Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 21. szám

5 Vasárnap, 1959. január 25. As SZKP XXL kongresszusa előtt A. GAZDAG SZOVJET ÉLETBŐL Két nap múlva, kedden megkezdődik Moszkvában a Szovjetunió Kommunista jártjának XXI. kongresszusa. A világ köz­véleményének figyelme ismét a szovjet főváros felé fordul. A kongresszus utat je­löl azért, hogy a szovjet emberek a kom­munista építés újabb és világraszóló si­kereit érjék el; hogv « Földön tartós le­gyen a béke. Gazdag és szép most is a szov­jet élet, amelyet a munkásosztály és kom­munista pártja vezetésével teremtettek meg szerte a hazában. Most, a nagy érdeklődéssel várt kong­resszus előtt néhány képet adunk a szov­jet életből Képzőművészen kiállítás Mosikvában a pártkongresszus tiszteletére Moszkva (MTI): Az SZKP XXI. kongresszusa tisztele­tére szombaton képzőművé­szeti kiállítás nyílt Moszk­vában. A szovjet művészek a »Kortársunk« című kiállí­táson mintegy négyszáz portrét és szobrot mutatnak be. A portrék a termelő­munka kiváló képviselőit, a szovjet kultúra vezető sze­mélyiségeit ábrázolják. Több Ismert szovjet festő és szob­rász, J. V. Szeröv, A. Gera­szimov, N. Tomszkij például a moszkvai Lihacsov Autó­gyár legkiválóbb munkásait örökítette meg. D. Nalband­jan festőművész csoportké­pet alkotott az első kom­munista munkabrigád tag­jairól, a moszkva—rjazani vasútvonal fűtőházának fia­taljairól. A kiállításon be­mutatják a Szovjetunió Kép­zőművészeti Akadémiája több tiszteletbeli tagiának, köztük Kisfaludi-Stróbl Zsig­mond Kossuth-díjas szob­rászművésznek alkotásait is. Sok millió új lakás A következő hétéves tervben a Szovjetunióban összesen 650—660 millió négyzetméternyi területen építenek lakóházakat, vagy­is mintegy 15 millió lakást adnak át rendeltetésének. Erre a célra az állam 375—380 milliárd rubelt fordít. A falvakban 7 millió la­kóház épül. Ennek költsé­geit nagyrészben a kolho­zok és a helyi lakosság fe­dezi. Az állam hitelekkel és építőanyagokkal segíti az építkezőket. A / legutóbbi hét évben csaknem 240 mil­lió négyzetméternyi terüle­ten építettek lakóházakat. Ez 4 millió négyzetméterrel több, mint amennyit 1933 és 1950 között, 18 esztendő alatt építettek. A fenti tervek megvaló­sításának egyik biztosítéka: az épitőanyagipar foko­zott termelése. 1965-re már elérik, hogy évente 75—81 millió tonna cementet gyártanak, vagyis 2,5-szer annyit, mint 1958­ban. Előregyártott vasbe­tonelemből és szerkezetek­ből a hétéves terv évi 42,45 millió köbméteres termelést ír elő. A hétéves terv lakásépí­tési programjának megva­lósítása azt Jelenti, hogy 1965-ig mintegy 80 millió szovjet ember költözhet új lakásba; Életük kockáztatásával... Egy szovjet re­pülöalakulat ka­tonái a közel­múltban kimagas­ló bátorságról tet­tek tanúságot: életük kockázta­tásával 118 em­bert mentettek meg a biztos pusztulástól. A Qsud-tó part­ja mentén fekvő falvak lakossága nagy téli halásza­tot rendezett a ta­von. A rendkívüli időjárás követ­keztében a jég hirtelen megre­pedt, darabokra tört, és a viharos szél a jégtáblákat a rajtuk rekedt halászokkal a tó közepe felé so­dorta.. A halászok jégtáblái hamaro­san több mint 2 kilométer távol­ságba kerültek a parttól. A súlyos hely­zetbe került 113 halász segítségé­re egy repülőala­kulat katonái si­ettek. A viharos szél és a jégtor­laszok ellenére a katonák csónakon