Délmagyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

I Szerda, 1959. január 21. Érdekes beszámolók az egyéni dolgozó parasztokkal való beszélgetés tapasztalatairól Tegnap délelőtt a szegedi városi pártbizottságon érte­kezletre jöttek össze azok a kommunista tanácsi vezetők, pártmunkások, tsz-tagok és egyéni dolgozó parasztok, akik beszélgettek a szegedi kis- és középparasztokkal a mezőgazdaság szocialista át­dolgozó parasztok felhoznak a szövetkezetek ellen, mind olyanok, hogy könnyűszerrel megszüntethetők. Az ellen­állás nem innen ered. Nyil­vánvaló, hogy azok az embe­rek, akik az ellenforradalom idején olyan bőszen agitál­elkezdjék a politikai, felvi­lágosító és leleplező mun­kát. Elengedhetetlenül szük­séges az is, hogy az egész társadalom közügyévé vál­jék a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése és a mun­kások, valamint az egyetemi tanárok ls sokkal nagyobb Csiszár Antal, Dobó Miklós, Faragó János, Nagy István, Nyitrai Antal, Vlncze Antal és Simon Béla sok hasznos tapasztalatról számolt be. Elmondották, hogy a dolgo­zó parasztság általában na­állást ebben az alapvetően fontos társadalmi kérdésben. Az értekezlet résztvevői tovább folytatják agitációs munkájukat és egy későbbi időpontban ismét közösen r Sxáuá tesszük a Tisztasági Vállalat • helytelen intézkedését, ! miszerint az utcai átjá- j j rók részére kihordott : ; salakot ízléstelenül do- 1 } bálták le. Több helyen • | a lakók kijárását, sze- • • métkihordásit akadd- | • lyozzák azzal, hogy a ; 2 bejáróra rakták a sala- ; ] kot. A vállalat tud is \ j erről és belátja az arra : • kijelölt dolgozók helyte- ] 2 len munkáját. ; Joggal kérdezhetjük : • tehát: miért nem intéz- I 2 kedik? tak a termelőszövetkezetek szervezésének kérdéseiről, ellen, ma sem húzódnak fél- határozottsággal foglaljanak Az értekezleten felszólaló re, hanem komoly tevékeny­séget fejtenek kl a párt és a kormány politikája ellen. A felszólalók egyetértettek abban, hogy azokat, akik a termelőszövetkezet e'len agi­tálnak nagyon határozottan le kell leplezni, vagyis ideje gyon elégedett a jelenlegi már, hogy a kommunisták is megbeszélik a tapasztaltakat, helyzettel, helyesli a párt és a kormány politikáját és el­ítéli a háborús uszítókat. Egyesek azonban csak ad dig helyeslik a mostani hely­zetet, amíg nem látják ve­szélyeztetve kistulajdonosi, polgári törekvéseiket. A ter­melőszövetkezetbe való be­lépést helyesnek tartják, de mindig csak mások számára és egyesek úgy tesznek, hrgy csak a legvégső esetben lép­nek rá a közös, nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ez a helyzet tarthatatlan. Bulgáriában befejeződött a mezőgazdaság szocialista át' alakítása, Rrgnániában és Csehszlovákiában is jóval előbb állnak ezen a téren, mint mi. De nemcsak a szo­cializmust építő országok­ban, hanem az egész világon általános törekvés ma már, hogy nagyüzemi és jól gépe­sített legyen a mezőgazdaság, különösen nem képes nagy­tömegű "leső áruk termelé­sére. Világos, hogy hazánk­ban és benne Szegeden sem lehe' a régi, korszerűtlen eszközökke', egyéni parcel­lákon gazdálkodni. Azok az apró hibák, amelyeket egyes Idén félezer hordozható cserépkályha, 700 tűzhely készül Szegeden Nem a hatalmas számok, hanem a jó minőség fém­jelzi, s tette ismertté Sze­geden a Tűzhely- és