is gott. Ötödik altalánosba jár. s ség pedig a móravárosi ál- nyelvtanfolyamot indított. Itt nyelvleckéjében is sejteni talános iskolában tanit. A 50 kereskedő tanul németül, akar. O elsősorban ezért ta- Bútorgyár, a 42-es Autóköz- A postások a művelődési ott­nulja az orosz nyelvet A ]ekedési VáUalat és még jó hónukban tartanak rendsze­müszakiak szakirodalmat sze- néhónv üzem, intézmény re8en nyelvoktatást Ezenki­retnének olvasni. Berger dolgozóival egvütt tanulnak Sándomé, Bozsó Julla pe- itt a pedagógusokkal, a diá­dig a szovjet emberek éle- kokkal és a háziasszonyok­kai. téről akarnak olvasni és re­ménykednek. hogy egyszer maid személyesen is elbe­szélgethetnek a Szovjetunió­ban a munkásokkal. Egy üdülés küvetkezmlrye Vül még számos üzemben, hivatalban nagy a nyelvta­nulási láz. Orosz, angol, francia, német, olasz nyel­vet tanulnak. Sok százra nőtt Szegeden a nyelvtanulók száma. Még BP szebb lesz a szám, ha fi­ak* hogy miért tanulnak gyelembe vesszük, hogy a idegin nyelvet? Erre igen rendes egyetemi nyelvokta­megsyöző választ kaptunk, fáson kívül kétszáz pedágó­ÖnoUi Pólné azért, hogy leg- gUs sajátítja el a levelező Turul a perlés, a pincér, a tlsztvfsalA A Magyar Szovjet. Baráti kö»lcbb már meg tudja kö- tagozaton az angol a fran­Társaság orosz nyelvtanfo- s2Ünnl németül, ha acgíte- cin - -' ' nejf rajta, üzemvezető Frányó lyamai igen látogatottal: üzemvezető német szakíró­sajatitani az orosz nyelvat, s azt hasznosítani munkájú- clulmat akar olvasni. A fia­ban, külföldi utazásainál... talok utazni akarnak. Az idő­— Hilíe, hilfe — kiabált sebbek a várható ldegenfor­fffií iffi messze kedvóért tanulnak sodorta Kostanca partjaitól, >cíegen nyelvet. Német turisták mentőcsónak- Szegeden egyre nő az ide­kal siettek a magyar asszony gen nyelvek utáni érdeklő­' ' az olasz és a német József nyelvel (horváthné) naponta elég sűrűn megnyí­lik és becsukódik Szegeden a városi rendőrkapitányság panaszirodájának ajtaja a földszint 30-as szobában. Van, mikor hétfőre, csütör­tökre, vagy szombatra esik a nagyobb forgalom, vagy a hét többi napjaira, hiszen az emberi lélek kiszámítha­tatlan. Általában azonban a piacos napok az erőseb­bek, ilyenkor vesztenek el ugyanis legtöbb értéktár­gyat, személyi igazolványt, pénjtárcát, retikült, gara­bolyt, nagykendőt, sőt ke­rékpárt is, amit aztán be­jelentenek, hogy hamarabb megkerüljön. Goromba a férjein Nagyon sok a bonyolult ügy, olyan, amelynek kü­lönben polgári bíróság előtt volna a helye. A feleség például hetek óta különvál­tan él férjétől, amiért az iszik, mint a gödény, Az embert nagy fogadkozások és mea culpá-zások után visszafogadja az asszony, de a férj harmadnapra ott kezdi megint, ahol abba­hagyta: részeg, durva és goromba a feleségével; esetleg meg ls veri. Az asszony kérésére ilyen esetben csak figyelmeztetik a férjet. Később pedig a fél viszont arra hivatkozik, hogy a pincének szellőznie kell. Mit lehet itt tenni? Csukják is be a ajtót, meg szellőztessék is a pincét, — előbb azonban a felek adjanak egymásnak kezet, vagy koccintsanak össze két pohár bort annak remé­nyében, hogy nem bosszant­ják többet egymást. Saját