délutántól éjfélig 118 embert men­tettek ki a legna­gyobb táblákról. „Ukraina'' filmfelvevőgép Kijevben elkészítették az "Ukraina* szinkron filmfel­vevőgépet. Súlya könnyebb, mint az eddigi gépeké, kis­méretű és kényelmesen működtethető. A beszerelt fény­rekesszel a filmoperatőr felvétel közben is ellenőrizheti a képkocka határait. A készülék könnyen szét- és ösz­szeszerelhetó, ami igen megkönnyíti a javítást. Normális méretű és szélesvásznú filmek felvételére alkalmas. A képen: ar "Ukraina* szinkron filmfelvevögéP „Aram-gyárak" A Szovjetunióban a követ­kező hét év során óriási tel­jesítményű erőművek épül­nek. Ezeket joggal nevez­hetjük "áramgyáraknak*. Íme néhány példa: Míg az előző években 400—600 ezer kilowatt kapacitású hőerő­művek épültek, 1959—1965 között a tervek szerint 1 200 000—1 800 000 kilowatt kapacitású erőműveket he­lyeznek üzembe. Tervbe vet­ték egy gigantikus, 2 400 000 kilowatt teljesítményű erő­mű épitését is. A fenti létesítmények 150 —200 ezer kilowatt kapaci­tású turbogenerátorokat Igé­nyelnek. A fejlődés a gépek területén ls szembetűnő, hi­szen a jövőben a legnagyobb szovjet erőműveknél már 600 00 kilowalíos agregátok dolgoznak majd. Ez annyit jelent, hogy egy turbina teljesítménye megfelel a dnyeperi vizierőmű kapaci­tásának. A voronyezsi exkavátoigyár a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa tiszteletére elkészíti a ZFM-3000 típusú földisó- és marógép kísérleti példányát. Teljesítőképessége — háromezer köbméter óránként. A gépnek 600 lóerő teljesítmé­nyű diesel-villamos meghajtása van. A képen: a ZFM--3000 lipusú földásó- és talaj­marógép szerelése Üxbég operett Taskentben nemrégiben bemutatták az első nemzeti operettet, amelynek címe "Egy kislány csínytevése.* Az előadást Vlagyimir Kandelakl ismert szovjet színművész rendezte, aki a moszkvai Operett Színház művészeti vezetője. Zenéjét Sgulejman Judakov üzbég zeneszerző szerezte. Az el&ő tengeralatti kutató út eredményei Moszkva (MTI). A világ első tudományos célokat szolgáló tengeralattjárója be­fejezte első kutató útját. A Szeverjanka szovjet ten­geralattjáró három hét alatt négyezer mérföldet tett meg az északi vizeken és nagy fontosságú kutatásokat vég­zett. , Az öttagú expedíció a ten­geralattjáró különleges meg­figyelő ablakán át közvetle­nül tanulmányozta egyes halfajták, főként a heringek viselkedését a tenger külön­böző mélységeiben. Részletes megfigyeléseket végeztek a halak átteleléséről ls. A meg­figyelő ablakon át sikerült felfedezni és lefényképezni néhány eddig ismeretlen ten­geri élőlényt. Űj találmány: Q „bio~kéz // — Ismerjék meg eztso°_ dálatos gépet — mutat rá M. G. Brejdó mérnök egy műkézre, — Feltalálói "öio­kéz«-nek nevezik. A m&kéz — képünkön látható — tel­jesíti a gondolatban elhang­zott parancsot és kívánsá­got. Mindjárt meggyőződ­hetnek róla. A karomra szorosan ráerő­sítenek egy fém karperecet, amelyet huzalok kötnek ösz­sze a készülékkel, és bekap­csolják a motort. — Gondoljon erősen arra, hogy a kezét ökölbe szorít­ja — mondja a mérnök. Megteszem. A mükéz is megmozdul. — Fogjon vele kezet. Feléje nyújtom a kezemet. A mükéz is készülődik a kézfogáshoz. A "bio-kéz*< engedelmesen teljesíti a gondolatban el­hangzott kívánságot: feleme­li az asztalról a gyufásdo­bozt, a csavarhúzót, a köny­vet, a poharat. — Nincs ebben semmi rej­tély — magyarázza A. F. Konrinszkij professzor. a műszaki tudoniányok dokto­ra. — Amikor ön arra gon­dolt, hogy a kezét ökölbe szorítja, karizmaiban gyen­ge áramlökések, vagyis aho­gyan az orvosok nevezik, bioelektromos áram keletke­zett. A karjára erősített fém karperecben elhelyezett, nagy érzékenységű áramsze­dő szerkezet felfogta az áramlökéseket, s huzalon az erősítő berendezéshez továb­bította. ahonnan újabb huza­lok vezetnek a műkézhez. A többi már egyszerű: az áram hatására működni kezdett a mükéz ujjait kinyitó és ösz­szezáró szerkezet, s teljesí­tette az ön gondolatát. A moszkvai Művégtagku­tató Intézet és a Szovjet Tu­dományos Akadémia gépta­nt intézetének munkatársai az első »bio-kéz-< elkészíté­se után most olyan mükéz szerkesztésén dolgoznak, amelynek tapintó érzéke is van. Remélik, hogy ez is si­kerül. És akkor, rádión ke­resztül, több száz, sőt ezer kilométer távolságból is irányítható »bio-kéz«-zel szerelhetik majd fel az atomlaboratóriumokat, vala­mint a tengerek mélyére süllyesztett megfigyelő-göm­böket. Hn<sonlákészülékek he' nusomo lyezhetők el a világűrbe fellőt szputnyiko­kon, idővel pedig segítségé­re lehetnek a tudósoknak, s olyan kutatásokat végezhet­nek el, amelyekre ma még csak jól begyakorolt ujjal képesek. Lehetséges, hogy az űrhajók pilótáit áramszedős karpereccel és sisakkal sze­relik fel. A bioelektromos készülékek pontosabban, az izmoknál gyorsabban továb­bítják majd az űrhajó kor­mányszerkezetéhez a pilóta agyának parancsait. Ma még nehéz megjósol­ni, hogy a jövőben mennyi­re terjed el a gépek vezér­lésének bioelektromosságon alapuló módszere, hogy a tudomány és a technika me­lyik igát gyarapítja majd a szovjet mérnököknek és tu­dósoknak e nagyszerű talál­mánya. A. Jevszejev Az ősember antropológiai térképe Mihail Geraszimov Ismert szovjet történész-antropoló­gus elkészíti Európa, Afrika és Ázsia őslakóinak antropo­lógiai térképét. A tudós ta­nulmányozza az arc lágy­szöveteinek fejlődési tör­vényszerűségeit, a koponya formájától és reliefjétől füg­gően. Geraszimov eddig több mint 200 szobrot készített, amely az ősember arculatát mintázza. Az antropológiai térkép egyik legfontosabb feladata, hogy bemutassa a jelenlegi fajok kialakulásának folya­matát. Geraszimov szilárdan kitart azon elmélet mellett, hogy a jelenlegi emberfajták egységesen alakultak ki és a Földköai-tenger yldékén (ahol a mai ember tulajdon­képpen emberré vált) még nem rendelkezett élesen kü­lönböző faji jellemvonások­kal. A ma Ismert faji jel­legzetességek szerinte csu­pán a későbblekben Jöttek létre, elsősorban a természe­ti viszonyok hatására. Geraszimov térképén szá­mos fényképfelvételt is kö­zöl, amelyek az eddig talált koponyacsontokat és más antropológiai leleteket mu­tatják be. A térkép ezenkí­vül adatokat szolgáltat aa ősemberek letelepedési he­lyeiről, valamint az antro­pológiai leletek tudományos jelentőségéről. Művészek a kommunista munkabrigádokért A novoszibirszki operaház művészei elhatározták, hogy minden hónapban egyszer valamelyik szabadnapjukon előadást fognak tartani a kommunista munkabrigádok­nak a klasszikus és a szov­jet zenéről. Az operaház művészei így akarják előse­gíteni, hogy a szovjet fiata­lok, akik elhatározták, hogy I kommunista módon fognak I 'élni és dolgozni, — megis­merjék és megszeressék a muzsikát.

Next

/
Thumbnails
Contents