Cse­répkályhakészítő KTSZ gyártmányait. A szövetke­zet fennállása óta a dolgo­zók mindig arra töreked­tek, hogy az áltáluk készí­tett tűzhelyek, hordozható cserépkályhák ne csak tartósak, hanem szcp kivitelezésfiek is legyenek. Igy kezdték el tavaly első­nek gyártani a fajenszlapos 1660 forintba kerülő, min­den igényes konyhájának tűzhelyeket. háziasszony díszére váló Javult a% adófizetési készség az elmúlt évben Szegeden Mind a három kerület tú teljesítette negyedik negyedévi adobevételi tervét A városi tanács pénzügyi ilyen nagy városban, mint .HHH.HIMH*IHIIHMIWMHHl! osztályán most folynak a ke­rületi tanácsok pénzügyi osz­tályaitól érkezett adatok összesítése, az adófőkönyvek lezárása, azaz Szeged város 1958. évi adóbevételi tervé­nek értékelése. A beérkezett adatokból megállapítható, hogy a ko­rábbi évekhez viszonyítva szépen javult az adófizetési készség az 1958-as évben Szegeden. Mind a három ke­rület túlteljesítette negyedik negyedévi adóbevételi tervét. Ez az örvendetes jelenség a lakosság minden rétc' généi egyformán tapasz­talható. Szegeden az adófizetők több­sége a kisipar területéről adódik. A kisiparosok adófi­zetési kedvét elsősorban az növelte, hogy az elmúlt év­ben a korábbi évekhez viszo­nyítva emelkedett bevételük is. A város egyéni parasztjai — különösen a III. kerület­ben — ugyancsak tanújelét adták adófizetési készségük­nek. Az adófizetők igen nagy része megértette, hogy a vá­rosi tanács, a kerületi taná­csok csak úgy biztosíthatják a lakosság különböző irányú szükségleteit, ha a lakosok az esedékes adójukat min­denkor az előírt határidőre befizetik. Az adóhátralék az egyes kerületekben viszony­lag kis mértékű. Jellemző, hogy az elmúlt évben a pénzügyi hatóságok csupán három transzferálást hajtot­tak végre Szegeden. Ez, egy Szeged, ahol sok ezer adózó van, egészen és össze azzal a tömegével a végre­hajtásoknak, zálogolásoknak, amit annak idején a Horthy­rendszer városvezetése indí­tott Kívánatos volna, ha ez az adófizetési készség ez évben sem rosszabbodna Szegeden. Annál is inkább, mert az adóbevételek száz szá­zaléka marad a városi és kerületi tanácsoknál, amelyek a költségvetés ke­retében a befolyt adókat is­hasonlítható kólák, egészségügyi intézmé­minimális szám nyek fenntartására és más közcélokra fordítják. Az ese­dékes adó befizetése alapja a városfejlesztési terveknek, e tervekben szereplő sokrétű feladatok megvalósításának is, mivel a városfejlesztési járulékokat a többi adóval együtt kezelik a tanácsok. Minden kezdet nehéz — mondják gyakran az emberek — és bizony így jártak az új tűz­hely gyártásával a ktsz dolgozói is. Az első időben ugyanis több reklamáció érkezett hozzájuk, mely szerint befütés után eldur­ran a fajenszlap a tűzhe­lyeken. Addig próbálkoz­tak, kísérleteztek, míg vé­gül rájöttek, hogy ha az­beszttömítést alkalmaznak a tűzhelyeknél, akkor nem reped el a fajenszlap. Igy aztán ezt a minőségi hibát is kijavítva az év végére már nagy népszerűségnek örvendett, s igen keresett lett a ktsz által gyártott új típusú tűzhely. A keresett­séget ml sem jellemzi job­ban, mint az. hogy a kereskedelem, már az év első napjaiban 700 da­rab fajenszlapos tűzhelyet rendelt, amelynek készítését a szö­vetkezet dolgozói el is vál­lalták. A tűzhelyek mellett ko­moly r»egrendelés érkezett a hordozható csetépkalyhák gyártására is. Igy a ktsz dolgozói 1959-ben mintegy 500 darab hordozható cse­répkályhát készítenek és adnak át a kereskedelem­nek. A lakosságon kívül az üzemek részérc is dolgo­zik a ktsz. A múlt évben 15 darab, az idén pedig valószínűleg 20 darab nagyüzemi tűzhelyet készítenek üzemi konyhák részére. A ktsz dolgozóinak egyet­len problémája van jelen­leg, hogy telephelyük túl­zsúfolt, korszerűtlen és ilyen körülmények között bizony nehéz jó munkát végezni. Most azonban nagy öröm érte őket: telket kaptak a Kátai­köz sarkán, ahová a vei-vek szerint körülbelül 800 ezer forintos beruházással még ebben az évben megkezelik egv ú1, korszerű üzemház építését Lényeges enyhülés közeleg délnyogalról Ma reggelre a melegfront eléri a Duna vonalát A tél néhány napos szi- plusz 10, Spanyolországban gorú szakaszát egész Nyugat- pedig 15 fok fölé emelkedett Európában, sőt már Közép- a nappali hőmérséklet, Algé­Európa nagy részében is szo- riából 24—25 fokos nyárias katlanul nagy enyhülés vál- meleget jelentettek. Ugyan­totta fel. Az Afrika felől dél- akkor Észak-Európában to­nyugati széllel érkező szub- vább tart a kemény hideg, trópusi légtömegek nyomán Hétfőn Finnországban mi­Franciaországban hétfőn Csalódást okozott a Tiszatáj Irodalmi Színpad második előadása Hétfőn este került sor a azonban mindenki jogosan ponálta. (!?) Druon franciás Kamaraszínházban a Tisza- várhatta, hogy legalább a táj Irodalmi Színpad máso- bemutatásra kerülő művek dik előadására, amelyet a a mai modern színpadi iro­N agy világ irodalmi est- dalom legértékesebb alkotó­iéként rendeztek meg. En- sai közül kerüljenek ki, s ha A Vörös Újság mai száma "Politikai válság - párt­válság* címmel bírálja a szociáldemokrata párt magatartását a kormányválság megoldása körül. »Döntse el mindenki — írja a cikk befejezésül — hogy akkor, ami­kor a burzsoá államot a szociáldemokrata párt fedi a testével, teljes szervezetével, hogyan lehet másként meg­adni a kegyelemdöfést a burzsoá államszervezetnek, mint a szociáldemokrata párton keresztül?* A Berinkey-kormány megtartotta első minisztertaná­csát. Kunfi Zsigmond közoktatási miniszter a budapesti egyetem jogi karára hat új egyetemi tanárt nevezett ki, többek között Ágoston Pétert, Jászi Oszkárt, Rónai Zol­tánt, Vámbéry Rusztemet és Varga Jenőt. (Az utóbbi ki­vételével mind polgári radikális.) Halász Lajos sajtófőnök lemondott. A burzsoá cseh csapatok által fenyegetett salgótarjá­ni bányák védelmére egy vadászzászlóalj indult útnak a fővárosból. Bőhm Vilmos hadügyminiszter és Pogány Jó­zsef, a Katona Tanács elnöke, búcsúztatta őket. Megjelent az őszirózsás forradalom hadügyminiszte­rének, Linder Bélának füzete »Kell-e katona?* címmel, melyben híressé vált mondásának ("Nem akarok többé ka­tonát látni!*) helyességét bizonygatja szemben azokkal, akik a kisantant imperialista törekvéseinek sikeréért őt is felelőssé tették. Szegeden az egyre fokozódó fainség arra kényszeri­tette a várost, hogy határozatot hozzon: kivágják a Mak­kos-erúőt (Móra hozzáteszi a Szegedi Naplóban: *már amit a múlt télen meghagytak még belőle a falopók... Jómó­dú gazdaemberek voltak a fótolvajok ...