lakásomban pofoztak fel erőszakoskodni vele. Végül mindketten megnyugodva távoztak: az asszony azért, mert saját szájából — és nem mástól — hallotta meg férje a panasszal párosult alibit, a férj pedig azért* mert elhitte a mesét. Borsot török az orra alá!..» bíróság dönt, mert rendsze- saját lakásán pofozta fel a rint válással végződik a hó- "lovag", s így most kettős zibotránnyal és botránkoz- ügy lehet a dologból. Az tatással kezdődő együttélés, egyik becsületsértés és rá­— s ha gyerek is van, min- galmazás miatt tesz felje­den következmény rajta lentést, a másik pedig ma­Legtöbben mégis a szo­cialista együttélés szabályai­, . , ,, nak megsértése miatt tesz­logizgalmasabb pana- nek panaszt és kérik, hogy osszanak köztük igazságot* Az ilyen ügyek a legválto­aatosabbak — ahány em­ber, szinte annyiféle variá­ció és árnyalat — és leg­többjük bírósági üggyé vá­lik. A helyszínen pedig ki­ki elintézhetné békességes, emberi alapon az ilyen perpatvart, ha valamelyik is engedne a huszonegyből, felnőtt emberek tA-u A,,/ i * közti viszony rendezéséről .®K."rfÍ..RélÍá?L_ön,: lévén szó. A presztízs azon­bon nagy ür, mégha nincs is igaza a panasztevőnek, akkor ls hadakozik, hogy a másiknak borsot törjön az orra alá, aki netán egyszer nem teljes kalapemeléssel köszönt neki vissza jó reg­gelt"-et, vagy »jó napot«-ot, s attól kezdve orroltak egymásra. szok az úgynevezett főma­gánvádas ügyek, ide tartoz­nak a becsületsértések, a rágalmazások, a levéltitok megsértése és a többi. A dolog rendszerint ott kez­dődik, hogy a felek valami­lyen előzmény miatt nem éppen dicséretes jelzőkkel "minősítik" egymást. Leg­inkább asszonyok a szerep­lői az Ilyen ügyeknek, de ^ férfiak is akadnak szerep- e g löül bíráskodással vett magának elégtételt a máslkon azért, mert az nem éppen hízel­gőt mondott egy közös nő­ismerősükről. A kérdezet­len véleménynyilvánítót a csattan, az ártatlanon. Összeférhetetlen a lakóm Akadnak összeférhetetlen természetű házigazdák és lakók, akik panaszukk.il szeretnék végigjárni a "tör­vényes utat". A konkrét gánlaksértésért és könnyű­testisértésért. Erőszakoskodtak velem... Eltűnt az uram! .. Előfordul, hogy egy-egy feleség lélekszakadva ro­han panaszt tenni, mert a férj nem tért haza este fi­zetés után. Eltűnt! — Ké­sőbb viszont kiderül, hogy dehogyis tűnt el, csak va­lahol elakadt borivókkal, s legrosszabb esetben is Is­Egy fér] és feleség viszont egy harmadik személy ellen tett panaszt. Egyik este a . _ feleség közös ismerősüknél panasznak természetesen megkért egy tehergépkocsi- merősnél vagy rokonnál minden esetben van előz- vezetőt, hogy vigye haza. aludt. 24 órán belül mégls­ménye, csak a bejelentéskor Útközben azonban meggon- csak megtért; a rossz pénz sosem azzal kezdik. A pa- dolta magát a sofőr és át- nem vész Ebből azon­nasz pedig, mondjuk ez- á ruccant vele Újszeged egyik ban 82 8 tanulság, hogy aki lakó nem tud aludni a há- csendes mellékutcájába. A kI akar maradni, előzete­zlgazda kutyájától, hát ki- szemfüles rendőrjárőrnek s<?n jelentse be otthon hogy fogásolja. A kutyának vi- azonban feltűnt a sokáig ne dezzen elő felesleges szont