Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-19 / 299. szám

3 Péntek, 1958. december 12. 433 A népfront újabb jelentős kezdeményezései Szegeden A Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága újabb jelentós kezdeményezésekhez fogott és szép terveket valósít meg. A népfront különböző bizottságai tovább gazdagítják munkájukat. A kulturális bizottság —amint erről már lapunk korábbi számában részletesen beszámoltunk — a képzőművészet felkarolásához is segítséget ad. Mint ismeretes, tervezik, hogy társadalmi segítséggel tanműhelyt létesítenek a képzőművészeknek. A következő évben ünnepeljük a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulóját. A népfrontbizottság is készül a jubileum méltó megünneplésére. Már gyűjtik a helyi történelmi anyagokat a Tanácsköztársaságra vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban négy ismertető füzet kiadását is tervezik. A népfront ipari és kereskedelmi bizottsága szakmai jellegű előadásokat kíván tartani. A következő évben megrendezésre kerülő szabadtéri játékok idejére reprezentatív ipari kiállítás megnyitását javasolják. Természetesen segítik a kiállítás megvalósítását. A jogügyi bizottság tagjai további közérdekű előadásokat tartanak és • szívesen adnak jogügyi tanácsot az érdeklődőknek. A mezőgazdasági bizottság Újszegeden, Alsóvároson és Felsővároson a korszerű mezőgazdaságról, a fejlett termelési módszerekről rendez előadásokat. Természetesen mód lesz arra is. hogy a dolgozó parasztok kicseréljék termelési tapasztalataikat. A várospolitikai bizottság a népfront kerületi bizottságaival együttesen a városfejlesztés ütemének meggyorsítására nagyszabású társadalmi akciót bonyolít le a jövő évben. Közel egymillió forint értékű társadalmi munka megszervezését vállalták. A társadalmi munka keretében a többi között elősegítik az úthálózat és a vízellátás javítását. A harmadik kerületben különösen jelentős társadalmi munkát kívánnak végezni, mintegy 600 ezer forint értékben. A népfrontbizottság tevékenykedik a társadalmi nevelés kiszélesítéséért, valamint segíti az iskolákban a politechnikai oktatás gyakorlati megvalósítását. Tanácsadásokat is tartanak majd a szülők részére. A nevelési bizottság ezen túl hozzájárul a nőtanács, valamint a szülői munkaközösségek tevékenységének gazdagításához is. TANULNAK ÉS SZÓRAKOZNAK ; a tiszaszigeti kiszisták ; La punkban már nemegyszer adtunk hart Tiszasziget kószistáinak szép kezdeményezéséről. A faluban magatartásuk és tevékenységük miatt a javakarabeli emberek is becsülik, szeretik az ifjúkommunástákat. Klubesték Most, amikor beszökött a tiéd, még pezsgőbb a KISZélet, minit nyáron. Minden este összegyűlnek a kiszisták és a szervezeten kívülálló fiatalok a KlSZ-helyisegben, amelyet a -kis háziasszony* — Jávor Olga — mindig rendben tart. Szól a rádió, aztán hanglemezeket hallgatnak ás ha éppen kedvük tartja, még táncra is pendülnek. A klubestéken pedig szívesen hallgatják a falu vezetőinek, a falu pedagógusainak különböző irányú előadásait, amelyek ismereteik bővítését szolgálják. Kerekes Istvánná, a falu párttitkára és Bandi bácsi — egyszerűen csak így hívják Kiss András tanácselnököt — is tartott előadást a fiatalok érdeklődési körének megfelelően. Lelkesek A társadalmi munkáinak már hagyományai vannak a kiszisták körében. Aratás idején a beteges, vagy maÉr végén — új esztendő előtt Új szegedi lakóházak és klinikák felújítási tervén dolgoznak a tervező vállalatnál Három megye községei, városai részére készítenek tervet az ÉM. Szegedi Tervező Vállalatnál. Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely nagy építkezésének terveit készítették el a szegedi vállalat mérnökei. Itt is, mint a termelő üzemekben éves tervek szerint dolgoznak, s külön öröm, ha idő előtt tudják teljesíteni a rájuk bízott feladatokat. Ez nekik öröm és egész népgazdaságunknak hasznos, mert az időben elkészült tervek alapján biztosabban haladhat az építkezés A vállalat éves tervét már november 19-én teljesítette. Előreláthatóan az év végéig elérik a 120 százalékos tervteljesítést. Külön kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a negyedik negyedév során. Az előirányzott nyereséget 950 ezer forinttal teljesítették túl. Ez az összeg december 31-ig még jelentősen emelkedik. Egész évi munkájukban igen jelentős volt a szegedi szabadtéri színpad, a Szeged Marx téri G—H-tömb, a szegedi nyugati iparövezet belvízrendezése, az Oskola utca és a Dóm tér környékének tervezési, valamint a Korányi rakparti 70 lakásos hatalmas épület tervének elkészítése. A most készülő tervek közül kiemelkedik a szegedi 177 lakás, a Gyermekklinika és az Idegklinika felújítási terve. Négymillió forint veszteség helyett százezer forint jövedelem Az elmúlt években veszteségesek voltak a Szegedi Autóközlekedési Igazgatóság vállalatai. Az idei jó munka alapján viszont ma már büszkén jelentik, hogy nyereséggel zárják a hónapokat. Míg idáig eljutottak, hosszú hónapok teltek el. Ez év tavaszán csatlakoztak a Budapesti Autóközlekedési Igazgatóság által indított mozgalomhoz azzal a célkitűzéssel, hogy megszüntetik a veszteséget és jövedelmezővé teszik vállalatukat. Vállalták, hogy éves szinten veszteségmentessé teszik területükön az autóközlekedést. Ez gyakorlatban annyit jelentett, hogy az igazgatóság 4 272 000 forint tervezett veszteség helyett jövedelemmel zárja az évet. Vállalásukat november 30-ig teljesítették. A veszteséggel szemben november 30-ig 109 ezer forint nyereséget értek el. Termelési tervüket általában túlteljesítették. Az első negyedévben 106,2 százalékra, ez negyedévenként fokozatosan emelkedett és a harmadik negyedévre már túlhaladták a 109 százalékot. Különösen jól sikerült az október és november havi teljesítés, amikor 148 százalékot értek el. Ennek megfelelően csökkent az önköltség és növekedett a nyereség, amelyeknek eredményeként ma már nyereségesek az Autóközlekedési Igazgatóság vállalatai. gukra hagyott idősebb dolgozó parasztok gabonáját vágták le a KISZ aratóbrigádjai. A kübekházi csatornaépítésben is részt vettek, aztán fáikat ültettek a faluban. A kiszisták a tanácstól kaptak egy hold földet használatra. Közösen cukorrépát termeltek rajta. A cukorrépáért. kapott pénzt az ifjúsága szervezet helyiségének csinosítására fordították. Most tervezik, hogy újabb társadalmi munkát végeznek a falusi lakosság érdekében. A közös, társadalmi munkában, a feladatok megoldásaiban részt vesz a 63 tagú KISZ-szervezet minden tagja. Ezért mondotta Pópity Ica, amikor beszéltünk vele: — A mi szervezetünk fiataljai lelkesek, és nem húzódoznak a murikától. Tagkönyvcsere Most a tagkönyvcserére készülnek a kiszisták. A KISZszervezet vezetői már beszélgettek a szervezet valamennyi tagjával. Véleményüket. javaslataikat kérték a még eredményesebb munkához. Sokféle észrevételt tették a tagők. A többi között Kiss Dezső még azt is javasolta, hogy a lánykor által készített kézimunkákból hagyjanak a szervezetnek ós díszítsék vele helyiségét. Bódi Pista arról is beszélt, jó lenne, ha a kulturális csoport többet szerepelne, hiszen szívesen fogadnák ezt a falu lakói. Aztán egy-egy színdarabbal — mint korábban is tették — vendégszereplésre mehetnének a környező falvakba. Szilveszterre... A lánykörben is — amelynek Molnár Gizi a vezetője — eleven az élet. Kézimunka-tanfolyamokat rendeznek, beszélnek a szabás-varrásról, a divatról. Sőt, előadások hangzanak el a helyes bőrápolásról is. A kulturális csoport most a szilveszteri esztrádműsorra készül, hogy jól szórakoztassák a falu lakosait. Bódi Pista, Kiss Dezső, Németh Irén, Bodó Joli, Papp Balázs, Ábrahám Béla. Kökény Erzsi, Ábrahám László, Pópity Ilona és másók lelkesen vesznek részt a kulturális csoport munkájában, amelynek önzetlen, odaadó vezetője Jávor József iskolaigazgató. Vonzó a KISZ-élet Tiszaszigeten. Ám, az ifjúkommunisták tovább tökéletesítik és ennek hasznát az egész falu látja. Milyen változások várhatók a nyereségrészesedés rendszerében ? Az 1957 évben ^ zetett nyereségrészesedési rendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta kormányunk, hogy kísérletről van szó. Az anyagi érdekeltség elvének érvényesítéséhez nagyfokú körültekintésre van szükség. Ezért érthető, hogy kormányunk annak idején nem foglalt el végleges álláspontot. A múlt évi tapasztalatok, az idei kilátások már elegendő lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy e kérdésben végleges álláspontot lehessen kialakítani. Megállapítható, hogy a nyereségrészesedési rendszer két főirányban hatott. Az egyik politikai jellegű volt. Kézzelfoghatóbbá vált a »miénk a gyár« fogalma. Az, hogy a dolgozók az elért eredmények után részesedést kapnak, s választott testület útján szabadon rendelkeznek e részesedés elosztásával ez nagymértékben elősegítette az üzemi demokrácia erősödését: A gazdasági téren jelentkező előnyök — párosulva a gazdaságvezetés nagyobb önállóságával — segítettek abban, hogy az ellenforradalom után aránylag rövid időn belül rendeztük gazdálkodásunkat. Az első kifizetések után pedig még nagyobb lendületet vett a munka: A küszöbön álló termelő! árrendezés lehetőséget nyújt a kormánynak arra, hogy ezzel egyidőben változtasson a nyereségrészesedés jelenlegi gyakorlatán. Felmerül a kérdés, miért van szükség változtatásra. Elsősorban azért, mert a mostani módszer kísérleti jellegénél fogva nem mutat előre, nem nyújt eiegendő lehetőséget a vállalatoknak; Másfelől a rendszer lényegében az 1956. I.—IIL negyedévi tényszámokra, mint bázisokra épült Azóta viszont választékeltolódások és volumen-változások történtek. Számolni kell azzal is, hogy" az utóbbi két évben éppen a struktúrális változtatások, valamint egyes fogyasztási cikkek termelésért-;k emelése miatt aránylag sok központi intézkedésre volt szükség. Ezek nyomán mindenütt korrekciós lehetőségek születtek. Törekedni kell tehát egy olyan egyszerű általánosságban alkalmazható módszer bevezetésére, amely az adott körülmények között közel egyenlő feladatokat jelent az iparvállalatoknak és aránylag kevés korrekciós intézkedésre van szükség. El kell dönteni azt is, vajon, helyes-e a jelenlegi módszer atekintetben, hogy rentabilitási színvonalat írunk elő. Tehát tulajdonképpen a nyereség öszszegszerű nagyságától függően minőségi színvonalra építjük az anyagi érdekeltség elvét. A népgazdaságnak ugyanis nem közömbös, hogy az önköltségcsökkentés mellett, vajon abszolút számban teljesíti-e az ipar a tőle várt nyereségetj A felsorolt M-JJ tosak. Kormányunk bizonyára olyan intézkedéseket alkalmaz a következő gazdasági évben, amelyek többé-kevésbé megszűntetik a nyereségrészesedési rendszer kísérleti jellegét és a gaz/t szegedi lapok mai száma közli a hírt, hogy a Berlini körúti honvédlaktanyából Munkásotthon lesz. A Szegedi Naplóban a hírek között olvassuk az alábbi névtelen, de kétségtelenül Móra Ferenc tollából való kis cikket, amely méltó arra, hogy Juhász Gyulának »A Munkásotthon homlokára* cimü verse mellett — amely fél évvel később ugyancsak ennek az épületnek állitott örök irodalmi emléket — idézzük: Ax új háx A hadügyminiszter ma tudatta a polgármesterrel, hogy a Berlini körúton levő honvédkaszárnyát további rendelkezésig átengedi Munkásotthonnak. Ez az az »új ház«, amiről igazság szerint vezércikket kellene írni, de semmiesetre se lehet róla egy sablonos közigazgatási hírben tudomást venni. Mégiscsak más ez, mint azok a "lakhatási engedélyek«, amiket az úgynevezett illetékes hatóságok ki szoktak adni. Itt egy világeszme kapott lakhatási engedélyt egy olyan házra, amely egy másik világeszme számára készült. A maga emberségének hermelin-palástjába öltözött felséges uralkodó, a Munka vonul be abba a szomorú palotába, amelynek köveit a kizsákmányoltak, a szegények, a nyomorultak verejtékével ragasztották össze, hogy vára legyen az erőszaknak, az elnyomásnak, a világbíró militarizmusnak. A francia forradalom lerombolta a kaszárnyákat, hogy kö kövön ne maradjon belőlük, a modern forradalom nem pusztít el értékeket, hanem birtokába veszi őket: ami az én munkámból készült, az az enyém! A kaszárnyából munkás-kaszinó lett, a háromszínű lobogó helyén, amely az emberiség családjának egy tagját elválasztotta többi testvérétől, a vörös lobogó fog lengeni, az egész emberi faj lobogója: a forradalmat semmi se szimbolizálja szemléltetöbben, mint a munkás-klubbá változott kaszárnya. A komor szobákba, amelyek eddig a szabad emberi lélek kínzó-kamrái voltak és az emberölés művészetének nevelő-műhelyei, beköltözik a jövendő iskolája, a maga pezsgő életével és új idők friss szelei szaggatják le a falakról a feudalizmus pókhálóit. Szuronyos őrök nem állják el többé az utat a nyitott kapuban: szabadon járhat mindenfelé a maga otthonában a munkás-zubbony, amelynek tisztességét soha többé kétségbe vonni nem merik, hordja azt akár ipari, akár szellemi munkás. S nekünk csak egy kívánságunk lehet a házavató alkalmával: az, hogy a munkásság, amely elnyomva, lenézve, semmibe véve naggyá és hatalmassá tudott nevelődni a Feketeház zugaiban és sikátoraiban, méltóságát, egységét, minden személyi érdeken felülálló szervezettségét, ami legnagyobb erejét adja, őrizze meg napos, levegős új otthonában is, s amit a tűrés és szenvedés kovácsolt össze, azt ne lazítsa meg és ne bomlassza szét a hatalom birtoka sem. * A fővárosban hatalmas katonai tüntetés volt. A vörös sapkarózsás fölvonulók a tanácshatalmat éltették. A polgári pártok magatartására egyre jobban rányomja bélyegét a kommunizmus térhódítása. a Károlyi-párt lipótvárosi gyűlésén Lovászy Márton, a Károlyi-párt jobbszárnyának vezetője követelte, hogy a kommunizmus ellen szervezkedjék az egész polgárság. Móra Ferenc vezetésével kertészek küldöttsége kereste föl a polgármestert: földet kértek a várostól. 200 holdat a Hattyasban, hogy ott »kertész-kolóniát* alapítsanak. 5—10 holdas parcellákat akartak, öt évig ingyen, azután 20 éves bérletként. Somogyi földet ígért nekik — Baktóban. A városi közgyűlés több régi tisztviselőt, köztük Szatay József rendőrfőkapitányt nyugdíjazott. dálkodás jelenlegi helyzetéből kiindulva egyaránt ösztönző és igazságos lesz a vállalatok szempontjából; Milyen változások várhatók? Ugy gondoljuk, mindenképpen lehetőséget kefl adni arra, hogy a vállalatok hosszabb időre készíthessenek terveket; Ennek megfelelően nem látszik reálisnak, ha mondjuk, az 1958. első félévi tényleges helyzetre alapítjuk a követelményeket. Mindenesetre az átszámítással kapcsolatban az 1958-as évet ki kell munkálni új árszinten is« Tehát a munka szempontjából esetleg mégis a folyó évi tényszámokat kell alapul venni. A másik lehetőség az lenne, ha az 1959; évi új árszinten kidolgozott termelési feladatokból indulnánk ki és az alaprentabilitási követelményt esetleg szubjektív módszerrel a felügyeleti szervek határoznák meg. Ez viszont azzal a veszéllyel járna; hogy az új árrendszer hatását nem lehetne azonnal felmérni. Tehát reális, megalapozott intézkedéseket csak később, esetleg 1959 második felében lehetne kiadni: Lehetséges, hogy a vállalatok részére abszolút öszszegben írják elő ezt a nyereséget, amelyre a népgazdaság feltétlenül számit, illetve amely fölött nyereségrészesedés fizethető ki; Ez lényegében a jelenlegi rendszer továbbfejlesztése lenne azzal, hogy az alaprentabilitáson felül követelmény még megfelelő nagyságú nyereség biztosítása a népgazdaság részére. Ebben tulajdonképpen az önköltségcsökkentési terv tendenciái találhatók meg; Elképzelhető még az is; hogy a felsőbb szervek a teljes nyereségösszeg egy bizonyos hányadát jelölik meg mint közvetlen nyereségrészesedésre fordíthatók Az említett lehetőségek mellett még számításba lehet venni azt, hogy összegszerűen megállapított követelmény mellett előírják a jövedelmezőségi színvonalat is. Ebben az esetben csak úgy juthat a vállalati kollektíva nyereségrészesedéshez, ha önköltségcsökkentés útján ért el az előírtnál nagyobb nyereséget; Mindezeken^:sen elképzelhetőek egyéb javaslatok, elgondolások is: De már ezekből is látható, hogy rendkívül nehéz feladat az egész népgazdaságra, vagy akárcsak a népgazdaság egy-egy ágára általánosságban jól használható módszert megállapítani; Mindenütt, de leginkább az anyagi érdekeltség elvével összefüggő intézkedésekben különös gondot kell fordítanunk az ezerarcú élet kihatásaira: A nyereségrészesedési rendszer jövőben alkalmazandó módszere kialakítására nézve határozott állásfoglalás még nincs, viszont a közeljövőben várható. De függetlenül attól, hogy a kiadandó intézkedések milyenek lesznek, egy dolgot le lehet és le kell szögezni: a nyereségrészesedési rendszer hatásos eszköz az életszínvonal emelésére, a népgazdasági tervek helyes és jó végrehajtására: Marosi János flz Indonéz Kommunista Párt nagy választási sikerei Az Indonéz Kommunista Párt a közelmúltban hatalmas sikert aratott a középborneoi helyi közigazgatási választásokon. 150 százalékkal több szavazatot kapott, mint ugyanitt 1955-ben, a parlamenti választások alkalmával