*), sőt sor kerül a Nagykörút akárfáira is. Az úJszenedi kevderayár iaaznatója a munkások köve­telései* e'fonadta: aláirta a kollektív szerződést és a. 16­ttáros', tertlimnnkásoiréval enyenlő mértékű fejenkénti se­gély kiutalására, fett iaéretet. Sándorfalván a PaV.avirlnl-uradalnm cselédei elker gették Marosy Pált, az uradalom jószágigazgatóját. nek megfelelően F á y Ár­pád, a Nagyvilág című fo­lyóirat szerkesztője, illetve dr. Szabolcsi Gábor mondott ismertetőt D űr­re nm a t svájci és Druon francia íróról, akiknek egy­egy jelenete illusztrálta a hallottakat. Du rrenmat "írói él­mény* című tragikomédiá­ját és Druon »Ameriká­ból jöttem* című vígjá­tékát láthattuk Komor István ügyes, ötletesen beál­lított rendezésében. A sze­replők is művészit nyújtottak. Az első jelenetben Károlyi István és Kai 6 Flórián, va­lamint Mentes József epizódszerepe, a másik jele­netben pedig Miklós Klá­ra, Kormos Laios. K o­v ács János és kisebb sze­repükben Mentes József, Kátay Endre szolgálta, hogy az est művészi színvo­nala biztosított legyen. Bár egyikük-másikuknál néhol szövegproblémák mutatkoz­tak. Hogy a közönség mégis bizonyos csalódással távo­zott a kétórányi előadásról, annak másban rejlik az oka. Már magábanvéve az sem volt szerencsés, hogy a meghirdetett program "Mo­dern drámaest* elmén egy szovjet, egy kínai és egy amerikai egyfelvonásos szín­müvet ígért, ezzel szemben a fent emiitett svájci és fran már nem sikerült szovjet vagy népi demokratikus író művét is műsorra tűzni, leg­alább a haladó nyugati iro­dalmat méltóképp reprezen­tálta volna. Sajnos, még ez sem történt. Durrenmat tra­könnyedségű vígjátéka ke­vésbé problematikus, de sok­kal felszínesebb annál, mint­hogy társadalmi mondani­valóját túlságosan komolyan vennénk. Igy hát a közönségben édeskevés irodalmi élmény maradt a Tiszatáj Irodalmi Színpad előadása után. Pe­dig ennek az igen szép igé­nyű vállalkozásnak nemke­gikomédiája erősen vitatha- vésbé lenne feladata — ne­véhez méltóan — a szocia­lista irodalmi nevelés, köz­ízlés kialakítása, s lá'ogatói­nak értékes művek ismere­tével való gazdagítása. Az ilyen silány rendezés nem szolgálja a szocialista iroda­lom megteremtésének előse­gítésére életrehivott "Tisza­táj* népszerűségét sem. tó hatású. Lehetséges, hogy a szerző — amint azt Sza­bolcsi Gábor konferansza állította — jelenetében a polgári világ romlottságát akarta elénk állítani, de ezt olyan kilátástalan sötétséggel ábrázolta, hogy a nézőn a legmélyebb pesszimizmus hidegsége borzongott át. Mindezt azzal tetézve, hogy a cselekményt 1967-re transz­|<ll!llllllllllllllll||||||||l|l|||||||||||||||||||||||||||||i|||||!|||g | Tbecsüieíőől \ — /eies jj Társasvacsoráról ké- j 1 szülődött haza hétfőn éj- g H szaka egy vidám, jó- = (lőkös) nusz 24 fok volt a nappali hőmérséklet és éjszaka újból 30 fok alá szállt a hőmérő higanya. Mint a Meteorológiai In­tézet központi előrejelző osz­tályán elmondották, hétfőn még Magyarország is a hi­deg zónában volt, a keddre virradó éjszaka azonban megérkezett a langyos áram-' lat a nyugati határra. Ked­den Zalaegerszegen már plusz 7 fokig emelkedett a hőmérséklet. A jelek szerint a karácsonyihoz hasonló több napos enyhe szakasznak nézünk elébe. A meleg lég­tömegek a szerdára virradó éjszaka valószínűleg átjut­nak a Duna vonalán, így elő­állhat például az a furcsa eset, hogy Budapesten a kedd déli minusz 3 fokról éj­nbisz 3 fokra emelke­dik a hőmérséklet. Az eny­hülés következtében