joga van ugatni, füg- legy helyben veszteglő teher- riadalmat a csaladban és getlenül attól, hogy a lakó génkocsi és bekukkantott a és a házigazda szívleli-e fülkébe, majd igazoltatta a SZEGEDI (ÜMIEOIBK. Egy a „láthatatlanok" közül Modern „diákmumus" ILYENKOR január végén, mikor a diákokkal együtt a szülők is drukkolnak a félévi bizonyítványért, sok családhoz bekopogtat egy-egy pillanatra a régi, emlékez­tető diákkori élmény. Az apa szigorúan végiglapozta a bi­zonyítványt, összeráncolta a homlokát, s a lelkifröccsö­ket összegezve Ilyenformán Jelezte a jövőt, — Inasnak mégy, fiam! Természetesen csak a gyönge osztályzatokról beszé­lek. Minden, elégtelen felelet után azt kérdezte a tanár is: — Nem értem, fiam, miért nem mégy inasnak? S mi féltünk ezeknek a kijelentéseknek a valóraválásától, mert ismertünk hasonló korú pajtásokat, akik a mester egész famíliájának cipőit pucolták, cipekedtek, kapáltak, súrol­tak, mosogattak és pofonokat kaptak. A RÉGI "mumus« sokszor hatott — sokszor nem, de minden Intő apai és anyai szónak ugyanaz volt a kot­tája. Ma már csak mosolygunk rajta, hiszen a szakmák elsajátítása egészen tiszteletre méltó dologgá vált. Nem is hiszem, hogy valakit ehhez hasonlóan ösztökélnének a de­rekabb tanulásra. Sőt, nemrégen az ellenkezőjéről győ­ződtem meg. Több száz vezető pedagógus vitatkozott Szegeden a politechnikai képzés Időszerű dolgairól. Az ankéton szó­ba került ez a régi szülői és tanári "intés" is, de egészen más formában. Nem újság, hogy a középiskolás tanulók nagy többsége erős vonzást érez az olyan osztályok iránt, amelyekben iparl-szakmal képzést is kapnak. A szülők is azon vannak, hogy gyereküket ilyen osztályba Írathas­sák. Mondani sem kell talán, hogy a nagy érdeklődés al­kalmat ad bizonyos válogatásra. Ha nyolcvan férőhelyre 160 jelentkező van. feltétlenül a szorgalmasabb, jobb ta­nuló nyolcvanat választják ki. S itt kezdődik a régi "diák­mumus" átértékelése — s újra, modernre való cserélése. AZ ÉJ -INTÉS- ísv hangzik: - Tanulj, fiam, mert csak diák lesz belőled! A tanár pedig így kérdez: — Nem értem, fiam, miért, is nem jelentkeztél te másik oszté'vba. ha ilyen gyengén tanulsz! Ez már a munka és a szakma meenövekedett becsü­letét ''"osztráH*. s b'zonvos. hogv most. a fé'évl osztály­zás idején a szülői ag»oda1om ls inV/jhv, eerv-egy jó szak­máért szól, mint az attól való féléiért miatt. t«n) Nevét nem ismerik városszerte, pedig a szegedi emberek ér­dekében dolgozott éppen negyven eez­tendeig. Mint posta­műszerész 1919-ben került a szegedi fő­postához, a második emeletre, az erősítő­be. Akkor még in­duktoros telefonokat erősítettek. Munka­terme melletti helyi­ségben volt az inter­urbán központ és a fiatal Dénes János­nak megtetszett az ott dolgozó Szeme­rédi Margit. Galam­bok szálltak az ab­lakpárkányra, az if­jú postamúszerész madáreleséget szórt nékik, s addig-addig csalogatta a galambo­kat, amig egyet sike­tak róla a telefoná­lók, a közvetítésben szereplők, de mégis ott tevékenykedett a szegedi emberek éle­tében: láthatatlanul. Hét órakor kezdődött a munkaideje, azon­ban mindig bent volt már hat órakor, hogy ellenőrizze a vonala­kat. A felszabadulás után a párt harcosa lett, esztendőkön át béketltkár volt a Széchenyi téri főpos­tán. Az ellenforrada­lom alatt telefonál­tak Dénes elvtárs­nak munkatársai: -Sztrájk van, mit csináljunk?