Délmagyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-17 / 297. szám

Szerda, 1958. december 10. 420 A Szovjetunió mezőgazdasága hatalmas ütemű fejlődést ért el az utóbbi öt év során A Szovjetunió az idén termelte a legtöbb gabonát — Tej- és vaj termelésben máris megelőzte az Egyesűit Államokat N. Sz. Hruscsov beszámolója a szovjet mezőgazdaság eredményeiről és feladatairól Moszkvában december 15-én megnyílt a Szovjetunió voltaképpen, hogy a párt beszámoljon a népnek a mezőKommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma, gazdaság helyzetéről. A Központi Bizottság 1953. szeptemNyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára be- beri plénuma óta eltelt öt évben - a párt intézkedései számolt a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének ötéves nyomán — kibontakoztak a kolhozrendszer erői, működésbe eredményéről és a mezőgazdasági termelés további nőve- léptek tartalékai. Reális alapokon feladatul tűzték ki a lésének feladatairól. mezőgazdasági termékek bőségének megteremtését és a Nyikita Hruscsov hangsúlyozta: a plénum munkája mezőgazdaságban a nagyobb munkatermelékenység elérését. Miért nem emelkedett a szovjet mezőgazdaság termelése 1953-ig? Hruscsov hangsúlyozta, 1953-ig nehéz volt a szovjet mezőgazdaság helyzete. Bár a kolhozok és szovhozok eddig az időszakig begyógyították a háborús sebeket, a termelési színvonal nem tudta kielégiteni az ország szükségleteit — a mezőgazdasági termelés fejlődése megállt. Az 1948—1953-as években lényegében nem növekedett a szemestermények össztermelése és beadása, nem növekedett a tejtermelés, a hústermelés pedig alacsonyabb volt az 1940-es színvonalnál. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében az összhang hiánya gátolta a szocialista ipar további fellendülését, a dolgozók jólétének növekedését, az országnak a kommunizmus felé haladását. Az szkp Intézkedéseinek eredményeként — hangsúlyozta Hruscsov — a mezőgazdaság össztermelése az 1954—58-as időszakban évente átlagosan több, mint 400 milliárd rubel volt, szemben az 1949—1953-as években elért 300 milliárd rubellel. Hruscsov kijelentette, hogy szégyenletes vereséget szenvedett Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellcnes csoportja, amely igyekezett meghiúsítani a szeptemberi plénum és a XX. kongresszus határozatainak megvalósítását, az ország fejlesztésének alapvető kérdéseiben revízió alá akarta venni a párt lenini irányvonalát. Ezek az emberek az utóbbi években makacsul akadályozták a legfontosabb mezőgazdasági intézkedések megvalósitását és ezzel fékezték a szovjet gazdaság fejlődését. Harcoltak a pártnak az új földek megművelésével kapcsolatos politikája ellen. Ugyanakkor — mondotta Hruscsov — a Szovjetunió éppen a szűzföldek megművelésével növelte jelentősen a szemestermények termelését és felvásárlását. Felléptek a mezőgazdasági tervezés új rendje ellen, már pedig ez az új rend biztosította a helyi lehetőségek ésszerű kiaknázását. Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportja —mondotta Hruscsov — meg akarta fojtani a kolhozok és szovhozok élenjárói által indított, az állattenyésztés gyors fejlesztését célzó hazafias mozgalmat, amely célul tűzte ki, hogy az egy főre Jutó állattenyésztési termékek termelésében utolérjük az Egyesült Államokat. Már pedig ezt a mozgalmat az egész nép támogatja és már eddig is mutatkoztak pozitív eredményei. E csoport tagjai tiltakoztak az ellen, hogy megszüntessük a mezőgazdasági termékek kötelező állami beszolgáltatását, azonban éppen ez a változás .növelte • a kolhozparasztság munkakedvét és az állattenyésztési termékek felvásárlása nem csökkent, hanem ellenkezőleg, jelentősen növekedett A szovjet parasztság helyzetének alapvetően helytelen megítélése Molotov, Kaganovics, Malenkov és a többiek — mondotta Hruscsov — olyan embereknek bizonyultak, akik nem értenek a mezőgazdasághoz. Helytelen álláspontot foglaltak el a parasztsággal szemben. Olyan erőt láttak a parasztságban, amely ellenállást fejt ki a szocialista építéssel szemben. Ez a kolhozokkal és kolhozistákkal szembenálló, Lenin nézeteivel ellentétes, hazug vonal vezetett gyakorlatilag a mezőgazdaságnak ahhoz a nehéz helyzetéhez, amely 1953ra kialakult. Hruscsov rámutatott, hogy Molotov több Javaslata— pl. az a javaslata, hogy minden terület magát lássa el burgonyával és hogy a falvakban növeljék az államkölcsönök összegét — a kolhozokat lezüllesztette, rontotta a kolhozisták politikai hangulatát. Sok más javaslatot is tettek, amelyek gyakorlatilag ártottak a mezőgazdaságnak. Hruscsov jellemezte a mezőgazdaságnak a szemes terményeik termelésének növelése terén elért sikereit, közölte, hogy ebben az évben az össztermelés 8 milliárd 508 millió pud volt, a beadás pedig 3 és fél milliárd pud. A Szovjetuniónak egész történetében még sohasem volt ennyi gabonája. Ez annál is nagyobb siker — hangsúlyozta Hruscsov —, mert éppen a szemestermények termelésében mutatkozott a legkomolyabb lemaradás. Valójában 1953-ra az ország a gabonafélék össztermelése és terméshozama tekintetében a forradalom előtti Oroszország színvonalán állott. A szűzföldek megmunkálása igen kifizető Hruscsov hangsúlyozta, hogy Malenkov félrevezette a pártot és a népet, amikor 1952-ben a kongresszus tribünjéről kijelentette, hogy az országban a szemestermények össztermelése 8 milliárd pud. A valóságban a szemestermények össztermése akkor nem érte el a 6 milliárdot sem, az állami beszolgáltatás pedig csak 2 milliárd 100 millió pud volt. Ez a nyilatkozat — mondotta Hruscsov — nem volt egyéb, mint szemfényvesztés, amelynek az volt a célja, hogy eltitkolja a nagy kudarcokat. A mezőgazdaság irányításával ugyanis Malenkovot bízták meg. Molotov és a pártellenes csoport többi tagja — hangsúlyozta az előadó — azt igyekezett bizonygatni, hogy a szűzföldek feltörése gazdaságilag nem előnyös és nem kifizetődő. Az elmúlt esztendők azonban — mondotta Hruscsov — megcáfolták ezeket az ostoba állításokat és teljesen bebizonyították, hogy a szűzföldek megmunkálásából az államnak tetemes gazdasági haszna van. Hruscsov ezután más mezőgazdasági termékek termelésének növelését jellemfő adatokat ismertetett. Gyapotból például az előző ötéves terv idején évente 3,5 millió tonnát takarítottak be, most pedig 717 000 tonnával többet. A Szovjetunió hektáronkénti gyapotterméshozama másfélszeresen felülmúlja az Egyesült Államokat. Hruscsov az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseiről szólva rámutatott: a hústermelés vágósúlyban 1958-ban az 1953. évihez képest kétmillió-százezer tonnával, vagyis 35 százalékkal, a tejtermelés pedig 21 millió 300 000 tonnával, illetve 58 százalékkal növekedett. Gyarapodott a jószágállomány is. 1958-ban aszannasmarha-állománv 69 millió 400 000 állatból állt, vagyis 24 százalékkal több volt, mint 1953-ban. Ezen idő alatt a sertésállomány 41, a juhállomány pedig 29 százalékkal emelkedett. Az előadó ezután hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió 1958-ban annyi tejet termel, vagy valamivel még többet is, mint az Egyesült Államok 1957-ben. A Szovjetunió 1957-ben 47 ezer tonnával több állati zsiradékot termett, mint az Egyesült Államok. A szovjet gyapjútermelés 2,3-szeresen felülmúlta az amerikait. A Szovjetunió bruttó tej- és vajtermelésben első helyre került a világon, a gyapjútermelésben pedig a második helyet foglalja el. Az állattenyésztési termelés növelésének üteme a Szovjetunióban 1954-től 1958ig jelentősen felülmúlta az amerikait. Növekvő jövedelem, nagy összegű beruházások Hruscsov beszámolója további részében hangsúlyozta a szovhozok egyre növekvő szerepét a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságában, majd a mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának erősödéséről szólva közölte, hogy a szovjet mezőgazdaság jelenleg egymillióhétszázezer traktorral és mintegy 700 ezer tehergépkocsival rendelkezik. Hruscsov a továbbiakban a kolhozok tarsasgazdálkodásának megszilárdulásáról, a kolhozparasztoik anyagi jólétének emelkedéséről beszélt. A kolhoztagok reáljövedelme egy dolgozóra számítva 1958-ban 1,6-szeresére növekszik az 1952. évihez képest — mondotta. Hruscsov ezután utalt azokra az alapvető feladatokra, amelyeket az 1959-től 1965ig terjedő hétéves terviben a földművelés és az állattenyésztés fejlesztése terén meg kell valósítani. Kiemelte, hogy a kolhozok hatalmas beruházásokat — mintegy 350 milliárd rubelt — eszközölnek majd. Az állami mezőgazdasági beruházások a hét esztendő sarán 250 milliárd rubelt tesznek ki A cél: a termésbőség! Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kötelező beszolgáltatás csak kényszerintézkedés volt: ezt most a mezőgazdasági termékek szabadeladásának és felvásárlásának rendszere váltotta fel. Hruscsov alaptalannak minősítette azt az aggodalmat, hogy a kolhozok szabad termékárusítása az ösztönösség elemét viszi a mezőgazdaság fejlesztésébe. Az állam a nép szükségleteinek megfelelően szabályozza majd az egyes termékfajták termelését és árát, hogy a kolhozok a bővített újratermelés szempontjából elegendő felhalmozott termékkel rendelkezzenek. Célunk — mondta Hruscsov —, hogy növeljük a gazdaság árutermelését. Az áruviszonyok fejlesztése mezőgazdasági termékbőséghez vezet. Ez a kommunizmusba való áttérés egyik fontos feltétele. Zárt aj!ók mögött ülésezik a NATO állandó tanácsa Áttérés a munkaegységről — haladóbb formákra A szovjet mezőgazdaság néhány téren máris megelőzte az Egyesült Államokat Hruscsov hangsúlyozta, re évente mintegy 10—11 hogy a szemestermények ter- milliárd pud gabonára van melésének fokozása továbbra szükség. Ezért van nagy jeis fő feladat. Az állom sziik- lentősége a gabonanövények Eégleteinek teljes kielégítésé- terméshozama növelésének. A termékek szabad eladásának elvét fokozatosan kiterjesztik a gazdasági élet minden ágazatára. Az állam ott vásárolja majd fel a mezőgazdasági termékeket, ahol olcsóbban kapja. Hruscsov felvetette a kolhozokban alkalmazott részesedési- és munkabérrendszer felülvizsgálásának kérdését, mégpedig a rendszer tökéletesítése céljából. Javasolta, hogy a munkaegységekről a kolhozparasztok munkájának értékelésében térjenek át haladóbb formákra. Ebben pedig nem kell korlátozni a kolhozok kezdeményezését. Hruscsov ezután hangsúlyozta a szovjet mezőgazdasági tudomány érdemeit, megemlítette viszont, hogy akadnak olyan tudományos intézmények is, amelyek elszakadtak az élettől. Ezzel kapcsolatban javasolta annak a kérdésnek megfontolását, hogy valamilyen módon kapcsolják össze a tudományos dolgozók fizetését a mezőgazdasági termelésben alkalmazott tudományos vívmányok eredményeivel. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — sohasem sajnálta az anyagi eszközöket a tudomány fejlesztésére. Arról van szó ugyanis, hogv a tudományos intézetek finanszírozása olyan tudományos kutatások fejlesztésére irányuljon, amelyek valóban segítik a kolhozokat és szovhozokat, s előbbre viszik a tudományt. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kedden folytatta munkáját A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma kedden folytatta munkáját. Megkezdődött a vita N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának beszámolójáról, amelynek címe: »A mezőgazdaság fejlődésének eredményei a legutóbbi öt esztendőben és a mezőgazdasági termelés növelésének feladatai-" volt. |Hétfon délelőtt a párizsi Chaillot-palotában megnyílt a NATO állandó tanácsának — a tagállamok külügyminisztereinek ülésszaka. Luns holland külügyminiszter mondott megnyitó beszédet, majd a tanács elhatározta. hogy kitűzött napirendjétől eltérően, zárt ülésen haladéktalanul hozzákezd a berlini kérdés megvitatásához. Spaak NATOfőtitkár beszámolójának megvitatását a délutáni ülésre halasztották. A délelőtti ülésen csaknem valamennyi külügyminiszter felszólalt. A külügyminiszterek részletesen foglalkoztak a berlini helyzettel. Mivel Luns holland külügyminiszter megnyitó beszéde után az ülést zárt ajtók mögött folytatták, az elhangzott felszólalásokból csak szóvivők kijelentéseire hivatkozva számolnak be a nyugati hírügynöksége^ Dulles amerikai külügyminiszter beszédében a többi között azt állította, hogy „a nyugati hatalmak erősek, s nem szabad beleegyezniük, hogy fenyegetések hatására tárgyaljanak." Selwvn Lloyd angol külügyminiszter „határozott állásfoglalást sürgetett", s hozzáfűzte, hogy konstruktív kezdeményezésre van szükség a német kérdésben. A görög és a török küldöttség sajnálkozását fejezte ki, hog" a NATO-n beluli gazdasági együttműködés kívánnivalót hagy maga után. A délutáni ülés megkezdésével egyidejűleg a három nyugati nagyhatalom, (mint németországi megszálló hatalmak), valamint Nyugat-Németország, Olaszország és Kanada képviselőiből alakított szerkesztőbizottság megkezdte a berlini kérdéssel foglalkozó közlemény kidolgozását* Mi történik a genfi értekezleteken ? A nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek beszüntetéséről tárgyaló értekezlet Genfben, a Nemzetek Palotájában, hétfőn megtartotta 25. ülését a Szovjetunió küldöttének elnöklete alatt. Az Egyesült Államok küldöttsége megvitatás végett négy cikkelyből álló tervezetet terjesztett az értekezlet elé. Az ülésen mevitatták a Szovjetunió küldötte által beterjesztett dokumentumokat, amelyek a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek beszüntetésére vonatkozó szerződés megtartását ellenőrző szervezet felállításáról és munkájáról szólnak, valamint az Egyesült Államok küldöttsége által beterjesztett cikkely-tervezeteket. Az értekezlet — genfi jelentések szerint — a hét végén, a karácsony közeledtére való tekintettel, felfüggeszti munkáját. Nem valószínű, hogy megegyezés jön létre a jelenleg vita alatt álló összes cikkelyekre vonatkozólag. Az értekezlet valószínűleg január 5-én folytatja munkáját. * A nyugati hatalmak és a szocialista országok képviselői között az utóbbi napokban nemhivatalos tárgyalások folytak a váratlan támadás megelőzésével foglalkozó értekezlet további munkájáról. E tárgyalásokon a nyugati országok küldöttségei amellett állhalatoskadtak, hogy az értekezletet a legközelebbi napokban fejezze Be munkáját anélkül, hogy időpontot tűzne ki a megbeszélések új raf el vételére. A nyugati hatalmak képviselőinek a magatartása erős visszatetszést keltett és sejteni engedi, hogy a nyugatiak általában meg akarják húsitani a tárgyalásokat. Az állami ipar az év első tizenegy hónapjában jelentősen túlteljesítette termeióseiöirányzatát Emelkedett a szónbányászat termelése le — A tervezettnél kedvezőbben alakult külkereskedelmünk mérlege A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint novemberben az állami iparban az egy munkanapra jutó vállalati teljes termelés — az élelmiszeripart nem számítva — négy százalékkal volt nagyobb, mint az előző hónapban és nyolc százalékkal több, mint 1957 novemberében. Az év 11 hónapjában az állami ipar napi átlagos termelése 13 százalékkal volt több. mint 1957 hahasonló időszakában. A idei terv az állami ipar termelésnövekedését hét százalékban határozta meg. Az első 11 hónapban az ipar ezt több, mint három százalékkal túlteljesítette. A szénbányászat novemberben naponta átlagosan 80 700 tonna szenet termelt, két százalékkal többet, mint októberben. A szén minősége az első negyedévhez képest javult Az idén november végéig — 1957 11 hónapjának termelési szintjét véve alapul — a motorkerékpár 155. a televizió 542 és a háztartási mosógép termelése 274 százalékra növekedett. A vegyipari termékekből különösen — csaknem két és félszeresére — a nitrogénműtrágya-termelés nőtt erőteljesen. Hasonlóképpen növekedett a könnyűipari és az élelmiszeripari cikkek gyárt í^a is. A tervezettnél kedvezőbben alakult külkereskedelmünk forgalmi egyenlege. Az év elejétől számítva, néhány cikktől eltekintve, valamennyi fontosabb áru exportja meghaladta az előző év szintjét. Ko,óbbon kézbesítik IM8BYar ^nT"™' ebben a hónapban külügyminisztériumban a nyugd jakat Tekintettel a karácsonyi ünnepekre, a decemberben esedékes nyugdijutalványok kézbesítését, kifizetését a postahivatalok már most megkezdték, A kinai külügyminisztérium tájékoztató osztálya hétfőn vacsoráin vendégül látta a Kínában tartózkodó magyar újságíró küldöttséget. A vacsorán beszédet mondott Csen Jo külügyminiszter is aki a párt és a kormány revében kö6zöntöt« te a küldöttséget.