a na­pokban bekövetkező esetle­ges havazások már esőre fordulnak. Másfél kiló arany a pincében I Pénzverde 16 alkalmazottját aranylopással vádolják A rendőrség nyomozása adott ki Lampért Sándor 31 megállapította, hogy az Al- éves aranyműves és a Pénz­mkedvű társaság. Autó- = lami Pénzverde dolgozói kö- verde 16 alkalmazottja ellen, = busz, vagy villamos §} zül néhányan aranylopáso­H nem lévén "Most már |j kat és a munkájukkal össze­= mindegy, mibe kerül* §§ függő, egyéb bűncselekmé­§ felkiáltással az AKÖV g nyeket követtek el. Túlny > H egyik Pobeda személy- = részben 1955 eleje és Htaxiját vették igénybe, jj g Meg is érkeztek annak g §1 rendje-módja szerint g g haza, s még a kocsiban ff gátnyújtott egyikük a g g viteldíjra egy százast. g 5 — Bocsánat, de 1957 szeptembere között tör­téntek manipulációk. akiket azzal vádolt meg, hogy részben aranyakat lop­tak, részben aranytárgyak készítésével, eladásával, il­letve lopásból származó aranytárgyak megvásárlásá­val. sőt üzletszerű adás-vé­A bűncselekmények elkö- telével foglalkoztak. vetését főként az tette lehe­tővé, hogy a dolgozóknak megmunkálásra kiadott aranymennyiség elszámolá­sánál egyszázalékos kálót en­gyobb baj az volt, hogy e két darab semmiképpen sem nevezhető olyan jelentős műnek, amely alkalmas ar­ra, hogy a csak éppen meg­indult szegedi irodalmi szín­pad estjének műsorát al­kossa. Hamis képet fest ez a né­ző számára még akkor is, ha természetesen nem szá­mított senki sem arra, hogy egy est keretében megismer­kedjék a teljes modern drá­mairodalommal, vagy akár­csak annak legjellegzete­sebb darabjaival is. Azt g össze van g mondta = zető. A nyomozán során Lam­pértnál 1400 grammnyi fém­jelzetlen aranytárgyakat, valamint aranyrudakat és fémjelzett aranytár­,„ ,„„ = - _ - — -- g.vakat foglaltak le. Ezenkí­tapaava — g lenorzés lazaságát kihasz- vül kiderült, hogv amikor gépkocsxve- g nátva. a feldolgozásra ki- a nyomozás megindult, Lam­g adott aranynak csaknem egy pért fölkereste jó barátját cia jelenetet kaptuk. A na- jj két darab százforintos, = gedélyeztek. Egyesek az el = lenőrzés lazaságát kihasz­százalékát rendszeresen el- Dózsa Lászlót, a" Pénzverté lopták. Az aranyat nagyrészt aranylopásért fegyelmi úton az üzemen belül dolgozták elbocsátott volt dolgozóiát és fel és rendszerint mint kész egy kazettában másfélkiló gyűrűt, nyakláncot, fülbeva- aranyat adott át neki meg­lét vitték ki. A kapuellenőr- őrzésre, amelyet Dózsa a zés ugyanis nem terjedt ki pincében eldugott. Más vád­arra. ha va'akinek az uitán lottaknál is foglaltak le gyűrű, a karján karkötő, aranytárgyakat. Az ügyész­vagy a fülében fülbevaló ség indítványozta a megta­_ volt. A lopott aranyból ké- Iáit aranvtárgvak elkoh-ását H gépkocsivezető jól vizs- gj szült. fémjelzés nélküli továbbá, hogv egves vádiot­Hgázott becsületből... §§ aranytárgyakat azután ama- takkal szemben a bíró-ág = = gánforgalomhan értékesftet- vacvonelkobzást, is szab­^!lUlllllllilll!lilllllllllllllllllll!l!llllUllllilllUIIUIIilUUi£ ték. Az ügyészség vádiratot jonki. ff Alig hangzott el a há- g glálkodó szó és a búcsú­g vétel, amikor a gépko­ff csivezető ismét megszá­mlált, most már a távo­H zók után: g Még egy pillanat! Az §g ülésen tetszett felejteni f| a pénzt! Ü Virág Dezső, szegedi g

Next

/
Thumbnails
Contents