* Igy fe­lelt az idős ember: "Ha senki nem jön be, én akkor is dolgozom! Egymagam látom el az erő­riilt megfognia. Elfo­gódottanvitte be a szomszéd is tudnánk másként elkép- sitést*. terembe és odatette Margit- zelni. S habár a helyiség, Az erősítőben mindenki ka ölébe: az udvarlásnak há- amelyben munkámat végez- bent volt mindvégig ... zasság lett a vége. tem, ugyanaz, a technika Az Országos Béketanács Két gyermekük, fiuk és lá- azonban a szemem láttára 'aranyjelvényével kitüntetett óriásit nőtt és mindig újabb Dénes János, a "Posta kiváló és újabb feladatokat kellett dolgozója«, néhány napja megoldani. vonult nyugdíjba. S akkor A szegedi emberek közül az ország különböző erősítő­már sokan beszéltek Párizs- állomásainak vezetői, a sze­zsal, Moszkvával, London- gedi munkatársak a postás Emlékszem — mondot- val vagy New York-kai: Dé- étkezdében meleg szeretettel ta -, amikor harminc eszten- nes János vezetésével biztosi- vették körül János bácsit és dővel ezelőtt egyik napról totta az erősítő a vidéki és elbúcsúztak tőle. A nyomdo­a másikra megváltozott a te- küiföidi beszélgetések jól kába lépők példát meríthet­lefonbeszélgetés: akkor kao- . nek negyven esztendei be­csaltuk be az automatát Mi- hallhattuugaí, vugy a rádió csüleU™ szerény> • nyuk született, azóta már 5 unoka is boldogítja a nagy­szülőket. Elszálltak az évek és Dénes János négy évtize­den át ugyanazon teremben dolgozott. vagy lyen nehéz volt megszokni a helyszíni közvetítését. öt munkásságából" tárcsázást — ma már nem nem látta senki, nem is tud­kiváló M. T. felesleges ügyintézést a ha­tóságnál. Lám, csupa csipp-csupp ügy, pedig én nagy dolgo­kat reméltem papírra vet­ni. Jóllehet, az apró ügyek­kel épD olvan lelkiismere­tesen foglalkoznak s adnak bennük tanácsot, mintha főbenjáró dolgokról lenne ,szó valahány esetben. Több figyelmesség és megértés egymás iránt — még társ­bérleti viszonyokban is, nem beszélve a családi per­patvarokról. amelyek mö­gött a legtöbb esetben az alkohol húzódik meg — nagyobb vigyázat lovaink­ra, s röetón elülnének a panasztevések, vagv leg­alábbis mepritkulnánok « egv.szbrcsak fehér hollóként kellene keresni őket. (—1 —c) i Szegeden a Ságvári • telep lakói utazzanak akár reggel, akár dél­után, legtöbbször hiába várakoznak az autóbusz­megállónál. Mert autó­buszok jönnek és men­nek — a telepiek viszont lemaradnak s mit tehet­nének mást, bosszankod­nak, ki hangosan, ki csöndesen, — vérmérsék­letének megfelelően. Már hosszú Ideje bosszan­kodnak. De hiába! Fí­dig nem mindegy az. ha valaki harminc p°rc a'nrt ér be a városba villamoson, vagy 10 alatt autóbuszon. Ideje volna, hogy ezt a potom húsz perc időkü­lönbséget végre azok is szérnontartsák, akik mindezideig elfeledkez­tek ró1" Hogv re kell­jen többet szóvá ten­nünk: 97. autóbusz-meg­állók általában azért vannak, hogv ott az au­tóbuszok megálljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents